Heves Megyei Hírlap, 2010. november (21. évfolyam, 254-278. szám)
2010-11-06 / 258. szám
EGYHÁZMEGYEI HÍREK 2010. NOVEMBER EGYHÁZMEGYEI HÍREK Jászberényi búcsú kétnapos lelkigyakorlaton vettek részt a volt ferences templom hívei és a Rózsafüzér Királynője búcsúra érkező zarándokok október elején Jászberényben. Seregély István nyugalmazott érsek készítette fel a híveket az ünnepre, amelyre az ország 12 településéről érkeztek búcsúsok. Gazdagodott a kápolna a TtszAÖRS-FÜRDoi kápolna szentelésének első évfordulóján egy szentképpel és szép templomi padokkal is gyarapodott, amelyeket október 16-án a szentmise végén szentelt meg Balázs József, kunmadaras! plébániai adminisztrátor. Az érsek portréja az egri Bartakovics Béla Közösségi Házban október elején adták át a névadó portréját, melyet az épület első emeletén helyeztek el. A 19. századi festmény pályázat útján került az intézmény tulajdonába, ismeretlen festő munkája, körülbelül hatvanéves korában ábrázolja az érseket. A közösségi háznak 2005-től nevet adó személyiség az 1848-as szabadság- harc után foglalta el érseki székét, és nagy elődeihez hasonlatosan gazdagította Eger kulturális életét. Papi horgászverseny sok lelkipásztor kedves, pihentető időtöltése a horgászat. Október 25-én - főként az egri főegyházmegye területén szolgáló atyák részvételével - horgászversenyt tartottak a gyöngyöspatai tavon. A közel háromórás versenyt Szecsődi Péter gödöllői plébános nyerte. Második helyezett Mándy Zoltán, a harmadik Nagy Krisztián lett. A tervek szerint évenként ősszel és tavasszal ismétlik meg a versenyt Szent 4p Miskolc: FM 95,1 I Q Iw »X **. Lger: FM 91,8. I«Z>|VOrY Sátoraljaújhely: R k D I Ó FM 90,6 a jó hír hangja Hatvan: fm 94,o 3300 Eger, Széchenyi u. 5. Telefon: 36/510-610 • Fax: 36/510-614 E-mail: info@szentistvanradio.hu Honlap: www.szentistvanradio.hu Kérjük, segítse adományával! Szémlaszám: 11102003-18578726-10000001 Magyar Katolikus Rádió Alapítvány Egyházmegyei Hírek Kiadja az Egri Főegyházmegye 3300 Eger, Széchenyi u. 1. Szerkeszti a szerkesztőbizottság Felelős szerkesztő: Homa János Honlap: www.eger.egyhazmegye.hu E-mail: info@eger.egyhazmegye.hu A HEVES. HÍRLAP közreműködésével. Kedvezményes előfizetés: 06-80/513-646 Boldoggá avatták a vértanú püspököt Bogdánffy Szilárd nagyváradi vértanú püspök boldoggá avatását október 30-án hirdették ki a nagyváradi római katolikus székesegyházban. Az ünnepi szentmisét Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek mutatta be. A szertartáson XVI. Benedek pápa képviseletében a Vatikán szentté avatási kongregációjának prefektusa, Angelo Amato érsek is részt vett. Bogdánffy Szilárd 1911-ben született a Torontál vármegyei Feketetó községben. A temesvári piarista gimnáziumban érettségizett, elvégezte a nagyváradi papi szemináriumot, majd Budapesten teológiából doktorált. 