Heves Megyei Hírlap, 2010. november (21. évfolyam, 254-278. szám)

2010-11-22 / 271. szám

3 2010. NOVEMBER 22., HÉTFŐ - HEVES MEGYEI HÍRLAP MEGYEI KÖRKÉP ZARÁNKIG Füzesabony PÁLYÁZAT Az önkor­mányzat pályázatot hirdetett „Füzesabony ünnepi fényei” címmel, melyre lakossági csalá­di házas, lakossági társasházi és gazdálkodóegység kategóriá­ban lehet pályázni december 6- áiga hivatal titkárságán leadott jelentkezési lappal. (A pályázati nyomtatványok az önkormány­zat portájáról vihetők el.) A kör- nyezetszépítési verseny díjai: emléklap, húszezer forint értékű vásárlási utalvány, a gazdálko­dók esetében réztábla. Az elbí­rálást a városfejlesztési és pénzügyi bizottság végzi és egyúttal dönt a címek adomá­nyozásáról december 20-áig. Gyöngyös új helyen a kórház sebészetét az elmúlt héten már új helyén, a régi épület földszint­jén kereshették fel a betegek. A szakrendelő az új épületszárny kialakítása miatt költözött má­sik helyre. A rendelőintézet ki­ürítése októberben kezdődött, és a tervek szerint e hónap vé­gére be is fejeződik. Ezt követő­en hozzálátnak a jelenlegi épü­let bontásához, hogy a helyén elkezdődhessen az uniós támo­gatással készülő, a szakrende­lőknek otthont adó létesítmény felhúzása. A Bugát Pál Kórház vezetésének ígérete szerint az intézményben a költözés és a beruházás idején is zavartalan lesz a betegek ellátása. Noszvaj VÁRAKOZÁS A község adventi programjai - november 26. és december 18. közötti hétvégéken - segítik a ráhango­lódást a karácsonyi ünnepre. Pénteken Síkfőkúton gesztenye­sütéssel, forralt borral, kolbász- sütéssel, pálinkakóstolóval vár­ják a kirándulókat. Az időjárás­tól függően a befagyott tavon korcsolyázás, a tóréten szánkó­zás is lehetséges. Szombaton a Szomolyai és Jókai úti pinceso­ron forralt borral, forró teával, fánkkal várják a vendégeket. A Magtár Fogadóban kézműves­foglalkozás, adventi vásár, és előadóestek zajlanak. Pétervására mulatság a vá­rosban működő szakképző isko­la és a Heves Megyei Agrárka­mara gazdász- és kistérségi bált szervez november 27-ére, szom­batra. A tanintézményben zajló esemény nyitótáncát 19 órától láthatja a közönség. A táncos eseményen - a vacsorát követő­en - meglepetésprogram is vár a bálozókra, éjfélkor pedig tom­bolát húznak. Eger európaiak szemével cserediákok A főiskolán tanuló külföldiek szeretik a várost Olykor nem könnyű a kommunikáció. A külföldi diákok szerint (képünkön egy csoportjuk látható) a magyar hallgatók többségével elég nehéz szót érteni. Közel negyven külföldi cserediák tanul az egri Eszterházy Károly Főisko­lán (EKF). A nyolc nemzet­ből érkezett hallgatók sze­retik a várost, barátságos­nak tartják a magyarokat. Magyar Krisztián Amellett, hogy egyre több magyar diák veszi igénybe az Erasmus- program kínálta lehetőségeket, és tanul külföldi felsőoktatási part­nerintézményekben egy, esetleg két szemesztert, Magyarországra is sok külföldi diák jön tanulni. A humanista filozófusról elnevezett program eddig 2,3 millió hallgató mobilitását segítette szerte Euró­pában. Az Eszterházy Károly Fő­iskolán (EKF) 39 erasmusos kül­honi ifjú tanul, míg az intézmény 19 hallgatója tartózkodik külföld­ön a program jóvoltából.- Matematika, kémia, nemzet­közi tanulmányok, testnevelés és történelem szakokon is hall­gatnak órákat nálunk a külföldi diákok. Legna­gyobb számban tö­rök fiatalok vannak a főiskolán, nyol­cán, de Litvániából is heten, Franciaor­szágból és Szlovákiából hatan- hatan érkeztek. Vannak még né­met, spanyol, lengyel és román diákjaink - mondta el lapunk­nak Gácsér Zita, az EKF Főisko­lai Hallgatói Önkormányzatának külügyi referense. Néhány itt élő külföldi fiatalt eddigi élményeikről, benyomá­saikról kérdeztünk.