Heves Megyei Hírlap, 2011. január (22. évfolyam, 1-25. szám)
2011-01-21 / 17. szám
6 2011. JANUÁR 21., PÉNTEK GAZDASÁG A BUX index 2011. január 20-án 23 100 | Változás: - 23 000 22 900 22 800 22700 22 600 22500 15.3»,aNnrYorirtA tőzsde nyitása [\ ' 09.00 11.00 13.00 15.00 16.30 FORRÁS: BÉT NYERTESEK 20_n._01.20. Részvény Utolsó ár (Ft) Változás (%) Millió Ft CIG Pannónia 780 0.64 __25 RF V 8 555 0,57 66 MTelekom 550 0,54 1967 Econet 89 0,00 214 Émász 21850 0,00 0 VESZTES FORRÁS: BÉT Részvény Utolsó ár (Ft) Változás (%) Millió Ft Egls 20 500-3,30 551 Synergon 523-2,42 14 Richter 42 100-1,32 1931 Rába 835-1,30 15 Fotex 382-1,29 26 22 840 A BUX index az elmúlt napokban 23200 23000 22800 22 600 22484 22 400 22 200 22390 22 000 21800. 22262 01.12 01.13 01.14 01.17 01.18 01.19 FORRÁS: BÉT BÉT-áruszekció (forint/tonna, 01.20.) EUROBÚZA 2011. augusztus __________56000 MA LMI BÚZA 2011. március _______ 74 500 TAK ARMÁNYBÚZA 2011. március________________57 700 TAKARMÁNYKUKORICA 2011. március . 59 400 OLAJ NAPRAFORGÓ 2011. március 142 800 MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam 2011. január 20-án 1€ 1$ 1CHF t i f 273,03 Ft 202,38 Ft 212,09 Ft +0,55 Ft-0,09 Ft +0,92 Ft Forintbetéti1 kamatok (%) wmmmwm 2 hó 3 hó| Allianz Bank 4,25 4,25 Banco Popolare 3,48 3,51 Budapest Bank 2,75 2,75 Erste Bank 2,50 2,50 Erste Bank'7,50 FHB1 7,00* 6,50 MKB Bank 3,95 4,04 OTP Bank 1,25 1,25 OTP Bank25,00 Raiffeisen Bank2 4,50 4,50 1 ALAPTERMÉKEK 1 MILLIÓ FORINTRA 2 BÓNUSZ I. FORINT BETÉT 3 FHB AKTÍV BETÉT AKCIÓ 4 AKCIÓS AKTÍV BETÉT • FHB AKTÍV BETÉT 6 HÓNAPOS AKCIÓ Euró-valutaárfolyamok (forint/euró, 01.20.) Vételi Eladási 1 Allianz Bank 266,17 279,82 Budapest Bank 264,44 280,80 CIB Bank 261,67 283,47 Citibank 262,89 284,79 Erste Bank 265,06 280,34 K&H Bank 265,04 280,32 MKB Bank 265,37 278,97 OTP Bank 266,81 280,49 Raiffeisen BankA nyugdíj-főigazgatósággal szemben jókedvű zenészek próbálják felvidítani az utca emberét. Vers is elhangzott, és Závada Pál író is énekelt egyet Tanácstalan pénztártagok magánnyugdíj A kasszák is leveleznek s nem biztatnak maradásra Nem csak a kormány kereste meg levelével a magánnyugdíj pénztárak tagjait, a kasszák is felvették a kapcsolatot ügyfeleikkel. A 18 hazai magánkassza többsége kiküldött már tagjainak egy tájékoztató levelet a friss egyenleggel. Volt olyan pénztár is, amely reálhozamot is számolt. Herman Bernadett Némelyik magánnyugdíjpénztár telefonon is felkereste tagjait az elmúlt napokban, hogy ha igény van rá, személyesen is elbeszélgessen az ügyfelekkel a lehetőségekről. A nagyobb munkáltatókhoz ts elmentek a pénztárak képviselői, hogy az érdeklődő munkavállalók kérdéseire válaszolhassanak. Azt azonban tagadják a kasz- szák, hogy alkalmazottaik vagy ügynökeik bárkit is a maradásra akarnának rábeszélni. „A tagok közül sokan tanácstalanok, igénylik a személyes felvilágosítást, ezért keresik fel őket a pénztárak” - mondta Juhász Istvánné, a Stabilitás Pénztár- szövetség főtitkára. A négy nagy kassza (Allianz, Aegon, Axa és ING) által indított tajekozodjon.com oldalon sem tesznek így, elismerik, hogy a hatályos szabályozás jelenleg ismert elemei alapján a nyugdíj- pénztári tagok döntő többségének az állami nyugdíjrendszerbe történő visszalépés az ésszerűbb választás. A honlap szerint csak azoknak érdemes megfontolni a maradást, akik már viszonylag hosszú szolgálati idővel rendelkeznek, és komoly megtakarítás halmozódott fel az egyéni számlájukon. Aki nem ilyen, annak legfeljebb akkor javasolható a maradás, ha