Heves Megyei Hírlap, 2010. december (21. évfolyam, 279-304. szám)

2010-12-24 / 299. szám

16 KARÁCSONY 2010 HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2010. DECEMBER 24., PÉNTEK Egy botrányos karácsonyi igen története történelmi malőr Balassi Bálint és Dobó Krisztina polgári házban voltak kénytelenek tölteni a nászéjszakát Négyszázhuszonhat éve decem­ber 25-én kötött házasságot Dobó István lánya, Krisztina unokatest­vérével, Balassi Bálinttal. A frigy várostromba torkollt... Szuromi Rita A történelmet gyakran dicső hadvezé­rek és nagy csaták helyett apró embe­ri történetek, botlások is jegyzik. így volt ez Dobó István egri várkapitány és Sulyok Sára lányával, Dobó Kriszti­nával is, aki 1584. december 25-én mondta ki a boldogító igent unokatest­vérének, az Egerben is kardot forgató Balassi Bálintnak. A frigy nem tartott túl sokáig, ráadásul nagy botrányokat is kavart.- Első unokatestvéri házasságról van szó - jegyzi meg dr. Csiffáry Ger­gely történész, főlevéltáros -, hiszen Krisztina édesanyja, Sulyok Sára és Bálint édesanyja, Sulyok Anna édes­testvérek voltak. A Sulyok papa jól há­zasította ki a lányait, hiszen egyik a hős egri várvédő felesége lett, míg An­nának a Balassi Jánossal kötött házas­ságából született Bálint a költő és had­vezér. A harmadik lányt Bocskai György vette feleségül, e házasságból született Bocskai István erdélyi fejede­lem. Az első unokatestvéri házasság e korban egyáltalán nem volt szokatlan. Ám ez az egri frigy egy gyors ötlet eredménye volt, amelyben a hozo­mány nem kis szerepet játszott. Krisztina, mint Váradi Mihály öz­vegye, komoly vagyon birtokosa volt. A 25 év körüli szépasszonyt - akinek a kezén volt a kisvárdai vár és a zemp­léni borvidék egy jelentős része - sze­relem fűzhette a nem rosszképű Balas­si Bálinthoz, akinek a szándékai felté­telezhetően már nem voltak enynyire őszinték. December 25-én a pár az is­tentisztelet végén összeeskettette ma­gát egy református pappal, majd Sá­- Balassi Bálintnak nem csak a karácsony esti botrányát jegyezte meg a történetírás - jelzi dr. CSIFFÁRY GERGELY (képünkön). ­Ismeretes, hogy 1583. május 20-án Besztercebánya és Zólyom között lo­vagolva pillantotta meg a mészáros szép özvegyét, somnier jánosnét, akit a fegyveres szolgáinak kellett megvédeni Balassi heves udvarlási rospatak várába vonultak, ahol Balas­si kidobatta sógora, Ferenc embereit, majd elfoglalták a létesítményt. A kiha­jított férfiak felbőszítették a sárospatakiakat, akik hamarosan visszafog­rohamától. 1588-ban az érsekújvári várka­pitány cseppet sem mutatós feleségével, ZANDEGGER LUCIÁ­VAL keveredett intim viszonyba. Az asszonyt a férj ki­dobta, és Balassit is elzavarták a várból. lalták a várat, és immár Balassiék ta­lálták magukat kapun kívül. A fiatal párnak szégyenszemre polgári háznál kellett töltenie a nászéjszakát...- Balassi nagy darázsfészekbe nyúlt - folytatja dr. Csiffáry Gergely. - A sá­rospataki vár tulajdona még a Dobó testvérek között is nyitott kérdés volt, ráadásul kulcsfontosságú erődítmény­ről volt szó Erdély és a királyi Magyar- ország határán. Á pataki vár foglalásá­val igyekezett az ifjú férj a Dobó-va- gyon öröklését Krisztina javára billen­teni. Dobó Ferenc eközben a vérfertő­zés vádját igyekezett a párra rábizo­nyítani. A gondokat tetézte, hogy a ka­tolikus egyház szerint az első unoka- testvérek között kötött házasság eleve érvénytelen volt. Balassi Bálint szembekerült az egész magyar főúri társadalommal e karácsonyi lépése miatt. A fiatalok To­kaj környékén húzták meg magukat. A házasságból 1585. szeptemberében vagy októberében megszületett Balas­si János. A gyermek jogállását biztosí­tani kellett, a családi perpatvarba mindkét szülő belebetegedett. Balassi még végrendeletet is írt, amelyben a feleségét és a gyermekét Báthory Ist­ván gondjaira bízta. A házaspár 1587 nyarán elvált, a frigy felbontá­sának az oka a feleség hűtlen­sége lett, de a gyermek sorsá­nak rendezése is közreját­szott ebben a lépésben.