Heves Megyei Hírlap, 2010. november (21. évfolyam, 254-278. szám)
2010-11-27 / 276. szám
HHMtMMHHMBHmHI A megye legsikeresebb vállalkozásai ■RHRMMNnHMMBBMM mmmmmaKmumammmmmmmmmmmmmmmmmmm ■MMHI A Mátrai Erőmű is segített a bajban ökológiai katasztrófa Rea-gipsszel harcoltak a vörösiszap-áradat környezetszennyező hatása ellen Mint azt már sajnos mindenki tudja, 2010. október 4-én, 12 óra 25 perckor a MAL ZRt. Ajkai Timfóldgyára 10-es zagytározójának északnyugati sarka átszakadt. A gát átszakadásával mintegy 700 000 m3 vörösiszap árasztotta el a környéket, Kolontár felét, Devecser egyharmadát, valamint Somlóvásárhely mélyebben fekvő részeit. Az erősen lúgos, maró hatású ipari hulladék felbecsülhetetlen gazdasági és ökológiai károkat okozott az Ajkai kistérségben. A tragédia során tíz ember meghalt, a sérültek száma pedig meghaladta a 150 főt. A nedves iszap belekerült a Torna-patakba, amelynek teljes élővilágát kipusztította az erős lúgos szennyeződés, valamint erre a sorsra jutott a Marcal folyó Torna torkolata felőli része is a katasztrófa estéjén. A víz pH értéke ekkor a Torna-patakban 13 feletti volt és a szakemberek véleménye alapján ökológiai katasztrófa fenyegetett. A katasztrófavédelem irányításával a hatóságok (Közép-Duna- Völgyi, a Nyugat-Dunántúli és az Észak-Dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság) a lúgos szennyeződés közömbösítésére a füstgáz-kéntelenítés melléktermékeként keletkező rea- gipsz és ammónium-nitrát műtrágya beadagolását rendelték el az élővizekbe, amely savas kémhatású anyagok beadagolásával a cél a Marcal vizének pH 9 érték alá csökkentése volt. A katasztrófavédelem, a környezetvédelmi ügyért felelős államtitkárságon keresztül a rea- gipsz biztosításának érdekében megkereste a Mátrai Erőművet az ipari baleset bekövetkezésének napján 22 óra körül, és kérte a gipsz-szállítások lehető legkorábbi megindítását, valamint a szállítások folyamatosságának fenntartását a katasztrófa sújtotta területre. Az erőmű különös tekintettel a kialakult környezeti katasztrófahelyzetre, biztosította a minisztériumot, illetve a katasztrófavédelmet, hogy mindenféle ellenszolgáltatás nélkül rendelkezésre bocsátja a közömbösítéshez szükséges gipszet a katasztrófavédelem, illetve a szakmai szervezetek által szükségesnek ítélt mennyiségben. A Mátrai Erőműben füstgáz- kéntelenítési eljárás melléktermékeként gipsz keletkezik, évente megközelítően 600000 tonna mennyiségben, mely szerződött formában szinte teljes mennyiségben értékesítésre kerül. Az értékesítésre szánt gipszet, a víztelenítési eljárásokat követően fóldnedves állapotban, a gipszraktárban tárolják, melynek maximális tárolókapacitása 12 000 tonna. A katasztrófavédelem megkeresésekor a gipszraktár 70 %-os töltöttségi szinten volt, mely megközelítően 8 000 tonna gipsz azonnali rendelkezésre bocsátását jelentette. A szállítások megindulásának gyorsaságát leginkább az jellemezte, hogy a megkeresést követő első félóra elteltével az első szállítójármű 22:35 perckor már a töltőcső alatt állt. Sokakban felmerült ekkor a kérdés, hogy a gipsz tényleg alkalmas az erősen lúgos vörösiszap semlegesítésére? A válasz: igen! Egész pontosan a gipsz és a levegő széndioxid (C02) tartalma semlegesíti a lúgos oldatot. CaS04 + 2 NaOH + C02 ->CaC03 + Na2S04 + H20 A gipsz és a levegő széndioxidja együtt lassan mészkövet és nátrium-szulfátot állít elő az NaOH-oldatból. Itt kell megemlíteni a