Heves Megyei Hírlap, 2011. január (22. évfolyam, 1-25. szám)

2011-01-05 / 3. szám

3 2011. JANUÁR 5., SZERDA - HEVES MEGYEI HÍRLAP MEGYEI KÖRKÉP ZARÁNKIG Márkáz SPORT A hagyományok­hoz híven idén immár hetedik al­kalommal rendezik meg a Téli Sportnapot a markazi általános iskolában január 8-án, szomba­ton 9 órától. A sportolni vágyók egykezes súlyemelésben, sakk­ban, asztaliteniszben, lövészet­ben, lábteniszben és egykezes súlyemelésben is összemérhetik erejüket. A Diák Klub zsíros ke­nyérrel, teával és nyeremények­kel várja az érdeklődőket. Sírok CIVILEK Befejeződtek a község központjában található civil ház felújítási munkálatai. Mint azt Lakatos István polgár- mestertől megtudtuk, a régi épületre új tető került, a falak új szigetelést kaptak, kicserélték a nyílászárókat. A jövő év első hó­napjaiban a belső helyiségeket is rendbe teszik, s a tervek sze­rint március 15-én adják át ren­deltetésének a létesítményt, ahol a községben működő vala­mennyi civilszervezet otthonra találhat majd. Szilvásvárad környezet A tele­pülésen az idén is folytatódik a szelektív hulladékgyűjtés. A la­kosság zsákokban tárolhatja a kiürült műanyag palackokat, üveget és papírhulladékot. A szolgáltató minden páratlan hét hétfőjén ingyenesen szállítja el a háztartásokból az ily módon szétválogatott hasznosítható hulladékot. A szállítást meg- könynyítése érdekében arra ké­rik a szilvásváradi lakosságot, hogy már a kora reggeli órák­ban helyezzék ki a gyűjtőket a portájuk elé. Tamabod KÖRJEGYZŐ Január 1-től isrfiét van jegyzője a télépü- lésnek. Dr. Dányi Katalin körjegy­zőként látja el Tarnabod és Tarnazsadány településeket. Hét­főn, csütörtökön és pénteken Tarnazsadányban, kedden és szerdán pedig Tarnabodon dolgo­zik a törvényesség őre, aki hiva­talos és hatósági ügyekben ad majd tanácsot a lakosságnak. Verpelét FORGATÁS Heves, Borsod, Nógrád legjobb közokta­tási intézményei közé választot­ták a verpeléti óvodát, mint leen­dő referenciaintézményt. Ennek kapcsán film készült az intéz­ményben szervezett foglalkozá­sokról, illetve az óvónők és Molnárné Nagy Mária óvodave­zető beszélt a riporternek a mun­kájáról. A filmet szakmai körök­ben, oktató céllal vetítik majd a közönségnek. Belepte a hó a tetemeket feuelentés Tucatnyi döglött szarvasmarhát találtak egy tanyán Bizarr látvány fogadta munkatársainkat. Az egyik elhullott szarvasmarha lábai kilógtak a konténerből. Mellette, a földön további tetemek hevertek. Elpusztult szarvasmar­hák tetemére bukkantak az állatvédők tegnap egy telepen. Bár a rendőrség is a helyszínre érkezett, még nem tudni, a marad­ványokat miért nem szál­lították el. Munkatársainktól-----j<.-, ■ > ........... Tu catnyi döglött szarvasmarha van egy tanyán - érkezett a la­kossági bejelentés az állatvédők­höz. A Vidám Mancsok Állatvédő Egyesület elnöke, Botka Tímea tegnap polgárőr kísérettel a hely­színre ment, hogy megbizonyo­sodjanak a hír valóságtartalmá­ról. Lapunkat is értesítették. A környéket nagy hó borít­ja, mínusz 4 fok van. Szo­morú látvány fogad ben­nünket: egy nagy kon­ténerben szarvas- marhák tetemei hevernek, a hó be­lepte őket, egy-egy állat lába kilóg a konténerből. Mel­lette, a földön továb bi 4 tetem hever, vala miféle háló van rájuk terítve. Látszik egy orr, egy-egy láb. Bü­dös van. A közelből a telep őrzője kiabál, hogy amíg ide nem ér a főnöke, menjünk in­nen. Kimegyünk hát az útra, aho­vá már érkezik is egy férfi. Azt mondja, ez itt állami terület, amit ők bérelnek, nincs jogunk itt