Heves Megyei Hírlap, 2010. november (21. évfolyam, 254-278. szám)
2010-11-02 / 254. szám
4 HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2010. NOVEMBER 2., KEDD Nyolc autó ütközött össze az autópályán Hatvan mellett Folytatás az 1. oldalról Soltész Bálintnak, a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság sajtó- szóvivőjének a tájékoztatása szerint a koccanássorozat azzal kezdődött, hogy egy budapesti nő két másik járműre figyelt, miközben rászaladt az előtte hajtó személygépkocsira, amit meglökött, az pedig nekifutott az előtte haladónak. A középső kocsiban egy női utas szenvedett könnyű sérüléseket. Ezzel nem ért véget a történet: a balesetet észlelők közül négy autó is megállt időben, ám az ötödik, amelyet egy pomázi férfi vezetett, beléjük hajtott. így nyolc jármű volt részese a sorozatnak. A közlekedőket félpályára irányították, de az igen nagy forgalom miatt akit csak lehetett, letereltek az autópályáról. ■ MEGYEI KÖRKÉP Tánctörténelem. Ismét kirobbanó sikert aratott az Experidance Táncprodukció Egerben, a sportcsarnokban, ahol telt ház előtt mutatták be Boldogság 69:09 című előadásukat. A társulat, az 1960-as évek slágereinek mélabús, nosztalgikus hangulatán túl tisztázni akaró őszinteséggel beszélt az akkori társadalom hátulütőiről, az orosz megszállás rémségeiről, a besúgókról, ügynökökről, az időszak kiszolgálóiról és kiszolgáltatottjairól. Külön érdekessége a produkciónak, hogy az együttesvezető-koreográfus Román Sándor is fontos szerepet táncol az előadásban. A képgalériát keresse a HEOLhu hírportálon Nem az ördög szántotta a nyomát csörsz-árok Sok még a feltáratlan tény a Kárpát-medence legnagyobb védvonaláról Több száz kilométer a Kárpát-medencében, ám kevés tudható a legnagyobb hazai történelmi építményrendszerről. Dél- Hevesben több szakasza van. Ez a Csörsz-árka. Kovács János Ami Kínának a Nagy Fal, az Magyarországnak, a Kárpát-medencének a Csörsz-árok. Másfél évezred során azonban sok szakasza eltűnt: betemetődött, fel- töltötték, elszántották, vízfolyások vezetnek benne - erősítette meg Baráz Csaba, a Bükki Nemzeti Park (BNP) Igazgatóságának munkatársa. A szakember egyébként a térségbeli ős-és középkori eredetű földvárak, erődítések kutatója.- Azt tudjuk, hogy nem egyszerre épültek ki a különböző vagy párhuzamos szakaszok - mondta el a hanyatló, IV. századi Római Birodalom idejében, feltehetően a Kárpát-medence egy részét uraló szarmaták által épített sánc- és árokrendszerről. Több szerepet is tulajdoníthatunk a Csörsz-ároknak. Lehetett határjelző, erődítési és védelmi vonal, közlekedési folyosó, vízszabályozási eszköz is. A hazai Csörsz-árok rendszernek még nem készült el az átfogó föltárása. Pedig sok jeles kutató foglakozott vele, Herman Ottótól a tudós egri kanonokon, Bartalos Gyulán át Dénes József mai csepregi régészig. Az országosan is ritka védettségű részletei közül fontos a Dormánd és Erdőtelek közti mintegy 4-5 kilométeres sza- A Csörsz-árok megyei nyomvonalának egy részlete a térképen kasz, amely a BNP Hevesi Füves Puszták Tájvédelmi Körzetéhez tartozik. Kevésbé ismert, de helyenként mélyebb és szélesebb a Kis-árka, amely a pélyi Akolhát-pusztánál kezdődik. A búvópatakszerűen hol előtűnő, hol eltűnő árkok nyomai a térségben másutt is föllelhetők: Heves megyében a Dormánd- Erdőtelek szakasz folytatásaként feltehetően a Csörsz-árok szolgál a Tárná mai medreként is Visznek térségéig, utána Csánytól Hatvan felé húzódik az egyik nyomvonal. A Csörsz-árkot átvágta a Barátság vezeték A DORMÁND HELYTÖRTÉNETÉVEL iS foglalkozó NAGY SÁNDOR szerint a problémát az árokrendszer feltöltődésének veszélye jelend, illetve az, hogy az idők folyamán vízelvezetésre használták. A Barátság kőolajvezeték építésekor is komoly károsodást szenvedett Egyik vonala a Dunától kiindulva, Gödöllő, Jászárokszállás, Tornáméra és Tarnazsadány között, Tarnabod felé halad, majd Kelet felé Füzesabony és Dormánd között, Mezőtár- kányt is érintve, Ároktőnél a Tiszánál ér véget. A Tisza túloldalán folytatódik, a debreceni Nagyerdőt érintve később egy kanyarral Arad, Temesvár felé a Duna alsó folyása előtt 20 kilométerrel fejeződik be. Ördögborozdának is nevezik az építményt- nincs nyoma már a szájhagyományban a Csörsz-ároknak - jegyezte meg a Kisköre- Pély árok kapcsán honvisák jánosné. A város tanítónője szerint a magyar népmonda a longobárdokhoz köti az építését, a nevét Csörsz avar királyhoz, akit mellette sújtott halálra a villám. Más változat szerint Csörsz királyfi építtette, mivel erdélyi menyasszonya csak azzal a feltétellel ment hozzá nőül, ha hajón jöhet a szárazföldön át. Ásása több évtizedig tartott. Egy