Heves Megyei Hírlap, 2011. január (22. évfolyam, 1-25. szám)
2011-01-26 / 21. szám
4 HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2011. JANUÁR 26., SZERDA MEGYEI KÖRKÉP Figyelni kívánnak a közönség igényeire direktor Új rendezők is jönnek a leendő igazgatóval az egri Gárdonyi Géza Színházba A megyei önkormányzat tavaly decemberben írt ki pályázatot a Gárdonyi Géza Színház igazgatói posztjára. A felhívásra hárman jelentkeztek: Barta Dóra, Blaskó Balázs és Sziki Károly. Utóbbi visszalépése után a két pályázat között a megye és a város szakbizottsága nem állított fel rangsort. A szakmai bizottság szavazásának eredménye szerint Blaskó Balázs pályázatát 8 igen és 1 tartózkodás mellett támogatásáról biztosította a testület, míg Barta Dóráét 4 igen, 3 nem, 2 tartózkodás mellett nem támogatta. A megyei közgyűlés várhatóan pénteken dönt az új igazgató személyéről. A jelölteket kérdeztük. Zenekarral együttműködve kamaraoperákkal is színesíteném a kínálatot. A városban működő csoportok között felfedezhető az együttműködési szándék, de ezeket össze kell kapcsolni. A színháznak ebben is fontos szerepet kell játszania.- Lehet ma nyereséges egy színház?- Sehol a világon nem az, de nagy odafigyeléssel működtethető hatékonyan és gazdaságosan. Fontos a nézőszám növelése, nemcsak érzelmi, hanem gazdasági okokból is. Minden fizető néző után állami támogatást kap az intézmény, amely nagyban kompenzálhatja a helyi szűkös lehetőségeket. Néhány műfajt kiemelten támogat a törvény, a táncszínházi előadást kétszer, míg az operát háromszor annyival. Ezt kreatívan ki kell használni, így nemcsak a program lesz gazdagabb, hanem a színház anyagi mozgástere is nő.- Szakmailag kik támogatják?- Nagyszerű rendezők vállalnának itt munkát: Gothár Péter, Valló Péter, Szervét Tibor. Má- csai Pál egy koprodukciót rendezne az Örkény Színházzal. A fiatal generációból Szabó Máté és Kovács Dániel jönne. Művészeti vezetőként Almási-Tóth András dramaturg-rendező dolgozna. Fontos számomra, hogy sem a város, sem a megye szakemberekből álló bizottsága nem állított fel rangsort a pályázók között. A szakmai bizottság ülésén a színházi emberek kivétel nélkül támogatták az elképzeléseimet. Örültem volna egy olyan fórumnak, ahol a színházban dolgozók is tájékoztatást kaphattak volna a pályázatokról. Sajnálom, hogy ez elmaradt.- Mi a legfontosabb szempontja a pályázatában?- El kell dönteni, hogy mi a színház. Luxus időtöltés, vagy alapvető emberi szükséglet. Én hiszem, hogy az utóbbi. A kultúra több, mint a színház, de a színház a kultúra koronája. Pócsik Attila Barta Dóra- Mit gondol a Gárdonyi Géza Színházról?- Úgy vélem, hogy itt komoly művészi értékek halmozódtak fel, amelyekhez csak nagy tisztelettel lehet hozzányúlni. Ugyanakkor jól látható, hogy a progresszív szemléletet nehéz mindig összeegyeztetni a közönség igényeivel. Meg kell találni azt az érzékeny egyensúlyt, amelyből minőségi és szerethető előadások születnek.- Milyen szerepet kellene betöltenie az egri teátrumnak?- Az egriek és a megyében élők számára a legfontosabb kulturális találkozóhely kellene, hogy legyen, de nem hanyagolnánk el Eger turisztikai jelentőségét sem. A prózai előadások mellett az Egri Szimfonikus Barta Dóra az egyensúlyra törekszik, a kínálatot színesítené BARTA DÓRA HARANGOZÓ-DÍJAS, ÉRDEMES MŰVÉSZ SZÜLETETT: Eger, 1975. 07 08. iskolái: Magyar Táncművészeti Főiskola, Eszterházy Károly Főiskola gazdálkodás és menedzsment (folyamatban). társulatai: Budapest Táncszínház, Szegedi Kortárs Balett, Gárdonyi Géza Színház. KEDVENC EGRI ELŐ- ADÁSA(I): Emésztő tűz, Chicago, Máté Gábor rendezései. AMIT BIZTOSAN BETERVEZNE A KÖVETKEZŐ ÉVADRA: Madách: Az ember tragédiája, Shakespeare: Vízkereszt, vagy amit akartok, Moliére: Úrhatnám polgár, Porter: Csókolj meg Katám, és egy magyar népmesékből-nép- dalokból összeállított est. Blaskó Balázs- A direktorváltáskor mindig kényes kérdés: marad-e a társulat?-A társulatot kötelesség megőrizni. Egernek egy tehetséges, sokra hivatott társulata van. Sokan azonban perifériára szorultak, míg a fiatalok olyan mélyvízbe kerültek, amit nehezen bírtak. Én egészséges hierarchiára törekszem. A Blaskó Balázs az egész megyébe eljuttatná a színházat tánctagozat léte is alapkérdés: talán nagyobb a dominanciája, mint amit én szükségesnek gondolok, de fontosnak tartom a munkájukat. Mindenkire számítok.- Új neveket is tudhatunk?- Remek szakemberek érkeznének. Rendezne Egerben Balatoni Mónika, Dér András és Moravetz Levente, de számítok Szegvári Menyhért munkájára és a két korábbi direktor, Beke Sándor és Gáli László időszakos jelenlétére is. Zenei vezetőként a régi ismerős, Aldobolyi-Nagy György dolgozna.- Milyen struktúrában gondolkodik?