Heves Megyei Hírlap, 2011. január (22. évfolyam, 1-25. szám)
2011-01-20 / 16. szám
2 HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2011. JANUÁR 20., CSÜTÖRTÖK MEGYEI KÖRKÉP A klímaváltozásról vitáztak az első napon szőlészet és borászat „Kötelékben repülünk, de piacra csak az való, aki képes a különlegességre” Kühne Gábor „A bor táplálja a reményt” - Arisztotelész ezen idézetével köszöntötte a XII. Egri Szőlészeti- Borászati Konferencia résztvevőit tegnap Habis László, hozzátéve: mindannyiunknak szükségünk van a reményre, főleg egy olyan év után, mint amilyen 2010 volt a rengeteg nehézséggel, gonddal. A megyeszékhely polgármestere emlékeztetett, a hazánk EU-s elnöksége alatt felszolgált borok egy részét Egerből válogatták ki. A Hotel Eger & Parkban péntekig tartó, a hagyományos tematika szerint az első napon szőlészeti, a másodikon borászati, a zárónapon pedig a bormarketinggel, illetve a támogatásokkal kapcsolatos kérdéseket taglaló szakmai fórum szervezője az Egri Szőlészeti és Borászati Kutató- intézet, társszervezői a gyöngyösi Károly Róbert Főiskola (KRF) és az egri Eszterházy Károly Főiskola (EKF). A rendezvény elsősorban a négy észak-magyarországi borvidék, így az egri, a mátrai, a tokaji és a bükki termelőinek szól, de az ország más területeiről is rendszeresen jönnek érdeklődők, az előadók köEgri borászok a konferencián: balról Gál Tibor, Thummerer Vilmos és Tóth Ferenc. Lassan a borvidéken is megváltozik a klíma. zött pedig külföldi szakemberek is megtalálhatók. Bevezetőjében dr. Dinya László, a KRF rektorhelyettese rámutatott: meg kell érteni a trendeket és tisztában kell lenni a helyünkkel a világban. - Hálózati gazdaságban élünk, kötelékben kell gondolkodni, ugyanakkor a piacra csak az való, aki képes a különlegességre - hangsúlyozta. Dr. Hauser Zoltán, az EKF rektora az együttműködés fontossága mellett azt emelte ki, hogy a térségben két felsőoktatási intézmény is elkötelezte magát a bor ügye mellett; Egerben például olyan képzéseket indítaDr. Gál Lajos: mindig figyelemmel vagyunk a termelők igényeire az előzetes bejelentkezések alapján összesen mintegy 200 vendéget várnak a szervezők. dr. gál Lajos (képünkön), az EKF docense, a rendezvény egyik szervezője szerint a résztvevők között számos főiskolai hallgató és fiatal szőlész-borász található, részükre pénteken 16.15-től külön szekcióülést is tartanak.- Idén is tartottuk a hagyományos tematikát, de mindig figyelemmel vagyunk arra, milyen információkra van szükségük a termelőknek. Ennek megfelelően ezúttal a tavalyi évjárat nehézségeire, a gyakran sikertelen növényvédelem okaira, illetve az ezzel összefüggő kutatások eredményeire, a közvetlenül a „terepről" érkező információkra igyekeztünk fókuszálni az első napon - jelentette ki dr. Gál Lajos. A további menetrend szerint ma 10 órától a magyar borászatok előtt álló kihívásokról, a versenyképesség javításához szükséges változtatásokról lesz szó, mások mellett dr. Kállay Miklós, a Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet igazgatójának előadásában, míg Alfred Paradeiser, a Tulln-i Mezőgazdasági Főiskola oktatója az osztrák börgazdaság glikol- botrány utáni talpraállásáról fog beszélni. Pénteken - szintén 10 órától - többek között a borpiacról, a bormarketingről, s az idei támogatási lehetőségekről lesz szó. Csütörtök este a tokaji, pénteken az egri borokból tartanak bemutatót. nak, amelyek az ágazat iránt érdeklődő fiatalok számára érdekesek lehetnek. A szőlőtermesztéssel foglalkozó első napon ezúttal - a tavalyi, sok problémát okozó csapadékos időjárás okán - leginkább a növényvédelemmel összefüggő kérdésekre koncentráltak az előadók. Az elsőként szóló dr. Bálo Borbála, a kutatóintézet igazgatója a klímaváltozás hatásaira hívta fel a figyelmet. Mint elmondta, az elmúlt évek mérési adatai alapján az elkövetkező 100 évre vetítve egyre csapadékosabb telekkel és szárazabb nyarakkal kell számolni. A szőlőtermesztési zóna az északi féltekén egyre feljebb, a délin pedig lejjebb húzódik. Ami Egert illeti: itt is több lesz a csapadék és nőni fog a napsütéses órák száma. Összességében a klímaváltozás azzal is jár majd, hogy hamarabb következik be a szőlő fa- kadása, virágzása és érése, csökken a talaj szervesanyag- és nedvességtartalma, érezhetően megváltozik a termés mennyisé■ Az előrejelzések szerint több lesz a csapadék és nőni fog a napsütéses órák száma. Nyílt nap a