Heves Megyei Hírlap, 2010. november (21. évfolyam, 254-278. szám)

2010-11-06 / 258. szám

2010. NOVEMBER 6., SZOMBAT - HEVES MEGYEI HÍRLAP 5 Tárnái kőlyukak: Sírokban már az utolsó putrit is elbontották Sírokban ez év végéig ér véget a Tárnái kőlyukak című projekt, amelynek célja a községben élő halmozottan hátrányos helyze­tű, szegénységben élő emberek, családok sorsának javítása. Ki­emelt fontosságú feladat volt, hogy a községben végérvénye­sen megszűnjenek a nyomor­szintű cigánytelepi putrik és a barlanglakások. ■ Sikerült jó néhány családot komfortos családi házba vinni. Dr. Farkas Zsuzsannától, a projekt vezetőjétől megtudtuk: a helyi cigány kisebbségi önkor­mányzat, a Siroki Roma-Ma­gyar Egyesület és az önkor­mányzat alkotta konzorcium ál­tal elnyert közel 100 millió fo­rintból sikerült jó néhány csalá­dot kiköltöztetni a putriból és komfortos családi házba vinni. A megvásárolt ingatlanok zöme az alapítvány tulajdonába ke­rült, és szociális bérlakás. A munkanélküli felnőtteknek fog­lalkoztatási, képzési lehetőséget is biztosítottak. Immár az utolsó putrit is el­bontották, így a projektnek ez a része - melynek célja, hogy a gyermekek és felnőttek kikerül­jenek az embertelen lakhatási körülmények közül - teljesült.« Hogyan csaljunk tollas barátokat a kertünkbe? Mit kell tudnunk a téli madárete­tésről? Hogyan tehetjük madár­baráttá a kertünket a zord, hideg időszakban? Ezekre a kérdések­re is választ kaphatnak mind­azok, akik elfogadják a Magyar Madártani Egyesület bükki he­lyi csoportja meghívását. Az ér­deklődőket Felsőtárkányban, a Bükki Nemzeti Park Nyugati Ka­pu Oktató- és Látogatóközpontjá­ban várják ma 10 órától. Az előadást követően madár­etetőt barkácsolhatnak a jelen­lévők a hazánkban áttelelő szár­nyasok számára. Az építőanya­got a helyszínen biztosítják a szervezők, de az ifjú ezermeste­reknek kalapácsot és harapófo­gót vinni kell magukkal. ■ Megújult a nagy múltú Archívum KORKÉP végváriak Ahol rövid élet adatik, ott az élvezete is erősebb Megújult formában látott nap­világot a Heves Megyei Levél­tár nagy múltú Archívum-so­rozatának legújabb száma. A sorrendben 19. kötet több ér­dekességet is tartalmaz. Dr. Nemes Lajos levéltár-igazgató a változtatás és hagyományőr­zés szükségszerűségéről szólt.- Milyen újdonságokkal ta­lálkozhatunk az Archívum­ban?- Külsőben az eddigi fekete színt felváltotta egy vidámabb árnyalat, amire rákerült a me­gyecímer. A terjedelme szinte a duplája a korábbiaknak. Több külsős szerző tanulmá­nyának is helyet adtunk, ahogy tesszük ezt a jövőben is. Tervezzük az évenkénti rendszeres megjelentést, így a jövő évi kötetbe márciusig vár­juk a publikációk beküldését.- Melyek a legújabb kötet főbb témái?- Olvasható értékes tanul­mány Varkoch Tamás végvári tiszt pályafutásáról, az egri hegyrendészetről, a bükki és mátrai bútorkészítő közpon­tokról, az egri Szent József- kultuszról és Lenkey Károly életéről. Igen aktuális a Dobó­szobor története, de szólnak írások az egri lengyel katonai kontingensről és a zsidók kite­lepítéséről is. Forrásközlése­ket, életutakat, könyvismerte­tőt is tartalmaz az Archivum.- Kiknek szól a kiadvány?- Nemcsak a szűk szakmá­nak, hanem mindenkinek, akit érdekel a múltkutatás vagy hobbi formájában. Épp ezért igyekszünk nem csak a szakmabeliek számára elér­hetővé tenni. ■ Sz. R. Dr. Nemes Lajos: Nem csak a szakma­belieknek szól az Archivum Hihetnénk, az egri végvá­ri katonák élete csupa magasztos hőstettből és hazaszeretetből állt. Ám a valóságban ők is csak gyarló emberek voltak. Szuromi Rita Ma már csak mosolygunk azon, hogy Dobó István ajándékba tö­rökmintás hímzett keszkenőt kapott, amit nagy örömmel foga­dott.