Heves Megyei Hírlap, 2011. január (22. évfolyam, 1-25. szám)
2011-01-12 / 9. szám
6 2Ó11. JANUAR 12., SZERDA GAZDASÁG A BUX index 2011. január 11-én Nyitóérték: 22138 Záróérték: 22260 1 \ ...................................4....-V Előző napi záróérték: 22154 pm?/1 09.00 11.1 | Változás: Ö,48% 15.30. a Ne» fork-ii tőzsde nyitása _j\ 00 13.00 15.00 16.30 FORRÁS: BÉT NYERTESEK 201101.11. Részvény Utolsó ár $6 Változás (%) Millió ft PannErgy 925 3,23 49 ANY 761 1,46 4 Egis 21005 0,98 50 CIG Pannónia 740 0,95 26 OTP 5 270 0,78 6902 RFV 8 249 0,59 105 Mól 21750 0,46 2858 Fotex 383 0,26 3 VESZTESEK FORRÁS: BÉT Részvény Utoisóárfft) Változás (%) Millió Ft FHB 960-1,74 28 TVK 3400 (-1,44 17 A BUX index az elmúlt napokban 22 600 22400 22200 22000 21946. 21800 21 600 21 746 21400 21200 22447 P% 01.03 01.0401.05 01.06 01.07 01.10 FORRÁS: BÉT BÉT-áruszekció (forinl/tonna, 01.11.) Új elszámolási ár EUROBÚZA 2011. augusztus 56000 MALMI BÚZA 2011. március 65 700 TAKARMÁNYBÚZA 7rto<t. 2011. március 55 000 TAKARMÁNYKUKORICA 2011. március 57 000 OLAJ NAPRAFORGÓ 2011. március 142 800 MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam 2011. január 11-én 1€ 1$ 1CHF 4 r 4 X 278,83 Ft -0,57 Ft 215,68 Ft -0,69 Ft 222,33 Ft -1,73 Ft Forintbetéti1 kamatok (%) BRHHH 2 hó 3 hó Allianz Bank 4,25 4,25 Banco Popolare 3,48 3,51 Budapest Bank 2,75 2,75 Erste Bank 2,50 2,50 Erste Bank"7,50 FHB3 7,00* 6,00 MKB Bank 3,95 4,04 , OTP Bank 1,00 1,00 OTP Bank3 3,00 4,75 Raiffeisen Bank2 4,50 4,50 1 ALAPTERMÉKEK 1 MILLIÓ FORINTRA 2 BÓNUSZI. FORINT BETÉT 3 FHB AKTÍV BETÉT AKCIÓ 4 AKCIÓS AKTÍV BETÉT * FHB AKTÍV BETÉT 6 HÓNAPOS AKCIÓ Euró-valutaárfolyamok (forint/euró, 01.11.) Vételi Eladási | Allianz Bank 272,65 286,64 Budapest Bank 271,37 288,16 CIB Bank 268,63 291,01 Citibank 268,01 290,35 Erste Bank 271,94 287,60 K&H Bank 272,06 278,83 MKB Bank 272,90 286,90 OTP Bank 271,83 285,77 Raiffeisen Bank 273,29 285,59 Lakáshitelek átlagkamata (háztartásoknál, éves, százalék) A svájci frank ára (forint) 230 Forrás: Bloomberg, MNB x>- AN LEIHE 1990-98 07 / GANZJAEHRIG Devizában nyújtott hitelre sem jegyezhető be zálogjog A devizában nyújtott hitelekre sem jegyezhető be zálogjog, annak ellenére, hogy több cikk is erről adott hirt a napokban - állítják a Lombard Lízing szakértői. A téves értelmezésre - írja a cégcsoport közleménye - a január elsejétől hatályos, módosított ingatlan-nyilvántartásról szóló törvénynek a korábbitól eltérő szövegezése adott okot: e szerint nem jegyezhető be zálogjog olyan ingatlanra, amelyre a természetes személy devizában nyilvántartott vagy devizában nyújtott és forintban törlesztett kölcsönszerződése alapján kapott hitelt. Átváltás: nem bátorítanak i bankszövetség Nem mindig kedvező euróra cserélni a hitelt A bankok nem nagyon bátorítják a PSZÁF körlevele után sem az adósaikat a frankalapú kölcsöneik átváltására, mivel ez rövid távon nem áll érdekükben. Az euróra váltás egyébként sem mindig kedvező. Giczi József A Magyar Bankszövetség eddig egyetlen alkalommal sem mondott véleményt a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) által kibocsátott vezetői körlevelekről, a frankhitelek euróalapúra váltását javaslóval kapcsolatban azonban az érintettek jelentős száma miatt lehet, hogy kivételt tesz - mondta lapunknak Müller János, a szervezet vezető tanácsadója. Egy megalapozott szakmai vélemény kialakításához azonban több napra van szüksége a szövetség szakértőinek, mert a kérdés nem egyszerű - tette hozzá a szakember. A PSZÁF elnöke egy pénteken kiadott vezetői körlevélben azt javasolta, a magyarországi bankok tegyék lehetővé ügyfeleiknek a más devizanemben meghatározott hitelek euróalapúra történő átváltását. A felügyelet fő érve az, hogy az euró forinthoz viszonyított árfolyamának ingadozása jóval kisebb, mint a svájci franké, ezért az átváltott hitel törlesztése kiszámíthatóbbá válik. S mivel a devizaalapú hitelek csaknem 98 százaléka hosszú lejáratú, Magyarország euróövezethez történő csatlakozása előtt várhatóan jelentősen csökken, majd a csatlakozást követően teljes mértékben megszűnik az árfolyamkockázat. Ugyanakkor az, aki most euróalapúra váltja át frankalapú hitelét, azonnal realizálja a frank erősödése miatt elszenvedett teljes árfolyamveszteséget. így a frank gyengülése esetén rosz- szabbul jár, mint ha nem tett volna semmit. Ezért annak, aki az átváltás mellett dönt, érdemes olyan időpontra időzítenie azt, amikor a frank árfolyama viszonylag gyenge. A bankok ugyanakkor nem nagyon bátorítják az adósaikat a frank- (esetleg jen-) alapú kölcsöneik átváltására, hiszen ez rövid távon nem áll érdekükben: igaz, a hozzájuk fordulókét - amennyiben ez lehetséges - átkedd délután 220,5 forint volt a svájci frank árfolyama a bankközi devizapiacon, ez lassú javulást mutat a reggeli 222,13 forintos árfolyamhoz képest. Az euróval szemben szerényebb mozgást váltják. A kliensek szempontjából egyébként az euróra váltás - ha a bank nem ad kedvezményt - nem minden szempontból kedvező: a svájci frankban denominált - nyilvántartott - lakáshitelek átlagos kamatainak szintje még mindig egy százalékponttal alacsonyabb az euróhitelekénél, és az átváltás egy sor járulékos költséggel is jár. Akik frankban vettek fel hitelt, tavaly tavasszal kerültek rossz helyzetbe, amikor az hirtelen nagyon megerősödött a többi devizához képest. Azóta a forint is többször gyengült valamennyi devizával szemben. Utóbbi folyamatnak azonban gátat szokott szabni, hogy a 280 forint feletti euróárfolyamot a kül kereskedelmi mérleg többlete miatt már elég jónak tartják az exportőrök ahhoz, hogy forintra váltsák a közös fizetőeszközből származó bevételeiket. A magyar magánszemélyek 2005-ben kezdtek el svájci frankkövetően 277,9forintot kértek. Az amerikai dollár ellenében is erősödött a hazai deviza, egy dollárt 214,8 forintért adtak, szemben a kedd délutáni 216,3-es árfolyammal. ban eladósodni. A korábbi években a háztartások 200 milliárd forint alatti értékű lakáshitelein belül a devizakölcsönök aránya nem haladta meg a 8 százalékot. Egy év múlva viszont az alig növekedő hitelállományon belül 20 százalék fölé nőtt a devizahitelek aránya, amelyek zömmel svájci- frank-alapúak voltak. Tavaly július végén 4251,3 milliárd forint volt a háztartások lakáshiteleinek összege, ugyanakkor a devizahitelek értéke 2767,2 milliárd forint. így hat év alatt 7,6 százalékról 64,5-re nőtt a devizahitelek aránya a lakáshiteleken belül. A devizaalapú hiteleket azzal az érvvel kínálták, hogy azok kamatai jóval alacsonyabbak a fo- rintalapúakéinál. A 2005 előtti, 10 százalék feletti kamatkülönbség és a devizapiacok jelenleginél kisebb ingadozásai alapján kevesen gondolhatták, hogy a frank árfolyama 186 forint fölé emelkedhet az akkori 160 körüli szintről, azt pedig pláne nem, hogy tartósan a fölött maradhat a kurzus. A frankadóssággal azok jártak jól, akik 2005-ben háromnégy éves futamidejű hiteleket vettek fel. Azoknak az