Heves Megyei Hírlap, 2010. november (21. évfolyam, 254-278. szám)
2010-11-06 / 258. szám
2010. NOVEMBER 6., SZOMBAT - HEVES MEGYEI HÍRLAP 5 Tárnái kőlyukak: Sírokban már az utolsó putrit is elbontották Sírokban ez év végéig ér véget a Tárnái kőlyukak című projekt, amelynek célja a községben élő halmozottan hátrányos helyzetű, szegénységben élő emberek, családok sorsának javítása. Kiemelt fontosságú feladat volt, hogy a községben végérvényesen megszűnjenek a nyomorszintű cigánytelepi putrik és a barlanglakások. ■ Sikerült jó néhány családot komfortos családi házba vinni. Dr. Farkas Zsuzsannától, a projekt vezetőjétől megtudtuk: a helyi cigány kisebbségi önkormányzat, a Siroki Roma-Magyar Egyesület és az önkormányzat alkotta konzorcium által elnyert közel 100 millió forintból sikerült jó néhány családot kiköltöztetni a putriból és komfortos családi házba vinni. A megvásárolt ingatlanok zöme az alapítvány tulajdonába került, és szociális bérlakás. A munkanélküli felnőtteknek foglalkoztatási, képzési lehetőséget is biztosítottak. Immár az utolsó putrit is elbontották, így a projektnek ez a része - melynek célja, hogy a gyermekek és felnőttek kikerüljenek az embertelen lakhatási körülmények közül - teljesült.« Hogyan csaljunk tollas barátokat a kertünkbe? Mit kell tudnunk a téli madáretetésről? Hogyan tehetjük madárbaráttá a kertünket a zord, hideg időszakban? Ezekre a kérdésekre is választ kaphatnak mindazok, akik elfogadják a Magyar Madártani Egyesület bükki helyi csoportja meghívását. Az érdeklődőket Felsőtárkányban, a Bükki Nemzeti Park Nyugati Kapu Oktató- és Látogatóközpontjában várják ma 10 órától. Az előadást követően madáretetőt barkácsolhatnak a jelenlévők a hazánkban áttelelő szárnyasok számára. Az építőanyagot a helyszínen biztosítják a szervezők, de az ifjú ezermestereknek kalapácsot és harapófogót vinni kell magukkal. ■ Megújult a nagy múltú Archívum KORKÉP végváriak Ahol rövid élet adatik, ott az élvezete is erősebb Megújult formában látott napvilágot a Heves Megyei Levéltár nagy múltú Archívum-sorozatának legújabb száma. A sorrendben 19. kötet több érdekességet is tartalmaz. Dr. Nemes Lajos levéltár-igazgató a változtatás és hagyományőrzés szükségszerűségéről szólt.- Milyen újdonságokkal találkozhatunk az Archívumban?- Külsőben az eddigi fekete színt felváltotta egy vidámabb árnyalat, amire rákerült a megyecímer. A terjedelme szinte a duplája a korábbiaknak. Több külsős szerző tanulmányának is helyet adtunk, ahogy tesszük ezt a jövőben is. Tervezzük az évenkénti rendszeres megjelentést, így a jövő évi kötetbe márciusig várjuk a publikációk beküldését.- Melyek a legújabb kötet főbb témái?- Olvasható értékes tanulmány Varkoch Tamás végvári tiszt pályafutásáról, az egri hegyrendészetről, a bükki és mátrai bútorkészítő központokról, az egri Szent József- kultuszról és Lenkey Károly életéről. Igen aktuális a Dobószobor története, de szólnak írások az egri lengyel katonai kontingensről és a zsidók kitelepítéséről is. Forrásközléseket, életutakat, könyvismertetőt is tartalmaz az Archivum.- Kiknek szól a kiadvány?- Nemcsak a szűk szakmának, hanem mindenkinek, akit érdekel a múltkutatás vagy hobbi formájában. Épp ezért igyekszünk nem csak a szakmabeliek számára elérhetővé tenni. ■ Sz. R. Dr. Nemes Lajos: Nem csak a szakmabelieknek szól az Archivum Hihetnénk, az egri végvári katonák élete csupa magasztos hőstettből és hazaszeretetből állt. Ám a valóságban ők is csak gyarló emberek voltak. Szuromi Rita Ma már csak mosolygunk azon, hogy Dobó István ajándékba törökmintás hímzett keszkenőt kapott, amit nagy örömmel fogadott.