fiú, akinek az apja az ő kisgyermekkorától otthonuktól távol ezen dolgozott, megölte az árkot építtető zsarnokot. A honfoglalás előtti erődítmények, határárkok nyomát ördögároknak, ördögborozdának is nevezik. Rátámadtak a fővárosban a buszon az MSZP szóvivőjére Folytatás az 1. oldalról- „Rohadt büdös komcsinak”, vagy valami hasonlónak nevezett - folytatta Török Zsolt. - Megpróbált lefejelni, de én elhajoltam. Ekkor ököllel kezdte ütni a fejemet. Török Zsolt: Abba kellene hagyni végre az uszítást A szocialista párt szóvivője szerint az autóbuszon utazók másodperceken belül a pártjára álltak és a legközelebbi megállóban leszorították a támadóját a járműről. Számára az volt még meglepő a történtekben, hogy az „úr" konszolidált kinézetű, nyílt tekintetű volt, nem tűnt semmiféle szer hatása alatt állónak. Török Zsolt úgy látja: a történtek legfőbb tanulsága az, hogy abba kellene hagyni a kettős beszédet, véget kellene vetni a háttérből történő biztatásnak, időnként uszításnak a jobboldalon. ■ Kórházépítők lettek a volt kórházvédők Gyertyás megemlékezést tartottak a magukat ma már „kórházépítőknek” nevező egykori „kórházvédők” vasárnap este Egerben, a Markhot Ferenc Kórház Knézich utcai bejáratánál. A Minaretnél - mécsesek fényénél - a két évvel ezelőtti szerződéssel kapcsolatban Hegyaljai Judit felidézte az átadáskor történt eseményeket. A közel száz emlékező előtt Horváth László, a Heves Megyei Közgyűlés elnöke megköszönve a kitartást, ígéretet tett a felelősök elszámoltatására. ■ Nem kell számolni radioaktivitással vörös iszap Az egri kémikus szerint egyre kevesebb a valódi veszély ■ Több helyütt is hallani, hogy a vörösiszap-katasztrófa káros hatásai az ott lakók egészségét hosszabb távon is veszélyeztetik. Dr. Murányi Zoltán egri kémikus nem látja ilyen borúsan a helyzetet, bár ő is úgy véli, az emberi mulasztás miatt létrejött állapotnak lesz negatív hatása. Az Eszterházy Károly Főiskola Kémia Tanszékének vezetője lapunknak elmondta, az igazi veszélyforrás elmúlt azzal, hogy az utcákon is hömpölygő áradat levonult. Az iszap felszáradása után a porszemcsékre tapadt lúg élő szervezetbe jutása ugyan veszélyes, de ez ellen szemüvegA lúg semlegesítése most a legfőbb feladat. gél és a légzőnyílások elé helyezett maszkokkal elég hatékonyan lehet védekezni. Ám arra felhívta a figyelmet, hogy - a híresztelésekkel ellentétben - későbbi radioaktivitással és az iszapba'n található nehézfémek okozta tartós és jelentős károsodással nem kell számolni. A lúg semlegesítése most a legfőbb feladat. Ennek leghatékonyabb módja az lenne, ha a vörös iszappal érintkezett talaj felső, öt-tíz centiméteres rétegét legyalulnák. További alternatíva a felszín folyamatos nedvesítése, illetve a jelenleg alkalmazott eljárás, miszerint semlegesíteni Dr. Murányi Zoltán: A lúg semlegesítése a fő feladat. próbálják a káros anyagot - hangsúlyozta a tanszékvezető. A legideálisabb az első megoldás lenne, de egy ekkora területen nagyon nehéz felszedni a föld felső rétegét. A világ minden részén az ajkaihoz hasonló módon tárolják a vörös iszapot, de itt olyan területre helyezték a zagytározót, ahonnan katasztrófa esetén lakóterületeket is veszélyeztethet az ár. Európa nyugati részén azért nem érthették a magyar katasztrófa súlyosságát, mert ott alacsonyabb a melléktermék lúgtartalma,‘vagyis kevésbé irritáló a bőrrel való érintkezése. ■ Még mindig lassítani kell az alámosott szakaszoknál Forgalomkorlátozásokra kell számítani a hét végéig a megye több útszakaszán is - áll a Magyar Közút Nonprofit Kft. Heves Megyei Igazgatóságának lapunkhoz a hét végén eljuttatott közleményében. A 21-es főúton Lőrincinél és Apcnál előzési szakaszokat építenek, ezért az érintett részeken jelzőőrös irányításra, félpályás lezárásra és óránkénti 40,60 kilométeres sebességkorlátozásra kell számítani. Értelemszerűen előzni sem lehet. A 25-ösön Eger és Szarvaskő között még mindig jelzőlámpa irányítja a forgalmat a leszakadt úttestrész környékén. Szintén ezen a főúton Szúcs és Tarnalelesz, valamint Szentdomonkos és Borsodnádasd között 60-ra kell lassítani ott, ahol a korábbi sok csapadék alámosta az úttestet. Ugyanez a probléma még gondot okoz 1-2 helyen Eger és Noszvaj, Szarvaskő és Vadna, valamint Bélapátfalva és Szilvásvárad között, illetve Egerben a Bervai bekötőúton is. Az útszűkület az előzést tiltó és 40-es sebességkorlátozó táblákkal jár együtt. A megyében még folyik a betakarítás, ezért november végéig a 3-as, a 25-ös, a 32 és 33- as főutakon több helyen is föloldották a mezőgazdasági vontatókra és lassújárművekre vonatkozó tilalmat, ahol egyébként nem járhatnának. ■ * i |1 f. I
