Heves Megyei Hírlap, 2010. október (21. évfolyam, 229-253. szám)
2010-10-06 / 233. szám
2010. OKTÓBER 6., SZERDA - HEVES MEGYEI HÍRLAP 5 MEGYEI KORKÉP Műtéttel jött a baj, pénz nincs sorscsapás Maradandó egészségkárosodást szenvedett el egy fiatalasszony Millióktól esett el a család, mert lebénult az édesanya. A hónapok telnek, de a segítség csak nem akar megérkezni. Négyessy Zita Anna negyven év körüli asz- szony, a megyében él. Még 2007 őszén iszonyatos fejfájásra panaszkodott. Az egri kórházban az MR-vizsgálat kimutatta: agyalapi értágulata van, amit azonnal műteni kell. Miskolcra került kórházba, ahol megvizsgálták, és közölték, hogy három hetet várnia kell, mert lehet, hogy az értágulat helyrejön magától. Hazaküldték, de megígértették vele, hogy semmivel sem erőlteti magát. Nyugtátokat kapott és feküdnie kellett. Három hét után az érfestés kiderítette: az értágulat az agytörzsbe ékelődött, csak koponyafeltárással műthetik. Az operáció 2008 elején megtörtént, de az asszonynak lebénult a fél oldala, megsüketült az egyik fülére, megsérültek az arcmozgató idegei, emiatt eltorzult az arca. Az orvos azzal biztatta: egy év alatt helyrejön. Ez sajnos a mai napig nem történt meg. Nyolcvan százalékban rokkanttá minősítették. S bár járni már tud, de egyensúlyzavarral küzd, megmaradt a kettős látása, a finom mozgás nem jött helyre a kezében. Nem tud emelni, cipelni. Segítségre szorul a bevásárláskor, a takarításkor, nem vezethet autót, nem tud írni. Felkeresett Miskolcon egy ügyvédet, aki levélben fordult a kórházhoz. Az intézmény hajlott a peren kívüli egyezségre. Továbbították az iratanyagot a biztosítónak.- Ez még májusban történt - jegyezte meg az asszony. - Tudtommal konkrét összegről még szó sem volt. Az ügyvéd arról tájékoztatott, hogy a biztosító által felajánlott összeg ismeretében ülnek le tárgyalni. De hiába várok, csak telnek a hetek, a hónapok, és semmi sem történik. Magasabb összegről lenne szó, mert az asszony műtétjekor még több mint két évtízed lett volna a nyugdíjig. Ez minimálbérrel számolva is több millió forint kiesést Alapos vizsgálat derítette ki Anna betegségét. Többórás volt a műtét, négyszázötven napos a kórházi kezelés. Képünk illusztráció. Nem tud emelni, cipelni. Segítségre szorul a bevásárláskor, a takarításkor. jelent a családja számára. Anna jelenleg 34 ezer forint rokkantnyugdíjat kap. Azt mondja, az esztétikai hiba nem gátolná, ha olyan munkája lehetne, ahol nem emberek között dolgozik. De jelen állapotában, az állandó szédülés miatt el sem juthat egy munkahelyig. Amikor arról kérdeztem, hogyan fogadta állapotát a család, csendesen csak annyit mondott:- A kezdetekben a férjemet és a gyermekemet nagyon megviselte az esztétikai látvány és az ilyenfajta mozgáskorlátozottság. A lányomat nagyon bántotta, hogy ilyenné váltam, és a közvetlen családtagokon kívül senkit sem engedett a közelembe. Hosszú idő kellett, hogy képesek legyenek elfogadni a helyzetet. A folyamatos rehabilitációnak köszönhetően valamennyire javult az állapotom. Ehhez persze rengeteg pénz kellett. Hosszadalmas volt, míg megkaptam a közgyógyellátási jogosultságot. Négyszázötven napot voltam kórházban. Elvonatkoztatva Anna esetétől, más forrásból megtudtuk: a beteg közvetlenül, vagy ügyvédet fogadva fordulhat az őt ellátó kórházhoz a kártérítés iránti igényével. Az egészségügyi intézmény a felelősségbiztosítója közreműködésével a kárigény jogosságát