- Rövid és szomorú törté­net jutott ezután hőseink­nek - tájékoztat a történész. - Dobó Krisztina ugyanis 30 éves kora körül meghalt, a közös gyermek, akit örökös hiányában Dobó Ferenc akart Heves udvarlás, hírős per a költő életéből örökbe fogadni, 16 esztendősen, tanul­mányai közben, Boroszlóban szintén elhunyt. Balassi botrányos életét még egy ka­land jellemezte, ám ehhez a valóság­ban semmi köze nem volt! Az Anna- ügy a magyar történelem egyik téve­dése. A Losonczy Annához, az egri várkapitány feleségéhez fűződő szerel­mi viszonya ugyanis csupán az utókor kitalációja, mivel a várkapitány, Ungnád Kristóf 1576. márciusában horvát bán lett, a felesége pedig az egyik felső-magyarországi birtokára vonult. Balassi 1579. tavaszán került Egerbe, vagyis fizikailag sem találkoz­hattak! Az viszont igaz, hogy 1589-ben Balassi megpróbálkozott a szintén nem vagyontalan Losonczy Anna be- cserkészésével, ám az özvegy a tőle 16 évvel fiatalabb Forgách Zsigmondnak adta a kezét. Bobajka és hristopsomo az asztalokon hagyomány A ruszin, szlovák, görög, lengyel nemzetiségűek őrzik szokásaikat megyénkben a szeretet ünnepén Heves megye több nemzeti­ségi kisebbségénél is a mai napig megőrizték az adott népcsoportra jellemző ka­rácsonyi tradíciókat. Farkas Jánostól, a gyöngyösi Ru­szin Kisebbségi Önkormányzat kulturális bizottságának elnöké­től megtudtuk: a városban 130-140 ruszin él, akik közül karácsonykor néhány család kö­zösen eleveníti fel tradícióikat. Az advent időszaka alatt szerdán és pénteken ők is böjtölnek, mint szentestén, amikor a gyer­mekek betlehemes játékokkal és kántálással várják Jézus szüle­tését. Fő ételük a bobajka, amely a mákos gubához hasonlít, illet­ve halleves és a sült halak kerül­nek az asztalra. Mátraszentimrén a szlovák ki­sebbség száma 100 és 150 kö­zött mozog. Kaszaláné Szabad Etelka, Judit, a település Szlovák Kisebbségi Önkor­mányzatának elnöke elmondta: a szlo­vák tradíciók az idősebbek köré­ben erősen él­nek, akik kör­nyezetük fiata­labb tagjaira is nagy hatással vannak még. Hozzátette: ré­gen náluk is jellemző volt a szigorú böjt, so­kan egész nap a •K A kisebbségek egész évben közösségi rendezvényekkel tartják életben hagyományaikat. Karácsonykor is több csoport eleveníti fel a tradíciókat. vacsoráig nem is ettek szentes­te. Az egyik legjellegzetesebb ételük a mákos guba - ezt ők opekance-nak nevezik -, általában a gomba és hús nélkül készített bableves is gyakori az ünnepi asztalon. A bejglihez ha­sonló, kelt tésztából készült diós A görögök egész évben építik közösségüket- a mi asztalunkon egy­aránt megtalálhatók a görög és a magyar szo­kásokra jellemző fogások. Az egri kisebbség legtöbb tagja ismeri és el is tudja készíteni a hagyományos görög étkeket - hangsú­lyozta MiLiosz Nikolett (ké­pünkön), az Egri Görög Tele­pülési Kisebbségi Önkormány­zat képviselője. Hozzátette: az egrieknél élénken élnek a gö­rög tradíciók, egész évben ren­dezvényekkel és összejövete­lekkel építik közösségüket. és mákos tekercs, illetve a lekvá­ros bukta tekinthető a legelter­jedtebb hagyományos ünnepi édességnek. A több mint 50 embert szám­láló egri görög közösség szokása különleges, hiszen ők már de­cember elején felállítják és feldí­szítik a karácsonyfát. A kará­csony náluk egy 12 napos - de­cember 25-étől január 6-áig tar­tó - folyamatos ünnep, amelyet Dodekameironak (tizenkét nap) neveznek. A karácsonyi menü­ben a disznóhús mellett kouram- biedes (hókiflire hasonlító kör alakú édesség), melomakarona (dióval megszórt keksz-szerű­ség) és a hristopsomo (Krisztus­kenyér) is szerepelhetnek. Lengyelországban szentestén - akárcsak nálunk - a család együtt díszíti fel a karácsonyfát, és amikor felfut az égre az első csillag, asztalhoz ülnek. Fehér abroszt terítenek, amely alá ke­vés szénát vagy szalmát helyez­nek, és egy üres terítéket illik üresen hagyni a váratlanul be­toppanó vendégnek. A vacsorán barszcz (céklával ízesített erőle­ves), hal, bigos és desszertként A kourambides elkészítése HOZZÁVALÓK: 60 dkg liszt, 30 dkg vaj, 15 dkg porcukor, 15 dkg mandula (egész, nem só­zott), 0,5 dl rum/aroma, fél kis- kanál sütőpor, kis víz, 3 cs. va­níliás cukor/1 evőkanál fahéj. elkészítés: Megpirítjuk a man­dulát, félreteszünk 48 szemet, a többit darabosra törjük. A vajat habosra keverjük a porcukor­ral. Hozzáadjuk a sütőporral elkevert lisztet, rumot és a da­rabolt mandulát. Összegyúrjuk, 1 evőkanál vizet hozzáadva könnyebben összeáll. Két-há- rom órára hűtőbe tesszük a tésztát. Negyedeljük a cipót, és egyenlő vastag hurkákat sod­runk. Mindegyiket 12 felé dara­boljuk, 10-15 szem mandulát nyomunk a közepébe, és golyó­alakúra formázzuk. Sütőpapí­ros tepsibe rakosgatjuk, kb. 15 percig sütjük. Vaníliás vagy fa­héjas porcukorba forgatjuk. makowiec (mákos sütemény) és sémik (túrós torta) is szerepel az étlapon.- Az egri lengyel közösség tagjai is részt vesznek az éjféli misén, az ostyatréssel és kolpdák (karácsonyi dalok) éneklésével egybekötött kará­csonyi összejövetelen - mondta Florianska Jadwiga, az Egri Lengyel Települési Kisebbségi Önkormányzat elnöke. ■ Magyar Krisztián i

Next

/
Thumbnails
Contents