Heves Megyei Hírlap, 2010. október (21. évfolyam, 229-253. szám)

2010-10-28 / 251. szám

14 Egy régi történet Régi történet, elmesélem most neked Ülj le mellém, hallgasd etörténetet. Volt egy kislány, így kezdődik a mesém, Ez a kislány voltam én. Volt egy apó, a kislány szerette, S az apónak a kislány volt a mindene. Volt egy fiú, a kislány nagyon szerette, De a fiú őt tán észre sem vette. Egyszer csak a kislány zokogni kezdett, Szíve fájt, mert valakit elvesztett. Hová ment az apó, Kérdezgette sírva, Álmodni, felelték, egy hosszú útra. A fiút a kislány nem látta sokáig, Végül elfeledte. Az apót, a szerelmet, s a múltat eltemette. De képzeld apó, a fiú újra előkerült, A leány szívébe boldogság hevült. Most is szereti őt, de már nem úgy, mint régen. Látod apó, ez a szép ebben a történetben. Vége van a mesének, Menj pihenni végre, Este látni foglak, Ha felnézek az égre. ■ Vincze Gizella Szilágyi Erzsébet Gimnázium StróFAragó Olykor jó, olykor pedig nagyon rossz dolog fiatalnak lenni. Tu­dom, hisz én is az vagyok még, tele célokkal, elhatározásokkal, amelyekről most úgy gondolom, hogy majd egyszer valóra vál­nak. Ám ezeket nem én, hanem a sors irányítja. Még túl fiatal vagyok ahhoz, hogy meg tudjam indokolni, mi az a tapasztalat, ami miatt így érzek. Talán a ren­geteg gyerekkori csalódás. Azok a gyerekfájdalmak, amelyeket felnőttkorunkban vissza fogunk sírni, vagy éppen nevetni fogunk rajtuk. Gondolok itt azokra az esetekre, amikor nem olyan je­gyet kaptunk, amilyenre számí­tottunk, vagy éppen a fiatalkor meghatározó jelenségére, ame­lyet úgy hívunk: szerelem. Én személy szerint nem éltem még át, de ezerszer és ezerszer ta­pasztaltam másokon. Van sok álmom. Ezernyi és ezernyi terv, melyeket szeretnék véghezvinni, és legbelül érzem, hogy hosszú az út, és nemegy­szer fogok még csalódni, amíg végigérek rajta. De tudom, ben­nem van a lehetőség, hogy elér­hetem a vágyaimat. mCseteÉva Viktória EKF Gyakorló Gimnázium Boszorkányok akkor, s most vasorrú A nőket az ördög szövetségesének tartották $ ' •*= ' f HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2010. OKTOBER 28., CSÜTÖRTÖK A középkorban az em­berek közül csak keve­sen tudtak írni-olvasni, és a természeti csapá­sokért, súlyos be­tegségekért egy túl­világ! hatalmat tettek felelőssé: az Istent vagy az ördögöt, aki meg­büntette őket. Úgy tar­tották, hogy amire nincs magyarázat, amögött mágia rejlik. De kik is azok a bo­szorkányok? Akiket a nép az ördög cimboráinak hitt, ám ők va­lójában a po­gány népek sámánjai, táltos- asszonyai vol­tak, akik jö­vendöltek, be­tegeket gyó­gyítottak, és ők voltak a kapcsolat a túlvilági ha­talommal, amiben az emberek hittek. S mivel a keresztény papok Istennel kommunikáltak, eb­ből következik, hogy a pogány „papok és papnők" csakis az ördög szövetségesei lehettek. Óz a nagy varázsló, W.I.T.C.H, az eastwicki bo­szorkányok, Harry Potter, a vasorrú bába, Merlin, és még sorolhatnám. Ezek­nek a varázslóknak és boszorkányoknak a ne­vei bizonyára minden korosztálynak ismerő­sen csengenek a tévé­filmekből és a mesék­ből. Ma már valóban csak mesefiguráknak tekintjük őket, de ré­gen igenis üldözték és elítélték azokat, akiket az ördöggel való cimborálás vádja ért. VIII. Ince pápa 1484-ben rende­letet adott ki, amelyben elítélte a boszorká­nyokat. Leírta, mennyi bajt és rossz dolgot okozhatnak, és támogatta az inkvizíciót is. A bulla egyértelműen a pogá- nyok ellen hergelte a hívőket, így még jobban elhatalmaso­dott a boszor­kányüldözés. Emellett ki- alakult egy ki­sebbfaj­ta