Heves Megyei Hírlap, 2010. december (21. évfolyam, 279-304. szám)
2010-12-04 / 282. szám
EGYHÁZMEGYEI www.eger.egyhazmegye.Ku info@eger.egyhazmegye.hu I. évfolyam, 10. szám 2010. december Megjelenik minden hónap első szombatján HÍREK APVENT ÜZENETE: „Sötétben járunk, hajnalra várunk: jöjj el Istenünk!” (Népének, Hozsanna 13.) Interjú Ternyák Csaba egri érsekkel Középpontban a család Az egyházi év advent első vasárnapjával kezdődik, amely az idén november 28-ára esett. Ez lehetőséget kínál arra is, hogy visszatekintésre hívjuk Ternyák Csaba érseket.- Melyek voltak az Egri Főegyházmegyében a leköszönő egyházi év legfontosabb történései?- A nagy események az egyházi év ünnepeihez köthetők, amelyek sok hívő embert megmozgatnak. Adventben és Karácsonykor - ugyanúgy, mint nagyböjtben és Húsvétkor - azok is bekapcsolódnak az Egyház kegyelmi vérkeringésébe, akik ezt az év folyamán rendszerint nem teszik meg. Volt persze néhány egyházmegyei szintű nagy rendezvény, amelyeket érdemes külön is kiemelni. Ilyen az évenként megrendezésre kerülő egerszalóki ifjúsági találkozó, az egri, illetve a római nagy minist- ráns-találkozó, vagy Szent Erzsébet pünkösdhétfői ünnepe a Sárospataki Bazilikában. Végül szólni kell világi híveink május elsején tartott impozáns összejöveteléről az Egri Bazilikában.- Sok-sok emlékezetes pillanatot megőrizhetünk. Melyikre emlékszik vissza ezek közül különös örömmel?- Kétségtelenül a legjelentősebb esemény a képviselő-testületi tagok találkozója volt, hiszen emberemlékezet óta nem volt ekkora részvétellel megrendezett és ennyire reprezentatív összejövetel nálunk a világi hívek számára. Gondolja el, hogy az egyházmegye majdnem mind a 600 településéről érkeztek erre a rendezvényre olyan krisztushívők, akik a helyi közösségeket képviselték, mint a lelkipásztorok közvetlen munkatársai, tanácsadói. És bár minden talpalatnyi helyet kihasználtunk, az ország második legnagyobb temploma kicsinynek bizonyult a 2500, ünneplőbe öltözött embernek. Ők a legaktívabb hívek szerte az egyházmegyében, és az volt az érzésem, hogy igazi egyházélményben részesültek és tapasztalatot szerezhettek arról, hogy ők nemcsak saját egyházközségükben fontosak, hanem részesei az egyházmegye nagy közösségének is.- A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia úgy döntött, hogy 2010. december 26-ától meghirdeti A család évét. Az Egri Főegyházmegyében ez milyen feladatokat ró a papságra, illetve a hívekre?- A családok jövőjének kérdése kiemelten fontos, mert a családok jövője egyben egyházunk jövője is. Azért akarjuk jövőre a figyelem középpontjába állítani, mert úgy érzékeljük, mintha az egyháznak és a társadalomnak ez a legkisebb sejtje egyre súlyosabb válságba kerülne. Célunk a jó házasságok támogatása, mert az a tapasztalatunk, hogy a jó keresztény családi háttér a kiegyensúlyozott, sikeres élet lehetőségét teremti meg.- A család évéből fakadó teendők mellett milyen újszerű programokra, rendezvényekre készül az egyházmegye vezetése?- Figyeljük az idők jeleit, és próbálunk azokra válaszolni, de nem feltétlenül az a célunk, hogy mindenképpen új dolgokat találjunk ki. Amikor mégis újszerű programokkal állunk elő, az közös gondolkodásból és közös felelősségvállalásból fakad. Idén ősszel az espereskerületi megbeszélések fő témája a család évével kapcsolatos feladatok átgondolása volt. Azt szeretnénk, hogy a család, mint központi gondolat, jövőre minden programunkban megjelenjen. Bízom abban, hogy a Szent Család példája segíti családjainkat hivatásuk teljesítésében.