Heves Megyei Hírlap, 2010. november (21. évfolyam, 254-278. szám)

2010-11-18 / 268. szám

2010. NOVEMBER 18., CSÜTÖRTÖK - HEVES MEGYEI HÍRLAP 5 MEGYEI KÖRKÉP Országos fórum: fellendülhet a kulturális élet a megyeszékhelyen Legjobb reklám az olvasó hunyadi Történelmi regénysorozat az eladási toplisták élén EGYPERCES INTERJÚ Őrizzük meg az ásványokat a jövő számára Idén Egerben rendezik a Kultu­rális Központok Országos Szö­vetségének (KKOSZ) éves konfe­renciáját. A kétnapos tanácsko­zás szerdán kezdődött a Hotel Koronában. Szente Béla, a KKOSZ alelnö- ke lapunknak elmondta: 13 éve folyamatos a tapasztalatcsere a közművelődési intézmények kö­zött, a mindennapi gondok keze­lését próbálják e fórumokon kö­zösen kidolgozni, ám idén a po­litikai változások következtében az előttük álló évek stratégiáira nagyobb hangsúlyt fektetnek. ■ Az esemény központi témája a felnőttképzés. A konferenciát az Egri Kultu­rális és Művészeti Központ (EKMK) rendezi. Ponyi László igazgató úgy nyilatkozott, hogy már régóta ajánlotta Egert a szö­vetségnek.- Az idei esemény központi té­mája a felnőttképzés - mondta az EKMK vezetője. A tanácskozást Habis László, Eger polgármestere nyitotta meg. Köszöntőjében kiemelte: az egri­ek sikertörténet részesei lehet­nek, ugyanis a város közművelő­dési és kulturális intézményei megfelelő körülmények között működnek, és a jövőben több be­ruházás is segítheti a város kul­turális életének fellendülését. ■ Furcsa rablás: biciklit kapott fenyegetőjétől Folytatás az 1. oldalról A fiatalember a felszólításra több ezüst ékszert, egy MP4 le­játszót és kétezer forintot adott át az őt fenyegető férfinak. Utóbbi ezután otthagyta, ám előtte még odaadta az áldozatnak a saját női mountain bike kerékpárját. A rendőrök hamar elfogták a tettest. A forrónyomon üldözés során megállapították, hogy egy 21 esztendős káli férfi lehet az el­követő, a lakásán pedig a rabolt holmikat is megtalálták. Ezek után őrizetbe vették, ellene rablás elkövetésének megalapozott gya­núja miatt indított eljárást a Fü­zesabonyi Rendőrkapitányság. ■ Egy héttel a megjelenése után az Alexandra Kiadó történelmi regénylistáján 1., az összesített sikerlis­tájának 5. helyére ugrott Bán János - írói nevén Bán Mór - Hunyadi-soro­zatának új kötete. Ökrös Csaba A „Hunyadi - A hadak villáma” című műve olyan szerzők regé­nyeivel szerepel együtt a top 10- es listán, mint Agatha Christie, Ken Follet, Vámos Miklós, Spiró György.- Meglepte az új kötet sikere? Vagy számított rá, hogy a ne­gyedik rész megjelenését ilyen jelentős olvasótábor vár­ja? - kérdeztük Bán Jánostól.- Meglepett, persze, hiszen ahogy az első három kötet, úgy a negyedik is csendben, reklá­mok nélkül jelent meg. Úgy tű­nik, a Hunyadi-könyveknek az olvasók a legfőbb marketingesei. Sokan azért olvasták el, mert ba­rátaik, ismerőseik ajánlották ne­kik. Ennél pedig nincs jobb rek­lám. Ennek köszönhető, hogy hí­re ment a sorozatnak, és a koráb­bi köteteket félévente, évente új­ra kell nyomni. epikus regényfolyammá egé­szülhet ki a sorozat.- A magyar történelem ese­ményei időnként a legmeré­szebb írói fantáziát is túlszár­nyalják. A hadak villámában vannak olyan történetek, ame­lyek önt is meglepték, hogy valós eseményekről van szó?- Millió apró részletre bukka­nok, amit elképesztően érdekes­nek találok. A korona elrablásá­nak története például lenyűgö­zött: szerencsére a tolvajok egyi­ke, Kottannerné, a királynő ko- mornája megírta visszaemléke­zéseit. Az biztosan sokakat meg­lep majd, hogy a regény szerint ki volt a korona valódi tolvaja,- A hadak villáma 1438 nya­rától 1440 végéig követi nyo­mon Hunyadi életét. Mekkora lesz a teljes regényfolyam?- A teljes sorozat nyolc kötet­ből áll. Most járunk a történet közepén, azokban a meghatáro­zó években, amikor kiderül, ho­gyan lesz az „egyszerű” katoná­ból az ország sorsáért felelőssé­get vállaló kormányzó.- A naturális csata- és eroti­kus jelenetek a negyedik kö­tetben is fontos szerepet ját­szanak. Nem enged azoknak a kritikáknak, amelyek kifogá­solják ezeket?- Az volt a célom, hogy a sorozat hű­en tükrözze a valódi középkori életet. A nyolc kötet szándé­kaim szerint olyan tablót fest a középkori Magyarországról, amelyet leginkább Robert Merle Francia históriájához tudnék hasonlítani. Egyszerre történel­mi kalandregény, életrajzi soro­A nyolc Hunyadi-kötet, képünkön a negyedik, történelmi kalandregény, életrajzi sorozat és családregény zat és családregény, amely valós történelmi eseményekre és sze­mélyiségekre alapozva bemu­tatja a béke és a háború min­dennapjait, az emberek élet­módját, szokásait. Azt szeret­ném, ha az olvasó úgy érezhet- né, mintha maga is ott lenne Vi- segrádon, a pa­■ Történelmi kaland­regény, életrajzi sorozat és család­regény egyszerre. Iota folyosóján, amikor eloson­nak mellette a koronatolvajok, mintha ott len­ne a csatamezők véres forgata­gában, vagy a királyi udvarok báltermeiben. Ha a közönség ér­deklődése kitart, a Mátyás korát feldolgozó kötetekkel a teljes magyar középkort bemutató, akit Kottannerné sem mert megnevezni.