Mátrai Erőmű Zrt. szerződött partnereit is, akiket ugyancsak dicséret illeti meg, hisz készséggel lemondtak a már korábban leegyeztetett szállításaikról a katasztrófavédelem javára. A „katasztrófavédelem” jelzéssel ellátott kamionok így teljes egészében akadálytalanul és mindenféle várakozási idő nélkül tudtak közlekedni, melynek köszönhetően a napi gipsz- elszállítások vonatkozásában rekordok kerültek felállításra. A védekezésre kiszolgált gipsz meny- nyisége október 5. és 10-e között átlagosan 1704 tonna volt, de napi csúcsban elérte a 2 804 tonnát. Ez az eredmény mindenképp a gipsztermelés és -kiadás területén résztvevők, valamint a logisztikai feladatokban közreműködők jó munkavégzésének és lelkiismeretességének volt köszönhető. A vörösiszap-szennyezés kárenyhítésére, valamint az ökológiai katasztrófa megakadályozására október hónapban 12 360 tonna gipszet szállítottak el, melyet a Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság elismert. A Rába, a Mosoni-Duna és a Duna élővizének megmenekülésével a munka természetesen nem állt meg. A leszállított gipszet a katasztrófavédelem, a szennyeződéssel elöntött települések utcáin közvetlenül szétszórva, a vörösiszap által okozott kármentesítési munkálatokra is felhasználta. A fentiek híven példázzák a Mátrai Erőmű Zrt. széles körű társadalmi felelősségvállalását, amely nem csak az erőmű és bánya közvetlen környezetére korlátozódik, hanem ellenszolgáltatás nélkül a vörösiszap-katasztrófa sújtotta területekre az ország más részén. Segítettek azért, hogy a vörösiszap környezetkárosító hatását mérsékeljék. A pozitív példa egyértelműen bizonyítja: a Mátrai Erőmű Zrt. - re mindig lehet számítani, ha baj van. ▲ Nem érezte meg a válságot a HESI sütő- és édesipari kft fejlesztenek Az elsődleges cél a patinás megyei társasggjiál mindig is a termelékenység növelése volt A HESI Heves Megyei Sütő- és Édesipari lift. 1993. január 1-jétől tevékenykedik társasági formában. Nagy Lajos igazgató tájékoztatása szerint a gazdasági válság negatív hatása a cég tavalyi tevékenységében nem okozott visszaesést, idén pedig magasabb létszámmal, eredményes gazdálkodás mellett továbbfejlesztették a termelési tevékenységüket. Az elmúlt két évtizedben mindig nyereségesen gazdálkodtak. A tavalyi évben átlagosan 161 főt foglalkoztattak, ebben az esztendőben nőtt a létszám: jelenleg 174 dolgozója van a Cégnek, amihez kapcsolódik még az iparitanulóképzésben 57 diák - tudtuk meg Nagy Lajos ügyvezető igazgatótól.- A társaság alapvetően a kenyér és a péksütemények piacán tevékenykedett. Elsősorban itt, Heves megyében. Év elején újabb korszak kezdődött, amikor is az áruházláncok nagyobb, régiós megrendeléseket ellátni tudó szállítókat kerestek. Olyanokat, akik több tíz bolt ellátására is képesek. Ma már Balassagyarmattól Sajószentpéterig, tehát Borsod, Heves és Nógrád megyébe végzünk frissáru-kiszállítást. Kelet- Magyarország egész területén van érdekeltségünk: az egyik partnercég központi raktárába kizárólagosan szállítunk főként pa- nírmorzsát. Réteslapból pedig szinte valamennyi nagy áruháznál be vannak listázva a termékeink - mondotta az igazgató. tött rétesek előállításával is foglalkozunk. Az egyik nagy sikerünk a bio réteslapok és a bio töltött rétesek. Ezeket az Eszterházy Károly Főiskola Tudáscentrumával közösen fejlesztettük. A főiskolával más területeken is együtt dolgozunk: gyártmányfejlesztés, kutatásfejlesztés témájában