jobban bízik a saját megtakarításaiban, mivel az állami nyugdíjrendszert hosszú távon fenntarthatatlannak tartja, esetleg arra spekulál, hogy a pénztárak hazai és nemzetközi néhány ügynök egyébként tisztességtelenül ki is használta a pénztárak bőkezűségét és a tagok naivitását. A PSZÁF közzétett egy határozatot, amelyet egy olyan ügynök ellen hozott, aki megtévesztő módszerrel léptetett be egy szórólapos munkára jelentkező fiatalt az Allianz magán-nyugdíjpénztári ágába. A felügyelet jelenleg még két-három hasonló ügyet vizsgál - közölte lapunkkal Binder István, a PSZÁF szóvijogi fórumokra benyújtott jogorvoslati kérelmei eredményre vezetnek. A pénztártagok döntő többsége egyébként szívesebben maradna a vegyes rendszerben - mondta kérdésünkre Papp Zoltán nyugdíjpénztári közvetítő -, csak azért lépnek vissza, mert a maradással le kell mondaniuk az állami nyugdíjról. Az ügynököknek egyébként nem éri meg felkeresni a pénztártagokat, hiszen a maradásra bírásért nem kapnak jutalékot, és valószínűleg igazolni sem tudnák, hogy a tagot ők vették rá a nyugdíjbiztosító előtti, nyilatkozattételre. Kár persze érheti őket a visszalépésekkel, hiszen 2009-ben a pénzügyi felügyelet (PSZÁF) adatai szerint vője. A felügyeletnél egyébként úgy látják, ritkán fordulnak elő ilyen átverések. általában a kezdő ügynökök próbálnak így trükközni a pénztárak tudta nélkül. Olyan bejelentés sem érkezett a PSZÁF-hoz, hogy tagok arra panaszkodtak volna, hogy a tb-be való visszalépés kapcsán akár a pénztáruk, akár közvetítők megtévesztően tájékoztatva a magánkasszákban való maradásra buzdították volna több mint hárommilliárd forintot kerestek a tagszervezéssel, tavaly az első három negyedévben pedig 3,5 milliárdnál is több jutalékot tettek zsebre. Mivel az első három negyedben az átlépő és újonnan belépő tagok száma valamivel 300 ezer fölött volt, így ha mindegyikük valamilyen ügynök hatására választott pénztárat, egy-egy tagszervezésért csaknem 12 ezer forintot fizettek ki a kasszák. Ezt a pénzt viszont az idén már valószínűleg akkor sem kereshetik meg a közvetítők, ha az összes pénztártag a maradás mellett dönt, hiszen a kasszák minimálisra visszavágott működési költségéből tagszervező ügynökökre aligha futja majd. őket. Ha viszont ilyesmi előfordul, a felügyelet akár a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvény alapján is eljárhat a közvetítővel szemben. A stabilitás Pénztárszövetséghez ezzel szemben érkeznek panaszok arra vonatkozóan, hogy a Nyugdíjbiztosítási Fő- igazgatóságnál még mindig nem szívesen fogadják el a szövetség által fogalmazott nyilatkozatot. Ha fizet az adós, öt helyett csak egy évig marad a BAR-listán Hamarosan megfogyatkozik a sokat szidott BAR listán nyilvántartott lakossági hiteladósok száma. Egy decemberi törvény- módosítással ugyanis a korábbi öt év helyett csak egy évig lehet megőrizni az adataikat. Becslés szerint a körülbelül 1 millió adós 13-14 százaléka így lekerülhet a listáról. A lakossági feketelistás nyilvántartásba azok kerülnek be, akik legalább a minimálbér (2010-ben 73 500, 2011-ben 78 000 forint) összegét" kitevő kölcsönösszeg megfizetésével több mint 90 napon át késlekednek. Az is felkerült a listára, aki hamis okmánnyal igazolta magát, hamis adatot közölt, vagy bankkártyával visz- szaélést követett el. Az idei évtől a késedelmes tartozás teljesítésével, pontosabban a teljesítéstől számított egy év elteltével haladéktalanul, és vissza nem állítható módon törölni kell az érintettre vonatkozó információkat. Azoknak az