Heves Megyei Hírlap, 2010. november (21. évfolyam, 254-278. szám)

2010-11-09 / 260. szám

4 HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2010. NOVEMBER 9., KEDD MEGYEI KÖRKÉP Milliós bikát pusztítottak el az orwadászok a Mátrában Valóra vált a szépség álma karrier Modellkedne, s vállalkozást is vezetne a diplomázás után Félmilliárdos beruházás segíti a vizek okozta károk elhárítását A megtalálás helye és a nyomok alapján biztosra vehető, hogy orvvadászok végeztek azzal a szarvasbikával, aminek marad­ványaira vasárnap késő este ta­láltak rá a mátrafüredi erdészet munkatársai a Mátrában. Az ál­lat legfeljebb néhány hetes ma­radványait - mint Dudás Béla erdészetvezető elmondta - egy nagy nyílt terület közelében ta­lálták meg. A helyszín már ön­maga is ellentmond a természe­tes elhullásnak, s annak is, hogy egy legális vadászaton megsebzett, s emiatt elpusztult állatról lenne szó. A legfőbb bi­zonyság pedig az, hogy a jószág maradványait beszállították a mátrafüredi erdészethez, s ami­kor „lerakodtak”, a kocsi plató­ján megtalálták a tetemből ki­pottyant lőszert is. Dudás Béla szerint a trófeából ítélve az állat vadgazdálkodási értéke egymil­lió forintra becsülhető. ■ A mátrai erdőkben egyéb­ként évente egy-két ha­sonló esetre derül fény. A mátrai erdőkben évente egy-két hasonló esetre derül fény. A feljelentést most is meg­teszik az ügyben, de az elköve­tők kilétét, illetve felelősségre vo­násukat és a kár megtérülését il­letően nem táplálnak túlzott re­ményeket. A szakember kérdé­sünkre azt is elmondta: bár szi­gorodtak a jogszabályok, az orv­vadászokat mindez kevéssé ret­tenti el ténykedésüktől. Ami rá­adásul nem csak a vadakra néz- ve'életveszélyes. ■ S. P. Dudás Béla szerint a trófea alapján ez egy egymilliós bika volt. a munka mellett még modellkedéssel is szívesen foglalkoznék. Szeretnék részt venni szépségversenyeken. Nigrinyi Csilla sminkel. „A tanulás, Nem esett messze az al­ma a fájától: édesanyja után Nigrinyi Csillát is szépségkirálynővé válasz­tották. Ő lett a Miss Al­pok Adria Heves megyei döntőjének győztese. Csillával a színfalak mö­gött beszélgettünk. Juhász Marianna- Miért jelentkeztél a Miss Al­pok Adria szépségversenyre?- Már nagyon régóta érdekel a divat, mint a szépségipar egyik ága, és úgy gondoltam, hogy ezen a területen is szeret­ném magam kipróbálni, vala­mint arra is kíváncsi vagyok, hogy helyt tudok-e állni ebben a szakmában. Úgy gondoltam tehát, hogy ez a mostani verseny segíthet engem elindítani a szépség és a divat világa felé. Az ismerőseim tanácsára jelent­keztem, hiszen magamtól nem indultam volna el a megmérette­tésen. Most már örülök, hogy rá­vettek és belevágtam, mert na­gyon jó érzés volt, amikor a fe­jemre került a korona.- A kezdet kezdetén milyen eredményre számítottál?- Bár ez volt az első szépség- versenyem, ahol megmérettem magam, mégis egyértelműen az volt a célom, hogy első legyek, és úgy indultam neki a verseny­nek, hogy meg szeretném nyer­ni. Amikor pedig ez az álmom teljesült, nagyon boldog voltam.- Részt vettél valamilyen fel­készítésen, hogy minél tökéle­tesebb legyél?- A szépségkirálynő-választás előtt volt egy hét felkészítő tan­folyam, amikor megtanultuk a koreográfiát, de ennél több nem történt.- Tudod már, hogy szépségki­rálynőként mi lesz a további­akban a feladatod?