Heves Megyei Hírlap, 2011. január (22. évfolyam, 1-25. szám)
2011-01-29 / 24. szám
14 FELSŐOKTATÁS HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2011. JANUÁR 29., SZOMBAT Modern tudomány, megújuló gazdaság krf Nemzetközi hírű akadémikusok segítik a zöldgazdaság fejlődését célzó kutatásokat Gyöngyösön mondja Dr. Tíz éve kötelezte el magát a gyöngyösi Károly Róbert Főiskola új fejlődési iránya mellett, melyben kiemelt fontosságú a vidékgazdaság, s azon belül is a zöldgazdaság. Az eredmények beszédesek. Suha Péter Már a kétezres évek elején nyilvánvaló volt, hogy új szerkezetű mezőgazdaságnak kell kialakulnia, hiszen csökkent a foglalkoztatás és szűkültek az ágazat addigi lehetőségei. Ehhez a helyzethez alkalmazkodva kellett új irányokat megfogalmazni, kutatásban és oktatásban egyaránt, mindkét karon Magda Sándor, a Károly Róbert Főiskola rektora. Mint hozzáteszi: mindig is egyértelmű volt számukra, hogy a kutatásnak a „talajtól a termékig” kell segítenie folyamatot, nem feledve azt az alapvetést, hogy csak az tud versenyképes terméket, árut a piacra juttatni, aki a termelés minden egyes szakaszát a kor követelményeinek és kihívásainak megfelelően kezeli.- Törekvéseinket az energiaár-robbanás, illetve a világban kialakult gazdasági válság is erősítette. Az utóbbi húsz évben a búza ára hétszeresére, a húsé nyolcszorosára nőtt. Ezzel szemben a mindannyiunk által haszhal A hallgatók a legnevesebb tudósokból tanulhatják a szakma rejtelmeit. nált földgáz huszonnégyszeresé- re drágult. Ez egyértelműen mutatja: olyan új kultúrákat kell meghonosítani, amelyek lehetővé teszik a gyengébb minőségű területek hatékony hasznosítását, elfogadható jövedelmet biztosítva a gazdáknak, s emellett enyhítve az egyre égetőbb foglalkoztatási gondokat, különös tekintettel az alacsonyan képzettekre. így indultunk el a zöldenergia irányába, s ma már olyan válaszokkal, ismeretekkel, programokkal rendelkezünk, amelyek országosan, de Európában is figyelemre érdemesek - ecseteli Dr. Magda Sándor. A biológiai erőforrások hasznosítására szerveződött csapat három akadémikussal, valamint az Egyesült Államokból és Ausztráliából hazatelepült, komoly tudományos elismertséggel rendelkező fiatal kutatókkal büszkélkedhet. A kutatóműhely főként biotechnológiával, az egyik legdinamikusabban fejlődő tudományággal foglalkozik. Az alapkutatásokban a KRF olyan neves kutatókkal működik együtt, mint Kondorosi Éva akadémikus, Maróti Gergely molekuláris biotechnológus, vagy Kereszt Attila mikrobiológus, akik szakterületük nemzetközileg is elismert kiválóságai, s mindannyian a KRF további jogviszonyú oktatói. A főiskolán számos alkalmazott kutatási projekt is formálódik, a már említettek mellett ■■■■■■■■■■■■■ Kőmíves Tamás akadémikus és Németh Tamás akadémikus, az MTA főtitkára részvételével. A kutatások iránya igen szerteágazó, a növényvédő szerek használatának csökkentésétől a talajok nitrogénellátásáig, illetve a mikrobiológiai nitrogén-fixálásig, a levegőtisztaság-védelmi technológiafejlesztésektől a biogáz- és algaolaj-kutatásokig számos fontos területtel foglalkoznak a szakemberek, a KRF kiváló infrastruktúrájának minden lehetőségét kihasználva. S mindezek természetesen „beépülnek" az intézményben folyó oktatásba is, a hallgatók a legnevesebb akadémikusoktól tanulhatják a szakma rejtelmeit, s a tehetséggondozás jegyében és keretében maguk is részeseivé válhatnak a világ- színvonalú kutatásoknak. A rektor szerint a gyöngyösi főiskola eddigi eredményei, a zöld gazdasággal összefüggő projektjei messze túlmutatnak a városon, de a megyén és a régión is. Céljuk és szándékuk ennek ismeretében is az, hogy munkájuk továbbra is szőkébb környezetük javát is szolgálja, az itt élők lehetőségeit javítva, a térséget erősítve. S ehhez továbbra is partnerséget kínálnak mindazoknak, akik ehhez jó szándékkal csatlakozni