adatait, akiknek az adósságát leírták, továbbra is öt évig kell megőrizni. ■ A különadókkal teljesült a tavalyi hiánycél Teljesült a tavalyi államháztartási hiánycél: a deficit - a helyi önkormányzatok nélkül - 869,8 milliárd forint lett (a GDP 3,2 százaléka). Az új kormány a társasági adó csökkentése és a kisadók megszüntetése nyomán keletkezett hiányt az év végén tömte be a külföldi tulajdonú multinacionális vállalatokra kivetett különadókkal - közölte tegnap a Nemzetgazdasági Minisztérium. Tavaly decemberben az állam- háztartás 435 milliárd forint bevételi többletet ért el. A fogyasztási adókból 3200 milliárd forint folyt be a büdzsébe, ez 1,4 százalékkal kevesebb a tervnél. A lakossági befizetések 1860 milliárdot tettek ki, itt 9,3 százalékos az elmaradás. Az államháztartás teljes kiadásai 3,8 százalékkal haladták meg a tervezetett. A költségvetési szervek kiadásainál 20,7 százalékos a túllépés. ■ Sokba kerülhet nekünk a naivitás - a felügyelet szerint ritkák az átverések Több jut a hátrányos helyzetű településeknek adósmentés Az önkormányzatok támogatási pályázatait független könyvvizsgáló bírálja majd el Növeli a keretösszeget, egyszersmind szigorítja a feltételeket a kormány az önhibájukon kívül hátrányos helyzetű vagy fizetésképtelen önkormányzatok támogatásánál - jelentette be Tállai András önkormányzatokért felelős államtitkár. Az úgynevezett Önhiki-támogatások nagysága az idei költségvetésben háromszorosára, 31 milllárdra nőtt Ugyanakkor az odaítélésben mostantól költségvetési minősítési könyv- vizsgálók jelentése dönt. „Az Önhiki-támogatás eddig az érintett önkormányzatok saját pénzügyi beszámolóján alapult. Ez azonban eddig is pontosításra szorult volna” - indokolta tegnap lapunknak a szigorítást. A beszámolók hitelét rontják azok a terjedő technikák is, melyekkel a folyó kiadások hosszú távú kötelezettségvállalássá alakíthatók. Tállai András a Szemünk fénye programot említette: ennek révén a havi áramszámla a könyvvitelben a bankhitelhez hasonló besorolású tétellé alakul, amely igencsak rontja a gazdálkodás áüáthatóságát. „Végezetül ott vannak az ön- kormányzatok számlatartozásai, a közüzemi szolgáltatóktól az Önhiki-támogatás (milliárd forint) 2009 (tény) 16,4 2010 (tény) 10,7 2011 (terv) 31,1 FORRÁS: SZAKTÁRCA adóhatóságig terjed a sor, ki mindenkivel szemben. Ez az állomány napról napra nő, pontos felméréséhez mindenképpen közpénzügyekben jártas szakemberek bevonása szükséges” - hangsúlyozta Tállai. Szerinte az önkormányzatok saját beszámolóinak hitelessége, különösen pluszforrásokért folytatott versengésben megkérdőjelezhető. „Nemesvid esete a példa rá, mekkora bajba kerülhet egy ön- kormányzat, ha nem valós adatokkal pályázik” - említ egy esetet. A somogyi település fejlesztési támogatásra pályázva önerőként nem egy törleszthető bankhitelt nevezett meg, aminek végül csőd lett a vége. Tállai András: Hiteles beszámolókat Az önkormányzatok gazdálkodását persze így is több közpénzügyi szakember vizsgálja. Saját belső ellenőrzésükön túl az Állami Számvevőszék kötelessége is a négyéves ciklus során legalább egyszer ellenőrizni minden település gazdálkodását. „Ennek sajnos a számvevőszék kapacitásainak szűkössége miatt nem mindig tudnak eleget tenni éppen az Önhikiben leginkább érintett kistelepüléseken. Ráadásul az ÁSZ csak utólagos kontrollt gyakorol, tehát döntésük pályázatbírálatkor aligha lenne használható”- magyarázta az államtikár, miért kell most újabb szakembereket megbízni evvel a feladattal. ■ Zsámboki A. r t 4 »
