Heves Megyei Hírlap, 2010. november (21. évfolyam, 254-278. szám)

2010-11-04 / 256. szám

5 2010. NOVEMBER 4., CSÜTÖRTÖK - HEVES MEGYEI HÍRLAP MEGYEI KORKÉP Segíteni kívánja az egri főiskola a tehetséges helyi diákokat A „Minőségi szolgáltatásokkal a jövő felsőoktatásáért az Eszter- házy Károly Főiskolán” című projekt célja a tehetséggondozás minőségének javítása, a tehetsé­ges hallgatók kutatómunkájá­nak támogatása. Az EKE tudo­mányos diákköri mozgalma a félévben több olyan részprogra­mot valósít meg, amely az eddig megkezdett gyakorlat folytatása - tudtuk meg dr. Csáfor Hajnal­kától. Az intézmény PR prog­ramigazgatója ezek sorában em­lítette a hallgatói mentorrend­szer támogatását, a tudományos konferenciák szervezését, a tu­dományos diákköri mozgalom saját honlapjának kialakítását. ■ Külön figyelmet fordí­tunk a támogatásra.- Külön figyelmet fordítunk a tehetségek ösztöndíjszerű támo­gatására, díjazására, a szakmai ismereteket bővítő tudományos előadások szervezésére és fi­nanszírozására. A TDK-élet szer­vezésébe aktívan bekapcsolód­nak a díjazott hallgatói mento­rok - fogalmazott. Az őszi TDK-versenyen részt vevő hallgatók jutalmazását is részben a pályázatból finanszí­rozzák. Emellett a Kepes György Szakkollégium folytatja tudo­mányos előadás-sorozatát több kurzuson. ■ Tízezrei bánták, hogy segített az idegen nőknek Két segítséget kérő ismeretlen nő csengetett be kedden délelőtt egy gyöngyösi társasház egyik lakásába. Az ajtót nyitó 77 éves asszonynak az érkezők azt mondták, hogy a földszinten la­kó ismerősüket keresték, ám őt nem találták otthon. Üzenetet szerettek volna hagyni neki, ezért papírt és tollat kértek az idős embertől. Ő be is engedte az egyiküket a konyhába, és átadta neki az író­szereket. A másik eközben a fo­lyosón várakozott. Csak miután a páros távozott, akkor vette ész­re a lakó, hogy az egyik szekré­nye el van mozdítva, és hiány­zik belőle 80 ezer forintja. ■ Ártéri életmentő a Tiszán emléktábla Nemességgel jutalmazták Hartl Ede emberségét Meg kell halni és egy ideig a múlt homályában kell lenni ahhoz, hogy a nagy tetteket az utókor felfedezhesse és a nemes cselekedeteket méltó he­lyükön tudja értékelni. Szuromi Rita E történet kezdődhetne akár úgy is, hogy egyszer volt, hol nem volt, volt egy „tiszai árvízi ha­jós”, aki a XIX. század utolsó har­madának nagy árvizeikor életek százait mentette meg, mindeze­ken túl pedig, a katasztrófa után, igyekezett enyhíteni az otthon és élelem nélkül maradt lakosok nyomorát. Kora elismerte em­berségét, példamutatását, de az utókor méltatlan feledésre ítélte őt: Hartl Edét. ■ Hét falu lakossága kö­szönhette megmenekü­lését Hartl Edének.- Néhai férjem dédapjáról szá­mos legenda maradt a családban - eleveníti fel a múltat özvegy dr. Hibay Györgyné, Aliz néni az egri otthonában, aki e kor em­lékeinek ma már szinte egyedü­li letéteményese. - A dédapa, Ede 1822-ben Temesváron szüle­tett. Ácsmesterséget tanult, de mivel igen ügyes kezű rajzoló volt, továbbképzésre Svájcba utazott, ahol építőmesteri képe­sítést nyert. Baselben a hivatal főnökének lányával félig-meddig jegyben járt. A házasságkötés előtt hazautazott, megismerke­dett Poldrugách Aloiziával, és a jegyes képének helyére hamar Aloizia arcképe került. Hartl Ede a szabadságharc után bekapcsolódott a vasútépít­kezésekbe. Egy költségelszámo­lás alkalmával Bécsben megis­merkedett a szatmári püspökkel, akitől bérbe vette a püspökség hídvégi uradalmát Tiszanána és Sarud határában. Történt mind­ez olyan időszakban, amely a Ti­sza legnagyobb áradásait hozta. A folyó 1876. március 24-én el­öntötte a szatmári uradalmat, többek között Tisza-Halászt, Sarudot és Tiszanánát. A követ­kező év áprilisában újabb árhul­lám zúdult a már akkor is ro­mokban heverő falvakra. Ekkor lépett a történelem színpadára a Sarudon élő férfi, aki a gátat át­- jó vízgazdálkodás nem létezik a múlt ismerete nélkül - fogalmazott a Hírlap érdeklődésére Lovas Attila, a Köti- kövízig igazgatója.