- Erről még pontos informáci­óim nincsenek, a lányokkal is beszélgettünk az öltözőben ar­ról, hogy vajon mi lesz, ha vala­ki megnyeri a versenyt, de a pon­tos választ senki nem tudta. Az biztos, hogy a Miss Alpok Adria országos döntőjén én képvise­lem majd a megyét, remélem, abban is segít majd valaki, hogy erre a versenyre felkészüljek, mert ezt is nagyon szeretném majd megnyerni.- Hogyan telnek egy királynő mindennapjai?- Tanulok a Budapesti Gazda­sági Főiskolán, gazdálkodás- menedzser-asszisztens szakon. Ha pedig megkapom a diplomá­mat, akkor egy fittness centert szeretnék kialakítani, mert na­gyon fontosnak tartom a test­mozgást, és szeretnék segíteni másoknak is abban, hogy for­mába tudják hozni magukat. Eb­ben segítenek a tanulmányaim is, hiszen egy vállalkozás bein­Nigrinyi Csilla született: 1991. május 7., Gyöngyös iskolái: II. Rákóczi Ferenc Általános és Művészeti Is­kola, Gyöngyös; Berze Nagy János Gimnázium, Gyön­gyös; Budapesti Gazdasági Főiskola. nyelvtudás: középfokú an­gol nyelvvizsga. HOBBIJA: a tánc. dításához jól jönnek a gazdasá­gi ismeretek. De ez még egy ki­csit messzebb van, mert most töltöm a szakmai gyakorlatom, csak ezután fogok diplomázni. A hobbim a tánc, amit már tizenöt éve gyakorolok, és na- gyon-nagyon szeretem. Most már csak hip-hopot táncolok, je­lenleg az a kedvencem, de ko­rábban szinte mindent kipróbál­tam, például balettoztam és nép­táncoltam is.- Diplomásként is szívesen maradnál a szépségiparban?- Igen, tervezem, hogy a tanu­lás, a munka mellett még a modellkedéssel is foglalkozom majd. Szeretnék részt venni fotó­zásokon, és még egy pár szép­ségversenyen is szívesen elin­dulnék.- A családodban volt már va­laki, aki hasonló eredményt ért el szépségversenyen?- Anyukám nyert már szép­ségversenyt annak idején, ami­kor még tanult, akkor őt válasz­tották meg az iskola szépének, és élnyerte a Miss Gólya címet a gyöngyösi főiskolán. Az Európai Unió 491 millió forint­tal támogatja, az önkormányzat pedig 55 millió forint önrésszel járul hozzá, hogy megépüljön az a beruházás, amely Egerszalók belterületi vizeinek elvezetését szolgálja. A tegnapi projektnyitón Tőgyi Gábor polgármester hang­súlyozta: a szalóki vizek kezelése ezúttal komplexen sikerült, hi­szen korábban megtörtént a Laskó rekonstrukciója, most fog­nak bele a falun belüli csapadék­víz elvezetésébe, egy harmadik fázisban pedig a község felett lé­vő 4 millió köbméteres tározó, benne a gát rendbetétele szere­pel a tervekben. ■ A egerszalóki vizek kezelése ezúttal komp­lex módon történik. A polgármester a sikeres pá­lyázat kapcsán elmondta azt is, hogy tekintettel az igen jelentős önrészre, egy kicsit szorítani kell majd a nadrágszíjon, hiszen egy 220 milliós költségvetésű te­lepülés számára az 55 millió fo­rint igen jelentős tétel. A pro­jektnyitón a jövő év november végéig befejeződő program rész­leteit Boros Tamás projektme­nedzser ismertette, a kivitelező Mátra Közmű Kft. ügyvezetője, Kocsis Sándor a konkrét teen­dőkről szólt. ■ Céglátogatás és vetélkedő a szakmákért A Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara a megfelelő kép­zettségű munkaerő biztosítása érdekében a megye három na­gyobb településén pályaválasz­tási programokat szervez. Gyön­gyösön és Egerben - közösen a munkaügyi kirendeltségekkel - pályaválasztási kiállítást tarta­nak. Előbbi városban november 10-én az új sportcsarnokban, utóbbiban november 16-án a körcsarnokban lesz a rendez­vény. Lesz pályaválasztási vetél­kedő is, az első három helyezett csapat