Heves Megyei Hírlap, 2011. január (22. évfolyam, 1-25. szám)

2011-01-04 / 2. szám

6 2011. JANUÁR 4., KEDD GAZDASÁG A BUX index 2011. január 3-án 21800 21746 __________ El őző heti záróérték: 21296 | Változás: 1,96% ] 1S.30, a New Yorh-íp tőzsde nyitása f\ 09.00 11.00 13.00 15.00 16.30 FORRÁS: BÉT NYERTESEK 20... 01.03. Részvény Utolsó ár (Ft) Változás (%) Millió R MTelekom 540 4,65 806 TVK 3445 4,39 6 OTP 5150 2,58 3011 Synergon 487 2,31 2 FHB 977 2,30 15 VESZTESEK FORRÁS: BÉT Részvény Utolsó ár (Ft) Változás (%) Millió Ft Élnász 21990-2,26 1 CIG Pannónia 705-1,39 77 RFV 8 465-0,52 37 ANY 732-0,40 39 Fotex 382-0,26 9. A BUX index az elmúlt napokban 21700 21600 24528 21516 21000 _____________________ po nt, 12.22 12.2312.27 12.28 12.29 12.30 Z“1* FORRÁS: BÉT BÉT-áruszekció (forint/tonna, 01.03.) Új elszámolási ár EUROBÚZA 2011. augusztus 56000 MALMI BÚZA 2011. március 63 000 TAKARMÁNYBÚZA-~-rT 2011. március 55 000 TAKARMÁNYKUKORICA 2011. március 54900 OLAJ NAPRAFORGÓ 2011. március 137 500 MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam 2011. január 3-án 1€ 1$ 1CHF t t t 278,85 Ft 209,87 Ft 223,72 Ft +0,10 Ft +1,22 Ft +1,04 Ft Forintbetéti1 kamatok (%) 2 hó 3 hő| Allianz Bank 4,25 4,25 Banco Popolare 3,48 3,51 Budapest Bank 2,75 2,75 Erste Bank 2,50 2,50 Erste Bank’­7,50 FHB1 7,00* 6,00 MKB Bank 3,95 4,04 OTP Bank 1,00 1,00 OTP Bank1 3,00 4,75 Raiffeisen Bank1 4,50 4,50 1 ALAPTERMÉKEK 1 MILLIÓ FORINTRA 2 BÓNUSZ I. FORINT BETÉT 3 FHB AKTÍV BETÉT AKCIÓ 4 AKCIÓS AKTÍV BETÉT * FHB AKTÍV BETÉT 6 HÓNAPOS AKCIÓ Euró-valutaárfolyamok (forint/euró, 01.03.) Vételi Eladási| Allianz Bank 270,93 284,82 Budapest Bank 269,81 286,50 CIB Bank 266,78 289,02 Citibank 267,24 289,52 Erste Bank 270,02 285,58 K&H Bank 270,22 285,78 MKB Bank 270,56 284,44 OTP Bank 271,78 285,72 Raiffeisen Bank 272,51 284,77 Kitörési pont a takarékoknak varga antal Felvesszük a versenyt a kereskedelmi bankokkal A gazdasági válság kitöré­si esélyt jelent a takarék- szövetkezeteknek - mond­ja Varga Antal, a takaré­kok több mint 90 százalé­kát tömörítő Országos Ta­karékszövetkezeti Szövet­ség (OTSZ) ügyvezetője. Szerinte itt az idő arra, hogy versenybe szánjanak a kereskedelmi bankokkal. Giczi József- Milyen évet zárnak az idén a takarékszövetkezetek? Az idén tovább növeljük sú­lyunkat a pénzügyi közvetítői rendszeren belül. Az előző eszten­dő végén a takarékszövetkezetek a hazai betétállomány 9,8 és a hi­telállomány 3,4 százalékát kezel­ték. A szeptember végéig tartó 12 hónap alatt a szövetkezetek betét- | jei 10,4 százalékkal, 1376 milliárd \ forintra, hitelei 7,5 százalékkal, | 748 milliárdra nőttek. A vállalko- J zói hitelek állománya ezen belül 1 15, a nagyvállalatiaké 18, a közép- vállalkozóiaké 25 százalékkal lett több. Ugyanakkor az adózás előt­ti eredmény 8,8 százalékkal, 9 milliárd forintra, az adózott nyere­ség 8,8 százalékkal, 7,7 milliárd­ra emelkedett.- Minek köszönhetik a hitele­zés bővülését? A takarékszövetkezeteknél el­helyezett jelentős betétállomány lehetővé teszi, hogy a szektor ne függjön a nemzetközi pénzpiac ingadozásaitól. Emellett míg más szereplőket a tulajdonos részéről folyamatos és óriási profitnyomás terhel, addig nálunk pusztán pro­fitelvárás van, ez jóval nagyobb mozgásteret enged, és másfajta üzletpolitikát tesz lehetővé.