nő­gyűlö­let is, mert valami­ért az emberek a nőket tartották hajlamosnak arra, hogy rabul esnek, ha a gonosz meg­környékezi őket. Ezzel egy időben a boszorkányperek is népszerűek let­tek Európában, bár többségüknek sem­látta varázsitalt kotyvasztani, azonnal elítélték. A banyák ábrázolása az idők folyamán sokat változott, ahogyan a Kialakult a nő- gyűlölet, mert úgy tartották, a nők rabul esnek, ha a gonosz megkör­nyékezi őket. hozzájuk való viszonyulás is. Eleinte fia­tal, karcsú nőkként jelen­tek meg a könyvekben, csak később, a 19. században vált elterjedtté a csúnya, pú­pos öregasszony-ábra. Szerencse, hogy manapság már nincsenek boszorkány- perek, és senki sem fél attól, hogy éjjel megtámadja egy seprűn lovagoló idős hölgy. Mindenesetre azért nem árt vigyázni! ■ Tuza Dorottya Szilágyi Erzsébet Gimnázium Piszkavas, nyavalyalánc és rituálék mi valóság­alapja nem volt. A konti­nensünkön las­sanként elterjedő babona a 15. század­ra tömeges boszor­kányüldözéssé fa­jult és a máglyákon ezrével égtek el a „Sátán szeretői”. Annak idején a tör­vénykezés sem a mai keretek között folyt, hiszen a vádlottnak kellett bebizonyíta­nia, hogy nem állt kapcsolatban az ördöggel. Ám ahogy azt a törté­nelmi könyvek­ből, leírásokból tudjuk, nem sok értelme volt a magyarázko­dásnak, mert ha valakire egyszer rásü­tötték, hogy boszi, vagy valaki azt ál­lította, egy BOSZiNAK sok min­denre van szüksége ahhoz, hogy teendőit elvégezhesse. Ezeket pedig erre speciali­zálódott boltokban lehet csak beszerez­ni, amelyeket Latin- Amerikában vagy Los Angeles mexikói negyedében is talál­hatunk. Van itt min­denféle mitikus dolog, piszkavas a repüléshez, kenőcsök és porok, szá­rított testrészek, kristá­lyok és kövek, tarot kártya, lepárlókészü­lék, rituálékhoz szüksé­ges ábrák és még sorol­hatnám. Ugyanilyen tárháza van azoknak a tárgyaknak is, amelye­ket a keresztény ember halmozott fel saját ma­ga megvédésére. Amu­lettek, boszorkányké­sek, fügét mutató kéz, nyavalyalánc, szentelt­víz, de a tűz tisztító és boszorkányűző erejé­ben is sokan hittek ak­kortájt. A halloween az angolszász orszá­gokban a boszorkányok, kísértetek és egyéb szellemek ünnepe októ­ber 31-én. A töklámpás lett az idők folya­mán a halloween legfontosabb jel­képe. Az angol egyenes fordítás „carved pumpkin". Az ilyenkor használt kivájt vigyorgó töklámpás angol nyelvterületen elterjedt »eve: Jack O’Lantern. A történet szerint nevét egy Jack nevű részegestől kapta, aki az ördögtől olyan ígére­tet csikart ki, hogy lelke nem fog a pokolra kerülni. Jacket viszonya mennyországba sem fogadták be. Az ördög egy széndarabot adojt Jacknek, amit ő égy marharépába rakott lámpásnak. Azóta Jack lelke ennek a lámpácskának a fényénél keresi nyugvóhelyét. Amerikában az eredeti marharépát a jóval látvá­nyosabb tök váltotta fel. A halloween ősi kelta ünnep^az Írországban és Skóciában élő tör­zsek ezen a napon ünnepelték az újévet - a Samhain-t, vagyi»v^ nyár végét” -, és ilyenkor egyszer­re hódoltak a Napisten és a holtak Ura előtt. Hitük szerint ugyanis ezen a napon tért vissza a földre azoknak a bűnösöknek a Lrifce, akik az elmúlt esztendőkben hal­tak meg, és azóta állatok testében „léteztek". Megfelelő áldozatoíTftb mutatásával ezen a napon engesz­telési lehetett szerezni az elhuny­taknak, hogy ezáltal átkelhesse­nek a meirnyöfszágM. Napjainkra már itthon is egrire inkább divatos lett a Mindenszen­teket megetőző nap bulizós, játé­kos hangulata. Főlega gyermekek, kapnak előszeretettel az alkalmon, hogy boszorkányos és ijesztcfhi- hákat