- A végváriak korában a török nők évekig tartó perek tárgyát képezték - meséli dr. Csiffáry Gergely történész-levéltáros, aki legújabb kutatásaival az egykori egri várbeli végvári élet másik oldalát világítja meg. - Akkoriban nagyon keresettek voltak a magyar főúri körökben a török nők, mivel ők ismerték a különlegesnek számító keleti hímzőkultúrát. Források megőrizték, hogy az egri várkapitány feleségének, Losonczy Annának is fogott egy Kun Péter nevű egri legény egy török asszonyt két lánnyal, akiket több mint két és fél évig tartottak a várban, és őket többszöri kérés ellenére sem voltak hajlandóak kiszolgáltatni. A nők azonban mint a szórakoztatás „tárgyai” is jelen voltak a végvári életben. Az 1579 elejétől 1582 végéig Egerben tartózkodó Balassi Bálint - aki maga is fogott török nőket - sűrűn keresett fel egy Hosszú utcai (ma Széchenyi utca) házat, ahol Rédei Bonaventura élt. Persze nem Bonaventura kedvéért, hanem az ott működő „call girl” szolgálatért. A férfi ugyanis Nagyváradról Sárospatakon keresztül hozott lányokat a városba a végvári katonák szórakoztatására, akik „fedetlen keblekkel és kibontott hajjal” szolgálták az urakat. BaA pénztelenség volt a fő baj A VÉGVÁRIAK JÖVEDELMÉNEK három pillére a várbirtok jövedelméből, a zsákmányból és a rabváltásból állt. A tekintélyes summa az utóbbi kettőből tevődött ki A csökkenő ellátmány mellett a katonák szinte rá voltak kényszerítve a rablótevékenységre. lassi három nőszemélyért egy jó járású lovat volt hajlandó fizetni. Egy olcsó ló 4, egy paripa 30 forintot kóstált, egy katona járandósága 4 forint volt.- A végváriak igazi jövedelme a portyákból, a vásárütésekből és az Szabadnapon az andornaktályai pincében- A VITÉZEKNEK is járt szabadnap - említi DR. CSIFFÁRY Gergely (képünkön). - 1564. február 9-én Forgách Simon egri kapitány 60 emberrel kiment Andomaktályára iddo- gálni. Amikor elfogyott a pénzük, a gazda pincéjére törtek. A tiltakozó gazda fiát és szolgáit félholtra verték, az öreggazdának pedig kivertek két fogát. A család pereskedni kezdett. Végül tíz év után 100 aranyforintot ítéltek meg a két kivert fogért. elrabolt előkelő személyekért fizetett váltságdíjból állt - folytatja a történész. - Dobó emberei 1550- ben a Dunán rajtaütöttek a ráckevei kereskedőkön, 35-öt megöltek, hetet elfogtak. A zsákmány közel 10 ezer aranyforint volt, annyi, amennyit Erdély, Temesköz és a Tiszántúl békéjéért egy év alatt fizettek a töröknek. A végváriak időnként komoly akciókkal ejtettek foglyul jószágokat és gazdag embereket. Utóbbira példa volt Mózes, Buda legmódosabb zsidója, akit csak 10 ezer aranyforintért engedtek szabadon. De előfordult, hogy a budai pasa 2800 birkáját hajtották el Pestről.