elutazhat tavasszal a Szakma Sztár Fesztiválra. A hé­ten szerdán és csütörtökön há­rom középiskola diákjai cégeket is látogatnak Egerben. ■ A közönség mindig nevetni akar, nem pedig töprengeni színház Tartozni valahová - valójában ez, és a játék szeretete viszi előre a csapatot lassan már hat évtizede Jankovits Jenő neve elválasztha­tatlan a Gyöngyösi Játékszíntől. Ötvenhat év után ez egyáltalán nem csoda. Hol kezdjük? - fordítja meg rögtön a szerepeket, és kérdez, amikor leülünk beszélgetni. Ja­vaslom, semmiképp se a legele­jén, az '54-ben alakult váltógyári alkalmi együttesnél, mert akkor a sosem érünk el a Gyöngyösi Já­tékszín jelenéhez. Ebben meg­egyezünk.- Kevés olyan ember van, aki ötvenhat esztendeje vezeti a ma­ga alapította csoportot - jegyzi meg a Magyar Köztársaság Bronz Érdemkeresztjével kitüntetett Jankovits Jenő. - Belegondolni is sok, hogy mennyi érán kellett át­vezetni a csapatot. De sike­rült Mert sosem politizál­tam, és a csoportban sem tűrtem meg soha a politi­kát. Persze, a kultúra nyel­vén mi is „politizá­lunk”, de ez na­gyon messze van a pártpo­litikától. És ez így van jól. A tőle meg­szokott len­dülettel, mégis olykor tőmondatok­ban beszél. Hogy mennyi ve- sződséggel jár egy Jankovits Jenő: a könnyű műfaj amatőr társulat az egyik legnehezebb mindennapjait irányítani. Elsősorban a külső körül­mények miatt. Mert a Gyöngyösi Játékszínben egyébként - ha olykor van is „kanálcsör­gés”, mint min­denhol - egy jó csapat dolgozik, csupa olyanok, akik imádnak játszani. Csak így lehet.- A színpadi ember számára i a legfontosabb a I közönség, csupa nagybetűvel. És a közönséget ak­kor lehet jól szol­Jankovits Jenő Losoncon született 1931-ben. Családja 1948-ban költözött Gyöngyösre. Munkahelye nyugdíjazásá­ig: MÁV Kitérőgyár. Gyöngyös Város Díszpolgá­ra, Pro Civitate kitüntetett. A losonci Kármán József Színház örökös tagja. gálni, ha a csoport elkötelezett. Ha a tagok összetartanak. Össze­tartoznak. Mert kell tartozni va­lahová. Ez hajtja lassan hat évti­zede előre a Játékszínt. Mi egy­máshoz tartozunk - állapítja meg az egy híján nyolcvanesztendő­sek megkérdőjelezhetetlen böl­csességével. S ha már a kérdője­leknél járunk, odabiggyesztem az örök kérdőjelet: magas kultú­ra vagy könnyű műfaj?- A könnyű műfaj egyáltalán nem könnyű. Az emberek nevet­ni, szórakozni szeretnek, és ke­vésbé töprengeni súlyos monda­tokon. De manapság cseppet sem egyszerű megnevettetni az embe­reket, elfeledtetni velük egy-két órára, hogy mondjuk nincs befi­zetve a gázszámla. Jankovits Jenő nem „csak” a kö­zönség szeretetére, a színpadi si­kerekre büszke, de arra is, hogy sok száz színjátszóval dolgozott eddig, akik közül néhányan szí­nészi pályára is kerültek. De sok­kal fontosabbnak tartja, hogy a kezdetek óta színházba járó, szín­házat szerető és értő emberek ke­rültek ki a csoportból.- És ez a lényeg - teszi hozzá nyomatékkai, majd mintegy mellékesen megjegyzi: holnap is játszunk. Mert a hívásnak, felké­résnek eleget kell tenni. S hogy meddig? Amíg az egészség enge­di. Amíg a biztos hátteret adó család tolerálja. És amíg a kisze­melt utód át nem veszi a stafétát. De az se úgy lesz majd, hogy „mától te csinálod, Csilla”. Ha­nem csak szépen, fokozatosan. Kicsit lassítva, inkább a háttér­ből segítve. Mondhatnánk: amúgy öregesen - már ha ez a szó illene Jankovits Jenőre bár­miképp is. De nem illik. ■ S. P. 1 c * *

Next

/
Thumbnails
Contents