Heves Megyei Hírlap, 2010. december (21. évfolyam, 279-304. szám)
2010-12-02 / 280. szám
Két bemutató DECEMBER 2.: látogatók RENDEZŐ: BLASKÓ BALÁZS DECEMBER 3.: A Mester és Margarita RENDEZŐ: CSIZMADIA TIBOR 2010. DECEMBER 2., CSÜTÖRTÖK HEVESlHÍRlAPB fSB ^ H ^3ÍA Ssfnh. m Géza Színház Bulgakov a labirintusban a mester és margarita Az egyéni és társadalmi szabadság kérdései A Mester és Margarita Mihail Bulgakov méltán világhírű főműve, amelyet a szerző - az önéletrajzi motívumok révén - maga is annak tartott. i Csanádi ludit díszlettervező szerint az egri társulat a Száz év magány után nyolc évvel ismét az emberi lét alapkérdéseinek mélyébe hatol.- A művet az egyéni és társadalmi szabadság kérdései, kiszolgáltatottságai, küzdelmei és szenvedései kísérik végig a történelem két, egymásra reflektáló korában. Az egyik a '30-as évek Moszkvája, amely a XX. századi létfilozófia érvényes metaforája, Franz Kaffka bármely műve is játszódhatna abban a korban és azon a helyen. A másik a 0. év Jeruzsálemé, Pilátus és Jézus eszmecseréje azonos kérdésekről - mondja a díszlettervező. Maga a történet folyama dinamikus, szertelen és groteszk, a torokszorító helyzetek fanyar humorba vannak mártva. Az előadás díszlete a labirintusban tévelygés örök, több ezer éves mítoszát idézi, mai eszköHüse Csaba, Kaszás Gergő és Bozó Andrea a Mester és Margarita egyik jelenetében zökkel, a MI labirintusunkat. A „labirintus” nem a földi, fizikai világban létezik csak. A szellemi világokkal kapcsolódik össze. ÉG és FÖLD feszül egymásnak. Hogy melyik tartja a másikat, erre mindenkinek magának kell megtalálnia a választ. Mit hordoz az IDŐ? Amikor felidézünk egy kort, akkor az MOST van... - fejtegeti Csanádi Judit. Nagy odaadással, izgalommal készül a teátrum a december 3- i bemutatóra, a színpadon kíméletlenül elmélyült munka folyik, egy fejmozdulat hitelessége is meghatározó, s ez a koncentráció játékos örömmel párosul. Csizmadia Tibor szerint a történet sokszínűsége, sokrétegű- sége, a fantasztikum váltakozása a realitással, a morális kérdések felvetése, a Pilátus-történet sajátos megfogalmazása, a groteszk hangvétel, az irónia egyidejű jelenléte miatt is érdemes színre vinni a darabot. Egy Mester és egy Margarita az alapműről, melynek a főszerepeiben láthatja őket az egri közönség kaszás GERGŐ: - 17 éves koromban olvastam a regényt, az 1980- as években - mondja Kaszás Gergő. Értelmiségi pályára készültem. Ezért nagyon erősen hatott rám az alkotó értelmiségi és a hatalom viszonya. Bármi furcsa is, de ez mindig időszerű. Mindig lesz hatalom és lesz alkotást létrehozó értelmiségi, akinek ki kell egyeznie vagy meg kell küzdenie a hatalom befolyásolásával. Minden társadalmi rendszerben nehéz alkotó értelmiséginek lenni, és ez az, ami most engem érdekel. Színészként is a legizgalmasabb feladat erről beszélni az előadásban. Nem hiszek abban, hogy a színháznak állást kellene foglalnia. Eleve nagyon nehéz egy regényt színpadra állítani, főleg Bulgakov esetében, hogyan tudjuk a csodát megmutatni. Nagyon világos és jól érthető képi formája lesz az előadásnak. bozó Andrea: - Mindenkinek megvan a saját Mester és Margaritája, van saját viszonya a műhöz. Már olvasva is nagy élmény volt a regény. Amikor megtudtam, hogy én fogom játszani Margaritát, akkor újraolvasva még nagyobb erővel