1934-ben szentelték pappá, ezután az akkoriban összevont nagyváradi és szatmárnémeti papi szemináriumban tanított, s a nagyváradi premontrei gimnáziumban hittanár volt. Bogdánffy Szilárdot 1949 szeptemberében Patrick O’Hara érsek titokban szentelte nagyváradi püspökké a bukaresti apostoli nunciatúra kápolnájában. Röviddel ezután letartóztatták a püspököt. A nagyenyedi fegy- házban tüdőgyulladást kapott, s 1953. október 2-án meghalt. Az ottani rabtemetőt egy nagyobb panelépítkezés eltüntette, holtteste azóta sem került elő. A boldoggá avatással kapcsolatos anyaggyűjtést 1995-ben kezdték, és másfél évig tartott. Az eljárás csaknem 900 oldalas jegyzőkönyve 1997-ben került Rómába, ahol azt egy hét teológusból, bíborosból, érsekből álló Nagyváradon hirdették ki boldoggá avatását bizottság tanulmányozta. XVI. Benedek pápa tavaly október 17- én írta alá Bogdánffy Szilárd boldoggá avatási dokumentumát. Az új vatikáni gyakorlat szerint lehetőség van a boldoggá avatás kihirdetésére nem csak Rómában, hanem azon a helyszínen is, ahová a boldoggá avatandó kötődött, így került ez az esemény Nagyváradra. ■ Két magyarországi születésű szent Csodákkal tettek bizonyságot A szentek eszményképek, akik megerősíthetnek hitünkben. Égő, világító jelek, akik a hétköznapokban megfáradt embereket magasabb célok felé vezetik. Minden évszázadban bizonyságot tettek és tesznek Istenről és az Evangélium igazságairól. Novemberben két olyan magyarországi születésű szentről is megemlékezünk, akiknek fénye nem csökken a múló időben. Róluk és más szent életű emberekről Katona István püspök rádióműsor- sorozátot készített a Szent István Rádióban, amely könyv formában is megjelent. November 11. napja Szent Márton. A középkor egyik legnépszerűbb szentje, felebaráti szeretete, betegek és szegények iránti részvéte, egyszerű életmódja miatt a katonák, koldusok és számos mesterség védőszentjeként is tisztelték. 316-317 körül pogány római családban született a pannonjai Savariában, a mai Szombathelyen. Tizenöt évesen besorozták a római hadseregbe. Jólelkűségéről a legenda árulkodik: Galliában, Ambianum (ma: Amiens) város kapujánál télen egy didergő koldusnak adta köpenye felét. Megkeresztelkedett, majd megvált a hadseregtől. A Genovai-öbölben, Gallinaria szigetén remetéskedett. Később Poitiers-ben kolostort alapított 360-ban, amely az első szerzetesi közösség volt Galliában. Püspökként is szigorú szerzetesi életet élt. Erős, önálló jellem volt, nemes egyszerűséggel és emberszeretettel, igazságérzettel és kitűnő népies szónoki képességgel megáldva. November 19. napja Szent Erzsébet A középkor egyik legcsodálatraméltóbb alakja egyházmegyénkben, Sárospatakon született, 1207-ben. Édesapja II. Endre magyar király, édesanyja pedig az andechs-meráni családból származó Gertrúd volt. Kiskora óta megvolt benne az imára és a szeretetszolgálatra való hajlam. Négyéves korában Wartburg várába került, mert Hermann türingiai tartományi gróf Hermann nevű fiával jegyezték el, ott kellett nevelkednie. Aztán hirtelen meghalt a kijelölt vőlegény, és az idős gróf második fiának, Lajosnak lett a felesége. Csodálatosan boldog évek következtek, mintaszerű harmóniában éltek. Erzsébet igen sokat imádkozott, böjtölt és vezekelt. A házassága lehetővé tette, hogy teljes energiával segíthesse a szegényeket, betegeket, nyomorékokat. A férje 1227-ben egy keresztes hadjáratra indult, de útközben, járványban hirtelen meghalt. Erzsébet a fájdalomtól csaknem eszét vesztette. A gyász fájdalmát a sógorainak üldözése még fokozta. A szenvedés csak közelebb vitte őt Isten szeretetéhez. 