Heves Megyei Hírlap, 2010. november (21. évfolyam, 254-278. szám)
2010-11-19 / 269. szám
2010. NOVEMBER 19., PÉNTEK - HEVES MEGYEI HÍRLAP MEGYEI KORKÉP 5 Korlenyomat falusi életképben arculattervezés Egyre nagyobb az értékük a hagyományos paraszti portáknak A legolcsóbb turizmus lehetne a magyar falvakba meghirdetett tér- és időutazás: a múlt század elejétől napjainkig, de akár az erdélyi vagy alpesi kultúrákig minden stílus sorakozik itt. Szuromi Rita Egy évszázad és egy kontinens hagyományai hagyták bélyegüket a magyar községek arculatán. A tudatos faluképtervezés hiánya miatt ritka eklektikus stílus rontja a kistelepülések látványát. Ezen már az sem segít, hogy az utóbbi egy évtizedben tudatosan próbálják védeni a még megmaradt tradicionális épületeket, utcákat. Bodonybatl a jellegzetes palóc házak és utcaszerkezet ma is viszonylag nagy számban látható. A 700 lelkes településen még mindig hetvennél több olyan épület van, amelyek a hagyományos népi építkezést tükrözik. Bár a megóvásukra helyi rendeletet hoztak, a házakat mégsem helyezték helyi védelem alá.- A rendelet megalkotása nem került semmibe, az épületek védelembe vétele azonban anyagi terhet is jelentett volna - magyarázza Dér Tamás jegyző. - Any- nyit egtettünk, hogy ezen házak átalakítását korlátoztuk. A homlokzat nem változhat meg, a nyílászáró nem módosítható. Bodonyban ma már tudatosan védik a palóc stílusjegyeket viselő épületeket. Bontási engedélyt csak életveszély esetén adnak ki rájuk. Sőt védik a falu utcaszerkezetét és arculatát is, bár utóbbit a jogszabályi környezet alaposan megnehezítené, ha valaki egy extrém épületet szeretne itt felhúzni. Merthogy új építések esetében a tervdokumenBodonyban keresettebbek a tradicionális lakóházak, mint a kockaépületek. Helyi rendelettel korlátoznak. Székely kapu Komlón: nem lehet műemlék mellett Tájidegen az emeletráépítéses átányi iskola tációból a település nem kap, az a kistérséghez érkezik. így ha a bodonyiak azt látnák, hogy kacsalábon forgó kastély telepszik a falu fölé, bizony nehézkes lenne megvédeni saját településük arculatát a „betolakodóval” szemben. , Komlón jóval nagyobb volt a népességmozgás és az épít- 1 " Meggyőzni kell az építőket, nem erőltetni szabó László megyei főépítész (képünkön) azt mondja, ma még minden Heves megyei falu alkalmas arra, hogy helyi értéket mentsenek és védjenek. A megyei főépítész csak tanácsot adhat és a meggyőzés módszerével élhet, ám nincs konkrét beleszólása a falvak építészeti értékeinek védelmébe. Ugyanakkor - teszi hozzá - azt tapasztalja, hogy a legtöbb helyen nem élnek elég intenzíven a helyi védelem adta lehetőségekkel, pedig erre a jogszabályok teret adnak. kezési kedv is, így mára szinte teljesen eltűntek a hagyományos porták és utcák. Az egyedüli érintetlen mag a templom és környéke, amit helyi védelem alá is helyeztek.- Ez csak egy 50 méteres sugarú kört érint - fogal- v máz dr. Váradi Ágnes ^7 jegyző -, és ezen belül minden építkezés esetében még a felhasználandó anyag minősége is megszabott. Sajnos Kömlőn nem maradt olyan falurész, amely érintetlen lenne. Itt viszont már nagyon szigorú építési szabályok vannak érvényben: a készülő tájházhoz szerettek volna egy székely kaput, ám ez sem fért már bele a szabályozásba. Kömlőn egyébként áll egy székely kapu, azt egy helyi alkotó készítette. A hivatallal szemben helyezték el. Itt ár nem zavaró, lévén az iskola is emeletráépítéses, ami szokatlan az alföldi magyar falvak esetében, mint a székely kapu. Atányban is akad emeletráépítéses épület, itt a polgármesteri hivatal és az iskola „ugrik ki” a táj egységes képéből.- Az élhetőség, a praktikum, a pénz egyaránt szerepet játszik abban, merre tudjuk alakítani a településünk arculatát - tájékoztat Gönczi Mihály polgármester. - Az emeletráépítésekkel már nem tudunk mit kezdeni, de a művelődési házunk felújításánál mindenképpen törekszünk a tájépítészet sajátosságainak meg-' Helyi védelmet kapott megyei épületek heves: a Pusztacsászi kápolna, Radics-kúria, Remenyik-kúria, vágóhíd épületének boltozata. kisköre: kocsányos tölgy a gátőrháznál PÉLY: a község római katolikus temploma. párád: a Kékesi úti és a Kossuth úti lakóépületek. Mátraháza: a szanatórium csodás főépülete. kékestető: a szanatórium különleges épülete. gyöngyös: Jókai út 6. (lakóépület), Jókai út 24. (Hajdú-ház), Hangya Áruház, Városi Bíróság, Petőfi úton 2 db tiszafa. Maradtak tájidegen közintézmények A TANÁCSRENDSZER IDEJÉN épült polgármesteri hivatalok, kultúrházak és boltok közül többnyire csak a volt tanácsházák szocreál stílusát tudták megszüntetni A lapos tetős, merev és a tájból kirívó kultúrházak, buszvárók