- A végváriak korában a török nők évekig tartó perek tárgyát képezték - meséli dr. Csiffáry Gergely történész-levéltáros, aki legújabb kutatásaival az egykori egri várbeli végvári élet másik oldalát világítja meg. - Akkoriban nagyon ke­resettek voltak a magyar főúri körökben a török nők, mi­vel ők ismerték a különle­gesnek számító keleti hímzőkultúrát. Források megőrizték, hogy az eg­ri várkapitány feleségé­nek, Losonczy Annának is fogott egy Kun Péter ne­vű egri legény egy török asszonyt két lánnyal, akiket több mint két és fél évig tar­tottak a várban, és őket többszö­ri kérés ellenére sem voltak haj­landóak kiszolgáltatni. A nők azonban mint a szóra­koztatás „tárgyai” is jelen voltak a végvári életben. Az 1579 elejé­től 1582 végéig Egerben tartóz­kodó Balassi Bálint - aki maga is fogott török nőket - sűrűn ke­resett fel egy Hosszú utcai (ma Széchenyi utca) házat, ahol Rédei Bonaventura élt. Persze nem Bonaventura kedvéért, ha­nem az ott működő „call girl” szolgálatért. A férfi ugyanis Nagyváradról Sárospatakon ke­resztül hozott lányokat a város­ba a végvári katonák szórakozta­tására, akik „fedetlen keb­lekkel és kibontott hajjal” szolgálták az urakat. Ba­A pénztelenség volt a fő baj A VÉGVÁRIAK JÖVEDELMÉNEK há­rom pillére a várbirtok jövedel­méből, a zsákmányból és a rab­váltásból állt. A tekintélyes sum­ma az utóbbi kettőből tevődött ki A csökkenő ellátmány mellett a katonák szinte rá voltak kény­szerítve a rablótevékenységre. lassi három nőszemélyért egy jó járású lovat volt hajlandó fizetni. Egy olcsó ló 4, egy paripa 30 fo­rintot kóstált, egy katona járan­dósága 4 forint volt.- A végváriak igazi jövedelme a portyákból, a vásárütésekből és az Szabadnapon az andornaktályai pincében- A VITÉZEKNEK is járt szabad­nap - említi DR. CSIFFÁRY Gergely (ké­pünkön). - 1564. február 9-én Forgách Si­mon egri kapitány 60 emberrel ki­ment Andomaktályára iddo- gálni. Amikor elfogyott a pén­zük, a gazda pincéjére törtek. A tiltakozó gazda fiát és szol­gáit félholtra verték, az öreg­gazdának pedig kivertek két fogát. A család pereskedni kezdett. Végül tíz év után 100 aranyforintot ítéltek meg a két kivert fogért. elrabolt előkelő személyekért fize­tett váltságdíjból állt - folytatja a történész. - Dobó emberei 1550- ben a Dunán rajtaütöttek a rácke­vei kereskedőkön, 35-öt megöltek, hetet elfogtak. A zsákmány közel 10 ezer aranyforint volt, annyi, amennyit Erdély, Temesköz és a Ti­szántúl békéjéért egy év alatt fizet­tek a töröknek. A végváriak időnként komoly akciókkal ejtettek foglyul jószá­gokat és gazdag embereket. Utóbbira példa volt Mózes, Buda legmódosabb zsidója, akit csak 10 ezer aranyforintért engedtek szabadon. De előfordult, hogy a budai pasa 2800 birkáját hajtot­ták el Pestről.