Heves Megyei Hírlap, 2011. január (22. évfolyam, 1-25. szám)

2011-01-17 / 13. szám

2011. JANUÁR 17., HÉTFŐ - HEVES MEGYEI HÍRLAP 5 MEGYEI KORKÉP Százötvenhárom kutató dolgozata az országos bírák elölt Több mint százötven egri főisko­lai hallgató adta le nevezését a ju­bileumi, XXX. Országos Tudomá­nyi Diákkonferenciára. A koráb­bi évek növekvő tendenciáihoz hasonlóan az idei országos konfe­rencián is várhatóan többen ve­hetnek majd részt, mint két évvel ezelőtt. Az ifjú kutatók tevékeny­ségét ösztöndíjakkal és módszer­tani kurzusokkal is segítette az intézmény. A legjobbak a tavalyi tavaszi és az őszi házi fordulót kö­vetően az országos versenyen is bemutathatják dolgozataikat.- Az elektronikus nyilvántartá­sunkban 2003 óta állnak rendel­kezésre adatok, ettől az országos versenytől tudjuk röviden bemu­tatni a TDK-mozgalomban bekö­vetkezett változásokat. 2003-ban 63 hallgatónk indult országos versenyen 61 dolgozattal, 2005- ben 75 fő készített 74 munkát, 2007-ben 68 fő 66 munkát, 2009- ben pedig 116 fő képviselte főis­kolánkat 121 munkájával. A jubi­leumi OTDK megmérettetésén pedig - sikeres bírálat esetén - 153 hallgatónk fog részt venni 158 munkával. A TDK- mozgalomban a 2010-es őszi ada­tok alapján a nappali tagozatos hallgatóink hat százaléka vett részt - emelte ki dr. Pap József egyetemi docens, az EKF Főisko­lai Tudományos Diákköri Bizott­ság elnöke. ■ Még ismeretlen a ledöntött szobor sorsa Folytatás az 1. oldalról A tarnaszentmáriai Sarlós Bol­dogasszony ledöntött szobrát vél­hetően legurították a templom­dombról. A faalkotás a polgár- mesteri hivatal előtt állt meg - még vasárnap is ott feküdt. A sár­ban és az aszfalton való görgetés miatt megrongálódott a szobor, aminek a további sorsa még is­meretlen - hangsúlyozta Czipó László polgármester. A község­ben megdöbbenve fogadták a tör­ténteket, sokan úgy vélik, hogy az ősszel felállított és felszentelt szobrot személyes érdekek miatt rongálták meg. A lakosok úgy gondolják, a szobrot a helyi poli­tikai érdek döntötte a sárba. ■ Aranykapu az idősekért családsegítés Látványosan nőtt a szociális gondozást igénylők száma Pétervásárán a nyolcvanéves Szepessy Istvánnét naponta felkeresi otthonában Kovács Istvánná házi szociális gondozó A Pétervásárai Kistérség­ben alig egy év alatt 25 százalékkal nőtt a gondo­zást igénylő, egyedülálló idősek száma. Barta Katalin A Pétervásárán működő Arany­kapu Kistérségi Humán Szolgál­tató Központ jelenleg tizenöt tele­pülés lakosságának nyújt külön­böző szociális szolgáltatásokat. Az elmúlt évben ugrásszerűen megemelkedett a házi szociális gondozást igénylők száma - tud­tuk meg Lajtosné Lécz Erzsébet­től, az intézmény vezetőjétől. A korábbi 156 idős személyhez ké­pest jelenleg 195 emberről gon­doskodnak rendszeresen a köz­pont szakemberei. Nekik igény szerint bevásárolnak, kiváltják a gyógyszereiket, segítenek a ház­tartás körüli teendőkben, szük­ség esetén házi ápo­lást nyújtanak. Pétervásárán a nyolcvanéves Szepessy Istvánná évek óta egyedül él, mivel gyermekei, unokái az ország tá­volabbi városaiban dolgoznak. Margitka néni ottho­nában jó ideje már csak járóke­rettel tud közlekedni, hallása, lá­tása erősen megromlott, 14 fajta gyógyszert szed naponta. Kovács A Pétervásárai Kistérségben ugrásszerűen megemelkedett a házi szociális gondozást igénylők száma. Idén több idősnek is segítenének az „aranykapu” dolgozói idén pályázati támogatásból új épületet kapnak a