Heves Megyei Hírlap, 2010. november (21. évfolyam, 254-278. szám)
2010-11-23 / 272. szám
2 HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2010. NOVEMBER 23., KEDD HEVES MEGYE GAZDASÁGA r Elkezdték a kivágási engedélyek kiadását Válság előtti szintre ért a megyei ipar ütem Heves az első három negyedév bővülését tekintve második helyen áll Csak őszi búzából több mint 250 fajta van, s más kalászosokból, napraforgóból, kukoricából is több tucat. Ezt erősíti az a tény, hogy az Európai Unióban megszűntek a határok, a külföldön elfogadott növényeket pedig egy egyszerűsített eljárás után idehaza is lehet termeszteni. Kérdés persze, hogy ezek közül mennyi hasznosítható az agráriumban - ismerteti a hazai helyzetet dr. Futó Zoltán, a Fleischmann Rudolf Kutatóintézet igazgatója. Az, hogy az uniós országokban elfogadott növényfajták is egyre nagyobb számban termeszthetők, két dolgot eredményez. Egyrészt fölerősödött a verseny a nemesítő intézetek között, magasabbak lettek a köveÁrvízvédelmi fejlesztésekre írtak ki pályázatokat Az árvízvédelemhez és az árvízi újjáépítéshez kapcsolódó pályázati kiírásokról tartott sajtótájékoztatót az Észak-magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács Miskolcon. Becsó Zsolt, a tanács elnöke elmondta: a tavaszi, kora nyári árvíz új kihívások elé állította a régiót. A három megye 610 településének csaknem harmada valamilyen formában érintett volt az árvízi védekezésekben, amely jelentős anyagi terhet rótt az önkormányzatokra. A NORDA alapvető kötelességének érezte, hogy finanszírozási szempontból elsőbbséget kapjanak azok a projektek, melyek összefüggésbe hozhatók az árvízi védekezéssel. Ezen fejlesztésekre az önkormányzatok könnyített feltételek mellett köthettek támogatási szerződést, és soron kívül juthattak hozzá az előlegekhez. ■ Két konstrukcióra is pályázhatnak árvízi veszélyhelyzettel érintett települések. A kormány döntése értelmében uniós programokkal is bekapcsolódtak a károk enyhítésébe. Az erre elkülönített tízmilli- árd forint a vízvédelmi rendszerekre, a települések épített infrastruktúrájára, a településeket összekötő utakra költhető. A kormány nemrég mintegy 8,8 milliárd forintot csoportosított át ár- vízvédelmi fejlesztésekre a Környezet és Energia OperatíV'Prog- rampn (KSQP) belül. Ez Jáégé- szítő fedezetet nyújthat a veszélyeztetett területeken található árvízvédelmi töltések építésére és fejlesztésére, a támfalak megerősítésére és a meglévő árvízi tározók rekonstrukciójára. A jövőbeli árvízi katasztrófák elkerülése és a károk helyreállítása céljából most két konstrukcióra is pályázhatnak árvízi veszélyhelyzettel érintett települések és védekezésben érintett szervezetek a régióban. A „Helyi és térségi jelentőségű vízvédelmi rendszerek rekonstrukciója” pályázat kerete hárommilliárd forintos, s 2011. március 31-ig lehet benyújtani a dokumentumokat. A négymilliárdos keretösz- szegű „Településrekonstrukció az árvíz sújtotta településeken” című pályázati kiírás előkészítéséhez pedig regisztrációs felhívást tettek közzé. ■ Veszélyben a sokszínűség nemesítés A klímaváltozás csökkenti a termeszthető fajták számát ■ A kompolti kutatóintézetben több száz növényfajtát tárolnak a génraktárban - mutatja Bencze Gábor intézeti mérnök Világszinten csökkenőben van a haszonnövények genetikai sokszínűsége, itthon azonban még őrzik a múltat. Tóth Balázs A mezőgazdasági haszonnövények genetikai sokféleségének háromnegyede mát j elveszett a múlt században, és a klímaváltozás következtében a kultúrnövények vadon növő rokonai is veszélybe kerülhetnek, veszélyeztetve az élelmiszer-biztonságot - figyelmeztet a FAO legújabb jelentésében. Eszerint erőfeszítéseket kell tenni a termesztett növények és vadon növő rokonaik sokféleségének megőrzése érdekében, különösen a fejlődő országokban. A becslések szerint 2050-ig a földi mogyoró, valamint a bab- és burgonyafélék vad rokonainak 22 százaléka kihalhat éghajlatváltozás következtében, írta az MTI.