Heves Megyei Hírlap, 2010. december (21. évfolyam, 279-304. szám)

2010-12-09 / 286. szám

4 MEGYEI KÖRKÉP HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2010. DECEMBER 9., CSÜTÖRTÖK Madáretetők télidőben, Zölfl Mikulás az Életfától Mester: emberemlékezetbe égve bemutató Moralitás két részben Moszkva és Jerusalaim, ördögi és isteni között Az Életfa Környezetvédő Szövet­ség téli madárvédelmi akciót szervezett Egerben. Az akció so­rán egy-egy madáretetőt helyez­tek ki a dr. Kemény Ferenc, a De­ák Ferenc és a Tinódi Sebestyén általános iskolákban, valamint a Berva-völgyi Óvodában. A gye­rekek nagy örömmel fogadták az etetőket és a hozzájuk nyújtott mageleséget is - tájékoztatott Fónagy Gergely, a civilszervezet munkatársa. Az Életfa Környe­zetvédő Szövetség illetékese sze­rint fontos, hogy a gyerekeket minél korábban megismertes­sék az őket körülvevő világ, az élőlények iránti felelelősséggel. Télen rengeteg madár beszokik a városba, rákényszerülnek, hogy lakott területen éljenek, és ezekkel a kihelyezett etetőkkel segítik az itt telelő szárnyasokat, hogy eleséghez jussanak, s túlél­jék a nehéz időket. ■ Kihelyezett etetőkkel segítik most az itt telelő szárnyasokat. Az Életfa idén is megrendezi a hagyományos Zöld Mikulás ün­nepségét December 9-én, csütör­tökön délelőtt a kicsiket, délután pedig a nagyobb iskolásokat lát­ják vendégül a Bajcsy-Zsilinszky utcai székhelyükön, műsorral és ajándékkal is kedveskedve a fel­növekvő zöldszíveseknek. ■ Javítanák az egri járdák minőségét Elkészült Egerben a Vécsey-völgy és a Tetemvár utca felújításának folyatatásaként a Pető Gáspár ut­ca rekonstrukciója. Az út, a járda és a csapadékvíz-elvezető rend­szer fejlesztése tizenkétmillió fo­rintba került Az utcában 134 mé­teren új aszfalttal burkolták a jár­dákat és az úttestet, a csapadék­víz-elvezetést pedig 5 új elnyelő­vel bővítették. A jövő évi költség- vetés tárgyalása során előtérbe került a város rosszabb állapot­ban lévő járdáinak felújítása is. Ennek érdekében egy négyéves programot indít az önkormány­zat, amelynek során több helyütt is javítanák a gyalogosközleke­dés feltételeit. ■ Bulgakov az irodalom szentélyévé emeli a szín­házat, lelkészekké válnak a lélek titkaiban amúgy is elmélyülten búvárkodó színészek, nincs, mi na­gyobb szépség lenne a Mester és Margarita szín­padra állításánál. Balassa Tamás Mindez egyszerre tesz könnyű­vé és nehézzé minden Bulga- kov-adaptációt, hiszen nagy az elvárás, és aki a nézőtérre ül, nem kis igényekkel teszi, de egyszersmind helyzetelőny is ez, hiszen a Mester és Margarita színháza vakon megbízhat az al­kotótársakban, a nézőkben. A jó színház ugyanis sosem ér véget a színpadon, a jó színház min­dig a közönségben ér véget. A sorokban és a sorok között. Ki­mondva és kimondatlanul. Ér­téssel és érzéssel. Az én egri Bulgakovom már napok óta a színen van. Füg­göny? Ugyan már. Flallom Jelena Szergejevna Bulgakova cipőjé­nek kopogását, ahogy az asszony a lélekölő moszkvai zegernyében közeledik a regényén dolgozó vak író felé. Érzem a sátáni hata­lom kezét, ahogy a figurák sorsát igazgatja, és Bulgakovot a sajtó- szabadságért tett nyílt színvallá­sa ellenére sem küldi egy láger­kezdeménybe. Látom a harmin­cas évek moszkvai diktatúráját, és a Mester regényes történetét, és dehogyis igyekszem szétválo­gatni a valóságos és a szépirodal­mi