Heves Megyei Hírlap, 2010. december (21. évfolyam, 279-304. szám)
2010-12-27 / 300. szám
4 MEGYEI KÖRKÉP HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2010. DECEMBER 27., HÉTFŐ EGYPERCES INTERJÚ Két éven át segítették a családokat A Heves Megyei Önkormányzat Egységes Gyermekvédelmi Intézményében két évvel ezelőtt közel 18 millió forintot nyertek egy komplex pályázati programra, amely idén december végén ér véget. Az intézmény igazgatója, Kocsa Erika a napokban tartott tájékoztatót az eredményekről.- Mi volt a pályázat célja?- A projekt keretében arra vállalkoztunk, hogy az állami gondoskodásban élő gyermekek és vér szerinti családjaik számára fejlesztést és támogató tanácsadást biztosítsunk azzal a céllal, hogy elmélyüljön a szülő-gyermek kapcsolat, s hogy mielőbb képessé váljanak gyermekeik családba való visszafogadására.- A két év alatt milyen programokat szerveztek?- A projektfelelősök 25 rászoruló gyermeknek személyiségfejlesztő csoportot működtettek pszichológusok bevonásával. Hevesen tizenöt nevelőszülőknél, Lőrinciben pedig tíz lakásotthonban élő gyermek vehetett részt a programban. Pétervásárán és Egerben lakásotthonos és ne- velőszülős gyermekeknek kézműves szabadidős foglalkozásokat szerveztünk. Nyáron 45 fiatal alkotótáborban vehetett részt. Szakembereink a vér szerinti szülőknek konfliktuskezelő, életvezetési tanácsadást is tartottak Egerben és Gyöngyösön. Kiegészítő programként nyáron háromnapos családi tábort szerveztünk 43 gyermekkel és szüleikkel. Kocsa EriMagyar arany : szúrópróba bíró Péter A bortól pártolt át a méhészethez a palóc mézlovag Aki jól csinálja, az általában nem panaszkodik - mondja a nem csak a méhészkedésre vonatkoztatható megállapítást Bíró Péter. Kovács János vés megyei méhészszervezet, az Egri Méhész Műhely Egyesület közgyűlésén választottak elnökké. Sokat köszönhetek elődömnek, a nyáron elhunyt Sztrancsik Zsiga bácsinak, aki maga mellé vett és folyamatosan vezetett be a tudnivalókba.- Tehát jöttek a méhek...- Nem egészen. Megvoltak a méhek, de öt évet még az egri szőlészeti és borászati kutatóintézet ben dolgoztam. Azután jött egy pályázati lehetőség, uniós támogatás révén megyei méhészeti szaktanácsadókat kerestek. Végül 2006-ban elnyertem ezt a megbízatást, azóta főállásban a méhekről szól az életem. Tudtam, hogy döntenem kell, méhészkedés vagy szőlészkedés. Nincs visszaút, és a kettő együtt nem megy.- A hazai méhészeti szaktanács- adói rendszer európai uniós támogatással működik, ennyire érdekli az uniót a magyar méz?- A magyar méz valóban híres, és jó minőségű. De nem csupán miattunk él a dolog, az eredeti szándék a biztonságos uniós méztermelés feltételeinek megteremtése volt, benne a nyugat-európai termelés ösztönzése. Ott például létezik megporzá- si-vándoroltatási támogatás is, hogy minél jobb feltételekkel lehessen telepíteni a méheket. Ami nálunk nincs meg.- Meg lehet élni a hazai méhészkedésből, ahol ennyi a próbálkozó?- Aki komolyan gondolja és felkészülten csinálja, az tisztességesen meg tud élni belőle. Persze ehhez sok munkát kell befektetni, és nem aranybányáról van szó. Az emberek csak azt látják, hogy a méhész otthon van, kocsija, háza. Nincs főnöke. De csak nagyon kevesen alkalmasak arra, hogy saját maguk főnökei legyenek.- Ehhez tartozik a mézlo- vagság is?- A Palóctáj Mézlovagrend két célt fűzött össze, a méhészet s a mézfogyasztás - azon belül az északi akácméz - nem szokványos eszközökkel történő népszerűsítését, s a segítést, karitatív akciókat. Nem lehet kívülállónak maradni: idén kistelepülési óvodákat segítettünk a saját mézünkkel.