- Köszönjük az interjút! ■ Homa János Szent Erzsébet Rózsája Szendrőládra került A cigányok keresztanyja Élete példa arra, hogy van lehetőség a mindennapok átalakítására soltész Mária közel negyven éve áll a szendrőládi egyházközség szolgálatában. Sekrestyés, hitoktató, valamint a helyi plébános házvezetője. Munkájának legjelentősebb része a szendrőládi cigány lakossággal való foglalkozás. Az ő érdeme, hogy aktívan bekapcsolódtak az egyházközség életébe. Munkájának köszönhetően eddig közel 400 roma származású ember végezte el a „Cursillo” lelkigyakorlatot, minden esztendőben 20-25 cigánygyermek elsőáldozó, és kétévente közel negyven cigány fiatal bérmálkozik. A faluban nagy tiszteletnek és szeretetnek örvend. A Szent Erzsébet Rózsája díjat tizenegyedik alkalommal ítélte oda a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia. Ebben az évben a testület tagjai a szendrőládi Soltész Máriát találták a legméltóbbnak a kitüntetésre, Ternyák Csaba egri érsek ajánlása alapján. A díjat Budapesten, a Duna Palotában a javaslattevő főpásztor, az MKPK elnökhelyettese adta át. Köszöntőjét az érsek azzal kezdte, hogy amikor először találkozott a díjazottal, már akkor megfogta szerénysége, hiszen azt mondta magáról, hogy mindig csak azt tette, amire szükség volt. Meglepte, hogy évek alatt mintegy száz cigánygyerek keresztanyja lett, átvitt értelemben az egész szendrőládi cigányságé. Soltész Mária példája arról győzhet meg bennünket, hogy van lehetőség a mindennapok átalakítására. Akárcsak Szent Erzsébet, ő is megmutatja, hogy kicsinynek tűnő, mindennapi dolgokkal jobbá lehet tenni világunkat. Egyetlen ember is hozzáfoghat, letörölheti a könnyeket, ha konkrét tettekkel mutatja ki szeretetét. Bennünket is formál, amit a rászorulóknak adunk, az új embert a jó cselekedeteinkkel formálhatjuk ki. Végül az érsek kiemelte: az elismerés a szendrőládi közösségnek is szól, akiket árvíz sújtott a nyáron, ennek ellenére ősszel mégis felkerekedtek segíteni a vörösiszap károsultjainak. Soltész Mária meghatottan köszönte meg a díjat. Ahogy elmondta, amikor meghallotta a hírt, akkora volt a meglepetése, mintha villám sújtotta volna. „SZENT ERZSÉBET RÓZSÁJA" elnevezéssel 1999 decemberében alapított díjat a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia az irgalmasság és a szolgáló szeretet erényeinek elismerésére, a személyes példa felmutatására. A díj Pálffy Katalin szobrász- művész alkotása. Átadására évente, Árpád-házi Szent Erzsébet ünnepéhez kapcsolódóan, kulturális rendezvény keretében kerül sor. Elsősorban szüleinek köszönte meg, hogy átvehette az elismerést: édesanyjának a gondos nevelést, édesapjának a hathatós imádságot. Hozzáfűzte, hogy nem érzi méltónak magát a kitüntetésre, mert úgy gondolja, nem tett semmi különlegeset. Minden megkeresztelt ember kötelessége a szeretet és a szolgálat. Ennek benne kell rejlenie a hétköznapokban, hiszen mindennap fel kell ölteni azt a legendás kötényt. Az őt elkísérő keresztgyerekek előtt fogadta meg, hogy ha hazamegy, az abban rejlő virágszirmokat megpróbálja számukra kenyérré változtatni. Azt is kiemelte, hogy Szent Erzsébet példáját mélyen a szívébe véste, mindig megpróbálja őt követni. Mivel a család éve következik, az lenne a jó, ha valamennyi magyar otthonba beköltözne a szent lelkisége, mert önzetlensége példa lehet mindenki életében. A díjátadó ünnepségen a szendrőládi egyházközség cigánycsoportja lépett fel. A tékozló fiúról szóló jelenet, valamint az énekek és táncok nagy sikert arattak. ■ Gábor László A kitüntetés a szendrőládi cigány közösségnek is szól EGYHÁZMEGYEI HÍREK Szegénykonyha ADVENT ELSŐ VASÁRNAPJÁN az egri Belvárosi Plébánia szegénykonyhája jótékony- sági műsor keretében köszönte meg mindazoknak a segítségét, akik támogatják, illetve segítik működését. A Bartakovics Béla Művelődési Házban az Agria Cigányzenekar és az Egri Csillagok Népdalkor lépett fel. Az esemény fővédnöke Ternyák Csaba érsek volt. Adventi gyertyák az Év során több nagyszabású egyházi rendezvényen találkoztak egymással Makiár, Andornaktálya és Nagytálya hívei Korózs Péter plébános kezdeményezésére. Az adventi gyertyagyújtások alkalmával is folytatják ezt a hagyományt. Karácsonyig minden vasárnap Andor- naktályán, a mezőkövesdi elágazónál 15 órakor, Nagytályán, a