kívánnak. Dr. Magda Sándor:- Törekvéseinket az energiaár-robbanás. illetve a világban kialakult gazdasági válság is erősítette. Impozáns számok, tényekkel alátámasztva Magyarországon csaknem egymillió hektárnyi terület hasznosítására kínál újszerű és eredménnyel kecsegtető lehetőséget az energianövény-ter- melés. Dr. Magda Sándor a KRF kutatásaira alapozva állítja: százezer alacsonyan képzett vagy iskolázatlan embernek képes megélhetést adni az energiaerdők telepítése és művelése. Ennek a százezer embernek az irányításához tízezer felkészült szakemberre, vezetőre, mérnökökre, közgazdászokra van szükség, akik ennek a szakterületnek a legújabb tudományos ismereteivel rendelkeznek. Ahogyan a fás szárú energianövényekkel kapcsolatos szakmai kutatásoknak bázisa a KRF, úgy az említett szakemberek képzésének is központjává válik. Az eddigi fejlesztőmunka eredményeként a személyi és tárgyi feltételei adottak annak, hogy 2011-ben a KRF mindkét karán a zöldgazdasághoz kötődő új - Bsc és Master - szakok induljanak. A főiskolán dolgozók hetven százaláka tudományos fokozattal rendelkezik, közülük minden tizedik további jogviszony keretében más intézményben is dolgozik, de akkreditációjuk a gyöngyösi főiskolához kötődik. Ez a hatalmas tudásbázis, az intézmény kiváló szakembereinek munkája révén egy interdiszciplináris doktori iskola alapítására is lehetőséget teremt. AZ OLDAL A KÁROLY RÓBERT FŐISKOLA TÁMOGATÁSÁVAL KÉSZÜLT DR. NÉMETH TAMÁS Dr. Németh Tamást a talajtan és agrokémia területén végzett kutatásai, tudományos eredményei és tudományszervező tevékenysége tette nemzetközileg is ismert és elismert professzorrá. A NEVIKI Mezőgazdasági Szolgáltatónak segédmunkatársából három évtized elteltével a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára lett, ezt a tisztséget 2008 óta tölti be. Tudományos munkássága szempontjából meghatározó volt az a 25 év, melyet a MTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézetben töltöttel, 1997-től 2008-ig az intézet igazgatója volt. Az MTA Doktora tudományos címet 1997-ben nyerte el „Talajaink szervesanyagtartalma és nitrogéntartalma”című dolgozatával. Az MTA levelező tagjává 2001-ben választották, 2007-től az MTA rendes tagja és 2008-tól az MTA főtitkára. Fő kutatási területe a talajtermékenység, elsősorban a nitrogén-körforgalom elemeinek a tanulmányozása, a nitrátki- mosódás vizsgálata és ezeknek a folyamatoknak a modellezése. Kidolgozta a nitrogén-műt- rágyázási szaktanácsadás alapjait. Munkatársaival kidolgozott egy új, költség és környezetkímélő műtrágyázási szaktanácsadási rendszert, amely elnyerte a 2007. évi Magyar Innovációs Nagydíjat Tudományos eredményeiről hazai és nemzetközi szaklapokban megjelent publikációinak és ßggetlen hivatkozásainak száma meghaladja a 400at Ha- zai és külßldi egyetemeken tart előadásokat és rendszeresen szervez nemzetközi tudományos rendezvényeket. Számos szakmai, tudományos szervezet tagja (Nemzetközi Talajtani Társaság, MTA Talajtani és Agrokémiai Bizottság). 1997-től ő tölti be a CIEC (Nemzetközi Műtrágyázási Társaság) főtitkári pozícióját. Dr. Németh Tamás 2004 óta a Károly Róbert Főiskola további jogviszonyos professzora. Akkor az MTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet igazgatójaként vállalta, hogy a Károly Róbert Főiskolán oktat, tárgyfelelősi feladatokat lát el és segíti a tudományos kutatómunkát és a fiatal kollégák tudományos előmenetelét. Az Agrotechnológiai Intézet munkatársaként a Talajtan-agrokémia és Tájökológia és föld- használat tárgyfelelőse és részt vesz az oktatásban is. Munkáját a Főiskola Szenátusa 2008- ban „Aranyplakett” kitüntetéssel ismerte el. DR. KONDOROSI ÉVA Dr. Kondorosi Éva 1996 óta a biológiai tudomány doktora, nemzetközileg elismert szaktekintély a baktérium-növény kölcsönhatás, a növényfejlődés és a sejtciklus-szabályozás területén. Az MTA SZBK