és boltok továbbra is tájidegenként ülnek a faluképen. Gondot okoznak a kockaházak is, amelyek még mindig túl nagy számban találhatók. tartására: Sokkal nagyobb gond az, hogy az illegális bontások miatt 143 régi típusú ház tűnt el, utcák szűntek meg. Az utóbbi egy évben új építésű házra nem kértek engedélyt, de jelenleg is bontanak ötöt engedély nélkül. Átányban helyi rendeletben azért rögzítették: ha építési engedélyt kérnek, akkor az új házat már csak az előtte és mögötte lévő három-három épület stílusának figyelembevételével lehet felhúzni. Bl Ön szerint elégséges-e az épületek helyi védelme? Szavazzon hírportálunkon ma 16 óráig: HEOLhu W A szavazás eredményét a szombati számunkban közöljük. Erdélyben gyarapították ismereteiket Az egri Térségi Integrált Szakképzési Központ (TISZK) Leonardo da Vinci mobilitási programban nyertes projektjének záró rendezvényét tartották csütörtökön. Takács Zoltánt, a TISZK Kft. ügyvezető igazgatóját kérdeztük.- Mikor indult a program?- Az év elején társaságunk sikeresen pályázott a Tempus Közalapítványnál a partneriskoláink szakképzésben tanuló diákjainak tartandó külföldi szakmai gyakorlat megszervezésére, finanszírozására. A programban 38 diák és 7 kísérő tanár tölthetett el több hetet Erdélyben, Sepsi- szentgyörgyön június 13. és július 11. között.- Hogyan készültek a gyakorlatra?- A szülők, a tanulók és a pedagógusok egy erdélyi származású oktatótól kaptak naprakész információkat Kő- vászna megye és Sepsiszent- györgy múltjáról, jelenéről és specialitásairól. Tanulóink megismerhették a kiutazás teljes programját, amelyben - a fogadó félnek hála - a hétvégéken kulturális programok sokaságán vehettek részt- Milyen volt a fogadtatás?- Az utazásunk kint nagyon nagy hírverést kapott: a televízió-, rádió- és újságriportokban való megjelenésen túl diákjainkat az egyhetes seocializációs tréning alatt egyaránt fogadta a megyei és városi önkormányzat vezetője. ■ S. B. S. Takács Zoltán: W 38 diák tölt- j| hetett el több hetet Erdélyben. Robert Capa fotóival kilépett az időből kiállítás A világhírű magyar származású művész képei a Dobó-bástyában Az egri tárlatlátogatók már megszokhatták, hogy az egri vár Dobó-bástyája mindig egy-egy kuriózumnak ad helyet: ezúttal a magyar születésű Robert Capa fotóművész alkotásaiból nyüt kiállítás, amelyet a közönség január 16-ig láthat. A XX. század közepének fotóművésze műfajt teremtett a háború borzalmai közt, ahogy dr. Csorba László, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója jelezte: Capa képei kilépnek az időből, hogy jelezzék, az adott pillanat mindig fontosabb és több annál, ami ott történik. Fotográfiáin az egyén fájdalma az emberiség fájdalmává, a nő szenvedése az ösz- szes asszony szenvedésévé váRobert Capa drámai alkotásai ma is hatnak a nézőkre lik, miközben képei a háború borzalmai közepette az élet igenlését hirdetik. A Magyar Nemzeti Múzeum anyagaként érkezett tárlat a leghíresebb magyar fotóriporternek állít emléket. Capa Friedman Endre Ernő néven született Budapesten, pályája Berlinen és Párizson át vezetett az Egyesült Államokon keresztül a világ hadszíntereire. Leghíresebb képei a második világháború és a Távol-Kelet hadszínterein készültek. Halálát 1954-ben Vietnamban egy akna okozta. A fotográfia az emlékezet tükre, és Capa képei elementáris erővel idézik vissza a XX. század viharai közt élt embert. ■ Mini botanikuskert és ökopark az iskolában A hagyományőrzést és a környezettudatos nevelést kapcsolták össze a tenki Szent Imre Általános Iskola azon kezdeményezésével, hogy megújítsák a tanintézmény parkját. A település lakói büszkék arra, hogy Blaha Lujza - miután Soldos Sándor felesége lett - éveket töltött Pusztatenken, és arra is, hogy az iskolájuk évek óta ökoiskola, ahol a diákok környezettudatos nevelést kapnak. Ez a két érték- teremtés ösztönözte a tenkieket arra, hogy az oktatási intézmény udvarán kialakított, egyébként a község lakói számára pihenőparknak szánt ligetet a nemzet csalogányáról nevezzék el. Forgács Anna tagiskola-igazgató köszönetét mondott mindazoknak, akik segítették az emlékpark és tanösvény kialakítását, köztük Tóth Lászlónak, a Bükki Nemzeti Park dél-hevesi vezetőjének, aki szakmailag működött közre a liget megújításában. Kérte, hogy a közösen teremtett értéket óvják meg, majd a Blaha- emlékparkot és tanösvényt jelképesen is átadták a helység lakóinak, akiknek nevében Szopkó Tamás most megválasztott polgármester köszönte meg a kezdeményezést. Az iskola udvarán létesített park egyaránt szolgálja a pihenést, a tanulást, a történelmi hagyományőrzést és a környezeti kultúra népszerűsítését. ■