kiA biztosítónál nagyon türelmesnek kell lenni AZ ALLIANZ HUNGÁRIA ZRT. VPzérigazgató-helyettesétől, Horváth Andreától megtudtuk, hogy a peren kívüli megegyezéseknél a kórház felelősség- biztosítási limitje irányadó lehet, és előfordulhat, hogy ez eltér a károsult által remélt kártérítés összegétől Általánosságban elmondható, hogy mind az egészségügyi szolgál- tató/biztosított, mind a biztosító oldaláról hosszú és alapos vizsgálat, belső vizsgálat előzi meg az állásfoglalás kialakítását, jellemzően ez fél évet is igénybe vehet. Ezen vizsgálatok után történik meg a nyilatkozattétel a károsult felé. A Ptk. szabályai alapján a károsult a kártérítési igényét a kárt okozó szolgáltatóval szemben érvényesítheti. A kár mértékének megállapítása a Titoktartás miatt nem nyilatkoznak DR. MAKSA ELEONÓRA, ö Borsod-Abaúj Zemplén Megyei Kórház jogtanácsosa lapunk munkatársának érdeklődésére elmondta, hogy ezzel az esettel kapcsolatban semmiképpen sem nyilatkozhat, mégpedig mindaddig nem teheti meg, amíg a be- ton magánokirati mában fel tem menti a kórházat az orvosi titoktartás kö- tele- zettsé- ge alól. benyújtott kárigény függvényében történik. A vagyoni kártérítés elbírálása a károsult bizonyításától függ, melyeket számlák, dokumentumok benyújtásával igazolhat. A „nem vagyoni" kártérítési igény megállapítása a kialakult bírói gyakorlat alapján történik. A kártérítési összeget a biztosító és a biztosított kórház közösen állapítja meg. vizsgálja és a kárigényt vagy elutasítja, vagy egyeztetést kezdeményez a kártérítés mértékére vonatkozóan.- Nem ismerte el feltétel nélkül a kórház, soha nem írták le, hogy hibáztak - bocsátja előre dr. Lichy József, a panaszos jogi képviselője. - Egyelőre tárgyalunk, peren kívüli egyeztetés folyik. Ilyenkor még nem kell bizonyítani. Ha sikerül megegyeznünk a kártérítés összegében, úgy nem kell pert indítanunk. A kórház egyébként hajlik rá, hogy ügyfelem kártérítést kapjon. Csakhogy nem ők fizetnek, hanem a biztosító. S a társaság nyilvánvalóan kevesebb pénzt adna, mint amennyit ügyfelem kapni szeretne. Ha perre kerül sor, akkor elkerülhetetlen az orvos szakértői eljárás. Nagyon nehéz összeg- szerűsíteni, mert a beszédkészség, az arcmimika, az arc esztétikai megjelenése is károsodott. Hátrány éri az ügyfelet az emberi kapcsolatokban, végtelenül kellemetlen a mindennapi életben, még akkor is, ha a munka- képességét részben vagy teljes egészében visszanyerné. Az ügyvéd megemlítette: az orvosi kártérítési ügyek a legbonyodalmasabbak, nem oldódnak meg egyik napról a másikra. EGYPERCES INTERJÚ Tradicionális közösségek mai üzenete Ma kezdődik az egri várban az a konferencia, amelynek témája a tradicionális agrárközösségek, szövetkezetek múltbeli működése, az évszázados tapasztalatok jövőbeli hasznosítása. A program szervezője az egri főiskola történettudományi doktori iskolája, a történeti segédtudományok tanszéke, támogatója a Dobó István Vármúzeum. Dr. Petercsák Tivadar tanszékvezető egyetemi tanárt kérdeztük.- Mi irányítja a figyelmet a tradicionális agrárközösségek felé?- Az elmúlt évszázadokban a szántóföldeket családi keretek között művelték, az erdők, a legelők, a szőlők, a tavak közös művelés alatt álltak. Ezekre jött létre a közbirtokosság, a hegyközség. E szervezetek a rendszerváltás után újraszerveződtek, ezért fontos, hogy beszéljünk a gyökerekről is.- Mi az átemelhető az előző századokból a jelenbe?