- Az igazi nagy fogás a vásárütés volt - mondja dr. Csiffáry Gergely. - Kivették a részüket ezen rablóhadjáratokból az egriek is, bár megesett, hogy a megszervezett rablótámadást az egriek lekésték, mivel fizetés híján előbb kénytelenek voltak az ösz- szes fegyverüket eladni. A dicső egri vitézekről megőrizték a krónikák, hogy 1579-ben a kecskeméti jobbágyok saját török uraik védelmére keltek, és fegyvert ragadtak a végvári katonák ellen. EGYPERCES INTERJÚ A katonai hagyományőrző csoportok ma már csak a hősiességet, a hazaszeretetei szimbolizálják. A valóságban ők is emberek voltak. Képünk illusztráció. Örömök a Hosszú utcában A bíróság végül a Jobbik alelnökének adott igazat Igényesen, kiváló minőségben ceste A cég újabb bemutatókertet nyitott Sneider Tamás országgyűlési képviselő, a lobbik alelnöke sajtótájékoztatón ismertette pénteken a szabálysértési ügyében szerdán a Hatvani Városi Bíróság által meghozott jogerős határozat lényegét. Az ügy a 2009. augusztus 19-ei eseményekkel függ össze. Ezen a napon Sneidert és több társát az Egri Lokálpatrióta Egylet királyköszöntő fáklyás felvonulásáról vitték be a rendőrségre. Legtöbbjüket azért, mert a Magyar Gárda egyenruháját viselték, másokat, mert támogatták őket. A Jobbik alelnöke közölte: ösz- szesen 14 gárdaegyenruhát, vagy ahhoz hasonlót viselő embert vittek be, mára minden esetben megszülettek az ítéletek, és mindegyik azt mondta ki, hogy jogszerűtlen volt az ellenük irányult rendőri fellépés. Sneider kijelentette: megdöbbentő számára, hogy a tavaly augusztusi eseményen „jogvégzett emberek is ott voltak a téren”, és mégsem tettek a jogsértés ellen, sőt „ők adtak muníciót a rendőrségnek”. Név szerint is említette a kereszténydemokrata dr. Lukács Tamás országgyűlési képviselőt, aki azóta az Ország- gyűlés Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottságának elnöke. Sneider Tamás szerint tavaly augusztusban Lukács is a „jog- tiprók mellé állt”. ■ A fennállása óta dinamikusan fejlődő, síremlékek forgalmazásával foglalkozó CESTE Közép- Európai Kőkereskedelmi Vállalat tovább bővíti tevékenységét. A cég igényesen megmunkált, kiváló minőségű termékeinek köszönhetően rendkívül nagy forgalmat bonyolít le többek között az egri, Kistályai úti telephelyén is. Az itt található központ Közép-Európa egyik legnagyobb sírkertje, színekben és formákban folyamatosan megújuló, rendkívül esztétikus bemutatókért. A termékek kiváló minőségét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy kizárólag gránit alapanyaggal dolgoznak. A közelmúltban tovább bővült a vállalat, amikor már a negyedik új telephelyét nyitotta meg, ezúttal Miskolcon. Természetesen ezzel még nem ért véget a bemutatókertek létesítése, hiszen a jövő évben újabb telephelyek nyitását tervezik. A cég folyamatos és élő kaj>- csolatot tart ügyfeleivel. Ennek részeként rendezik meg az immár hagyományos partnertalálkozójukat november 12-én és 13- án. Ezen az eseményen ismerhetik meg a kőfaragók és a nagykereskedelmi üzletfelek a vállalat megújult, 2011-es árukészletét. A vállalat külföld felé is nyit - tudtuk meg a társaság ügyveze: tőjétől, Groska Mihálytól. A romániai és szlovákiai sikeres piacra lépés után terjeszkedésének új célországai Lengyelország és Szerbia. Megrendelőik a www.ceste.hu címen, az interneten is tájékozódhatnak árukészletükkel kapcsolatban, így az érdeklődők akár az otthoKÖZéP-EURÓPAI KŐK6RE5KEDELMI VÁLLALAT A KÖZÉPEURÓPAI KOKERESKEDELMI VÁLLALAT CÍME EGER, KISTÁLYAI ÚT 34. TELEFONOS ELÉRHETŐSÉGÜK: 36/333-888 TOVÁBBI BEMUTATÓKERTEK: GYŐR, PILINSZKY ÚT 7. (AZ ÁRKÁD MELLETT). TELEFON: 96/528672 DEBRECEN, SZABÓ LŐRINC UTCA 1., TELEFON: 52/503-970 MISKOLC, SZENTPÉTERI KAPU (A BOSCH MELLETT), TELEFON: 20/205-8193 nukban is szemügyre vehetik a Közép-Európai Kőkereskedelmi Vállalat által kínált összes terméket. ▲