tartózkod­ni. Bár erre semmi­féle tábla nem utal. Lekísér minket a közútig. Az állatvédő hölgynek azt mondja: a jószágok vírusos betegségben pusztultak el néhány napja, de egy ilyen nagy állatállománynál ez előfor­dulhat. Egyébként minden rend­ben van, rendelkeznek a szüksé­ges engedélyekkel, állatorvos is látta a teheneket. Botka Tímea további kér­déseket is feltesz arról, hogy a többi állatot elkü­Az állatvédő és a polgárőr a rendőrség se­gítségét kérte. lönítették-e a betegektől, miért nem szállították el a tetemeket, és ha a napokban pusztultak el, hogy lehetnek büdösek ebben a fagyos időben, de nem kap ér­demleges választ. Azt sem engedi, hogy megnézzük a többi állatot. Az állatvédő és polgárőr kísérője telefonon a rendőr­ség segítségét kéri, hogy beme­hessenek a telepre. Két rendőr a helyszínre is jön, de hosszas téE lefonálgatás után azt mondják, ők sem engedhetnek be mások magánterületére senkit. t Azt mondják, tegyek feljelen­tést, és majd kijönnek hivatalo­san megvizsgálni az ügyet - mondja Botka Tímea. - De hogy tegyek feljelentést, ha nem látha­Az állatvédők szeretnék megtudni, mi történt az állatvédők megte­szik a feljelentést a rendőrségen.- Nekem a bejelen­tő azt mondta, a múlt héten és teg­nap is húztak ki a te­lepről elpusztult álla­tot. A szagból is arra következtetünk, hogy nem mindegyik a napokban pusztulhatott el - mondja botka Tímea (képünkön), a Vi­dám Mancsok Állatvé­dő Egyesület elnöke. - Felhívtam az állat­egészségügyi intézetet. Azt mondták, zárt kon­ténerben, elkülönítve kellene tárolni az állati tetemeket. tom, mi a helyzet? Ráadásul, ha valami nem stimmel, a tulajdo­nosok rendet tesznek, mire a vizsgálat elkezdődik. Egy arra járó ember áll meg mellettünk. Azt mondja, a tete­mek nem néhány napja vannak itt, hanem hetek óta. Tímea nem akarja annyiban hagyni a dolgot, és telefonon végül ígéretet kap: idejön egy állatorvos és a bűn­ügyi helyszínelők. Sikerül beszél­nie az illetékes állatorvossal is.- Azt mondta, ősszel mintát vett az állatokból, amit elküldött Budapestre. A vizsgálatok sze­rint fertőző betegségük volt és ő le is kezelte őket, de arról nincs tudomása, hogy azóta elpusztul­tak - állítja. Közben a helyszínre érkezik a terület bérlője. Indulatos, azt mondja, amit a társával már megüzent: nem járul hozzá, hogy megnézzük az állatokat, nem enged az úton továbbhalad­ni minket. Csak azt hajtja, hogy nincs itt keresnivalójuk sem az állatvédőknek, sem a sajtónak. Alighogy eljöttünk, megérkez­tek a bűnügyi helyszínelők.- Sajnos hatósági állatorvost nem tudtak magukkal hozni, de azt mondták, amint megtesszük a feljelentést, a szakemberrel együtt kijönnek - tájékoztatott Botka Tímea. BüT TARI OTTÓ Legyen a zene mindenkié? Kodály Zoltán aligha így gondolta, amikor sokat idé­zett kijelentését - „Legyen a zene mindenkié” - megfo­galmazta. Vélhetően nem piaci megfontolások ragad­tatták a muzsika bárkihez való eljuttatásának szüksé­gességére. Könnyű volt neki - mondhatnánk -, hisz az ő korában nem volt internet, de még a magnó, a bakelit­korong is a tehetősebbek ki­váltságának számított. IGEN, MEGVÁLTOZTAK az idők. Azt senki nem is követelhe­ti, hogy ne éljünk a techni­kai fejlődés által kínált lehe­tőségekkel. Az viszont való­színűsíthető, hogy kevés tisztázatlanabb kérdés talál­ható a jogrendszerben - a hazaiban éppúgy, mint a nemzetköziben -, mint a szerzői és előadói jogok köre. Némi túlzással elég hozzá egy vezeték, hogy a legújabb filmek, albumok tucatjait töltsük le a