Heves Megyei Hírlap, 2010. október (21. évfolyam, 229-253. szám)
2010-10-07 / 234. szám
2010. OKTÓBER 7., CSÜTÖRTÖK - HEVES MEGYEI HÍRLAP 5 MEGYEI KÖRKÉP Tévelygések ételeink világában konyhaművészet Az elfeledett s Nincs annál bosszantóbb, mintha egy mutatós, középkorinak mondott tálon feltűnik a burgonya vagy a paradicson, esetleg mákos gubát kínálnak desz- szertnek... Szuromi Rita Konyhaművészetünk - bármennyire is világhírű - tele van tévedésekkel. Itt van példának okáért a mondás, hogy magyar ember evés közben nem beszél. Pedig nagyon is beszél, példa erre Mátyás király, akinek híres lakomáin be nem állt a szája, mégsem volt egyetlen folt sem a ruházatán. Villát sem használt, hiába, hogy felesége, Beatrix 1486-ban evőeszközöket rendelt Modenából, a villa azonban csak nem akart megjelenni az uralkodó Mátyás kezében. Aztán itt van a paprikás csirke, mint magyar specialitás. A baj csak az, hogy a paprika viszonylag fiatal fűszer a magyar konyhában, akárcsak a mák, a paradicsom, illetve a ma már nélkülözhetetlen burgonya. Ám egy tálból lehet cseresznyézni, falatozni, az nagyon is magyar és nagyon is középkori. Az eredete pedig oda vezethető vissza, hogy annak idején a gyümölcsöket, sülteket hatalmas tálakon szolgálták fel, és akik megkívánták, azok valóban egy tálból ették. Igazi magyar kuriózum a „nyereg alatt szárított hús” is.- Szó sincs azonban arról, hogy nyers húst ettek volna - meséli dr. Csiffáry Gergely történész -, hanem ez esetben egyfajta hús- lisztről volt szó. A sült vagy főtt húst a csontról lekaparták, megszárították, és ezt a porított húst - amit sóval tartósítottak - szállították magukkal a magyarok. Nagy Lajos hadjáratainak idejéből maradt ránk elkészítésének receptje is: forralt vízbe dobták, amelyben a húsliszt gadt, vagyis majd hogynem levespor volt. Hús azonban nem mindig jutott az asztalra. A tatárjárás után akkora szegénység borult az országra, hogy a né■ Böjti menü, egri püspök módra IRATOK MEGŐRIZTÉK Hippo- lit, az egri püspök 1520-as böjti menüjét. Eszerint elfogyott 100 kis hal, 1 nagy viza, 7 másik féle hal, 1 csuka, rizskása, dió, 48 tojás és 20 kenyér. A püspök udvartartásában 245 embert jegyeztek, közülük 36 az étkeztetés körül tevékenykedett. pék mályvát, tököt és bürökgyökeret ettek, a fekete kenyérnek is nagy becsülete volt. A történész szerint középkori konyhánkból számos adat maradt fenn. Ismert például az egri vár 1550-es fűszer-összeírása, amelyben szerepel gyömbér, szegfűszeg, sáfrány, keserű mandula és piper. Húsételből is alaposan megsütve, több és változatosabb fogyott a régi korokban, mint manapság.- A piperről nagy viták folynak - említi dr. Csiffáry Gergely -, hiszen volt olyan település, amelynek jobbágyi szolgáltatásai közé tartozott, tehát bors semmiképp nem lehetett. Az is igaz, hogy a paprikát először Kolumbusz hajóorvosa hozta be az Újvilágból, és Izabella királynőnek ajándékozta dísznövényként. Még 1570- ben Zrínyi Miklós nevelőanyja, Szécsi Margit is csak gyógy- és dísznövényként tartotta. A hagyma és a fokhagyma domináns volt a magyar konyhában, akárcsak a szalonna. Utóbbival szemben a németek a vajat és a sajtokat jobban kedvelték, amint ezt megőrizték az egri vár A dísznövények nagy diadala Európában MIND A PAPRIKA, mind a paradicsom dísznövényként kezdte európai pályafutását - emlékeztet dr. CSIFFÁRY GERGELY (képünkön). Az utóbbit még 1760- ban is dísznövényként írták le, kutyaszőlő vagy ebszőlő néven. A paprika diadalút- ja hasonlóképp indult. Robbanásszerű elterjedése Napóleonnak köszönhető. A kontinentális zárlat idején a hagyományos fűszerek behozatalának nehézségei közepette „virágzott fel a jövő” a paprika számára. Vagyis aki a középkorban paprikás csirkét mond, az nem mond igazat. középkori iratai is. Az utóbbi évszázadokban sajnos sokféle fűszernövény és húsféleség kopott ki a napi táplálkozási gyakorlatból. A nyúl-, a vad- vagy a halfogyasztás is minimálisra csökkent, helyette a sertés és a szárnyasok kerültek előtérbe. Nincs ma már az asztalon fogoly, császármadár, viza, emellett potyka és menyhal is ritkán kerül konyhakés alá. Nincs súlyom se, amely a szegényebb néprétegek kedvelt eledele volt a Tisza mentén. A súlyomból - amit ettek nyersen, sütve, csemegeként is - még kenyér is készült. Utóbbi ma már igazi kuriózum az étlapok kínálatán. Heves megye északi részén a palócok étkei most többnyire burgonyával készülnek. A középkorban ezt a nagy mennyiségben fogyasztott kenyér pótolta. Arról sem szabad megfeledkezni, hogy a napi háromszori vagy ötszöri étkezés sem volt divat. Ehhez képest konyhánk jóval egészségesebb és változatosabb volt. Dr. Csiffáry Gergely szerint a határhasználó népek kiválóan ismerték a természet kincseit, legyen szó gombáról, kamilláról, csipkéről. Húsételből is több és Középkoriul főzni ma nagy felelősség