- E közösségek képesek voltak nagyon jól szervezni a munkát, érvényesíteni az adott közösség érdekét. A tradíció és a megújulás volt jellemző rájuk, ahogy most is erre van szükség.- Hogyan jut el a konferencia anyaga az érintettekhez?- Várhatóan jövőre az egri főiskola gondozásában megjelenik egy kötet, amely tartalmazza a konferencia anyagát. Erre biztosíték a Magyar Néprajzi Társaság és az MTA miskolci területi bizottságának támogató részvétele is. ■ Sz. R. Dr. Petercsák £ Tivadar: jL» | Erdélyben ma is létezik a közbirtokosság, Vendégdiákok Neumiinsterből. Egy hetet töltött a neumünsteri Alexander von Humboldt Schule 16 tagú csoportja Egerben, a Dobó István Gimnázium vendégeként. A 17 éves múltra visszatekintő cserekapcsolat részeként a német fiatalok megismerkedtek megyeszékhelyünk nevezetességeivel, jártak a fővárosban, a Bükkben, tanórákra is bepillanthattak, megfordultak családoknál. Képünk a Szantoferben tartott búcsúestjükön készült. A dobósok jövő áprilisban utaznak Észak-Németországba. Élményközpontú kínálatra van szükség turizmus Az országban elsőként fogtak össze a térség szereplői Az egri, az egerszalóki és a mezőkövesdi turisztikai desztillációs menedzsment (TDM) összefogásából született meg az országban elsőként még tavaly ősszel a ma már 21 tagot számláló Eger Térsége TDM. A szervezet - amely Szilvásvárad és Bélapátfalva csatlakozását is várja - 96 millió forintnyi állami támogatáshoz jutott, amit a hozzájárulásokból 113 millióra egészítettek ki, e forrást pedig két év alatt többek között eszközbeszerzésre, marketingre és továbbképzésre fordíthatja. Minderről Pataki Sándor, az Eger Térsége TDM elnöke beszélt a Hírlapnak. - A legfőbb feladatunk a marketing: a pénz 30 százalékát e célra fordítjuk. Ugyancsak 30-30 százalék megy az eszközbeszerzésekre, kutatásokra és praktikus tanulmányok készítésére, a fennmaradó rész a működési kiadásokat fedezi - jelentette ki a szakember. A részletekről szólva elhangzott: hét település kap úgynevezett „touch info”-t, azaz elektronikus köztéri turisztikai információs pontot, ezekből lesz két mobil változat is, azok pedig, akik turisztikai vásárokra járnak, kiállítási installációt is. Emellett - a helyi TDM-eken keresztül - anyagilag is támogatják a turisztikai vállalkozások Fő cél a térség iránti érdeklődés felkeltése. promócióját, de figyelmet fordítanak arra is, hogy pozitív hírek jelenjenek meg az érintett településekről az országos sajtóban. Mindezzel a térség iránti érdeklődés felkeltése a szándék, legyen szó csoportos vagy éppen egyéni beutaztatásról. A külföldi piacra is figyelmet fordít a TDM: itt a fő küldő országok jöhetnek szóba, így Szlovákia, Dél-Lengyelország, Kelet-Auszt- ria. Ez utóbbi helyen csatlakoznak a „Dunától keletre is van Magyarország” szlogennel futó akcióhoz.- Lényeges - húzta alá a TDM elnöke -, hogy élményközpontúvá tegyük a kínálatot. Ennek érdekében településenként egy- egy kiemelt rendezvény marketingjét is segítjük. Utóbbin, illetve az eszközbeszerzéseken túl a szakmai továbbképzésre, a nyelvoktatás támogatására is nagy hangsúlyt fektet a TDM, de „levélakciókkal”, profin összeállított DM- levelekkel is „bombáznák" azokat, akik egyszer már megfordultak a térség valamely kereskedelmi szálláshelyén.- A legfőbb célja ennek a marketingnek elsősorban a szállást foglaló turisták számának, egyúttal pedig a vendégéjszakák mennyiségének növelése - tette hozzá Pataki Sándor. ■ 1