akkori nyereségét viszont, akik öt év feletti futamidőt választottak, várhatóan elviszi a frank árfolyamának a később időszakban történt 40 százalék feletti emelkedése, a 175 forint alatti kurzus pedig már elérhetetlen álomnak számít. ■ Egy év elejétől módosított törvényt értelmeztek sokan tévesen. „A két szöveg eltéréséből vonták le többen azt a hibás következtetést, hogy devizában nyújtott és devizában törlesztett hiteleknél be lehet jegyeztetni az ingatlan-nyilvántartásba a zálogjogot. Ez azonban azért nem igaz, mivel nem módosították a Ptk. augusztus 14-től hatályos vonatkozó rendelkezéseit, amelyek szerint természetes személy devizában nyilvántartott vagy nyújtott (devizaalapú) kölcsönszerződéséből keletkező hitelezői követelés biztosítására, természetes személy tulajdonában álló ingatlanra nem állapítható meg jelzálogjog” - hangsúlyozta Boros Ildikó, a Lombard Lízing csoport jogi igazgatója. Hozzátette: a Ptk. értelmében tehát továbbra is semmis mind a tisztán devizás, mind a devizaalapú kölcsönre alapított jelzálogjog. Emellett - mutatott rá - arra sem lehet hivatkozni, hogy ha két olyan törvény van érvényben, amely eltérően szabályozza a devizahitelek tilalmát, akkor a megengedőbbet kell érvényesnek tekinteni. ■ Újonnan folyósított ingatlanhitelek (euró- és svájcifrank-alapú, háztartásoknál, milliárd forint) VfrGRAFIKA Forrás: MNB Némileg erősödött a forint Online vásárolunk, de készpénzzel fizetünk e-shopping Az internetes vásárlók nagy része még mindig fél megadni kártyaszámát Még mindig a készpénzes fizetés a legjellemzőbb Magyarországon az online vásárlók körében - áll a KutatóCentrum jelentésében. Ezt a fizetési módot az internetes vevők közel kétharmada választotta tavaly, igaz, már kevesebben, mint az azt megelőző évben. A második helyen az átutalás áll, de az online módon vásárlók egy- harmada utánvéttel rendezi a számláját. A webáruházak lehetővé teszik a bankkártyás fizetési módot is, de ezzel a lehetőséggel a vevőknek csupán a 28 százaléka kívánt élni. A bizalomhiány erre a legfőbb magyarázat, az emberek félnek megadni a kártyaszámukat. Ha a nemzetközi trendeket nézzük, a PayPal az Az internetes vásárlók kétharmada készpénzzel fizet, kártyával kevesen egyik legnépszerűbb online fizetési megoldás. Ez egy pénzügyi tranzakciókat közvetítő rendszer, amelyet már több tízmillióan használnak. Ahhoz, hogy a PayPalon keresztül ki tudjunk fizetni valamit, vagy az ide érkezett összeghez hozzájussunk készpénzben, rendelkeznünk kell egy valódi bankkártyával is, mivel a rendszer innen veszi le a pénzt és juttatja el az eladónak. Ha valahonnan pénzt kapunk a PayPal számlánkra, akkor az megjelenik az egyenlegünkön, és ezután kérhetjük az átutalást a bankkártyánkra. A piackutató szerint Magyar- országon is lehet számolni ennek gyors terjedésével. Ehhez azonban az kell, hogy a webáruházak elérhetővé tegyék ezt a fizetési megoldást is a vásárlóik számára. Egyelőre az online bankolás sem része a mindennapjainknak: a gyakorta internetezők 46 százaléka szokta pénzügyeit a világhálón is intézni, a legaktívabbak a 25-34 évesek és a férfiak. A válság hatására egyébként az előző évhez képest mérséklődött az online vásárlási kedv, a költések abszolút értéke 2010- ben átlagosan 2-3 százalékponttal csökkent. A megkérdezettek több mint fele kevesebb mint tízezer forintot költött el a weben, de az online vásárlók közel ötödé több mint százezer forintot is fordított netes beszerzésre. ■ i 1 f