szálakat. Mester és Margari- ta-rajongó honlapon járok. Sok­nyelvű. Fülemben cseng, hogy a gyávaság a legnagyobb bűn, és tűnődök a bátorság erényén? Bulgakowal isteni szikrát ka­pott az emberiség. Hívő és hitet­len tanulhat tőle csendesen imádkozva. Olvasópróbát tarta­ni belőle valamiféle újjászületés lehet. Egy új világrend újjászüle­tése, ahol a felsírásban kódolt már a haldoklás is. Már hogyne. A Mester és Margaritában minden benne van, a minden van benne - a regényben. A színházban a valódi kérdés az, mi fér bele egy előadásba, hová kerülnek a hangsúlyok. Csizma­dia Tibor egri rendezése Babarczy László és Morcsányi Géza adaptációja nyomán a tel­Margarita és Woland. Bozó Andrea és Schruff Milán kettőse, Hella (Horváth Zita), Hüse Csaba (Korovjov) és Csere Zoltán (Behemót) társaságában. jességre törekszik, a Bulgakov- életmű csúcsának mindhárom könyvét, párhuzamos síkját be­mutatva. A regénynek és az elő­adásnak is azok a legnagyobb erényei, amikor a magatartások, gesztusok és vívódások tökéle-' tesen emberi formát öltenek. En­nek csúcsa, az előadás kiemelke­dő alakítása Görög Lászlóé, aki a fejfájós-őrlődő Poncius Pilátus szerepét formálja meg nagyon rafináltan: minél visszafogot­tabb, annál intenzívebb. Hiszen Bulgakov a helyére tet­te a dolgokat. Okosan és elegán­san helyére a mindenkori diktá­torok - neki Sztálin jutott - os­toba egyházellenességét, amiből egyenesen következik a minden­kori egyházpártiak egyházi egypártiságának ostobasága. Na még egyszer. Helyére tette a sá­tánt is, úgy is, mint patás törté­nész-konzultánst, a fekete mágia professzorát, aki Woland szemé­lyében a pusztítás kandidátusa. Nem rossz. Jó végképp nem. A kettő közötti kiszámíthatatlan le­begése az emberi jóság és go­noszság katalizátora csak. Nem vicsorgó gigajoker tehát a Batmanből, és nem is kettes- szekrény-bátú kidobóember. Schruff Milán mosolygó gyilkos karaktere így tulajdonképpen kiváló választás, a tehetséges if­júból azonban inkább árad a mo­solygás, mint a gyilkosság. Wolandja fölé tizenkettes kari­kánál nagyobb értéket nem ra­katnék ki a Szalai Annamária Kommandóval, ami azért kevés kicsit. Hüse Csaba kiköpött Korovjov, én nagyon bírtam min­den megmozdulását: önálló szín­művet lehetne írni simulékony­ságból és a sátáni szolgálat egyéb körmönfontságaiból gyúrt figurájára. Berzsenyi Krisztina jelmezei közül nála láttam az egyik legtalálóbbat. Vajda Milán púpos, szögletes és lobbanékony Azazellója is személyes kedven­Kettős kapcsolódások: Mester Jésuája és Hontalan Iván Mátéja szerepkettőzéssel domborítja ki a moszkvai és a jerusalaimi szín közötti kapcsolatot a rendező. A Mester és Jésua, Hontalan Iván és Lévi Máté ugyanazon színészben találko­zik Rengeteg közük van egy­máshoz, és hogy ugyanaz a szí­nész játssza őket, nagy talál­mány. Kaszás Gergő Mestere és •Jésuája is finoman intellektuá­lis alakítás, Ötvös András a Hontalan poémaköltőt hiteles, Lévi Mátét kissé harsányra bő szített igazságkeresőként adja. cem, Csere Zoltán Behemótja, mint a Mester és Margarita- márka évszázados feketemacs- ka-védjegye a szőrős pajeszfülén túl nem hagyott mély nyomot, Horváth Zita vadmacska Hellája viszont a jelmezéből fakadóan talán több figyelmet is lekötött a kelleténél. Epizodikus, de emlé­kezetes jelenléttel tett hozzá az előadáshoz Vókó Csaba csilivili műmájer-konferansziéja, Safranek