- Milyen ügyfélkörben és szol­gáltatásoknál tudják érvénye­síteni előnyeiket? Elsősorban a kis- és középvál­lalatok, valamint az önkormány­zatok körében tudtuk ügyfélkö­rünket bővíteni - ez célkitűzés is volt. Különösen jelentős részese­dést szereztünk a Széchenyi-kár- tyához és a Gazdakártyához kap­csolódó szolgáltatásokban, az előbbinél piacvezető pozíciót si­került elérnünk. Sok olyan ügyfél pártolt át a hozzánk, amelyik nem kapott hitelt korábbi bank­a pénzügyi szolgáltatások piacán Varga Antal: Tíz év alatt két-háromszorosára nőhet hitelintézeteink részesedése jainál. A válság hozta azt a felis­merést is, hogy a kommunikáció­ban és más területeken is felve­gyük a versenyt a nagy hálózatot üzemeltető kereskedelmi ban­kokkal. Ezért a takarékszövetke­zetek által használt magyar taka­rék márkanév erősítésén dolgo­zunk. Emellett 23 szövetkezeti hi­telintézetünk 350 fiókja Taka­rékpont néven azonos megjele- nésús üzleti kondíciók mellett kí­nál olyan szolgáltatásokat, mint például az egyérintéses fizetést lehetővé tevő PayPass karóra.- Meddig folytatható a mosta­nában felgyorsuló térnyerésük? Száz évvel ezelőtt 43 százalék volt a szövetkezeti típusú bankok részesedése a pénzintézeti szek­Névjegy VARGA ANTAL Gödöllő: agrárköz­gazdász, majd a Közgázon pénzügyi szakdiploma. A 80-as években a zirci Bakony Mgtsz üzemgazdásza, majd a Robix Vállalat főkönyvelője. 1991-től az Agrobank zirci fiókjának ve­zetője, majd a Postabank veszprémi fiókjának igazga­toron belül Magyarországon. Több nyugat-európai országban jelenleg is 30-40 százalékos ez az arány. Franciaországban pél­dául a betétek 42,6, a hitelek 46,5 százalékát kezelik. Reményeink szerint tíz év alatt két-háromszo- rosára nőhet a szövetkezeti hitel- intézetek részesedése a pénz­ügyi szolgáltatások piacán.- Ehhez segítséget is kérnék? Képviselőink arról tárgyalnak a kormánnyal, hogyan lehetne megteremteni a piacbővítés fel­tételeit, és ehhez milyen „segít­ség” szükséges. Az állam mint­egy 100 milliárd forinttal eset­leg megerősíti a szektort, ám ez nem adomány vagy kényszerű segítség lesz, mindössze a foko­tóhetyettese. A Zirci Takarék- szövetkezet élére 1998-ban ke­rült, ahol 2007. június 30-ig el­nök-ügyvezető. 2001-04 között az OTSZ elnökségének tagja. 2004-07 között a Magyar Ta­karékszövetkezeti Bank Zrt. el­nöke. 2007. július 1-jétől az OTSZ ügyvezető igazgatója. zott aktivitás fenntartásához le­het majd szükség rá.- Hol tartanak most ezek a tárgyalások? A miniszterelnök már koráb­ban megígérte, hosszú lejáratú kölcsöntőkéhez juthatnak a taka­rékszövetkezetek. A tőkejuttatás idejéről és nagyságáról még nem született megegyezés, azt viszont már lehet tudni, a takarékok ezt alárendelt kölcsöntőke formájá­ban kaphatják meg. Az is biztos, a juttatás egy keret lesz, amelyből lehetőségeik szerint igényelhet­nek az egyes takarékok.