nagy Zoltán gyöngyösi királyi főszakács szerint a középkor népe sokkal változatosabban és fűszeresebben táplálkozott, mint mi. Köretet nem ismertek, helyette sűrű mártásokat használtak, amelyeket kenyérrel „tunkoltak” ki. Domináns íz volt a hagymáé, a fokhagymáé, kedvelték az édesebb mártásokat is. Aki középkori fogásokkal akarja vendégeit elkápráztatni, annak bizony nem árt egy kicsit kutatni, ahogy tette Nagy Zoltán is. Ő a Magyar Kereskedelmi Múzeumban lelt XTV-XV. századi leírásokra. változatosabb fogyott, mint manapság. Egy jó szakács pedig igazi kincsnek számított. Nem véletlen, hogy egyes családok címerében ma is ott díszük a hal vagy a nyúl, amelynek elkészítése meghozta a rangot és címet a famíliának. A költészetre szükségük van az embereknek A Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár, valamint a Dsida Jenő baráti kör szervezésében tartott esten Gömöri György mutatta be a nemrégiben elhunyt poétát, Sulyok Vincét. Az Angliában élő Gömöri György költőt kérdeztük.- Hogyan értékeli Sulyok munkásságát?- Sulyok Vincét nagyon régen ismerem. Leveleztünk és barátkoztunk. Ez egészen a haláláig tartott, és nagyon sajnálom, hogy már csak posztumusz jelenik meg a most bemutatott kötete. Jeles költőnek tartom, aki nem kapott olyan elismerést Magyarországon, mint amit megérdemelt volna. Norvégiában, ahol élt, nagyon szépen képviselte a magyar irodalmat.- Mennyire van keletje a költészetnek Angliában?- Angliában a költészet minimálisan olvasott műfaj. Vannak persze kivételek. De valami kell még hozzá, hogy szenzáció legyen belőle. Egyébként egy-egy verseskötet pár ezres példányszámban jelenik meg. Egy kevésbé ismert költő, ha pár ezer példányban eladatik egy év alatt, az már siker.- Mi a helyzet Magyarországon?- Majdnem katasztrofális. Ott tartunk, hogy a kiadóknak fizetnek a költők, hogy megjelenhessenek. Harminc éve nem csak Illyés Gyulát, Nagy Lászlót, mindenkit olvastak, a Szép versek kötetből hihetetlen, mennyit adtak el. Remélem, megváltoznak a dolgok, mert a költészetre szükségük van az embereknek. ■ S. B. S. Gömöri György: A kiadóknak fizetnek a költők, hogy megjelenhessenek EGYPERCES INTERJÚ Rétisast és fekete gólyát is láttak a megfigyelők Kiállítás az ötven év felettiek életéről koroltó Egy hétig látható a régiós fotópályázat tárlata a megyeszékhelyen Heves és Kelet-Borsod hét helyszínén lesték a madarakat az Európai Madármegfigyelő Napok résztvevői október első hétvégéjén. A nemzetközi verseny két megyénkbeli helyszínén, Egerszalókon a víztározónál és a Tisza-tónál, Poroszlón gyűrűzésre is alkalmuk volt a madarak barátainak. Harminchat madárra került itt gyűrű, köztük tüzes, illetve sárga fejű királykára és szajkóra. Balázsi Péter, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) Bükki csoportjának önkéntese elmondta, a versenyben az idén kicsit elmaradtak a magyar eredmények a megszokottól, hiszen korábban minden kategóriában az első háromban végeztek hazánk madarászai. Az idén az ország száztíz helyszínén 215 ezer madarat figyelt meg a 2300 résztvevő, ebből a bükki csoport hét helyszínén 8500 szárnyas röptét követte 12ó megfigyelő. A helyszínek számában Európában a negyedik, a megfigyelt madarakéban az ötödik, a résztvevők sokasága szerint a hatodik helyet szereztük meg. A kedvezőtlen időjárás riasztotta el a ma- dárlesőket. Idén különlegességek voltak a kis kócsagok és a vörös gémek, amelyek nem szokták októberig halogatni a költözést, de láttak rétisast, halászsast, fekete gólyát is. ■ G. R. Kiállítás nyílt Egerben a Koroltó elnevezésű országos és regionális fotópályázatra beérkezett művekből szerdán a Bartako- vics Béla Közösségi Házban. A Nemzeti Erőforrás Minisztérium és a Progress közösségi foglalkoztatási és társadalmi szolidaritási program felhívására országszerte 430 képet küldtek be 97 alkotótól. A pályázat célja az volt, hogy bebizonyítsa: idősebb korban is lehet aktívan, érdekesen és önkiteljesítő módon élni.- Az észak-magyarországi ré- | gió igen jól szerepelt, a 22 be- '1 küldött kép közül 16-17 érdé- | mes a kiállításra - mondja Ben- | ce Ottó szervező. - Négy téma- I körben lehetett pályázni, minA fotópályázat kiállításának egri megnyitója a Bartakovics-házban denütt másik volt a legnépszerűbb. Itt az időseket mint példaképet bemutató, illetve a közösségi élményeiket megörökítő témák voltak a kedveltebbek. A tárlat is mindenütt más, hiszen elsősorban az adott vidékről beküldött alkotásokat állítják ki. A zsűri régiónként három képet díjazott anonim módon, tehát a beküldő nevének ismerete nélkül. Utólag derült ki aztán, hogy Észak-Magyarországon az első két helyezést valójában ugyanaz az alkotó, Kerekes István nyerte meg. A harmadik díjat nálunk nem adták ki. A tárlat szeptember 13-ig látható az első emeleti kiállítóteremben. ■ Sz. K. K K t ) T 4