Károly mindent látó ró­mai titkosrendőrfőnöke, Venczel Valentin ateista Tömegíro Ber­lioza. Végére hagytam, talán mert szerettem Bozó Andrea Margarita Nyikolajevnáját, a Mester odaadó szerelmét, akihez az egyik legtündéribb jelenet, a város fölötti szürreális, a túlvilá- gi szolgálat felé tett repülés kö­tődik. Csanádi Judit célratörő díszletének a csúcsa ez. A moszkvai Patriarsije Prudi- nak ördöge volt Egerben: a tit­kosrendőrség azóta is üldözi Wolman és Wolper polgártársa­kat, Vologyint, egy Voloh neve­zetűt és - végképp érthetetlen okokból - Vetcsinkevicset, a ké­miai tudományok kandidátusát. Woland szabadlábon. Csizmadia színpadán egy égő ház, aztán egy üszkös házcsont­váz égett be az emberemlékezet­be. A tűz, ami sosem alszik el. Egri fertálymesterek fenyője ünnepeltek Hagyományos ünnepség a Csákóban Megédesítik a kis falvak életét karitatív Felajánlások a hazai méhész lovagrendtől Immár negyedik éve hagyo­mány a fertálymesterek kará­csonyfa-állítása és Mikulás-ün­nepsége az egri Csákó város­részben, amit természetesen idén is megtartottak. A rendez­vényen a fertálymesteri kórus énekelt, majd a Santa Maria Ál­talános Iskola 3. osztályos diák­jai adtak műsort. A helyiek számára feldíszített hatalmas karácsonyfát Buda Pé­ter atya szentelte meg, majd a gyerekek nagy örömére megér­kezett a Mikulás is, aki szalon­cukrot osztogatott a jelenlévők között. A műsor végeztével pe­dig forralt borral, forró teával és aprósüteményekkel kínálták a vendégeket. ■ Jól szórakoztak a helyi gyermekek, akik remek műsort is hallhattak A 2008. évben megalakult Pa­lóctáj Mézlovagrend feladatai so­rában elsődleges hangsúlyt kap a méz, s a méhészeti termékek népszerűsítése, az egészséges táplálkozásban betöltött szere­pük széles körű megismerteté­se. Lovagrendünk a szokványos reklám- és marketing-módsze­rek helyett karitatív akcióval hívja fel a nyilvánosság figyel­mét a méhészeti tevékenységre és a méhészeti termékek fo­gyasztásának jótékony hatására - tudtuk meg Szandai József nagymestertől. A méhészegyesületek tagjai sorában szerveznek gyűjtést, ed­dig az adományozók a lovagrend zászlós mézét, az „északi akác­mézet” a térség, illetve a határ túloldalán fekvő ipolysági kór­ház gyermekosztályainak aján­dékozták. Tavaly az ágazat ke­reskedői oldala és a Palóctáj Méhész és Környezetvédő Egyesület felaján­lásaiból finanszíro­zott mézadományunkat idősott­honokba, ápolást-gondozást nyújtó intézményekbe vitték. Mint hírül adtuk: idén Nógrád és Heves megyékre is kiterjedő­en, illetve a határ túloldalára is eljutva összesen hat helyszínen a gazdasági értelemben legne­hezebben fenntartható kistele­pülési óvodákat - közte az ivádi kisdedóvót - ajándékozták meg akácmézzel. Gondoskodtunk ró­la, hogy a méz egy részét a gye­rekek a családjuknak hazavihes- sék, a másik része pedig az óvo­dai étkeztetéshez nyújtson segítséget - tájékoztatott Bíró Péter, az Egri Mé­hész Műhely Egye­sület elnöke, mézlovag. Az akcióra kiváló alkalomnak kínálkozott december 6-a, hi­szen az azt követő napon tartot­ta a méhésztársadalom Szent Ambrus püspöknek, a méhé­szek védőszentjének ünnepét. A lovagrend tagjai mézlovagi öltö­zetben, a magyar mézkirálynő jelenlétében látogattak el az in­tézményekbe. ■ K. J. ■ Aprófalvak óvo­dái voltak az ak­ció helyszínei. A 4 i á A f I

Next

/
Thumbnails
Contents