Heves Megyei Hírlap, 2011. január (22. évfolyam, 1-25. szám)
2011-01-24 / 19. szám
2011. JANUÁR 24., HÉTFŐ - HEVES MEGYEI HÍRLAP 5 MEGYEI KORKÉP Hálózati tanulással csökkenthető a szegregáció „Együtt működünk - Összefogás a hatékony együttnevelésért” címmel tartottak regionális konferenciát a megyei pedagógiai intézet projektirodája, a Tinta Tanácsadó Kft. és az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. szervezésében. A tanácskozásra a régió mindhárom megyéjéből - Borsodból, Hevesből és Nógrádból - érkeztek integrációs szakemberek, pedagógusok és óvodapedagógusok. A plenáris ülésen előadást tartó Sárközi Gábor, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium képviselője megnyugtatta a résztvevőket, hogy az integráció kérdése a tárca szándékai szerint továbbra is hangsúlyos szerepet kap a közoktatásban. Zolnay János szociológus egy friss kutatás alapján arra mutatott rá, hogy a magyar oktatás még mindig erősen szegregáló. Ez ellen lehet tenni, például ezen uniós projekt által is támogatott integrációs hálózati programmal. A plenáris előadásokon szó volt még a hálózati tanulás Észak-magyarországi Régión belüli helyzetéről, a bővülő szolgáltatásokról, illetve később referenciaintézmények mutatták be, hogy miként működik a referenciaintézményi és Integrációs Pedagógiai Rendszer-hálózat a gyakorlatban. ■ Megemlékezés a hatvani túlélők fogadalmi napján Hatvanban hagyományosan szentmisével emlékeztek meg a település fogadalmi napjáról. Néhány éve ugyanekkor emlékeznek a helyi születésű, vértanú- halált halt dr. Meszlényi Zoltán segédpüspökre is, akit 2009-ben avattak boldoggá. Az 1739-ben kitört, egy éven át tomboló pestisjárványtól Szent Sebestyén napján szabadult meg a város. A lakosság több mint fele elpusztult, de a túlélők ismét fejlődő településsé varázsolták Hatvant. Ők döntötték el azt is, hogy Szent Sebestyén ünnepe legyen a város fogadalmi napja. Még abban az évben elkészíttették a ma is álló Szent Sebestyén-szobrot. ■ Makiár felől jött a halál tömegmészárlás Buenos Airesből érkeztek a kordokumentumok Ritka kincsekkel gyarapodott Eger helytörténeti anyaga Farkas Péter jóvoltából. Buenos Airesbó'l sikerült 90 darab feketefehér képet kapnia az 1944. október 28-ai bombatámadásról. Szuromi Rita Különös életút az egri Farkas Péteré: az egykori gépészmérnök ma biztonsági őrként dolgozik egy pénzügyi vállalatnál, hobbija pedig a szórvány magyarság kutatása. Ez utóbbi okán került kapcsolatba az Argentin Magyar Hírlappal, ahol cikke jelent meg. A Buenos Airesben működő lap fő- szerkesztője hívta fel Péter figyelmét arra: él a dél-amerikai országban egy 80 éves asszony, akinek édesapja egykor fényképészként dolgozott Egerben és megörökítette a várost 1944. október 28-án ért bombatámadást.- Horváth Jánosnak annak idején fényképész műterme volt az egri Széchenyi utcában - meséli Farkas Péter. - Lánya, aki ma 80 éves, tizenéves kislány volt, amikor a tragikus esemény történt. Az édesapa, lévén közel volt a bombatámadás színhelyéhez, a tragikus pillanatok után negyedórával már a helyszínen volt és megörökített mindent, amit látott. A család később Latin-Ame- rikába költözött és csodával határos módon megőrizték a felvételeket. Horváth Éva készséggel elküldte a képeket, hogy ezzel is gazdagítsa ismereteinket, melyek igencsak hiányosak. A kuriózumnak számító képek