- Az igazi nagy fogás a vásár­ütés volt - mondja dr. Csiffáry Gergely. - Kivették a részüket ezen rablóhadjáratokból az egri­ek is, bár megesett, hogy a megszervezett rablótáma­dást az egriek lekésték, mi­vel fizetés híján előbb kénytelenek voltak az ösz- szes fegyverüket eladni. A dicső egri vitézekről megőrizték a krónikák, hogy 1579-ben a kecskeméti jobbágyok saját török uraik vé­delmére keltek, és fegyvert ra­gadtak a végvári katonák ellen. EGYPERCES INTERJÚ A katonai hagyományőrző csoportok ma már csak a hősiességet, a hazaszeretetei szimbolizálják. A valóságban ők is emberek voltak. Képünk illusztráció. Örömök a Hosszú utcában A bíróság végül a Jobbik alelnökének adott igazat Igényesen, kiváló minőségben ceste A cég újabb bemutatókertet nyitott Sneider Tamás országgyűlési képviselő, a lobbik alelnöke saj­tótájékoztatón ismertette pénte­ken a szabálysértési ügyében szerdán a Hatvani Városi Bíró­ság által meghozott jogerős hatá­rozat lényegét. Az ügy a 2009. augusztus 19-ei eseményekkel függ össze. Ezen a napon Sneidert és több társát az Egri Lokálpatrióta Egylet királykö­szöntő fáklyás felvonulásáról vit­ték be a rendőrségre. Legtöbbjü­ket azért, mert a Magyar Gárda egyenruháját viselték, másokat, mert támogatták őket. A Jobbik alelnöke közölte: ösz- szesen 14 gárdaegyenruhát, vagy ahhoz hasonlót viselő em­bert vittek be, mára minden esetben megszülettek az ítéle­tek, és mindegyik azt mondta ki, hogy jogszerűtlen volt az elle­nük irányult rendőri fellépés. Sneider kijelentette: megdöb­bentő számára, hogy a tavaly au­gusztusi eseményen „jogvégzett emberek is ott voltak a téren”, és mégsem tettek a jogsértés ellen, sőt „ők adtak muníciót a rendőr­ségnek”. Név szerint is említet­te a kereszténydemokrata dr. Lukács Tamás országgyűlési képviselőt, aki azóta az Ország- gyűlés Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottságá­nak elnöke. Sneider Tamás szerint tavaly augusztusban Lukács is a „jog- tiprók mellé állt”. ■ A fennállása óta dinamikusan fejlődő, síremlékek forgalmazá­sával foglalkozó CESTE Közép- Európai Kőkereskedelmi Válla­lat tovább bővíti tevékenységét. A cég igényesen megmunkált, kiváló minőségű termékeinek köszönhetően rendkívül nagy forgalmat bonyolít le többek kö­zött az egri, Kistályai úti telep­helyén is. Az itt található köz­pont Közép-Európa egyik legna­gyobb sírkertje, színekben és formákban folyamatosan meg­újuló, rendkívül esztétikus be­mutatókért. A termékek kiváló minőségét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy kizárólag gránit alapanyaggal dolgoznak. A közelmúltban tovább bővült a vállalat, amikor már a negyedik új telephelyét nyitotta meg, ez­úttal Miskolcon. Természetesen ezzel még nem ért véget a bemu­tatókertek létesítése, hiszen a jö­vő évben újabb telephelyek nyi­tását tervezik. A cég folyamatos és élő kaj>- csolatot tart ügyfeleivel. Ennek részeként rendezik meg az im­már hagyományos partnertalál­kozójukat november 12-én és 13- án. Ezen az eseményen ismerhe­tik meg a kőfaragók és a nagyke­reskedelmi üzletfelek a vállalat megújult, 2011-es árukészletét. A vállalat külföld felé is nyit - tudtuk meg a társaság ügyveze: tőjétől, Groska Mihálytól. A ro­mániai és szlovákiai sikeres pi­acra lépés után terjeszkedésé­nek új célországai Lengyelor­szág és Szerbia. Megrendelőik a www.ceste.hu címen, az interneten is tájékozódhatnak árukészletükkel kapcsolatban, így az érdeklődők akár az ottho­KÖZéP-EURÓPAI KŐK6RE5KEDELMI VÁLLALAT A KÖZÉPEURÓPAI KOKERESKEDELMI VÁLLALAT CÍME EGER, KISTÁLYAI ÚT 34. TELEFONOS ELÉRHETŐSÉGÜK: 36/333-888 TOVÁBBI BEMUTATÓKERTEK: GYŐR, PILINSZKY ÚT 7. (AZ ÁRKÁD MELLETT). TELEFON: 96/528672 DEBRECEN, SZABÓ LŐRINC UTCA 1., TELEFON: 52/503-970 MISKOLC, SZENTPÉTERI KAPU (A BOSCH MELLETT), TELEFON: 20/205-8193 nukban is szemügyre vehetik a Közép-Európai Kőkereskedelmi Vállalat által kínált összes ter­méket. ▲

Next

/
Thumbnails
Contents