Heves Megyei Hírlap, 2010. november (21. évfolyam, 254-278. szám)

2010-11-23 / 272. szám

4 HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2010. NOVEMBER 23., KEDD MEGYEI KÖRKÉP A Mátrába telepíthetik az Einstein- teleszkópot A betegek kedvenc orvosa holtig tanul Dömök doktor szigorú tesztvizsgának veti alá magát Kismértékben nőtt az állás nélküliek száma Heves megyében Folytatás az 1. oldalról Ha Magyarországon, azon belül is a Mátrában valósulna meg az Einstein-teleszkóp detektor, az szinte elképzelhetetlen tudomá­nyos, műszaki, ipari és gazdasági húzóágazat megjelenését jelente­né a szűkebb és tágabb régióban - tájékoztatta lapunkat a Magyar Tüdományos Akadémia KFKI, Ré­szecske- és Magfizikai Kutatóinté­zet Elméleti Főosztálya. Az Einstein-teleszkóp az emlí­tett előnyök mellett akár a koz­moszról alkotott jelenlegi elkép­zeléseinket is lényegesen átala­kíthatja. A szükséges építési munkálatok 2017-2018-ban kez­dődhetnének, a detektorok kiépí- tése 2023-tól, míg az első adatok legkorábban 2025-től várhatóak. A tervek szerint egy geológiai- lag nagyon stabil, kis szeizmikus zajjal terhelt környezetben, mé­lyen a föld alatt kell felépíteni egy 10 kilométer oldalhosszúságú, 5 méter átmérőjű alagutakból álló szabályos háromszög alakú alag- út-rendszert Ezért a projekt kap­csolódik a magyarországi nagy bányavállalatokhoz, a magyar épí­tőiparhoz, vákuum- és lézertech­nikai megrendeléseket generál. A műszer helyszínének kivá­lasztásakor az adottságokon túl fontos szerepet kap a fogadó ál­lam kutatóinak erőfeszítése. ■ Százhat esztendőt élt Ilonka néni Meghalt a megye egyik legidő­sebb asszonya. Zobolyák József- né, Ilonka néni Újlőrincfalván élt. Saját gyermeke nem szüle­tett, ezért a férje halála után a testvére rokonságához költözött. Körükben olyan szeretetet ka­pott - mondta az önkormányzat egyik dolgozója -, amilyennek sok szülő örülhetne. Az idén március 18-án 106 éves néni az utóbbi hónapokban már erőtlen volt, nem hagyhatta el az ágyát, igen keveset evett, de a gondolatai mindvégig tiszták voltak. Tegnap örökre elaludt. Kívánságára a férje mellé teme­tik majd Tiszanánára. A magas vízállás miatt a temetés napja bi­zonytalan. ■ A rendelőben értő gyógyí­tóként, a lakodalmakban és más helyi rendezvénye­ken pedig az eseményt megörökítő videósként tisztelik orvosukat Isten­mezején. Szilvás István Annyi felhalmozódott tapaszta­lat és emberismeret birtokában korábban úgy vélte, meséli Is­tenmezeje most hatvanéves há­ziorvosa, hogy őt már nem érhe­ti különösebb meglepetés az életben. Aztán két éve dr. Dömök László hozzájárulását kérték az egyik szakmai in­ternetes honlaptól, hogy közöl­hessék a vele kapcsolatos törté­neteket. A szerkesztők előzőleg ugyanis arra biztatták az oldal­ra kattintókat, hogy írják meg, miként vélekednek orvosuk munkájáról, emberségéről. S mi­után róla is beküldtek egy párat, ugyancsak meglepte, hogy eb­ben az elöregedő faluban is szá­mítógép elé ültek néhányan. Pél­dául az a gombaszedő páciense, aki bokasérülést szenvedett az erdőben, s akit a mobilon értesí­tett doki a saját kocsijával men­tett ki szorult helyzetéből. Vagy az a debreceni klinikára került helybeli, aki arról írt, hogy a ke­zelést végző professzor elisme­réssel illette a háziorvosát, aki speciális műszerek nélkül, úgy­mond „kopogtatásbs vizsgálat­tal” is felismerte a súlyos kórt, s ellátta a megfelelő gyógyszerek­kel. A legértékesebb elismeré­sek ezek, amelyek alapján a ran­gos szakmai zsűri az „Astellas- díj Az év orvosa 2008” jelöltjé­nek választotta. Ha most ez a zömök, ősz hajú orvos visszagondol az 1980. szeptember 8-án a bányaüzemi rendelőben tartott első itteni rendelésére, őszintén bevallja, nem remélte volna, hogy így be­fogadja a falu. Eléggé zárt közös­ség ez ahhoz, hogy „gyüttment- ként” kezelje az idegent, még ha gyógyítóként érkezett is.