világ­hálóról, sokszor előbb, mint hogy azok hivatalosan megjelennének. erre sarkallja a gazdasági helyzet az embereket - ér­velhetnénk-, ám ne feled­jük, a miénknél jóval gazda­gabb brszágokban is virág­zik a fájlcserélés, amely a fo­gyasztón kívül mindenkinek kárt okoz. Az alkotónak, a forgalmazónak, a kereskedő­nek, valamint - tekintve az adókat - az egész társada­lomnak úgy, ahogy van. mégis álszent dolog lenne az említettek felett siránkoz­nunk, hiszen a stiklik álta­lában elégedettséggel töltik el az embert, kivált, ha a szankciók gyakorlatilag elenyészőek. Nem is célom a hangulatkeltés. Csupán belegondoltam, ha napjaink zeneszerzője volnék, milyen lenne mindezekhez az én hozzáállásom. Kodály forog­na a sírjában, az biztos. VAN VÉLEMÉNYE? ÍRJA MEG! velemeny@hevesmegyeihirlap.hu A magyar értéktár csúcsa a kiemelkedő hungarikum A régióban megmaradtak a belföldiek turizmus A Tisza-tó környékén kevesebb volt a külföldi és a hazai vendég A Vidékfejlesztési Minisztérium január 10-ig várja a civilek ja­vaslatait a hungarikum jogsza­bálytervezetéhez. A törvény cél­ja a magyar értékek megtartá­sa, az értékesítési feltételek javí­tása és több százezer új munka­hely létesítése. A megyénkben igazi hungarikum az Egri Bika­vér, amely kizárólag az egri bor­vidékhez köthető. Hatvanban a konzervgyár legismertebb ter­mékét, az Aranyfácán paradi­csompürét nyilvánították a ha­zai örökség részévé. Továbbá a településen felhívást tesznek közzé a médiákban, hogy jelez­ze, akinek egyéb javaslata van - tudtuk meg a kabinetvezetőtől, Tóth Csabától. Gyöngyösön pe­dig majd a január végi testületi ülésen kerül szóba a jogszabály kérdése. A tervezet alapján a Hungarikum Nemzeti Bizottság minősítené a nemzeti értékeket. Első lépésként a települések ve­hetik számba helyi értékeiket, amelyeket aztán megyei szintre terjeszthetnek fel. Majd a rostán átjutó termékek vagy szellemi alkotások egy országos grémi­um elé jutnának, ahol azokat nemzeti értéknek minősíthetik. Hungarikumnak számít min­den kiemelt, kizárólag mai, XXL századi funkcióval és kiemelt je­lentőséggel bíró hazai érték, amelyet itthon és a világban is magyar jellegzetességként fo­gadnak el. ■ A kereskedelmi szálláshelyeken a vendégek és vendégéjszakák száma 2010 első tíz hónapjában az előző évhez viszonyítva lénye­gében változatlan volt, a szállás­helyek árbevétele folyó áron kis­mértékben emelkedett. A szállo­dák vendégforgalma mind a tíz hónapban élénkült. A belső ke­reslet összességében továbbra sem nőtt, a külföldi vendégek száma ugyanakkor országos vi­szonylatban öt százalékkal emel­kedett. A vendéglátás kilenchavi eladási forgalma is csupán 97,7 százaléka volt az előző év azo­nos időszakának. Észak-Magyarországon az el­ső tíz hónapban 1,165 millió ven­dégéjszakát töltöttek el a keres­A szállodák vendégforgalma minden hónapban meghaladta a tavalyit kedelmi szálláshelyeken az ide érkezők, amely 3,6 százalékos csökkenést jelent. A hazai ven­dégkör nagyrészt megmaradt, inkább a külföldiek maradtak el (13 százalékos vendégéjszaka­visszaesés). A Tisza-tó szálláshe­lyein 223 ezer éjszakát töltöttek el a turisták, amely 87,8 száza­léka a 2009-es hasonló időszak­nak. Hasonló elmaradás tapasz­talható a belföldi és külföldi üdü­lőknél egyaránt. A KSH kiadványa szerint or­szágszerte a belföldi vendégek az év első tíz hónapjában 15,1 milliárd forint értékben fizettek a szálláshelyi szolgáltatásokért üdülési csekkel, amely az összes bevétel 7,5 százaléka. ■

Next

/
Thumbnails
Contents