- Magyarországon az agráriumban lényegesen több termeszthető fajta van, mint néhány éve; a hazai nemesítőházak sok új, korszerű fajtát állítanak elő. telményszintek, másrészt a széles választék a szaktanácsadási háttér erősítését is megkívánja, hiszen a termelők nehezen tudnak dönteni, nem ismerik az összes növény tulajdonságát.- A régi fajták mondhatni eltűntek itthon, ez azonban így nem teljesen igaz, mert a későbbi nemesítésben is felhasználták őket/az új növényfajták lözeken alapulnak. A kutatóintézet régi fajtáit is megőriztük, jelenleg is génraktárakban vannak, amelyeket időnként fenntartási kísérletekben újból elvetünk. Visz- sza tudunk nyúlni hozzájuk, s a legelőnyösebb tulajdonságaikat fel tudjuk használni az újak előállítása során. Napjainkban egyre aktuálisabb lesz például a szárazságtűrő növények termesztőaz Génbankokban őrzik a százéves fajtákat A kompolti kutatóintézetben több száz genetikai anyagot őriznek, egészen az 1900-as évek elején termesztett növényekig visszamenőleg. Fenntartásuk, őrzésük saját erőből történik, mert - húzta alá dr. futó Zoltán (képünkön) - az utóbbi időben jelentősen csökkent e tevékenység pályázati és egyéb jellegű finanszírozása, de a múlt értékeinek megőrzése érdekében ez a munka felbecsülhetetlen haszonnal jár. se a klímaváltozás miatt. Jól alkalmazkodó fajtákra van szükség, folyamatosan, naprakészen. Probléma az időkorlát, hiszen a mai hagyományos módszerekkel 8-10 év alatt jutunk el oda, hogy bejelenthessünk egy új nemesítést. A GMO növények (genetikailag módosított szervezetek) esetén gyorsabb lehet ez a folyamat, de Magyarországon és számos uniós országban tilos ezek termesztése. Azonban újabban több helyen is csökkentenék a GMO növények tiltásának szigorát, például az energianövények termesztése esetében. Természetesen a mi kutatóintézetünk is figyeli a fajtáink génállományában lévő tulajdonságokat, amelyet ki is használunk a nemesítés során - tette hozzá az igazgató. Fontos szerepük van a tájfajtáknak A nagy fajtaválaszték lehetőséget biztosít arra, hogy termőhely-specifikus technológiákat dolgozzanak ki. Egy-egy mikrotérségben jól termeszthető tájfajta sok esetben nem szerepel ugyanolyan eredményesen egy távolabbi térség más jellegű klíma- és talajadottságai között. Ezért felbecsülhetetlen a szerepük a régebbi tájfajtáknak, melyek az évtizedek alatt kitűnően alkalmazkodtak a helyi viszonyokhoz. A jövő tehát a múltban gyökerese zik, de megfelelő kutatási háttérre is szükség van. Digitális újdonságok az üzleti szereplőknek heves megye A Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara ma délelőtt fél tíztől „Digitális újdonságok az üzleti szereplőknek” címmel szakmai napot szervez a Faiskola úti székházban. Bemutatják a 3D-s nyomtatás lehetőségét, vállalatirányítási, ügyfélkapcsolati, számlázó, raktárkezelő rendszereket, webáruházakat, pályázatokat ismertetnek. Reformok kellenek a tűzoltás helyett! EGER A Magyar Közgazda- sági Társaság Heves Megyei Szervezete a „Változnunk kell, hogy fennmaradhasson a világ!” mottó jegyében szervezett Megyei Közgazdasági Napok