- A Kárpát-meden céhen a vízgazdál­kodásnak évszá­zados hagyomá­nyai vannak. A régi létesítmé­nyek mellett lé­teznek nagy egyéniségek is, akik a maguk korában sokat tettek egy- egy közösség védelméért. Ilyen volt hartl ede is (képünkön). A Tisza ár­vízi hajósának élet- történetében az is különlegesség, hogy a hazai víz- gazdálkodásért nemesi címmel bíró emberek dolgoztak, Hartl Ede ese­tében viszont ez hozta meg a nemesi címet. Emléktáblával tisztelegnek NOVEMBER 21-ÉN, vasárnap emléktáblát avatnak a sarudi templom falán, mellyel tisztelegnek a Tisza árvízi hajósa előtt. A Köti- kövízig kezdeményezésére, Újlőrincfalva és Sarud ön- kormányzatának összefogá­sával idézik majd fel azt a korszakot, amelyben a ne­mes cselekedetek nem ma­radtak köszönet nélkül. vágatva saját földjeire eresztette a vizet, hogy kímélje a lakossá­got. Segítette a családok kitelepí­tését, élelemhez, ruhához, fedél­hez juttatta őket, saját költségén részt vállalt az elpusztult helysé­gek újjáépítésében. Hartl Edét a Ferenc József Rend lovagkeresztjével tüntették ki, 1880. november 18-án a vár­megye felterjesztésére a császár és magyar király nemesi rangot és a „Nyárádi” előnevet adomá­nyozta neki. A Hartl család emléke az Eger­ben köztiszteletben álló Hibay- akkal való rokonság kapcsán ma­radt az utókorra. Eger első fer­tálymestere, dr. Hibay György még életében papírra vetette a dédapáról szóló legendákat, ame­lyeket a felesége gondosan őrzött a fiók mélyén. Mindaddig, amíg idén októberben egy óhalászi emléktúrán a figyelem a törté­nelmi igazságtalanságok felé nem terelődött. Merthogy ebből is akad a me­sében: az 1876-os árvízben el­pusztult és többé újra nem épí­tett Tisza-Halász mint Lőrinc- falva született újjá a Tisza jobb partján. Lakosai az új faluhelyet adományozó szatmári püspök­ről, Schlauch Lőrincről nevez­ték el településüket. S e névfel­vétellel a tiszai árvízi hajóst mél­tatlanul feledésre ítélték. Pedig Hartl Ede nem tűnt el nyomtalanul a történelem forgó­színpadáról. Aliz néni lányaival 1996-ban az egri vármúzeum­nak adományozta Hartl Ede ka­rosszékét a nemesi címerrel és a Ferenc József által adományo­zott nemesi oklevéllel. A széken látható címer hét búzakalásza tulajdonképpen a hét megmen­tett falut szimbolizálja. EGYPERCES INTERJÚ Hasznosítanák a kastélyt Hatvan főterén A hatvani képviselő-testület hamarosan napirendre tűzi a Grassalkovich-kastély hasz­nosításának, illetve a kulturá­lis intézmények újbóli önálló­ságának a témakörét.- Mi indokolja ezt?- Szeretnénk, ha a kastély nem állna kihasználatlanul - mondta Szinyei András alpol­gármester. - „Felmelegítjük” az elmúlt 20 évben született koncepciókat, és tanulmányoz­zuk, mely változatot részesíti előnyben az Európai Unió, illet­ve a magyar állam. Pályázni kell, mert önerő nem áll ren­delkezésre, a felújítás pedig milliárdos nagyságrendű.- Korábban milyen elkép­zelések születtek a kastély hasznosítására?