hatott rám. Tanulságos és gazdag munkafolyamat volt a próbaidőszak, végigelemeztük Morcsányi Géza adaptációját, de vettünk át más kiegészítést. Nincs a regénynek hivatalos befejezett verziója, így mi is a mi saját adaptációnkat hoztuk létre. Szenvedélyes Margaritát szeretnék játszani, aki annyira szereti a Mestert, és annyira hisz benne, hogy mindent képes feláldozni érte, még az ördöggel is cimborái,' hogy visszakapja és megmentse. Kerestem a boszórkányosságát ennek a nőnek, akiben mindenféle lakozik, aki elszánt, nem csak egysíkú, szomorú, szenvedő asszony. Látogatók egy egri kiállítás képei közt Kertész Lillyvel Lilly mesél Kisjutkának. Saárossy Kinga és Farkas Vera a Látogatókban Saárossy Kinga és Mészáros Sára főszereplésével tipikusan XX. századi emberi szenvedéstörténetet, egy egri történetet visz színpadra a Gárdonyi Géza Színház társulata. Az előadás szövegkönyve Kertész Lilly Mindent felfaltak a lángok c. önéletírása alapján készült, melyet Fábri Péter készített. Egri színpadra a rendező Blaskó Balázs dolgozta át Magyar Fruzsina dramaturg közreműködésével. A bemutató, amely ősbemutató, december 2-án 7 órakor lesz a stúdiószínpadon.- Már 2005-ben, amikor első rendezésem ötlete felmerült, felajánlotta Csizmadia Tibor, vigyem színre Kertész Lilly Mindent felfaltak a lángok című regényét. Aztán sorra jöttek a rendezések, de nem felejtettem el - mondja Blaskó Balázs rendező. Előtérbe helyeztük a történet eg- riségét. Az előadás alapötletét Pilisy Elemér fotógyűjteménye adta, amely a múlt század eleji Egert mutatja be. Lilly egy tárlat kapcsán mesél unokájának arról, hogyan vesztette el a háborúban a családját. A történet 1944. március 19-én, a németek megszállásával kezdődik, és a következő év augusztusában, Lilly Egerbe való visszatérésével fejeződik be. Azt mutatja be az előadás, hogy egy fiatal, éppen nővé érett, házassága küszöbén álló lány hogyan szakad ki a polgári biztonságot adó miliőből. Ez a család mindvé- .gig ragaszkodott a magyarságához, a magyar kultúrtörténethez, Petőfi, Arany költészetéhez, és a nemzeti versekhez. Olyan látNem egy generációt, nem egy nemzetet tesz felelőssé, nem általánosít. ványvilágot és teret idézünk a színpadra, amelyben nincsenek kellékek, hanem azt szeretnénk megmutatni, hogyan bánik az ember az emberrel. Szeretném megfogalmazni, hogy vannak alapvető emberi szabályok, mint a tisztelet, az emberség tiszteletben tartása, a méltóság. Fontos számomra, hogy Lilly milyen felelősséggel “gondolkodik erről az időszakról, nem egy generációt, nem egy nemzetet tesz felelőssé, nem általánosít - véli a rendező. Karsai János olyan mozgásművészeti világot tár elénk, amely a képzeletünkre épít A színészek kezéből egyik pillanatról a másikra virág lesz vagy éppen gépfegyver. A neves pantomimmű- vész-mozgástervező szerint olyan folyamatokat kell végigvinni az előadásban, amelybe a színész bele tud helyezkedni. Ezért is tartottak a próbák kezdete előtt tréningeket. Úgy fogalmazta meg az olvasópróbán: ezt a darabot a mindenkori kiszolgálóknak és kiszolgáltatottaknak ajánlom. Bár nincsen teherautó vagy vagon a színpadon, de úgy kell játszanunk, hogy a történet a gesztusrendszerben, a színészek testtartásában, akár egy karlendítésben vagy arcjátékában jelenjen meg. A Székely László díszlettervező által létrehozott kifejező