- Mi kell ahhoz, hogy valaki méhészkedni kezdjen?- Nem mondhatnám, hogy ezek a szempontok nálam számottevő szerepet játszottak volna. A családban senki sem méhész- kedett. Viszont gyermekkoromtól kezdve nagyon érdeklődtem a körülöttem lévő élővilág iránt. Ez volt a kapocs. Aztán a lökést az adta meg, hogy 1990-ben, 12 éves koromban kaptam egy méhcsaládot ajándékba egy ismerőstől. Ezzel kezdődött minden, ma már 50-60 méhcsaláddal dolgozom és az édesapám is kedvet kapott hozzá, ő is nagyjából ugyanennyi méhcsaládot tart.- Tehát sikeres volt az ifjúkori ismerősi beetetés és lépre ment. Megragadt. Más nem is vonzotta?- Dehogynem. Ez azért nem volt ilyen egyenes vonalú, végzetszerű dolog. A biológia átfogóan érdekelt, sikerült megnyernem a megyei Kitaibel Pál Középiskolai Biológiai és Környezetvédelmi Tanulmányi Versenyt, ami az egri mezőgazdasági szakközépiskola tanulójaként azért nem volt kis dolog. Hiszen addig jellemzően a neves helyi gimnáziumok versenyzői hozták el az első helyeket.- Hogy lett ebből méhész életpálya?- Úgy, hogy a mezőgazdasági vonalon tanultam tovább. A gyöngyösi főiskolán szereztem agármérnöki diplomát. A méhészeti ismereteknek egyébként a mai napig nincs iskolarendszerű oktatása, a rendkívül szerteágazó tudnivalók terjesztése tanfolyamokon folyik, illetve önképzéssel, szaktanácsadás útján zajlik. Az ismeretek továbbadásának fontos terepei a méhészegyesületek. Ezek fogják össze, képviselik a méhészeket és a képzésben is nélkülözhetetlen a szerepük. Engem 2008 tavaszán, a legnépesebb tagsággal bíró HeLovagi egyenruhában. „Nyugodtak vagyunk, főleg, ha méhekkel dolgozunk." BIRO PETER AGRÁRMÉRNÖK 2006 óta megyei méhész szaktanácsadó 2008 óta az Egri Méhész Műhely Egyesület elnöke A 2008. évben megalakult Palóctáj Mézlovagrend tagja Az Országos Méhész Műhely Egyesület (OMME) az „Év Méze 2010” versenyen akácméze ezüst fokozatú elismerésben részesült- A család elfogadta a méhekkel együtt?- Persze, a gyerekek is tudják, hogy akkor apa most megy méhészkedni. A feleségem azért egyszer megjegyezte, érdekes, hogy mindig arra megyünk kirándulni, ahol feltételezhetően jó mézadó helyek, méhlegelők vannak. Ennyi szakmai ártalom, úgy hiszem, még belefér.- A méhészek mind nyugodt emberek?- Általában, de amikor a méhekkel foglalkoznak, akkor mindenképp. Itt nem lehet kapkodni. S ebbe egy áltagos méhésznapon azért két-három csípés is belefér. Ezt nem lehet teljesen kizárni, hozzátartozik a szakmához és hozzá lehet szokni. Mi így kapjuk meg a gyógyító aku- punktúrás kezelést. Pályázatra és partnerekre vár Detk a csatornázáshoz Pelle Sándor polgármester a már hagyományos év végi falugyűlésen bemutatta a jelenlévőknek Detk új háziorvosát dr. Franczia Tamást, majd arról beszélt: idén beruházásokra több millió forintot fordítottak, de zavartalan volt az intézmények működtetése, s jutott szociális támogatásokra is. A fejlesztések közül is kiemelkedik az óvoda korszerűsítése, az egészségügyi kombinát felújítása, a Petőfi Sándor utcán csaknem egy kilométer hosszú járda megépítése. Mindezeken túl felépítettek egy sportöltözőt és elkészült a bal oldali árokrendszer a Bene patakig. Jövőre elsőbbséget élvező feladatként említette a csapadékvíz-elvezető árkok folyamatos kiépítését. A májusi árvíz kapcsán nagy segítséget kaptak a Mátrai Erőmű Zrt.