- Kezdetben a betegek elősze­retettel hivatkoztak arra, hogy ezt vagy azt az elődöm nem így csinálta, nem ilyen tablettát írt fel nekik. Aztán idővel ez elma­radt, de a befogadás jelének ér­tékeltem azt is, hogy időnként másfajta gondjukkal-bajukkal is Dömök doktort hamar befogadta a falu, s az évek során ő is helybelivé vált. Gyerekkora óta fotózik, .:Noof/cp3'3g Mestöó, , 1 f ~ . 1 •i " Dr. Dömök László háziorvos SZÜLETETT: Budapest, 1950. november 20. tanulmánya: Semmelweis Orvostudományi Egyetem (1970-1976) pályafutása: Jászberényi Kórház (1976-1978), Hatva­ni Kórház (1978-1980), Is­tenmezeje bányaüzemi kör­zeti orvos (1980-1988), Hat­vani Kórház (1988-1990), Pétervásárai Egészségügyi Központ (1990-1992), vál­lalkozó háziorvos (1992-1995), majd Istenme­zeje és Szederkénypuszta há­ziorvosa. felkerestek - mondja Dömök doktor, aki viszont akkor vált igazi helybelivé, amikor megér­lelődött benne a gondolat, hogy házat épít magának a faluban. Az évtizedekkel ezelőtti letele­pedésig hosszú út vezetett. A fő­városi orvosi egyetemre való be­jutáshoz akkoriban nem volt jó ajánlás, hogy az édesapja elis­mert virológus professzor volt, az édesanyja pedig gyógyszer- kutató orvos. Az „F-es” - mun­káscsaládból származó - jelent­kezők 14 ponttal bejutottak, őt 19 és féllel is csak másodjára vet­ték fel. Végzés után Jászberény­ben kezdett, majd a hatvani kór­házban tagja lett annak a csa­patnak, amelyik dr. Baranyai Miklós főorvos irányításával lét­rehozta a belgyógyászati osztály intenzív részlegét. Akik jobban ismerik, a szak­ma úttörőjeként tartják számon: az elsők között nyitott vállalkozói háziorvosi praxist. Rendelőjében számítógép vezérli a betegforgal­mat, a várakozó páciensek kép­ernyőn láthatják, hogy mikor ke­rülnek sorra. Miután Dömök doktor a Semmelweis Egyetem Családorvosi Tanszékének akk­reditált oktatója is, évente öt-hat rezidenssel foglalkozik, akik ná­la töltik a falusi praxisban előírt gyakorlatukat. A leendő kollégák itt tanulják meg, hogy miként kell foglalkozni a betegekkel, di­agnózist állítanak fel, injekcióz­nak, ritkábban előforduló kór­okat tanulmányozhatnak.- Ehhez a tevékenységhez ál­landóan képeznem kell maga­mat. Évente részt veszek az egyetemi továbbképzésen, ami szigorú tesztvizsgával zárul. Ezek után rejtély, hogy miként marad ideje kedvenc időtöltése­ire. Gyerekkora óta fotózik, édes­apja kiküldetése révén huszon­évesen eljutott a családdal Ugan­dába, az ottani képeit kiállításon mutatták be. S akkor még nem esett szó arról, hogy régebben nem volt olyan lakodalom a falu­ban, ahol nem a „doki” örökítet­te meg videokamerájával a nagy eseményt. Mostanság pedig éj­szakánként - miután beéri öt­órányi alvással - az internetes Wikipédián található zenei ol­dalra ír ismertetőket Mozart zon­goraversenyeiről. Mint azt a legfrissebb statiszti­kából megtudhatjuk, Észak-Ma- gyarországon tovább csökken a munkanélküliség. Igaz ugyan­akkor az is, hogy október hó­napban, az előző évhez képest, mindössze 254-gyel apadt a nyilvántartott álláskeresők lét­száma. A 101 ezer 637 nyilván­tartott állástalan a tavalyi tize­dik hónaphoz viszonyítva im­már hatezerrel fővel kevesebb. Országszerte 545,5 ezren ke­restek tehát munkát a vizsgált időszakban. ■ Országszerte 545,5 ez­ren kerestek munkát a vizsgált időszakban. Heves megyében 19,8 ezer ál­lástalant regisztráltak, ez egy hónap alatt több mint százfős növekedést jelent, méghozzá fő­ként az egri körzetben. Ugyan­akkor egy év távlatában pedig 1200 fős csökkenést regisztrál­tak. Az elmúlt tizenkét hónap­ban a régióban öt olyan körzet volt, ahol nőtt a