Heves Megyei Hírlap, 2010. október (21. évfolyam, 229-253. szám)

2010-10-28 / 251. szám

4 HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2010. OKTÓBER 28., CSÜTÖRTÖK MEGYEI KÖRKÉP Elektronikai hulladékot gyűjtenek a környezetvédők Nem utazunk túl messzire hazai turizmus Mindenki a saját régióját részesíti előnyben Emlékszobát terveznek a Cifraiskolában az évfordulóra Elektronikai hulladékgyűjtést szervez ma és holnap a megye- székhelyen az Életfa Környezet- védő Szövetség - tudtuk meg Fó­nagy Gergely programfelelőstől. A rossz, használaton kívüli, bon­tatlan szerkezetű elektronikai hulladékot - rádiót, televíziót, le­mezjátszót, vasalót, számítógé­pet, elektromos konyhai beren­dezéseket és barkácsgépeket, villanybojlert, mobiltelefont - és a használt gumiabroncsokat té­rítésmentesen átadhatják az Életfa Környezetvédő Szövetség­nél (Bajcsy-Zsilinszky utca 9.), a Városgondozás Kft. lerakóhe­lyén (Homok út 26.), valamint az Eszterházy Károly Főiskola „D” épületénél (Leányka u. 6.). Minderre a mostani akció kere­tében csütörtökön és pénteken 8-16 óráig van lehetőség. Az elektronikai hulladékok szakszerű elhelyezéséről az Élet­fa Környezetvédő Szövetség és a Nagyrédei Környezetvédők és Hagyományőrzők Egyesülete gondoskodik. Ugyanakkor az ak­ció keretében nem áll módjuk­ban fogadni szárazelemet, továb­bá olyan háztartási eszközöket, amelyek szétszerelt (kibelezett) állapotban vannak. Az egri gyűjtéssel egy időben a gyöngyösi kistérség számos te­lepülésén is meg lehet szabadul­ni törvényesen az elektronikai hulladékoktól. ■ Telt ház előtt tették le az esküjüket Erdőkövesden a napokban tartot­ta alakuló ülését az újonnan megválasztott önkormányzati ve­zetés. A falu új vezetői és képvi­selői a zsúfolásig megtelt műve­lődési ház nagytermében tették le esküjüket. Gombás Dezsőné polgármester ismertette prog­ramját, majd Pálfy Zoltán szemé­lyében alpolgármestert válasz­tott a grémium. Mint azt a község vezetőjétől megtudtuk, ő maga társadalmi megbízásban vállalta a polgármesteri teendőket, az al­polgármester és a képviselők pe­dig lemondtak tiszteletdíjukról. Az ebből származó bevételt az Erdőkövesdért Alapítvány szám­lájára utalják át. ■ Pihenés a vízparton. A statisztikai adatok szerint az első fél évben a hétvégi típusú, 1-3 éjszakás utak voltak többségben. Képünk illusztráció. A legtöbben ma is saját régión belül pihennek, így van ez Hevesben is. Tóth Balázs Európai mércével mérve még mindig alacsony volt az első félévi utazási hajlandóságunk (s az er­re szánt pénzünk). A tavalyi visz- szaeséshez viszonyítva azonban minimális javulást tapasztaltak az idegenforgalmi szektorban. A Központi Staüsztikai Hivatal ada­tai szerint a belföldi idegenforga­lomban a lakosság 23 százaléka vett részt úgy, hogy legalább egy többnapos utazást tett Az utazá­BÁR KEVESEBB VOLT AZ ÚT, a költés viszont 4 százalékkal nőtt, megközelítette a százmil­lión! forintot. Az összeg har­mada szállásra ment el, 23 milliárdot költöttünk vendéglátóhelyeken, s élelmiszerre. Közlekedés­re (üzemanyaggal együtt) 22 milliárd forint jutott. A turisztikai fo­gyasztás harmada a bu­dapestiektől származott,. s a pénz 28 százaléka a sok száma (7,9 millió) és az azo­kon eltöltött idő (29,5 millió nap) 2, illetve 1 százalékkal csökkent az egy évvel korábbihoz képest. A KSH szerint az első fél évben a hétvégi típusú, 1-3 éjszakás utak voltak többségben, a lakos­ság 19 százaléka vett részt ilye­nen, ettől hosszabbon pedig 8,2 százaléknyian. Az átlagot jelen­tős mértékben meghaladja a fővá­rosiak hajlandósága, régiónké pe­dig a sor végén van. Jellemző, hogy a