1228-ban Marburgban ferences harmadrendi lett. Sokat imádkozott, adakozott, böjtölt. Élete utolsó napjait gyermeki derű sugározta be. ■ (gábor) Szerzetesrendek: a pálosok Az egyetlen magyar alapítású rend A Pálos az egyetlen magyar alapítású férfi szerzetesrend. Hivatalos neve: Szent Pál Első Remete Szerzeteseinek Rendje. Boldog Özséb alapította 1250ben. Központja jelenleg a lengyelországi Czestochowában, a Jasna Góra-i kolostorban található, míg a magyar tartomány székhelye Pécsett. Magyar pálos közösségek vannak Budapesten, a Szent Gel- lért Sziklatemplomban, Mária- nosztrán és PetőfiszáUáson. A névadó, Remete Szent Pál a III-IV. században élt Egyiptomban, a keresztényüldözések elől a sivatagba szökött, és 90 esztendeig ez is maradt a lakóhelye. A legenda szerint egy holló mindennap hozott neki egy cipót a csőrében. Már öregkorában talált rá Szent Antal. Pál 113 éves korában halt meg, élete a szent tökéletes példája. A remeték élete Magyarországon a kereszténységgel egyidős. Sorsuk a megyés püspökök joghatósága alá tartozott. Először a veszprémi, majd a többi főpap, közöttük András, az egri egyházmegye 11. püspöke (1131-32) is biztosította a rend működését, miután IV. Orbán pápától megkapták az engedélyt. 1341-ben pedig a pápa hozzájárult ahhoz, hogy az addigi szürke kámzsa heEgyházi kisszótár REMETE Magányosan, a világtól elvo- nultan élő személy, aki egész életét az imádságnak és Istennek szenteli. KOLOSTOR, MONOSTOR, RENDHÁZ E kifejezések jelentése különvált. A monostor templommal egybeépített, kötött rendszerű épületegyüttes, amely a rend minden élet-, hit- és gazdasági funkcióját kiszolgálja. A kolostor a szerzetesek szállásépülete, amihez templom is csatlakozhat (nem fontos egybeépíteni). Rendháznak vagy székháznak általában a kolostorhoz, ill. monostorhoz tartozó, de más településen lévő szerzetesházat nevezik. lyett fehér habitust viseljenek, így is megkülönböztetve magukat a kóborló remetéktől. (Nagy) Lajos királyunk több pálos monostort is alapított hazánkban, sőt az ő javaslatára hozták létre a Czestochowa mellettit is. Ez idő tájt más országokban is megjelentek a pálosok, akik Bécsújhelyen és Rómában is megtelepedtek. A mohácsi vész után, a török terjeszkedés miatt néptelenedtek el hazánkban a kolostoraik. A török kiűzése után tértek* vissza, s egyre nagyobb szerepet játszottak a paphiánnyal küzdő Magyarországon. II. József 1786- ban kihirdette a rend eltörlését. Csak a Horthy-korszakban, 1920 után erősödtek meg itthon újra, majd 1950-ben Rákosiék feloszlatták a szerzetesrendeket. A rendszerváltás után alakult újjá az egész magyar tartomány. Egyházmegyénkben volt pálos templomként tartják nyilván a sajóládi plébániatemplomot, a sátoraljaújhelyi piarista templomot. Csak romjaiban létezik a kuri- tyáni, a martonyi, a bükkszenter- zsébeti és a diósgyőri kolostor. ■ A HÓNAP VERSE Sinka István: Vágy karjaidra, idő Bejó is lesz megbékülni s megbékülten megszépülni. Úgy, minta pusztán a messzi s hanyatló viola, esti. Mint ég alján az őszi kékség, minta kunnyói szegénység. Megbékülni majd a tájban s megszépülni a halálban... Végy hát karjaidra, idő! S míg az estém árnyéka nő, ringass, mintha fiad lennék, s mintha már békülni mennék. SINKA ISTVÁN (1897-1969) bihari ridegpásztor családban született, maga is juhász lett Nagyszalonta környékén. A kiváló képességű, szülei szegénysége miatt mégis csak négy elemi iskolát elvégző, korán árvaságra jutó pásztorfiú sajátos világú alkotóvá vált, a népi írok mozgalmának kiemelkedő alakja. Prózai