- Korábban már többen jöttek abból az intézményből ide, ahol én is tanulok, és nagyon jó vé­leményeket hallottam a főis­koláról, Egerről - hangsúlyoz­ta a litván Milda Antana­A magyar hall­gatók közül so­kan félnek meg­szólalni angolul. Mentorokkal segítenek a nálunk tanulóknak kialakítottak a főiskolán egy mentor-programot, amelynek keretében a lehető legtöbb se­gítséget igyekeznek nyújtani az Egerben tanuló külföldi hallgatóknak, gácsér zita (képünkön), a program koor­dinátora elmondta: napi kap­csolatban vannak a diákokkal, s mindenben segí­tik őket. Közös rendezvényekkel, kirándulásokkal is próbálják az itt töltött ide­jüket színesíteni. viciute. A török Sevilay Sonay Yüksel is hasonló okok miatt vá­lasztotta Egert, ő kiemelte: isme­ri a két ország közös történel­mét, és ismeri az Egerben található, a török korból meg­maradt épületeket, már meg is látogat­ta azokat. A diákok arra a kérdésre, hogy milyen ismeretekkel ren­delkeztek korábban hazánkról, a már sok helyről hallott általá­nosságokat sorolták. Első helyen a gulyás és az erős paprika sze­repelt, de a jó borok, a termálfür­dők híre is eljutott legtöbbjük­höz. A törökök azért a két ország közös múltjáról is sok informá­cióval rendelkeztek. A hallgatók idegen nyelven hallgatnak órákat, többnyi­re külön a magyar diákok­tól. Úgy vélik: a magya­rok segítőkészek velük, ám a társalgások legnagyobb ré­sze megáll a köszönést követő barátságos mosolygásnál.- A magyar hallgatók közül sokan félnek megszólalni ango­lul. Ennek a fő oka az lehet, hogy nem beszélik jól a nyelvet. De akik tudnak, azokkal jól megért­jük egymást. Viszont van egy magyar fiú, aki korábban Török­országban tanult, és beszéli a mi nyelvünket, ezt jó hallani - hangsúlyozta Özlem Özkartal. Az egriekkel kapcsolatban ki­emelték: bárhová mennek, min­denhol kedvesek velük. A szlo­vákiai Veszlík Gábor beszél ma­gyarul, hangsúlyozta: ha a mi nyelvünkön szólal meg az üzle­tekben, akkor kevésbé kezelik őt kitüntetett figyelemmel. Az erasmusos hallgatók leg­többje szívesen visszalátogatna majd az országba, de nem élné­nek itt hosszabb távon, miután megszerezték a diplomájukat. Global Cooking Night, nemzetközi főzőest a főiskola Nem­zetközi Kapcso­latok Központja, a Kepes György Szakkollégium és a Hallgatói Önkor­mányzat minden félévben nemzetkö­zi főzőestet szervez a Hallga­tói Klubban. Az ismerkedő­esten az Erasmus-ösztön- díjjal itt tanuló diákok mu­tatják be hazájukat és saját készítésű ételkülönlegessége­ikből szolgálnak fel az érdek­lődőknek. ÁLLÁSPONT SIKE SÁNDOR Balra kötő szálak mentén mit tehet ma egy szakszer­vezet itt és most Magyaror­szágon? Számít-e, hogy az egyiket MSZOSZ-nek, a má­sikat Ligának, a harmadikat függetlennek, vagy nagyon függetlennek hívják? Költői kérdések egy olyan időszak­ban, amikor a hatalomnak nem az érdekvédők jelentik az akadályt, hanem az Al­kotmánnyal és az Alkot­mánybírósággal megvívan­dó küzdelem rendszeresnek nevezhető aktusa. annak apropóján vetődtek fel a kérdések, hogy a hét végén tartotta kongresszu­sát a Magyar Szakszerveze­tek Országos Szövetsége. Az ülésezők legfontosabb meg­állapítása szerint elfogadha­tatlan a reálbérek csökkené­se és a törvények, valamint a kollektív szerződések alapján járó tisztességes jö­vedelmek visszamenőleges megadóztatása. Azzal kap­csolatban is súlyos