- Azt vallom, hogy nemcsak a behozott pénz a nyereség, hanem a ki nem adott is. Szakítanék az egyedi megbízásos rendszerrel. Immár 40 éve vagyok a szakmában, 8 színháznál sok vezetési formát megismertem. Együttműködnék a kelet-magyarországi teátrumokkal, és élénkíteném a kapcsolatokat azokkal a határainkon túli testvérszínházakkal, amelyeket az utóbbi években elengedtünk. Tágítanám a játszóhelyek számát is: amíg a nagyszínpadon egy tragédiát mutatnánk be, addig például az Uránia Film- és Revü- színházban kínálhatnánk köny- nyedebb műfajt. Emellett fontosnak tartom, hogy jelen legyünk az egész megyében, a kis településeken ugyanúgy, mint a nagyobb városokban. Klasszikus nemzeti népszínházi működést tervezek. BLASKÓ BALÁZS SZÍNMŰVÉSZ-RENDEZŐ iskolája: Színház- és Filmművészeti Főiskola 1988 ÓTA az egri Gárdonyi Géza Színház társulatának tagja KEDVENC EGRI ELŐADÁSA: La Mancha lovagja AMIT BIZTOSAN BETERVEZNE A KÖVETKEZŐ ÉVADRA: visszatérne a legnemesebb magyar és egri gyökerekhez: Sütő András, Móricz Zsigmond, Márai Sándor darabjait venné elő, valamint Huszka Jenő Mária főhadnagya, a Csíksom- lyói passió és egy Rákóczi-musical is a tervei között szerepel.- Többen mondták: az egri a legjobb vidéki színház. Ön is így látja?- Nem hiszek a „leg”-ekben. Bizonyos olvasatban lehet, hogy így van, de a közönség ítélete alapján szerintem leminősült a teátrum. Ezért éreztem szükség- szerűnek, hogy megpályázzam az igazgatói állást.- Milyen színházat szeretne Egerbe?- Immár 23 éve vagyok tagja az egri társulatnak. Nagyszerű évadokat éltem meg, az utóbbi években azonban nem a közönségnek játszottak a színészek, hanem egy elitista szakmai kör elvárásainak kellett megfelelniük. Én a remény színházát szeretném a nihilista helyett. Nem fordulhat elő, hogy egy darab végén - a szerző üzenetével ellentétes módon - egy kitalált jelenetben az erkölcstelenség megtestesítője a testileg-lelkileg megnyomorított főhősnő mellé feküdjön, vagy hogy előadás közben ki kelljen írni, hogy miről szól a darab. Az ilyen hely nem színházi műhely, hanem valami más. A közönség ennél nemesebbet érdemel. Megyénk a tizenkettedik helyre került az év kórháza A betegek szavaztak: vidéki intézmények a dobogósok Űvegcsonkkal vagdosta a férfi a pultos nyakát A HáziPatika.com elnevezésű hírportál az idén is kiosztotta a 2010-es esztendőre a hagyományos, Az év kórháza elnevezésű elismeréseit, amelyeket a betegek szavazatai alapján ítéltek oda. Újdonság az előző évekhez képest, hogy az összesített versenyben dobogós kórházak idén mind vidékiek. Tavaly jóval kevesebb pontszámot kapott szinte minden intézmény, a laikusok szemében csökkent az egészségügy presztízse. Megyei szintre bontva a Heves megyei kórházakra érkezett 3,969-es voksátlag alapján a megye a 12. helyezést érte el a rangsorban. A gyöngyösi Bugát Pál Kórház 4,015-ös, míg a hatA gyöngyösi intézmény négy fölötti átlagot kapott a szavazóktól vani Albert Schweitzer Kórház 3,848-as átlagot ért el. A budapesti kerületeket és a megyéket külön értelmezték a szervezők; összesen 31 helyezés volt a listán, mert 11 kerületre egyáltalán nem érkezett szavazat. Az Év Kórháza versenyben orvosszakmai ellátás, ápolás és szak- személyzet, infrastruktúra, ellátás, valamint környezet és tisztaság kategóriákban lehetett pontozni a létesítményeket. Az abszolút győztesek a kategóriánként elért pontszámok átlagolásával legjobb eredményt elért intézmények lettek. Az első helyezést a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Kórháza érdemelte ki. ■ A Szolnok Megyei Bíróságon a héten elkezdődött annak a tarnaörsi fiatalembernek a büntetőpere, aki még 2010. június 12-én többször megszúrta, megvagdosta a jászdózsai Harmónia presszó pultos hölgyének nyakát. G. J. kora este érkezett a közeli községből kerékpárral a szórakozóhelyre. Ahogy a vallomásában elhangzott, nagy mennyiségű alkoholt fogyasztott, ezért nem emlékszik jól a történtekre. A vádirat azonban részletesen beszámolt arról, mennyire nem volt harmonikus hangulat aznap a Harmóniában. G. - egyelőre nem tisztázott okokból - több vendégbe is belekötött, közülük kettőt megvert, egy harmadiknak pedig egy törött üveggel megvágta a kezét. A pultos - miután erről tudomást szerzett - felszólította a vádlottat, hogy hagyja el a helyiséget. Mindez még nagyobb haragra gerjesztette G.-t, aki sört locsolt a padlóra, majd üvegeket tört A pultos hívta a rendőröket, és a vádlott ezt látva, a hajánál fogva hátrahúzta a nő fejét, s egy éles üvegcsonkkal vagdosta és szurkába a sértett nyakát. Az ámokfutás végén a pultost a kiérkező mentősök kórházba szállították, G.-t pedig a rendőrök fogták el. Ellene most emberölés kísérlete a vád, a büntetőper folytatódik. ■ M. G. r »