kutatóintézetben a konferenciához kapcsolódva szombaton 9 órától nyüt napot tartanak a szervezők: a kutatóintézet kőlyuktetői központjában előadásokkal és metszési, illetve borászati technológiai bemutató-, val várják a szakemberek az érdeklődő termelőket. A programon való részvétel ingyenes. ge és minősége, illetve magasabb alkoholtartalmú borok készülhetnek. A továbbiakban a botrytisz, a lisztharmat és a feketerothadás okozta problémákról, az ezen betegségek elleni védekezés lehetőségeiről hallhattak a résztvevők, mások mellett dr. Florence Fontaine, a Reims-i Egyetem oktatójától. A programokat követően este a mátrai és a bükki borvidék termelőinek boraiból tartottak bemutatót a konferencia helyszínén. A tavalyi év tapasztalatai alapján főként a növény- védelemmel kapcsolatos kérdésekre fókuszáltak az egri szőlészeti-borászati konferencia első napján. Hasznosnak ígérkezik a szakmai találkozó Varsányi Lajos verpeléti borász: - Fontosak az ilyen szakmai rendezvények, hiszen egyfelől az előadások anyaga részben a napi problémákkal foglalkozik, másfelől a borászat sikerre éhes ágazat, a szereplők minden használható információt örömmel fogadnak. Arról nem is beszélve, most a pályázatok terén is új szabályok jönnek, s azt várjuk, hogy a meghirdetett stratégiát valóra is váltsa a kormány. Thummerer Vilmos noszvaji borász: - Jómagam minden évben részt veszek a konferencián, figyelemmel követem az előadásokat. Sok új információt lehet hallani ezeken, ezért mindenképpen megéri eljönni. Arról nem is beszélve: a tavalyi év komoly próbatétel elé állította a termelőket, ezért is fontos elemezni a problémákat, hogy a későbbiekben kevesebb hibát kövessünk el. Hogy példát is mondjak: a sok csapadék és a viszonylag magas hőmérséklet miatt nálunk most jelent meg először a feketerothadás, ami új kihívásokat támasztott. Bolyki János egri borász: - Mindenképpen hasznosnak tartom a konferenciát Elég csak arra gondolni: a tavalyi év még a tapasztalt termelő kön is kifogott, nem is beszélve rólam, aki még csupán a tizedik évjáratánál tart. Már az első napon is sok fontos információt hallhattunk például a rezisztenssé váló kórokozókról, illetve az ezek elleni védekezésről, de a klímaváltozással kapcsolatos előadás is roppant érdekes volt. Mint hallhattuk, a sző lőtermelési zóna egyre feljebb húzódik, ami Eger esetében akár szerencsés is lehet, hiszen magasabb mustfokokat, a jelenleginél hamarabbi szüretet hozhat magával. Az esetleges kényszerű fajtaváltástól ugyanakkor még korai beszélni. HIRDETÉS • Fém szőlőkarók-tetszőleges méretben • Növekedési hengerek • Feszítők, kapcsok, szegek • Nagyszilárdságú kordonhuzalok • Feszítőhuza Iok-yiIla nypásztor huzalok • Szállítás az ország egész területére • Szaktanácsadás 11 év tapasztalata alapján TARJÁN l ACÉL KFT. 3100 Salgótarján, Budapesti út 29 Tel./fax: 32/420-555 Mobil: 30/312-5488 30/279-3533 Web: www tarjanacel.hu E-mail: tarjanacel@profinter.hu A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal Heves Megyei Kirendeltségénél tegnap délelőtt fölelevenítették a vincevessző népszokását. A bor védőszentjének tartott Szent Vince napja a borosgazdák hagyományos termésjósló napja. A levágott vincevesszőt a hagyomány szerint öblös szájú üvegbe téve várják, hogy azok kihajtanak-e. Ha igen, a tavaszi fagyoktól sem kell tartania a gazdának. Heves megye két nagy bortermő tája képviseletében Varsányi Lajos, az Egri Borvidék Hegyközségi Tanácsának elnöke, valamint Torma Józsefné, a Mátrai Borvidék Hegyközségi Tanácsának alelnöke hoztak lemetszett Torma Józsefné hegybíró vízbe tette az abasári szőlővesszőket szőlővesszőket. Heyes és Hatvan környékéről a gazdák gyümölcságakat küldtek.- A szőlő jól viselte a telet, az időjárás is kegyes volt, nem voltak nagy szélsőségek, a felmelegedés nem tartott hosszú ideig. Szerencsére jön az újabb hideg, s tartósan fagypont környékén marad a hőmérséklet, amely nyugalmi állapotban tartja a növényt, s az kevésbé fagyérzékeny - mondta el Varsányi Lajos. Torma józsefné a mátrai helyzetről elárulta, a vesz- szők nem értek be a tőkéken, így hosszú szálvesz- szőt nem lehetett hagyni. Ez az abasári oltvány- előállítók munkáját nehezítette meg, hiszen alacsonyabb a hozam. ■ Simon Attila kirendeltségvezető: ügyfélbarát légkört szeretne A tél eddig megkímélte a Heves megyei szőlőket vince Az MVH megyei kirendeltségén fölelevenítették a naphoz kapcsolódó népszokást i r