kifogása van a szakszervezetnek, hogy szerintük a kormány­zó hatalom igazságtalanul és aránytalanul rendezi át a jövedelmeket a magas kere­setűek javára. Vesztesei is vannak az ügyletnek: a munkából élő nagy többség. dokumentumba foglalta az MSZOSZ kongresszusa azt a tételt, amit minden józanul gondolkodó, egyszerű ember megsüvegelhet: „A nemzeti együttműködés rendszere akkor lesz több üres jelszó­nál, ha a kormányzó párt megváltoztatja az érdemi egyeztetést teljes mértékben nélkülöző eddigi parlamenti és kormányzati gyakorlatot." hanem, ha már a süvegelés­nél tartunk. Meglehet, tartal­muk szerint igazak azok a mondatok, amelyeket kritika­ként letettek az asztalra az MSZOSZ-esek. Kár, hogy a hitelességet rontja a sok szál, ami a múltba, vagy balra fut. VAN VÉLEMÉNYE? ÍRJA MEG! velemeny@hevesmegyeihirlap.hu Az Érseki Palota felújítása az újratervezők asztalán Emléktábla a hős tiszai árvízi hajósnak tisztelgés Összefogtak az önkormányzatok a vízügyi igazgatósággal Az Érseki Palota felújításával, lá­togatóközponttá alakításának terveivel ismerkedett meg az eg­ri Újratervezés Műszaki Klub csapata legutóbbi összejövete­lén. A palota fejlődésének, építé­si fázisainak bemutatásával a klubtagok választ kaptak több érdekes kérdésre is, mint példá­ul, hogy miért olyan alacsony a földszint, miért nincs súlypont­ban a lépcsőház, vagy miként él­hette túl a kommunizmus pusz­títását az érseki magánkápolna. A fejlesztési tervek kapcsán ugyanakkor kiderült, hogy a re­konstrukció nem áll meg az épü­let falainál, hanem a kertek és udvarok szerves bevonása és át­alakítása is része a programnak. Az épületet bejárva az érdeklő­dők szembesülhettek azzal is, hogy egy szép építészeti, kultu­rális örökséget milyen könnyen el lehet csúfítani különböző vé­sésekkel, oda nem illő előtét- és válaszfalakkal. A bejárás számos érdekesség­gel is szolgált az eseményen részt vevő szakemberek számá­ra. Ilyen például a földszinti kö­zépkori térsor egykori nyílás­rendszerének a lehullott vako­lat miatti megjelenése. Az épü­letben megmaradt freskórészle­tek láttán a klubtagok abban re­ménykednek, hogy minél előbb elindulhat a felújítás, és így le­hetőség lesz megmenteni a mű­emlék épületet. ■ Folytatás az 1. oldalról Hartl Ede nemes tetteiért 1878- ban a Ferenc József Rend Lovag­keresztje kitüntetésben része­sült, két évre rá - 130 éve no­vember 18-án - nemesi rangot kapott Nyárádi előnéwel. Minderről a sarudi templom­ban tartott mise után Lovas At­tila, a Közép-Tisza-vidéki Kör­nyezetvédelmi és Vízügyi Igaz­gatóság (Köti-kövízig) igazgatója beszélt a táblaavató ünnepsé­gen. Szólt arról is, hogy Hartl cselekedeteire egy kora őszi víz­ügyi-múzeumi találkozón derült fény az óhalászi emlékhely meg­látogatásakor, és akkor jött az öt­let, hogy tisztelegjenek a tiszai Dr. Hibay Györgyné, Aliz néni mondott köszönetét a Hartl család nevében árvízi hajós előtt. A Köti- kövíziggel az élen az érintett helységek önkormányzatai is se­gítettek a szervezésben. A sarudi imahely falán elhelye­zett díszes emléktáblát dr. Petro- vits János, Sarud és Zsebe Zsolt, Újlőrincfalva polgármesterei avatták, Eperjesi István plébános szentelte fel. Az eseményen jelen voltak Herman István, a füzes­abonyi és dr. Tóth József, a heve­si választókerület országgyűlési képviselői is. Befejezésül Hartl Ede dédunokájának, dr. Hibay Györgynek a felesége mondott köszönetét az emléket állítóknak, köztük a történeti tényeket kiku­tató Szuromi Ritának, lapunk munkatársának. ■

Next

/
Thumbnails
Contents