székhelyen, a többi községben pedig olyan külön helyiségek kialakításá­ra törekszenek, ahol a szociá­lis szakembereket könnyebben elérheti a lakosság. Mivel a te­lepüléseken sok olyan ember él, aki semmilyen ellátást, se­gítséget nem kap, a család- gondozók idén tervezik ezek felkutatását is, hogy felajánl­hassák segítségüket, lajtosné lécz Erzsébet (képünkön) szerint az államilag támoga­tott szolgáltatások köre folya­matosan bővül. Egy ideje olyan ezermestert is alkal­maznak, aki az apróbb javításokat, műszaki hi­bák elhárítását a helyszínen elvégzi, jelképes összegért. Mivel az eladóso­dás, elszegénye­dés egyre na­gyobb réteget érint, az itt dolgo­zó szakemberek mun­kájára évről évre na gyobb szükség van. Istvánné Hajnalka házi szociá­lis gondozó naponta felkeresi. Az idős aszszony meséli, előfordult már olyan eset, hogy elveszítette eszméletét, s ha a gondozója nem nyit be hozzá, ki tudja, honnan és mikor kapott volna segítséget. Hajnalka a városban Margit nénin kívül napon­ta 15 idős személyt keres fel otthoná­ban. Van, akinek csak bevásárol, hi­vatalos ügyeket in­téz, felíratja és kiváltja a gyógy­szereit, de akadnak olyan gondo­zottjai is, akiket fürdet, etet, ápol. A térség 15 településén jelenleg 17 hozzá hasonló szakember gondoskodik a 195 idős ember­ről, s a folyamatosan növekvő igények miatt idén márciustól to­vábbi négy gondozónőt al­kalmaz a szolgálat. Mint azt Lajtosnétól megtudtuk, nemcsak az idősek, hanem a gyermekek is egyre nehezebb helyzetben vannak. A szülők egyre romló anyagi helyzete kihat a csa­ládok életminőségé­re, a gyermekek fejlődésére is. A ' gyermekjóléti szolgálat elsősorban a bajban lévő gyermekek­re figyel. Az intézmény Gyarapodó rászorulók a Pétervásárai Kistérségben 14 573 fő 14 355 fő 15050 14700 14350 14 000 2007 2009 A Pétervásárai Kistérség lakossága ■ A kistérségi humán központ ügyfelei dolgozói a szociális munka esz­közeivel nyújtanak támaszt az érzelmi válságban, esetleg krí­zisben lévő személyeknek, köz­tük gyermekeknek is. A közoktatás szakszolgálatai­ban dolgozó gyógypedagógusok, pszichopedagógusok, fejlesztő­pedagógusok egyre többet dol­goznak azon, hogy helyrehozzák a családi gondok által okozott gyermeki fejlődés hiányosságait. A válások során kialakult gyer­meki lelki problémák orvoslásá­ra külön pszichológust foglal­koztat az intézmény. Sajnálatos tendencia, hogy a térségben egyre több az olyan család is, ahol születési rendel­lenesség vagy baleset miatt fo­gyatékosság, tartós betegség, lá­táshiba, süketség fordul elő. Mi­vel ezen gyermekek oktatása a kistérségi oktatási intézmények­ben nem oldható meg, a megye- székhelyre hordja be őket az in­tézmény támogató szolgálata. EGYPERCES INTERJÚ Az olvasást is népszerűsíti a Márai-program A napokban vált véglegessé a januárban beinduló Márai- könyvprogram két testületé­nek személyi összetétele. A tízfős Márai Szépirodalmi Ide­iglenes Kollégium tagja lett a Nemzeti Kulturális Alap kép­viseletében Tőzsér Istvánné Géczi Andrea, az egri Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár igazgatója is.- A magyar nyelven írók és olvasók, s a könyvtárak szá­mára is rendkívül fontos kez­deményezésről van szó. Külö­nösen megtisztelő, hogy a fel­kérésnek eleget téve kitűnő szakemberekkel dolgozhatom együtt - jelentette ki.- Mi a jelentősége a Márai- programnak?