-től az árvízi károk helyreállításában, s jövőre is számítanak az erőmű és a bánya segítségére a patakmeder kotrásában. A szennyvízcsatorna-hálózatról szólva a polgármester hangsúlyozta: várják a pályázati lehetőséget, egyúttal szeretnék vállalkozások betelepítését szorgalmazni, akik részt vállalnának a szennyvíz kiépítésében. A polgármester végül elismerően szólt a detki polgárőrségről, s tudatta: jövőre vásárolnak részükre még egy járművet. ■ Rekordnevezés a pneumobil versenyre Lezárult a IV. Nemzetközi Rexroth Pneumobil versenyre szóló nevezés, december közepéig beérkeztek a tervdokumentációk is. A jövő évi verseny ismét rekordnevezést hozott: ösz- szesen 38 csapat, köztük kilenc külföldi és egy csak lányokból álló csapat is indul a májusi eseményen. A műszaki paraméterek tekintetében ezúttal elsősorban a biztonsági követelményeket szigorították meg. Újítottak a kategóriák esetében is: ügyességi feladatok várhatóak, melyek a pneumobilok stabilitását fogják tesztelni. A helyszín változatlanul az Érsekkert. Gépátvétel május 6-án, verseny május 7-én, szombaton 10-től. ■ HIRDETÉS Negyedszázada vannak már a piacon pásztor-hús Egy sikeres vállalkozás története 1986-tól napjainkig Fennállásának 25 éves jubileumát ünnepli az egri Pásztor- Hús Kft. Az évforduló kapcsán Tóth Sándor ügyvézető idézte fel a családi vállalkozásként indult, és ma már 125 főt foglalkoztató cég életének legfontosabb állomásait.- 1986. január 1-jén kezdtük a tevékenységet egy alkalmazottal. Szerződéses működtetésre kibéreltük a Heves Megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat egyik boltját a Hadnagy utcában. Kezdetben a Pásztorvölgyben létesítettünk egy kis feldolgozót. Később Mátrade- recskén béreltünk egy vágóüzemet, ahol 1992-ben elkezdtük a vágást. Tizenöt esztendővel ezelőttvásároltuk mega Kistályai úton a jelenlegi telephelyet és 1996-tól folyamatosan itt működünk. Átalakítottuk és bővítettük a meglévő épületeket, aminek következtében mai korkövetelményeknek megfelelő vágó-, csontozó-daraboló és késztermék- előállító üzem áll a termelés rendelkezésére - mondta a cégvezető. Tóth Sándor sikereik titkát abban látja, hogy mindig csak olyan terméket készítenek, amiből ők maguk is szívesen fogyasztanak. ▲ Egyre több segítséget kaphatnak az idősek A Pétervásárán működő Aranykapu Kistérségi Humán Szolgáltató Központ jelenleg tizenöt település lakosságának nyújt különböző szociális szolgáltatásokat. Az elmúlt évben drasztikusan megemelkedett a házi szociális gondozást igénylők száma - tudtuk meg Lajtosné Lécz Erzsébettől, az intézmény vezetőjétől. A korábbi 156 idős személyhez képest jelenleg 195 emberről gondoskodnak rendszeresen a központ szakemberei. Nekik igény szerint bevásárolnak, kiváltják a gyógyszereiket, segítenek a háztartás körüli teendőkben, szükség esetén házi ápolást is nyújtanak. Az államilag támogatott szolgáltatások köre folyamatosan bővül. Egy ideje olyan ezermestert is alkalmaznak, aki az apróbb javításokat, műszaki hibák elhárítását a helyszínen elvégzi, jelképes összegért. Erdőkövesden a napokban tartott tájékoztatót a központ vezetője a bővülő szolgáltatásokról. Az önkormányzat vezetésével megállapodtak abban, hogy minden idős emberhez eljuttatják a legfontosabb tudnivalókat, s januártól heti egy alkalommal, keddenkét délelőtt egy hivatali ügyintéző is tart majd a községben fogadóórát a polgármesteri hivatalban, segítve az idősek ügyeinek intézését. ■ rs I