munkanélküli­ség, köztük van a hevesi és a fü­zesabonyi. A nyilvántartott álláskeresők gazdaságilag aktív népességhez viszonyított aránya Eszak-Ma- gyarországon október végén el­érte a 20 százalékot, messze meghaladva a 12,5 százalékos országos átlagot. A Heves me­gyei arány is éppen alatta ma­rad a 15 százaléknak. A múlt hónapban a régióban három csoportos létszámcsök­kentésre vonatkozó döntést je­lentettek be. Egy budapesti székhelyű, iparcikk jellegű ve­gyes kiskereskedelemmel fog­lalkozó vállalkozás miskolci és egri áruházát egyaránt bezárja. Miskolcon 38, Egerben 20 dol­gozó munkaviszonyát szüntetik meg. Egy mélyépítéssel foglal­kozó vállalkozás a téli időszak­ban egri telephelyén az elmúlt évekhez hasonlóan szünetelteti a tevékenységét, és 26 dolgozó­ját elbocsátja. Ugyanakkor a régió munkál­tatói 5,8 ezer új álláshelyet je­lentettek be a kirendeltségeken. Ezek közül kétezer a nem támo­gatott munkahely, amelynek kö­zel fele Heves megyei, a hatvani, gyöngyösi és egri körzetben ta­lálható. Heves megyében 458 tá­mogatott álláshelyre várták ok­tóber végén a jelentkezőket. ■ Karácsonyra beüzemelhet az új autóbusz-pályaudvar A gyakorló iskolából a gallok földjéig tanulmányút A cserekapcsolatuk segítségével tanulnak franciául Szabó Zsolt hatvani polgármes­ter reményét fejezte ki, hogy az utasok még karácsony előtt bir­tokukba vehetik az új autóbusz-pályaud­vart. Lapunk felveté­sére, miszerint a léte­sítmény műszaki át­adása és átvétele már megtörtént, a város­vezető elmondta: jelenleg a ható­sági engedélyekre várnak, s amennyiben a dokumentumok rendelkezésre állnak, a pályaud­vart működtetésre átadják a Hat­vani Volán Zrt.-nek. Erre vélhe­tően december elejéig sor kerül, s az ezt követő próbaüzem után lehet majd rendeltetésszerűen használni az építményt. Szabó Zsolt elmondta azt is, hogy a közelmúltban elkészült az északi elkerülő út második szakasza az újhatvani temetőnél kialakított körforgalomtól a Bosch utcáig. Noha a beruházást hivatalo­san még nem vehet­ték birtokukba az au­tósok - a műszaki átadásig né­hány kisebb korrekcióra van szükség -, a forgalom már meg­indult a területen. Az út mellett található egyébként Horváth Rudolf nemrég ideköltözött szál­lítmányozási cége, s ez a szakasz enyhítheti az újhatvani város­rész ipari parkhoz közeli utcái­nak a forgalmát is. ■ ■ A teljes kerü­lőút a 21-es főutat köti össze az ipa­ri parkkal. Májusban írták alá a cserekap­csolati megállapodást az egri Eszterházy Károly Gyakorló Ál­talános Iskola, Középiskola és Alapfokú Művészétoktatási In­tézmény vezetői - Sándor József igazgató és Prisztás Imréné igaz­gatóhelyettes, francia szakos ta­nár - a Loire-Atlantique megyei Blain város iskolájának vezetésé­vel arról, hogy a két tanintéz­mény cserekapcsolat által segíti a diákok nyelvtanulását, a kultú­rák közti párbeszédet. Ezen megállapodás eredmé­nyeként a közelmúltban egri di­ákok utazhattak Blain városba, ahol a Le Galinet iskola diákjai látták őket vendégül. Az eszterházysok - Panyi Elvira, A francia diákok és vendéglátóik. Gyümölcsöző cserekapcsolat. Török Alma, Báli Bettina, Bartus Bettina, Kolman Réka és Hosztafi Amanda - francia csa­ládoknál laktak, ezáltal is gya­korolták a hétköznapi kommu­nikációt. A kis delegációt fogad­ta a városháza kulturális ügyek­kel foglalkozó alpolgármestere, Rita Schladt, majd az iskola ve­zető a további cserekapcsolati le­hetőségekről tárgyaltak a me­gyei közgyűlés épületében Michel Merlettel. E megbeszélé­sen jelen volt a nemzetközi kap­csolatok osztályának munkatár­sa, Jocelyne Libeau Lepariux is, aki jól ismeri Heves megye és Loire-Atlantique kapcsolatát. A franciák jövő áprilisban viszo­nozzák a látogatást. ■ « 1 A 1

Next

/
Thumbnails
Contents