hétvégi házzal rendelke­zőknek több mint fele utazott el 1-1 hétvégére, s négytizedük több napra. Szoros kapcsolat van az anyagi lehetőségek és az utazá­sok között: a helyzetüket átlag fe­Balatonhoz vándorolt. A né­hány napos belföldi utakon 58 milliárd forintra becsülhető a fogyasztás (ez 3 százalékos Az észak-magyarországiak utazásai és turisztikai fogyasztása (2010.1. félév) Célrégió Eltöltött idő (ezer nap) Turisztikai fogyasztás (millió Ft) Budapest, Közép-Duna-vidék 671 1797 Észak-Magyarország 1196 2074 Észak-Alföld 295 1100 Tisza-tó 196 584 Dél-Alföld 32 50 Közép-Dunántúl 60 219 Balaton 277 2299 Dél-Dunántúl 20 126 Nyugat-Dunántúl 68 285 Összesen 2816 8 532 FORRÁS: KSH lettinek érzők 28, a szűkös körül­mények között élők 14 százaléka vett részt az 1 -3 napos belföldi turizmusban. A saját anyagi hely­csökkenés), ebből a közép-ma­gyarországiak 41 százalékkal részesednek. Egy turista egy nap alatt átlagosan 3200 fo­rintot költött, amely 2 száza­lékkal több, mint az egy év­vel korábbi. A négy és több napos kirándulások 41 mil­liárdos költéssel jártak, amely 16 százalékos emel­kedést jelent 2009 első fél évéhez mérve. Egy utazó na­pi kiadása tizedével, 3600 forintra nőtt. zetüket jónak ítélők ötödé, az át­lagosak 11, a szerény anyagi hely­zetűeknek mindössze 4-5 száza­léka volt távol otthonától négy vagy több napot. Az utazások nagy többsége autós volt. A rövidebb utazások kiemelt célja Budapest-Közép-Duna-vi- dék volt, megelőzve a Közép-Du- nántúlt és az Észak-Alföldet. A hosszabb utak főként a Balaton­hoz irányultak, a második a fő­város és térsége. Az ország töb­bi részére elsősorban a régión belüli utazások voltak a jellem­zők. így volt ez Észak-Magyaror- szág esetében is, ahol a további sorrend (rövid kirándulások al­kalmával) a középső országrész, az Észak-Alföld és a Tisza-tó volt. Az ökoturisztikai látványossá­gokhoz a legtöbb utazó hétvé­genként régiónkból érkezett, míg hosszabb időre leginkább a budapestiek érkeztek oda. Bor­sodból, Hevesből és Nógrádból 4 vagy több napra leginkább régi­ón belüli úti célt vagy balatonit választottak. A Duna nagy vá­lasztóvonal, a mozgás a dunán­túli és inneni országrész között minimális. Figyelemre méltó az érdektelenség a Tisza-tó iránt a dél-alföldiek részéről, igaz, ők el­jönnek a hegyekbe, viszont régi­ónk küldi hozzájuk a legkeve­sebb vendéget. Százmilliárdos költekezés: szállásra, ételre, italra, üzemanyagra Egerben a röviden csak Cifrais­kolaként emlegetett épület idén ünnepli átadásának 80. évfor­dulóját. Az iskola épületét jelen­leg az Eventus Üzleti, Művésze­ti Szakiskola, Középiskola és Alapfokú Művészetoktatási In­tézmény használja művészetok­tatási célokra. Feltehetően keve­sen tudják a városban, hogy a Cifraiskolát gróf Klebelsberg Kuno építtette vallás- és köz- oktatásügyi minisztersége (1922-1931) idején. A miniszter belátta, hogy csak akkor vehet­jük fel a versenyt Európa orszá­gaival, ha gazdasági és kulturá­lis szempontból is lépést tar­tunk velük. Kezdeményezésének nyomán közel 5000 iskola épült a század első felében. E programnak kö­szönhetően Eger városában is nőtt az iskolák száma. Neki és a korabeli városvezetőségnek kö­szönhetjük, hogy felépült az im­máron 80 éves Cifraiskola a ma­ga 4+1 tantermével. A verseny- tárgyalás határozatai alapján a Cifraiskolában 1930 őszén kez­dődött a tanítás. Az intézmény padlóját azóta is, immáron 80 éve diákok koptatják. ■ Felújítanák a homlokza­tot, a régi bejáratot, ahol Klebelsberg-emlék­táblát helyeznének el. Az Eventusban méltó módon szeretnének megemlékezni a . hajdani eseményről és az azóta eltelt