keretében szerdán 15 órától tart fórumot a Hotel Eger & Parkban. Az esemény vendége dr. Vértes András, a GKI Gazdaságkutató Zrt. elnöke lesz, aki „Reformok tűzoltás helyett” címei tart előadást. Szakmai estet tartanak gépészeknek egér A Gépipari Tudományos Egyesület Egri Szervezete szerdán este negyed hattól „Haladj velünk!” címmel szakmai estet szervez. „Evolúció vagy revolúció” címmel bemutatják a „Lean" gyártási rendszert, illetve a gyors átállítás?,(SMED) gyakorta# példáit,, Áiz gleadók Bolyki Ferenc és Daragó Gábor lesznek. Helyszín az Eszterházy Károly Főiskola Természettudományi Kara lesz (C épület), Eger, Leányka út 4. IPOSZ konferencia a gazdaságpolitikáról Budapest Hétfőn kezdődött, s szerdáig tart az IPOSZ Országos Gazdaságpolitikai Konferenciája a fővárosi Európa Hotel és Kongresszusi Központban. Az esemény programjai között szerepel az adó- és áfa-változások ismertetése. Szerdán „A pácban mindenki benne van” címmel szakmai napot tartanak, amelyen szó lesz a szakképzési hozzájárulás saját vállalkozás fejlesztésére való felhasználásáról. A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) megkezdte a szőlőültetvény-kivágásra jogosító engedélyek kiadását. Az Európai Bizottság döntése alapján a 2010/2011-es borpiaci évben 3,88 milliárd forintot lehet fordítani az ültetvények fölszámolására. Az MVH november közepétől folyamatosan adja ki a szőlőkivágási engedélyeket, a támogatás feltételeit megállapító minisztériumi rendeletben előírt sorrend alapján. Az első kategóriába tartozó kérelmek teljes, míg a második kategóriába eső kérelmek döntő része kaphat kivágási engedélyt. A forrás hiányában nem támogatott kérelmek benyújtóinak további művelésre kell felkészülniük. A kivágásra szánt ültetvényterület nagysága a korábbi évekről áthozott, s most benyújtott igények miatt meghaladja az 5500 hektárt. A kivágás kizárólag a jogerős engedély birtokában kezdhető meg, a műveleteket előírt módon - a szőlőtőkék föld feletti részeit, illetve a föld alatti részekből legalább a gyöktörzset eltávolít- va, a területet mezőgazdasági művelésre alkalmas állapotba hozva - kell végrehajtani. A teljesítést legkésőbb 2011. május 15-ig be kell jelenteni az MVH- hoz, amely az ellenőrzést követően fizeti ki a támogatást. ■ Az ipari termelés volumene - az előző év azonos időszakához viszonyítva - idén szeptemberben országosan közel 11 százalékkal nőtt, míg az első kilenc hónapban az idei érték 10,2 százalékkal haladta meg a tavalyit. A korábbi hónapokhoz képest kisebb előrelépés abból fakad, hogy 2009. első kilenc hónapja közül szeptemberben volt a legmagasabb a termelés szintje. Heves megye ipara az átlagot kétszeresen meghaladóan, 20,5 százalékkal növekedett az első őszi hónapban, az előállított érték meghaladta az 59 milliárd forintot. Az év első három negyedévében (amikor a produktum 462,76 milliárd foAz országban leginkább az elektronikai és a járműgyártás termelése nőtt rint volt) a gyarapodás mértéke 27,1 százalékos volt 2009 hasonló időszakához viszonyítva. Heves megye gazdaságának föllendülési üteme az év eddigi részét tekintve a második leggyorsabb, míg szeptemberben a harmadik volt. A termelés volumene megközelíti, az év kilencedik hónapjában fölül is múlta a válság előtti szintet. Az iparágak közül a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása 17,9, a jármű- gyártásé 12 százalékkal emelkedett, az élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása stagnált. Idei legnagyobb, 7,5 százalékos visszaesését szenvedte el a gyógyszergyártás. ■ r