- Miért van szükségük erre? A takarékok döntő többsége a kockázatokat korlátozó előírások miatt ügyfelenként átlagosan 250 millió forint hitelt tud folyó­sítani. Ha az aktivitás növekszik, az alárendelt kölcsöntőke növeli a takarékok szavatolótőkéjét és tőkemegfelelési mutatóját is. Ez utóbbi egyébként a szektor átla­gában az előírt 8 százalékos dup­lája, azaz jelenleg is jóval megha­ladja az előírt mértéket, tőkeprob­lémánk nincs. Egyes takarékok hitelezési aktivitásának gyors nö­vekedése esetén már szükség le­het további tőkére. A nagy testvér a boltban is folyton figyel bekamerázva Olvasónk felháborodott azon, hogy az üzletben, ahol vásárolt volna, az öltöző be van ka- merázva. Kérdése, hogy ezt a kereskedőnek joga van-e megtenni. BIZTONSÁGI KAMERÁKAT az üzletekben a tulajdonosok azért helyeznek el, hogy védjék az árut a tolvajoktól. Akadnak olyanok, akik az utcai ruhájuk alá felveszik a boltbelit, és így akarják azt ellopni. természetesen kellemetlen lehet láthatatlan tekintetek előtt vetkőzni, hogy a ruha­boltban az ember felpróbál­ja a kiszemelt ruhát. Ezért a kereskedők a biztonsági ka­merával ellátott boltokban felirat formájában felhívják a körülményre a vásárlók fi­gyelmét. Ha ezt megteszik, nem követnek el jogtalansá­got, mert így mindenki el­döntheti, ilyen körülmények mellett is vásárol-e a bolt­ban. Ellenkező esetben, azaz ha nem jelzik a kamerák je­lenlétét, megsértik a szemé­lyiségi jogokat. (Akárcsak a telefonos hangfelvételnél, ha nem jelzik, hogy a beszélge­tést rögzítik.) az öltöző azonban a sze­mérem megsértése miatt valóban kényesebb terület, ezt az esetet be lehet jelen­teni a fogyasztóvédelmnek. De beírhatja a hölgy a pana­szát a vásárlók könyvébe is, erre 30 napon választ kell kapnia. van más módszer a ruhalo­pás megakadályozására. Te­hetnek az egyes darabokba csipogót, amely megszólal akkor, ha valaki úgy halad át az ellenőrző kapun, hogy nem fizette ki a terméket. A hölgy kérte, hogy e-mail- ben válaszoljunk neki. Is­mét felhívjuk olvasóink fi­gyelmét, kérdéseikre csak a lap hasábjain válaszolunk, a levelek beérkezési sor­rendjében. Köszönjük meg­értésüket. ■ Rados Virág kérjük, írja meg fogyasztóvédelmi panaszait! jotanacs@axelspringer.hu Isten, segíts...! Mindent bevetnek a Fülöp-szigeteken. Egy római katolikus pap tart misét Manilában a tőzsde 2011-es nyitásának alkalmából. A szertartás jól sikerült, a tőzsde pozitívan zárt, bár az elemzők szerint ennek oka az újévi optimista hangulat volt, és a közeljövőben lefelé irányuló trend következhet be. Vizsgálja az Európai Bizottság a válságadót Az Európai Bizottság vizsgála­tot indított a Magyarországon bevezetett válságadó kapcsán - közölte hétfőn a szervezet szó­vivője. A Reuters szerint az Eu­rópai Bizottság már december­ben megkezdte a válságadók vizsgálatát, vagyis a multina­cionális cégek panasza nem volt hiábavaló. A szervezet már októberben, a vonatkozó tör­vény hatálybalépését követő második napon érdeklődött a magyar kormánynál a válság­adókkal kapcsolatban, és a ka­binet decemberben válaszolt is a felmerült kérdésekre. A bizottság szóvivője ezzel hangsúlyozta, hogy - ellentét­ben a Wirtschaftsblatt megfogal­mazásával - nem a német nagy- vállalatok panasza hozta meg gyümölcsét. A bizottság egyút­tal leszögezte: nincs tudomásuk arról, hogy 2012 után is érvény­ben maradnának a válságadók. Csaba László a köztévében azt mondta: tévedés, hogy az egyenlő elbánás jogelvét illető­en az európai intézményeknek nincs jogkörük. A közgazdász professzor szerint a multik lé­pése egy jel, el kellene gondol­kodni rajta. Úgy vélte: megold­ható lenne a helyzetet azzal, ha tárgyalna a különadók kivezeté­séről a kormány, mely választ­hatja a konfrontációt is, csak­hogy Brüsszel könnyen elme­szelhet bennünket. ■ VG-Online I 5

Next

/
Thumbnails
Contents