tér is nagyszerűen szolgálja az előadást, melyben a rendező egy fotókiállítás képei közé helyezi a történetet. A Pilisy Elemér fotögyűjteményéből válogatott régi egri képek idézik fel Lilly- ben (az írónőben) a múltat. ■ ■ AZ OLDALT, MELY LAPUNK KIADÓJA ÉS A GÁRDONYI GÉZA SZÍNHÁZ EGYÜTTMŰKÖDÉSE ALAPJÁN JELENT MEG, PILISY CSENGE ÉS EGRES BÉLA ÁLLÍTOTTA ÖSSZE. A FOTÓKAT GÁL GÁBOR KÉSZÍTETTE. A Gárdonyi Géza Színház decemberi műsora Nagyszínpad 3.PÉNTEK 19.00 A MESTER ÉS MARGARITA Bemutató előadás Gárdonyi Géza bérlet 4. SZOMBAT 5. VASÁRNAP 19.00 19.00 A MESTER ES MARGARITA Hevesi Sándor bérlet NEMSENKILÉNY az Orlai Produkciós Iroda előadása a Fogyatékos Emberek Világnapja alkalmából 7. KEDD 15.00 A SELYEMCIPO Ady Endre bérlet 8.SZERDA 19.00 A SELYEMCIPO Katona József bérlet 9. CSÜTÖRTÖK 18.00 REQUIEM Dobó István bérlet 10.PÉNTEK 19.00 REQUIEM Latinovits Zoltán bérlet 11.SZOMBAT 13. HÉTFŐ 14. KEDD 19.00 19.00 19.00 PROLIK Egri páholy BENKÓ DIXIELAND BAND KONCERT BédetSZÜnet CARNEVAL Táncbériet2. a Közép-Európa Táncszínház előadása 15.SZERDA 11.00 ALIATMESEK Kormos István beriet 16.CSÜTÖRTÖK 15.00 18.00 ÁLLATMESÉK A MESTER ÉS MARGARITA Móricz Zsigmond bérlet Petőfi Sándor bérlet 17.PÉNTEK 19:00 A MESTER ÉS MARGARITA Pedagógus bérlet 18.SZ0MBAT 15.00 19.00 A MESTER ÉS MARGARITA A MESTER ÉS MARGARITA Egressy Béni bérlet Kelemen László bérlet 22.SZERDA 19.00 PROLIK Bérletszünet 27. HÉTFŐ 16.00 19.00 A PADLÁS A PADLÁS Bérletszünet Bérletszünet 28. KEDD 17.00 CSÖRGESS MEG! Bérletszünet 29.SZERDA 11.00 19.00 ÁLLATMESÉK CSÖRGESS MEG! Bérletszünet Bérletszünet 30. CSÜTÖRTÖK 19.00 CIGÁNYKERÉK Bérletszünet 31. PÉNTEK 18.00 CIGÁNYKERÉK Bérletszünet ■ Stúdiószínpad 2. CSÜTÖRTÖK 19.00 LÁTOGATÓK 11.SZ0MBAT 19,00 IDŐK FOLYAMÁN Bemutató előadás 15.SZERDA 19,00 LÁTOGATÓK 8.SZERDA 19.00 IDŐK FOLYAMÁN 17.PENTEK 19,00 LÁTOGATÓK Bemutató előadás 20.HÉTFŐ 19,00 HÍRLAP-SZÍNHÁZ Három nő, három különböző korban idők folyamán Feledi János egész estés koreográfiájában Barta Dóra is táncol Új bemutatóval készül a Gárdonyi Géza Színház tánctagozata december 8-án este 7 órától. A társulat tagja, Feledi János koreográfiájában Barta Dóra, a tagozat vezetője is táncol majd. Az előadás az Órák című film nyomán készül. A női lelkek, érzések izgatnak, hogyan jut el valaki odáig, hogy öngyilkos legyen. A nő mint feltérképezendő lélek érdekel. Izgalmas az is, hogy három különböző korban, három különböző nőről szól - mondja a rendező-koreográfus. Feledi János csaknem két éve az egri tánctagozat tagja, ez az első egész estés rendezése. A három nőt egy könyv köti össze, Virginia Woolf: Mrs. Dalloway című könyve. Horváth Zita és a táncos koreográfus Feledi János az egyik próbán Az első nő maga az író, 1925- ben. Elmebajjal küzd. A második éppen állapotos, s látszólag mindene megvan, férje, szép háza, mégsem boldog. Miközben a könyvet olvassa, annyira a hatása alá kerül, hogy elhatározza, még aznap este véget vet az életének. A harmadik nő AIDS-es barátját, egykori szerelmét szeretné meglepni egy partival. Róluk és az őket összekötő láthatatlan kapocsról szól az előadás. Hasonló érzésekkel küzdenek. A három nőt Barta Dóra Harango- zó-díjas táncművész, érdemes művész, Kulcsár Noémi és Horváth Zita táncolja majd. A dramaturg Lisztóczky Hajnal, a díszlet Minorics Kriszüán munkája. ■ N