Biokémiai Intézete tudományos tanácsadója, az Institut des Sciences du Végétül (Francia- ország) kutatási igazgatója. Tudományos munkásságából 3 szabadalom és számos neves tudományos publikáció (összegzett IF: 554, idézettség: 3797) született, melyek a legnevesebb tudományos folyá iratokban jelentek meg. Legjelentősebb tudományos eredményei a Rhizobium baktériumok által indukált gyökérgümők szervfejlődésének tanulmányozásából erednek. Els& ként azonosította a gümőköté- si (nőd) géneket, és döntő szerepe volt a nőd gének szerkezetének és funkciójának feltárásában, amiért Akadémiai Díjban részesült. Munkáját aktív nemzetközi kapcsolatok jellemzik. Dolgozott a kölni Max Planck Intézetben, a Harvard, a Cornell és a Sussex egyetemeken. Az UNESCO felkérésére a „Nők a tudományban”program egyik beindítója. Az USA National Academy of Sciences-nek is tagja. Dr. Kondorosi Éva 2010 szeptemberétől a Károly Róbert Fő- iskola további jogviszonyú kutatója. Az általa vezetett kutatócsoport új, molekuláris módszerek bevezetésével járul hozzá a bioenergia hasznosításának hatékonyságnöveléséhez. A KRF Tass-pusztai laboratóriumi komplexumában kialakított mikro- és molekuláris biológiai vizsgálati háttér számos szempontból egyedülálló hazánkban, és kiválóan alkalmas a biológiai alapon előállított megújuló energiák hasznosítását segítő K+F tevékenységekre. A főiskola Fleischmann Rudolf Kutatóintézetével együttműködésben kívánják vizsgálni a nitrogén- megkötés, a foszfor-mobilizáció, valamint a cellulózbontás alternatív lehetőségeit, mely számos ponton áttörést jelenthet a talajjavításban és a tápanyagellátásban. Új színfoltként jelent meg az innovációs palettán az alga- olaj-előállítás, amely iránt nem csak hazánkban nőtt meg az érdeklődés, de a főiskola vezetése több külßldi (ázsiai és arab) partnerrel is tárgyal a helyi adaptációk ügyében. DR. KŐMÍVES TAMÁS Dr. Kőmíves Tamás akadémikus a szerves talajszennyezőkkel és a parlagfű-mentesítéssel kapcsolatos kutatásai révén szerzett hazai és nemzetközi ismertséget. 1994 és 2008 között az MTA Növény- védelmi Kutatóintézet igazgatója volt, jelenleg kutatóprofesszorként dolgozik az intézetben. Munkássága során elévülhetetlen érdemeket szerzett a növényvédő szerek - elsősorban a gyomszabályozó szerek - biokémiai hatásmódjának tanulmányozásában, és a peszticidek környezetkémiai vizsgálatával kapcsolatban. Ebben a témában számos hazai és nemzetközi kutatási programot vezetett. Vendégoktatóként dolgozott a kaliforniai egyetemen (University of California, Berkeley), ahol a peszticidek környezeti bomlásreakcióit vizsgálta. Az MTA doktora tudományos címet 1996-ban kapta meg, 2004-től az MTA levelező tagja. Szakmai közéleti tevékenységei közül kiemelkedő, hogy a Nemzetközi Parlagfű Tanács elnöke és a Magyar Növényvédelmi Tanács elnöke. Dr. Kőmíves Tamás 2006-ban kapott egyetemi tanári kinevezést a Károly Róbert Főiskolára, a Környezetgazdálkodási és Agronómiái Tanszékre, jelenleg a Környezettudományi Intézet munkatársa. Részt vesz az intézet tudományos és oktatási munkájában. Tantárgyfelelőse és oktatója a Környezetanalitika elnevezésű tárgynak. Felelős a tárgy tantárgyi programjának kidolgozásáért és a tananyag- tartalom folyamatos megújításáért. Minden évben angol nyelvű speciális kurzust hirdet „Human Activity and the Environment” címmel, melynek oktatásába a fiatal oktatókat is bevonja. Munkájával nagyban segíti a fiatal oktatók tudományos előmenetelét. Kutatási területei jól kapcsolódnak az intézetben oktatott tudományágakhoz. felenlegi kutatási témái a talajvédelem (szerves talajszennyezők eltávolítási lehetőségei fitoremediációs módszerekkel) és a gyomszabályozás (a parlagfű-mentesítés tudományos alapjainak vizsgálata) tárgyakhoz illeszkednek. Kimagasló oktatási tevékenységéért 2009-ben a Főiskola Szenátusa „Aranyplakett” kitüntetésben részesítette.