azért is jelentenek nagy értéket, mert a Nyilas-uralom idején történteknek hiányos a dokumentációja. A lapok 1944 áprilisáig jelentek meg, onnan jelentős kihagyás következett, legközelebb a sajtó 1945 márciusától jelent meg rendszeresen. Vagyis a kérdéses októberi időszak még a korabeli lapok alapján sem követhető visz- sza. Farkas Péter kutatásai nem jártak eredménnyel a vármúzeumban, sem a könyvtárban, végül a levéltárban talált rá egy cikkre, Sugár István publikációjára, mely közelebb vitte mindahhoz, amit a képeken már látott.- Egy felségjelzés nélküli gép érkezett dél körül Makiár irányából - meséli. - Ezt még Schél A több évtized után előkerült, páratlan értékű felvételek segíthetnek egy borzalmas nap krónikájának minél alaposabb megismeréséhez. A szerencse juttatta vissza a képeket farkas Péter (képünkön) nem készült hely- történésznek:, viszont egy cikke kapcsán hatalmas elhivatottsággal kezdte kutatni az egri bombatámadás történetét. Egriként vallja, igenis fontos, hogy mindenki ismerje meg ennek a korszaknak a va lódi históriáját, s bármennyire is tragikusak a képek, nézzünk szembe a múltunkkal, hiszen ez is a város történelmének része. Horváth János negyedórával a bombázás után készítette a képeket. A felvételek Buenos Airesből érkeztek haza, miután ' a fotográfus lánya, Éva hatvan évig őrizte őket. Gyula újságíró közölte egykor. Soha nem tudták biztosan, orosz vagy német gép lehetett-e. Ekkoriban a szovjet hadsereg a Tisza vonalában harcolt, tehát logikus feltételezés, hogy a megfélemlítés és a zavarkeltés volt a cél. A Kálvin ház előtti hídra egy 250 kilogrammos bombát dobtak, amely az akkori kórházat találta el. Szörnyű pusztítást végzett. A kórházban huszonnégyen haltak meg, volt köztük besenyőtelki, bélapátfalvi, tiszafüredi, novaji, füzesabonyi, mátra-derecskei, kápolnai és bátori lakos. Az áldozatok betegek és kórházi dolgozók, köztük egy besenyőtelki 22 hónapos kisbaba. Egy másik bomba a Szalapartra esett. Itt két nő halt meg, illetve egy 17 éves fiú, akinek testét a Szalapart alatti utcában találták meg. Az áldozatokat később névtelen sírba temették el az egri Kisasszony temetőben. Farkas Péter kutatása alapján úgy tudja, a 24 áldozatot 14 koporsóban helyezték el, többe csupán emberi maradványokat temettek. S hogy mi lesz ezen értékes anyag sorsa? Az egri férfi azt mondja, szeretné, ha közkinccsé válnának ezek a felvételek. Felvette a kapcsolatot dr. Renn Oszkárral is, s az Egri séták egrieknek programsorozat keretében hamarosan megemlékeznek a bombatámadásról. Dolgozik azon is, hogy a Kisasszony temetőben egy kopjafát állítsanak az áldozatok emlékére. EGYPERCES INTERJÚ Ismét sok csapat épít pneumobilt Minden korábbinál több csapat jelentkezett a május 6-7- ei Pneumobil versenyre. A Bosch Rexroth Pneumatika Kft. által életre hívott műszaki, tudományos vetélkedőre 16 felsőoktatási intézmény 38 csapata nevezett. Akad köztük csak lányokból álló alakulat is, mondta el Tamás Endre főszervező, az egri Bosch műszaki tanácsadója.- Mennyire népszerű az egri verseny?- Egyre inkább az, sok a visszatérő csapat, s 9 egység jön külföldről. A közönség is szereti, a futamok és a Dobó téri bemutató mellett tervezünk egyéb szórakoztató programokat is.- Lesznek-e változások a korábbiakhoz képest?