- A kiemelt filmtervek között két Hunyadi-forgatókönyvről is hallani lehetett az utóbbi időben. Van kapcsolat a forga­tókönyvek és az ön regényso­rozata között?- Az egyik film forgatókönyve Hunyadiról valójában a regény- ciklusom alapján készült, ráadá­sul ennek társszerzője is va­gyok. A történelmi kalandfilm drága műfaj, kicsi az esély arra, hogy sikerül külföldi és hazai tő­kéből összegyűjteni a megvalósí­táshoz szükséges pénzt. Pedig meggyőződésem, hogy nagy szükség lenne rá. Bán János 1968. december 2-án szüle­tett Kecskeméten. Diplomáit Kecskeméten és Szombathe­lyen szerezte. 1989-től a Kecskeméti Lapok, majd 1991-től a Petőfi Népe új­ságírója. Utóbbi lapnál szerkesztő, majd főszerkesz­tő-helyettes. 2005-től a Jász- Nagykun-Szolnok megyei Új Néplap főszerkesztője, 2010-től kiadóvezetője is. 2000 óta publikál regénye­ket, novellákat, képregény- és filmforgatókönyveket. Öt­ször nyerte el a Zsoldos Pé- ter-díjat. Egerben rendezi a Magyar Bányászati és Földtani Hiva­tal, illetve a Magyar Bányá­szati Szövetség a Bányászat és Geotermia 2010 elnevezé­sű kétnapos konferenciát. Az előadások a hazai bányászat jövőjéről, a geotermikus ku­tatásokról szólnak - mondta el dr. Tamaga Ferenc, a Bá­nyászati és Földtani Hivatal főosztályvezetője.- Milyen ma a hazai bányá­szat helyzete?- Ma már csak három mélyművelésű bányánk ter­mel a Dunántúlon. A külszíni bányászat folyamatosan és jól működik, az építőanyagok - kő, kavics, homok - kiterme­lése az elmúlt évtizedben eny­he növekedést produkált, ami a pénzügyi és gazdasági vál­ság hatására megtört.- Melyek a geotermiával összefüggő lehetőségek?- A bányafelügyelethez a 2500 métertől mélyebb geo­termikus kutak tartoznak. Több nagy projekt előkészíté­si fázisban van, amelyek energetikai, erőművi haszno­sítást is jelentenek. Ezek segí­tenek teljesíteni a megújuló energiák felhasználására vál­lalt kötelezettségeinket.- Van-e esély a bezárt bá­nyák újranyitására?- A bányaengedélyek ki­adásánál figyelembe vesszük a takarékosságot. Hogy a va­gyonban károsodás ne követ­kezzen be, azt megóvjuk a jö­vő számára. Folyamatosan folynak most is kutatások, el­lenőrzések. ■ T. B. Dr. Tamaga Ferenc: Több geotermikus projektet tenek elő A játékfüggőség kockázata. Ez volt a fő témája annak a sajtótájékoztató­nak, amelyet Gyöngyösön tartott a Szerencsejáték Zrt. Dr. Demetrovics Zsolt, az ELTE addiktológiai tanszékének adjunktusa beszélt a játékfüg­gőség egyéni és társadalmi kockázatairól. Kialakulásának megelőzésével és a 18 éven aluli fiatalok védelmével kapcsolatos teendőket Gál Mihály, a zrt. osztályvezetője (képünkön) ismertette. A horgászat mentheti meg az idén a Tisza-tavat Mit sem veszített népszerűségé­ből a Tisza-tónál idén a horgá­szat. Az árvíz és a tavaszi kedve­zőtlen időjárás ellenére szeptem­bertől ismét teljes kapacitással mű­ködhettek a horgá­szokat is kiszolgá­ló szolgáltatók. A Tisza-tavi turizmus év eleji krí­ziséből való kilábalás remény­keltő lehetőségét rejti a horgász- turizmus iránti érdeklődés. Az árvíz következtében a Ti- sza-tó területén menedéket talá­ló halak, a rendkívüli halszapo­rulat és a megújult halászati őr­zés híre visszacsalta a tóra az év első felében még kiváró, bizony­talan horgászvendégeket. Kö­szönhetően a már most megmu­tatkozó halbőségnek és a sike­res fogási eredményeknek, erő­södött a Tisza-tó előnyös megíté­lése a magyaror­szági és külföldi horgászok köré­ben. Az új halásza­ti hasznosító, a Ti­sza-tavi Sporthorgász Kft. az idén elkezdett rendszeres ponty­telepítéseken túl célul tűzte ki a rendkívüli halállomány megőr­zését és a horgász törzsközönség visszahódítását. A Tisza-tó hasz­nálóinak viszszajelzései tehát igazolják azt a vélekedést, amely szerint ha az időjárás is engedi, a 2011-es év a horgászok éve lesz a Tisza-tónál. ■ ■ A változások ki­csalták a tóra a horgászokat. November 18-án 15.30 és 17.30 között Eger polgármestere válaszol a HE0L.hu látogatóinak. Kérdéseit On is felteheti, már most. Kattintson www.heol.hu/online-interjirHE0L.hu ONLINE INTERJÚ KÉRDEZZEN ÖN IS! k

Next

/
Thumbnails
Contents