templom előtt 16 órakor, a makiári templom előtt pedig 17 órakor kezdődik a program. De emellett advent 2. vasárnapján Andornak- tályára, 3. vasárnapján Nagytályára, 4. vasárnapján pedig Makiárra várják a szomszéd falvak lakóit a közös imádkozásra és éneklésre. Újhelyi kiállítás az egyházközség történetét bemutató kiállítás nyílt novemberben a sátoraljaújhelyi Kazinczy Ferenc Múzeumban. A megnyitón Gubala Róbert esperes, plébános hangsúlyozta, hogy a templom és ezzel együtt az egyház jelenléte a várossal egyidős. A rendezvényen fellépett az Árpád-házi Szent Margit Római Katolikus Általános Iskola énekkara, majd Bukovenszki Zoltán káplán tartott tárlatvezetést. A tárlat 2011. január közepéig tekinthető meg. ADVENTI JEGYZET H alkan és szemérmesen előbukkannak a karácsonyi gondolatok, melyektől aligha szabadulhat a Szív” - írja Edit Stein, miközben a korán sötétülő napokban készülünk Jézus, a Világ Világossága fogadására. Az advent „szent időszak” az egyházi szó- használat szerint. Idősebb testvéreink nosztalgiával emlegetik, hogy milyen szép és jó volt az, amikor a hajnali miséken való részvétel által készülhettünk fel a méltó ünneplésre. A hívek nagy része még nem fedezte fel, hogy a liturgikus reform óta még alaposabban és mélyebben akar tanítani és nevelni minket az adventi időben. Az adventnek a nyugati egyházban négy vasárnapja van. Egy középkori liturgikus könyv szerint azért, mert Krisztus Urunknak négyféle eljövetele van: „Midőn testben, az első Karácsonykor megjelent; midőn a szívbe száll, és kegyelme által megtéríti az embert; midőn a halál óráján elmégyen az emberhez; midőn a világ végén eljön az utolsó ítéletre” (Bőd, Szent Heortokrates 31). A liturgia a maga eszközeivel mindegyikre fel akar készíteni. Az első vasárnap Krisztus második eljövetelére irányítja a figyelmünket, hogy a Megváltó Jézus, aki egykor eljött közénk, a világ végén majd újra eljön ítélni élőket és holtakat. A második fő mondanivalóját Keresztelő János szavaival foglalhatjuk össze, aki nemcsak a választott nép fiait, hanem bennünket is figyelmeztet: „Készítsétek elő az Úr útját”. Ez arra tanít bennünket, hogy az Úr első eljövetelének emlékünnepére élő hittel és bűnbánattal készüljünk. Valahogyan úgy, ahogy az istenfélő zsidók várták a Messiás eljövetelét. A harmadik vasárnap a hitből fakadó öröm fontosságára figyelmeztet bennünket, amire nemcsak az Isten igéje, hanem az adventi koszorú rózsaszínű gyertyája is emlékeztet. A negyediknek már igazi karácsonyi hangulata van. Ez nem más, mint a Messiás eljövetelének többszörös bejelentése, mintegy bekonferálása. Nem meglepő tehát, hogy az evangéliumban Jézus születésének történetét olvassuk, és a szentmise imádságai a Karácsony lényegére, a megtestesülés misztériumára utalnak. Két részre osztható az advent liturgikus ünneplése. Az első december 16-áig tart, s Jézus második eljövetelére akar felkészíteni bennünket. Nem tudjuk sem a napot, sem az órát, ezért imádkozunk és virrasztunk, hogy életünk végén Jézussal találkozhassunk. A második időszak december 17-étől december 24-éig tart, és már közvetlenül a Karácsonyra készíti fel a hívő embert. A Karácsony közeledése, a második szakaszba való átlépés könnyen felfedezhető a szentmisében. Ezekben a napokban mindennap más imádságokat mondunk, s nem találkozunk a szentek emlékünnepeivel. Egyházunk ráhangol bennünket az ajándékozó szeretet ünnepére. Az adVent a lelki életünkben és Istennel való kapcsolatunkban fontos és intenzív időszak. Négy héten keresztül szüntelenül figyelmeztet, hogy lelkűnkben csak akkor születik meg a legnagyobb karácsonyi ajándék, a megváltó Jézus, ha komolyan vesszük az adventi időt. Ha együtt élünk a liturgia ígéretes, de kemény felszólításaival. Ha engedjük, hogy az Egyház, mint jóságos és szerető „édesanya”, felkészítsen a Karácsony misztériumának méltó megünneplésére. ■ Dolhai Lajos A lelkűnkben születő ajándék