vannak sikeres projektjeink, és reméljük, hogy lesznek a továbbiakban is - hangsúlyozta a cégvezető, akitől megtudtuk, hogy diabetikus és antioxidáns hatással bíró termékek fejlesztése van éppen folyamatban. A válság hatása a HESI-nél nem okozott visszaesést, szépen fölfelé ment a termelésünk. Az áruházláncoknál régiós szállítókként való megjelenésünk következménye, hogy jelenleg húsz gépkocsivezetőt foglalkoztat a HESI Kft. Újabb autókat is vásároltak. Már ebben a negyedik negyedéves időszakban is két új tehergépkocsit állítottak rendszerbe. Megtudtuk, hogy jelenleg 26 féle, különböző csomagolásban előállított réteslapot készítenek ipari, gasztronómiai (szállodák részére) és fogyasztási kiszerelésben. A legújabb megoldásuk, hogy hengeres feltekeréssel oldják meg a csomagolást, ami még népszerűbbé tette a termékeiket, hiszen nem törnek a lapok, az úgynevezett finom jellegű tészták. A toblerone-doboz csomagolásban megjelenő áruk előállítása meglehetősen szépen fut felfelé.- A válság ellenére a tavalyi évben egyenletesen fölfelé ment a termelésünk és az összes bevételünk. Az idén az exportnál - Nyugat-Európába exportálunk, Ausztria, Németország, Svájc kiemelt, de Hollandia is egyre jelentősebb célpontunk - fordult elő egy kicsi megtorpanás, de nagyon jók már a legutóbbi negyedéves megrendeléseink. Egerben és Bélapátfalván két-két automata termelővonallal foglalkoztatjuk ezt a viszonylag nagy létszámot termelő tevékenységünk során. Kész tölA HESI Kft. minden területen fejleszt nagy laíos (képünkön) igazgatótól megtudtuk, hogy egy új kemence beszerzése éppen most van folyamatban. December elején érkezik az egri gyárba, új kelesz- tőkkel kiegészülve.- December lOétől akarunk rajta termelni, szállítani. Ami azt illeti: frissebbek lesznek a gyártott termékek, az áruházláncok pedig megkövetelik, hogy a reggeli szállítás nyitásra, a második, a déli szállítás pedig 12 és 13 óra között megtörténjen. A megnövekedett frissáru-meg- rendeléseket és az exportot az egri és a bélapátfalvi üzemből tudjuk biztosítani. A kilátásaink, azt gondolom, hogy jók. Amennyiben a K+F munkánk eredményes lesz, akkor még előbbre léphetünk. Nagyon bízom benne, hogy a funkcionális élelmiszerek piaca is egy olyan szegmens, ami 5-10 százalékos felfutást jelenthet termelésünkben. A tervezett fejlesztések piaci bevezetését hátráltathatja az alapanyagárak drasztikus növekedése. A tőzsdéken a búza ára gyakorlatilag háromszorosára nőtt, a liszté pedig csaknem kétszerese a korábbinak. A HESI stratégiája, hogy saját maga próbál műszakitechnológiai fejlesztéssel olyan újításokat bevezetni, amelyek a termelékenység növekedéséhez vezetnek. A korábbi években is mindig hangsúlyozta a cégvezetés, hogy nem azért hajtanak végre műszaki fejlesztést és termelékenységnövelést, hogy az embereket elküldjék, hanem azért, hogy többet tudjanak termelni.- A műszaki-technológiai fejlesztésekhez tartozik, hogy a rétesgépek saját magunk által kifabrikált termékek voltak, kezdetben kézzel húztuk, utána Bélapátfalván volt egy „vonalunk”, és most már négy berendezéssel rendelkezünk, amelyek egyre korszerűbbek, termelékenyebbek és jó minőséget tudnak előállítani. Műszaki fejlesztést szeretnénk végrehajtani a péksüteménygyártás területén is. Olyan termékeket fogunk tudni előállítani (kifli- és zsömleféléket), amelyek már most is népszerűek, de kapacitáshiány miatt időre nem tudunk elegendő mennyiséget gyártani. ▲