- A kulturális vállalkozás célja, hogy a magyar nyelvű, jellemzően kortárs szép-, illet­ve tényirodalmi szerzők műve­it juttassa el a könyvtárakba. Egyúttal megteremtve az írók, a kiadók, a könyvtárak számá­ra is az anyagi hátterét annak, hogy minél többek számára váljék elérhetővé ez a közös magyar kulturális érték.- Az egymilliárd forintos keretből mire juthat majd?- Összeállítunk egy ezerkö­tetes könyvcsomagot a könyv­táraknak, s közzétesszük azon több száz címből álló lis­tát a kiadók ajánlott művei­ből, melyből a kijelölt hazai és határon túli könyvtárak ren­delhetnek a rendelkezésükre bocsátott pénzkeretből. A program emellett az olvasást, a könyvtárlátogatást népsze­rűsítő rendezvények támoga­tásából is kiveszi a részét. ■ K.J. Tőzsér Istvánné Géczi Andrea. Rendkívül fontos kezde­ményezésről van szó. Tisztelgés a doni katonahősök előtt koszorúzás A honvéd hagyományőrzők álltak díszőrséget az egri emlékműnél A II. világháború egyik legvére­sebb csatája zajlott le 68 évvel ez­előtt a Don-kanyarban lévő urivi hídfőnél. A szovjet csapatok áttö­résekor a 200 ezres magyar had­erő negyven százaléka megsem­misült, a legnagyobb veszteséget az egri Dobó István 14. honvéd gyalogezred szenvedte el. A tragikus végkifejletű ütkö­zet áldozatai előtt hajtottak fejet a hét végén az ezred emlékpark­jában, ahol a Heves Megyei Hon­véd Hagyományőrző Egyesület tagjai álltak díszőrséget. Az év­forduló alkalmával Herman 1st- | ván, a Vitézi Rend hadnagya | idézte fel a magyar katonák áldó- | zatos helytállását. Azokét, aki- 1 két „meghalni küldtek oda”, az­Az emlékezők főhajtása a talapzatnál Képgaléria a HEOLhu hírportálon tán rájuk kiáltottak, hogy „gyá­ván megfutamodtak”. - Még egy csapást tartogatott számukra a történelem. Megtiltották, hogy emlékezzenek, hogy halottaikat eltemessék, hogy gyertyát gyújt­sanak értük, hogy egyáltalán be­széljenek róluk. Nekünk meg­adatott, hogy emlékezzünk rá­juk. Bár rossz korban születtek, példát mutattak hazaszeretetből és kötelességtudatból. A beszédet követően a hagyo­mányőrző egyesület tagjai, s a megemlékezés résztvevői mé­cseseket, gyertyákat gyújtottak, majd elhelyezték koszorúikat az emlékmű talapzatánál. A tiszte­letadást a Himnusz eléneklésé- vel zárták. ■ Sz. I. Növelnék az ifjúság társadalmi részvételét Egy európai uniós felmérésről tartottak a minap csoportos kon­zultációt az egri Városi Diákta­nács tagjai. Az Európai Bízott1 ság által kezdeményezett úgyne­vezett „strukturált párbeszéd” célja, hogy a tanulókat bevonja a napirenden lévő ifjúsági ügyek megvitatásába, hiszen azok leg­inkább őket érintik. Feladatuk­nak tartják, hogy elősegítsék és növeljék a fiatalok társadalmi részvételét. A diáktestület első összejöve­telének fő témája azaz európai uniós felmérés volt, amelynek keretében munkagyakorlattal rendelkező fiatalok egy előre összeállított kérdéssort töltöttek ki a tapasztalataikról. A kérdé­sők főként arra irányultak, hogy honnan szerzik be az informáci­óikat, honnan értesülnek a diák­munkákról, miért azt az iskolát választották, amelyben tanul­nak, milyennek látják az elhe­lyezkedési lehetőségeiket, vál­toztatnának-e a döntéseiken, fél­nek-e attól, hogy munkanélküli­vé, válnak. A múlt heti, második alkalom­mal az ifjúsági munkák szere­péről tanácskoztak. A fiatalok megpróbálták definiálni a témát, megvitatták, hogy mi a feladata az ifjúsági munkának, és mi len­ne az ideális helyzet. A tanulók­nak lehetősége nyílt üzenni az Európai Uniónak a felvetett té­mákkal kapcsolatban. ■ « k Á i

Next

/
Thumbnails
Contents