nyolcvan évről - tudtuk meg Sajtos Attilától, az intéz­mény igazgatójától. Épp ezért egy emléktáblát kívánnak elhe­lyezni az épület falán. Kérnek minden Cifra-hóstyai lakost, eg­ri polgárt, az iskola volt és jelen­legi diákját, pedagógusát, hogy anyagi és közösségi munka ré­vén támogassák a nemes kezde­ményezést. Terveik szerint felújítanák az épület homlokzatát, a régi bejá­ratot, s itt Klebelsberg-emlék- táblát helyeznének el. Kialakíta­nának egy emlékszobát is, amely a hajdani oktatás sajátos­ságait mutatja be. Ehhez kérik az öregdiákok, tanárok segítsé­gét is, akik saját élményeikkel gazdagíthatnák a szobát. Az iskolavezetés kéri továbbá azt is, hogy küldjenek régi képe­ket, beszámolót az iskolával kapcsolatban. ■ Jól halad az Arany János Általános Iskola és Szakiskola bővítése és felújítása A megyei önkormányzat az ÉMOP-4.3.1/2F program keretében a „Közoktatás térségi sajátosságokhoz igazodó szervezése és infrastruktúrájának fejlesztése" elnevezésű pályázaton „Adj esélyt!" címmel támogatást nyert el az Arany János Iskola és Szakiskola bővítésére és felújítására a hátrányos helyzetű gyermekek integrációja érdekében. A projekt tartalma: a meglévő épület tetőterében 36 fős kollégium létesült, sor kerül a meglévő iskolaépület felújítására, akadálymentesítésre, sportudvar, játszóudvar, parkolók kerülnek kialakításra, megújul a kerítés. A kollégiumi elhelyezés és nevelés hozzájárul a tanulók környezeti kultúrájának és higiénés igényszintjének növeléséhez, ami kedvező lehetőséget teremt egészségesebb életfeltételeik kialakításához is. Javul az esély a tehetséggondozásra, a tanulók személyisége kibontakoztatására, a kulturáltabb, műveltebb, önmagukra és környezetükre igényesebb egyének képzésére a sajátos nevelési módszerek, gyógypedagógus alkalmazásával, ezzel együtt a hátrányos helyzetű rétegek társadalmi beilleszkedésére. A projekt az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében 195 117 611 Ft támogatást kap. A beruházás ez évben befejeződik, a szakmai program az új tanévben fog indulni. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósul meg. UMFT infóvonal: 06 40 638 638 nfu@nfu.gov.ho www.nfu.hu Bcfektäti a jóvSt/c tó FEJLESZTÉSI TERV A Louis Spohr Sinfonietta hangversenye kamarazenekar A koncert előtt megkoszorúzták egykori mesterük sírját Lore Schrettner, a Louis Spohr Sinfonietta elnevezésű kamara- zenekar művészeti vezetője „Ausztria és Magyarország ta­lálkozása” mottóval állította ösz- sze koncertműsorát a minap Egerben, a Farkas Ferenc Zene­iskolában. Műsorukban ezúttal Bartók Béla, Weiner Leó, Farkas Ferenc, Josepf Haydn, Franz Schubert művei csendültek fel. Az oszt­rák-német vonószenekar egyéb­ként több sikeres koncertet is adott már a megyeszékhelyen, például a Fesztivál a Barokk Egerben rendezvénysorozat ke­retében a Minorita-templomban. A zenekar Kocsis Albert, hat­vani születésű Liszt Ferenc-dí­C £ c u. Sikert aratott a koncert az egri Farkas Ferenc Zeneiskolában. jas, a Magyar Köztársaság Ér­demérmével kitüntetett hegedű- művész növendékeiből áll össze. A kamarazenekar tagjai a kon­cert előtt megkoszorúzták egy­kori mesterük sírját Hatvanban. Lore Schrettner nagy szeretet­tel említi Kocsis Albertet, akivel közösen több emlékezetes kon­certet adtak hazánkban. Az el­múlt húsz évben Európán kívül Japánban, Amerikában, Afriká­ban is számos hangversenyen ünnepelhette őket a közönség. A zenekar több jelentős megmé­rettetésen szerzett elismerést, a legrangosabb milánói kamara- zenekari verseny első díját, il­letve a milánói Scala különdíját kapta meg. ■ \ f f

Next

/
Thumbnails
Contents