- Fejlődnek a műszaki megoldások, nő a sebesség, a megtehető táv, nagyobb figyelmet kell szentelni a biztonságnak. A járgányokon kötelező a bukócső, a jó kormánymű, a kétkörös fékrendszer. Változás lesz a pályarajzban, a gyorsasági futam helyett ügyességi számot rendezünk. A gyorsulási és a távolsági verseny megmarad, utóbbiban kötelező lesz a pilótacsere. Egyetlen motort lehet majd használni az összes számban, bár többen keresik a kiskapukat.- Mennyire veszik komolyan a versenyt a csapatok?- A műszaki megoldások sokszor már a szabadalom határát súrolják, az egyetemek a fejlesztés mögé álltak. Vannak jó ötletek, amelyek komoly technikai előrelépéshez vezethetnek. Tamás Endre: a csapatok ' olykor keresik a kiskapukat. Aldebrőn és Nagyrédén is tóhasznosítót kerestek A Heves Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal még múlt év ősszel írt ki pályázatot két megyei vízterület Magyar Államot megillető halászati jogának hasznosítására. Az egyik szóban forgó vízfelület Aldebrőn a kavicsbányató, a másik pedig a nagyrédei Hó-tói víztározó volt. A részletes feltételeket tartalmazó pályázati kiírás alapján - információnk szerint - mindegyik víz hasznosítására egy-egy jelentkező akadt a december 6-án lejárt beadási határidőig. A hatályos szabályozás szerint a halászati jog - mint vagyonértékű jog - a halászattal összefüggő jogosultságok és kötelezettségek összessége, amely a víz tulajdonjogának elválaszthatatlan része. Holtág, bányató és víztározó esetében a halászati jog a Magyar Államot illeti meg, kivéve az önkormányzati tulajdonban lévő holtágat és bányatavat, amennyiben a tulajdonos önkormányzat a halászati jogot gyakorolni kívánja. A halászati jog azonban a tulajdonos döntése szerint haszonbérbe adható. S ezt a jogot az ingatlan-nyilvántartásba Is be kell jegyeztetni. A szakmai javaslatok alapján az illetékes szaktárcánál várhatóan ez év első felében dönthetnek majd arról, hogy az eljárás végeztével ki is veheti majd kezelésbe a fenti Heves megyei vízfelületeket. ■ Megyénkben folytatódnak a munkálatok Megyénk közútjain folytatódnak a felújítások. Almár és Szarvaskő között a 25. számú főúton lévő károsodás felszámolásának előkészítése folyamatban van. A tervek elkészülte után írják ki a kivitelezési közbeszerzést. Az Egerszalók és Verpelét közötti útszakasz felújításának első, 2007-2010 közötti üteme befejeződött, 2011-2013 között további 18,2 kilométer útfelújítás szerepel négy projekt keretében, Eger-Egerszalók, Egerszalók- Verpelét, Verpelét-Kisnána, valamint Abasár-Gyöngyös között - tudtuk meg Szerencsi Gábortól, a Magyar Közút Nonprofit Zrt. Heves Megyei Igazgatóságának vezetőjétől. ■ Biztos kézzel kezeli az ecsetet kiállítás Juhász Éva műveinek tárlata a könyvtárban Juhász Éva (jobbról) munkái az örök forma- és színkeresést tükrözik A Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár galériájában január 20-ától látogatható a debreceni Juhász Éva grafika- és festmény- kiállítása, amelyet Kun István művésztanár nyitott meg. A fiatal és tehetséges alkotó jelenleg a budapesti Képző-és Iparművészeti Szakközépiskola ötödéves festő szakos hallgatója, aki szeretne minél több technikát kipróbálni a művészetben. Az akrillal, akvarellel, szénnel készült tájképek, tollrajzok, csendéletek az örök forma- és színkeresést tükrözik. Rajzaival és festményeivel különböző versenyeken és pályázatokon vett már részt. A tárlat február 10-éig tekinthető meg. ■