öltsenek, kivájt tökökből lámpásokat készítsenek. De a«s^p- retteinkért való gyertyagyújtás no­vember elsején meghitt csatódi esemény, ahol az emlékezés éáalé- lek halhatatlanságába vetett hit a legfontosabb. SLÁGERLISTÁI Tavaly év elején Swift a pop-country el­ső számú tehetségévé vált, és 1 hó­nap alatt több mint 2 millióan töl­tötték le 3 különböző dalát fizetős oldalakról. Az idei év végén jelenik majd meg Taylor Swift harmadik albuma, ami a Speak Now nevet vi­seli. A lemezről elsőként megjelent dale a Mine címet viseli. előadó a dal címe 1. Taylor Swift 1 | / y Mine 2. Superhero \ fy Utolsó boldog nyár 3. Kylie Minogue \ Get outta my way 4. Mark \ f*yL Angyalokkal ébredek 5. Robbie Williams feat. Gary \ \ Shame 6. Noémi Virág Szeretlek 7. Usher í/ DJ Got us falling in Love 8. Gáspár Laci AÍf/ f Fülledt forró nyár 9. Ultrapop Báb 10. Kesha ^ Take it off FORRÁS: HÍRLAP-GYŰJTÉS Egmont, a magyar forradalom hangja 195.6 A Beethoven-nyitányt napjában többször is játszotta a Magyar Rádió Amikor Ludwig von Beethoven német zeneszerző 1810-ben megkomponálta az Egmont cí­mű dráma kísérőzenéjének nyi­tányát, senki sem gondolta, hogy e konkrét témához kötődő zenemű egy 200 évvel későbbi forradalom jelképévé válik. Bizonyára 1956. október 23. emlékére sokan felteszik lemez­játszójukra az igen érzelem-gaz­dag Egmont-nyitányt. De hogyan vált Beethoven zenéje az ’56 őszén felkelő népünk küzdelme­it kifejező zenei szimbólummá? Először is fel kell tárnunk ke­letkezésének körülményeit. Goe­the, német költő, dráma- és re­gényíró 1774-ben megírta Eg­mont című drámáját Németalföld függetlenségi harcainak történe­téről. Cselekményének főszerep­lője, Egmont, valóságos alakja a történelemnek, V. Károly német­római császár hadvezére volt, majd II. Fülöp idején Flandria és Artois helytartója volt. Egmont kezdetben császárhű, ám később fokozatosan a sza­badságért küzdő polgárság, a szolgasorban szenvedő paraszt­ság oldalára állt át. Teljesen szembefordult Fülöp abszolutiz­musra törő politikájával, így tőr­be csalták és halálra ítélték. Goe­the drámájában Egmont igaz­ságtalanul kerül vérpadra, így halálával nemcsak kis népe, ha­nem a szabadságért küzdők mártírjává emelkedik. Beethoven 11 nyitánya közül ebben az egyben nem ragaszko­dott olyan élesen a szabályos szonátaformához. A nyitány egé­sze egyfajta előkészítést ad a ki­bontakozó drámai események­nek. A szerző a tartalom alá ren­delte a szerkezetet. A „sötét” bevezető akkordok az elnyomó zsarnokságot jelké­pezik, az akkordtömbök közötti szünetek, illetve nagyfokú, hir­telen dinamikai váltások a drá­mai hangzást fokozzák. Az alávetett nép szenvedéseit a panaszos fúvós szekció és a vo­nósokon is ismétlődő melódia példázza. Egy gyors mohból dúr­ba váltó fordulattal a mű.emelke- dő skálákkal halad a magasztos, ódaszerű hangulat felé. Majd va­riálja a kezdetekben elhangzó zaklatott, elégikus szakaszt, és végül dicsőségesen, boldogan teljesedik be a végkifejlet. A Magyar Rádió 1956. október végén, november elején a forra­dalom jegyében sugárzott mű­sorokat. Ám a hírek közti „héza­gokat” ki kellett tölteni, így az Egmont-nyitányt, a magyar nép érzelmeit hűen tükröző darabot találták a zenei archívumban, és játszották többször is a rádió- hallgatóknak. A nyitányt ebben az időszakban napjában több­ször is lejátszotta a rádió, illetve nagy horderejű közlemények be­olvasása alatt háttérzeneként al­kalmazták. így válhatott észrevétlenül a Pest utcáin harcoló munkások himnuszává. ■ Hegymegi Flóra » 4 I

Next

/
Thumbnails
Contents