művében, a Fekete bojtár vallomásai című önéletmjzi regényében ír életútjáról. A harmincas évek végétől kötetei, versei a cenzorok és főügyészek gyakori céltáblái voltak lázító, forradalmi tartalmuk miatt, 1945-től, a kommunista hatalomátvétel után mégis kiszorították az irodalmi életből, mert szembehelyezkedett az idegen befolyással. Újraénekelte az ószövetségi történeteket is. Keresztény értelmiségiek Sajószentpéteren Hónapokig tartó előkészítő munka után megalakult a Keresztény Értelmiségiek Szövetségének helyi csoportja Sajószentpéteren. Takács Alajos plébános beszámolt arról, hogy korábbi állomáshelyem - Bátonyterenyén és Miskolcon - is kapcsolatba került a KÉSZ-szel, így már természetes módon fordult annak vezetőihez, hogy tájékoztassák az érdeklődőket a szövetség működéséről. Mint az alakuló ülésen elhangzott, a KÉSZ 1989-ben alakult Budapesten, s jelenleg mintegy 90 helyi csoportjában legalább 6000 tag tevékenykedik. A szervezet igyekszik elősegíteni tagjai lelki életét, ugyanakkor a közéletben is hozzájárul a keresztény vallási alapok megerősítéséhez. Előadásokkal, fórumokkal, lelkigyakorlatokkal, kiállításokkal biztosítják a világiak evangelizációját. Több településen segítették elő az egyházi óvodák, iskolák indítását. Osztie Zoltán teológiai tanár, országos elnök azt is elmondta, hogy a helyi csoportok rendkívül eredményesek és leleményesek. Zarándoklatot szerveznek, nagy figyelmet fordítanak az elcsatolt területekkel való kapcsolattartásra, és az újpogánysággal szembeni küzdelemre. Kitüntető címeket alapítottak, ezért évente adhatják át a Szent Adalbert-díjat a szervezet céljait legkiválóbban megvalósító személyiségeknek, míg a legtevékenyebb KÉSZ-tagok az alapító elnökről, Csanád Béláról elnevezett díjat kaphatják meg. A sajószentpéteri csoport alakuló ülésén - minden elképzelést felülmúlóan - ötvenketten írták alá a belépési nyilatkozatot. ■ H.J. Mária evangéliuma az Egri Bazilikában A címszereplő, Sáfár Mónika lenyűgözte a közönséget Zsúfolásig megtelt az Egri Bazilika azon a jótékonysági koncerten, amelyet az Egri Főegyházmegye rendezett a tízéves Szent István Rádió támogatására a Magyar Katolikus Kultúra Napjai keretében. Október 24-én, vasárnap 20 órától az egyik legnépszerűbb magyar rockopera, a Mária evangéliuma oratórikus változatát hallgathatták meg az érdeklődők. Az est bevezetőjeként Ternyák Csaba egri érsek köszöntötte a megjelenteket, kiemelve a katolikus kultúra jelentőségét, amely nélkül nehezen volna elképzelhető a város, sőt az ország élete sem. Kitért a Szent István Rádió kiemelkedő szerepére is, amely most tízéves születésnapját ünnepli, s elsősorban a hallgatók szeretete és figyelme élteti. Ezután hangzott fel a nagy sikerű mű, amelyben a zeneszerző Tolcsvay László, valamint két szövegíró társa - Müller Péter, illetve Müller Péter Sziámi - a Megváltó életét a Szűzanya, Mária szemszögéből dolgozta fel. Az Egri Bazilikában a szerző Tolcsvay László, illetve a címszereplő Sáfár Mónika, valamint Sasvári Sándor és a Rotunda énekegyüttes és szólistái álltak a közönség elé. Vezényelt: Tóthné Mózer Annamária. A helyszínen adományokat gyűjtöttek a Szent István Rádió fenntartására. Ez alkalomból több mint hatszázezer forint gyűlt össze erre a célra, amelyet a szervezők ezúton is megköszönnek az adományozóknak. ■g-L