- Annak idején a Magyarok Vi­lágszövetségével közösen el­képzelhetőnek tartottuk a Ma­gyarság Múzeumának az ide- költöztetését. Szó volt arról is, hogy itt kap helyet a zeneisko­la, valamint a Hatvany-család Oroszországból hazatérő mű­kincseinek a múzeuma. De be­költözhetnének a város intéz­ményei és civil szervezetei is.- A művelődés terén egyéb változások is várhatók?- A hónap végi ülésre beter­jesztem a Városi Művelődési Központ és Könyvtár intézmé­nyeinek újbóli önállóságára vo­natkozó indítványt. Remélem, képviselőtársaim támogatják, hogy ezek ismét Ady Endre Könyvtárként, illetve Grassal- kovich Művelődési Házként működjenek. Utóbbi lehetőleg a régi helyén, a kastély posta felőli szárnyában. ■ T. 0. Szinyei András:- Milliárdokba kerülhet a kas­tély felújítása Megújult a bolt Egerbaktán program Korszerűsítik a Coop-üzletláncot Az idei esztendőben kezdődött el és egészen 2012 végéig tart a Coop Csoport kiskereskedelmi hálózatának a megújítása, illetve korszerűsítése. Az immár 15 éves Coop-üz- letlánc boltjainak megújítási programjában az Eger és Vidéke ÁFESZ-nál az elsők között készül­tek el az egerbaktai Coop-ABC fel­újításával, illetve korszerűsítésé­vel, amelynek során teljesen új arculatot kapott az üzlet. A koráb­biaknál lényegesen nagyobb áru­készlettel, továbbá a bevezetett törzsvásárlói kártya nyújtotta en­gedményekkel és kibővített szol­gáltatásokkal várja régi és új vá­sárlóit az ABC-t üzemeltető Var­ga Sándor kereskedő. ■ Nagyobb árukészlet, kártya a törzsvásárlóknak Egerbaktán Pótcselekvést lát az MSZP leépítések A tíz százalékot hihetetlenül soknak tartják Az önkormányzatoknál, illetve intézményeknél várható indok nélküli kirúgásokkal kapcsolat­ban tartott sajtótájékoztatót az MSZP megyei vezetése. Sós Ta­más elnök úgy vélte: a magán­nyugdíjpénztári rendszer szétve­rését követően egyértel művé vált, hogy a közigazgatásban a politi­kai indok előbbre való a szakmai felkészültségnél. Véleménye sze­rint a Fidesz a félelemkeltésre, a bizalmatlanságra építi politiká­ját, hatalmi céljainak rendeli alá a szakmai kérdéseket. Dr. Nagy Imre, a megyei köz­gyűlés MSZP-frakciójának veze­tője a parlament elé már beter­jesztett jövő évi költségvetés kapcsán elmondta, bár általános megfogalmazásaiban arról szól a törvénytervezet, hogy lesz itt minden, amire szükség van, va­lójában a büdzsé szűkül. A tervezett, a közalkalmazotti szférát érintő 5-10 százalékos létszámleépítést az MSZP-s politi­kusok hihetetlen nagy méretűnek nevezték. Úgy vél­ték: félni lehet attól, ami történik majd Heves megyében a költség- vetés ürügyén. Horváth László, a Heves Me­gyei Közgyűlési elnöke reagálva az elhangzottakra, kifejtette, hogy a november 10-én tartandó megyei közgyűlésen kizárólag a hivatalról és nem a megyei ön­„Félni lehet attól, ami történik majd Heves megyében.” kormányzat által fenntartott in­tézményekről van szó. A jelenleg hetvenhét fős megyei önkor­mányzati hivatalnál pedig nem „indoklás nélküli kirúgások” történnek, hanem átalakítás zaj­lik, amely az elkép­zelések szerint kö­rülbelül ötszázalé­kos létszámleépí­tést von maga után. Az elnök leszögezte azt is, hogy az előző ciklus tisztázatlan ügyeit vizsgáló eseti bizottság­nak a nevéből fakadóan az a fel­adata, hogy megvizsgálja: az elő­ző ciklusban voltak-e tisztázat­lan ügyek. Nincsenek tehát íté­letek a fiókban, nincs koncepci­ózus eljárás. ■ i \ « i V Hartl Ede nemesi címeres székét - amit Szőke Szilvia gazdasági igazgati mutat meg - ma a Dobó vármúzeumban őrzik a nemesi oklevéllel együt Réges-régi létesítmények, nagy egyéniségek

Next

/
Thumbnails
Contents