Heves Megyei Hírlap, 2010. október (21. évfolyam, 229-253. szám)

2010-10-25 / 248. szám

2010. OKTÓBER 25., HÉTFŐ - HEVES MEGYEI HÍRLAP 5 MEGYEI KÖRKÉP Tisztítószereket is kémek a károsultaknak adományként Bomba a 13-as szám alatt hatástalanítva Már a harmadik robbanószerre bukkantak Ecséden Adományokat gyűjt a kolontári, a devecseri, valamint a többi kör­nyékbeli település iszapkárosult­jainak a javára a Magyar Szocia­lista Párt (MSZP) Heves Megyei Területi Szövetsége - tájékoztat­ták a politikai tömörülés képvise­lői a hét végén a Hírlapot. Mint megtudtuk, több turnus­ban juttatják el az egri és a Heves megyei emberek adományait a rászorulóknak. Az adománygyűj­tő és -juttató akció október 25-27. között tart, ennek jegyében na­ponta reggel 9 és délután 4 óra között várják a felajánlásokat Egerben, a Dobó utca 28. szám alatti megyei MSZP-irodában. ■ Naponta reggel 9 és dél­után 4 óra között várják a felajánlásokat. Az eddig eljuttatott adomá­nyok - felnőtt-és gyermekkerék­párok, háztartási gépek, babako­csik, ágyneműk, ágyneműhuza­tok, plüssfigurák, gyermekjáték­ok - mellett kérik, hogy a továb­biakban lehetőség szerint tisztí­tószerekből, valamint tartós élel­miszerekből álló csomagot állít­sanak össze, hiszen ezekre lesz a károsultaknak a legnagyobb szükségük. ■ Önkormányzati felajánlások a civil életért Tiszteletdíj nélkül látják el az el­következőkben feladatukat a boconádi képviselő-testület tag­jai. Eszerint az újonnan megala­kult grémium egyetlen képvise­lője sem veszi fel a juttatását, ha­nem mindegyikük közösségi cé­lokra ajánlja azt. Nem csupán a testületi tagok, de dr. Almádi József alpolgár­mester is tiszteletdíj nélkül dol­gozik a következő időszakban. A a községben most megválasztott Kiss István polgármester pedig a fizetésének tíz és költségtéríté­sének szintén a tíz százalékáról mondott le. A felajánlásokat a helyi képvi­selők nem egyénileg kezelik, ha­nem a településen működő civil szervezeteknek rendezvényekre ajánlják fel, hogy színesítsék a falu életét. ■ A tűzszerészek sötétedés miatt vártak, ám másnap délelőtt hamar megsemmisítették a mázsás bombát Kényelmetlenségnél na­gyobb bajt nem okozott Ecséden a lakóterületen megtalált robbanószerke­zet. A csatornázás termé­szetesen folytatódik. Tari Ottó A területet körbekerítették, a Zrí­nyi utca két végét rendőrök és polgárőrök állják el, az ember mégsem érzi magát katasztrófa­turistának. A falu a megszokott képét mutatja: semmi pánik, bá­mészkodó is csak imitt-amott. A fene se gondolná, hogy a közel­ben, sunyin, ott lapul egy százki­lós szerkezet, amely túlélte az évtizedek viharait. Egy rozsdás vasdarab, ami eddig nem tett kárt senkiben és sem­miben. Miért most robban­na ugyan fel...? Az ecsédiek is így gon­dolják. Rutinos bombalelők az itteniek, hiszen errefelé szinte minden évben kifordul egy-két szerkezet a föld­ből. Az idén pe­dig a mostani már a harmadik, igaz, minden eddi­ginél nagyobb: egy­méteres, százkilós orosz dög, aminek a belsejében talán a pokol lakozik, de kívülről bizony olyan, akár egy üstház oldala. Amikor a csa­tornaépítők munkagépe előko­torta, a fiatalabbak azt is hitték, hogy jelentéktelen ócskavas. Csupán egy öreg bácsi csó­válja a fejét:- Ez bizony bom­ba, gyermekeim! A tűzszerészek őt igazolják, de a sötétedésre tekin­tettel másnapra tolják a hatásta­lanítást. Az év eddigi leghide­gebb éjszakáját mindenki az ott­honában töltheti. Buborék Évát és párját nem zavarja a bomba, noha a szerkentyű épp a kapu­juk előtt pislog, félig kiemelked­ve a talajból.- Semmi különös - mond­ják, miközben a tűzszeré­Ott lapul egy százkilós szer­kezet, amely túlélte az évti­zedek viharait szekre várva kutyusukkal együtt elhagyják a helyszínt. - Talán csak az furcsa, hogy a ko­rábbi építkezések során nem ke­rült elő, pedig itt árkoltak a víz­nek és a gáznak is. Mi azért nyugodtan aludtunk, bár reggel azért elgondolkod­tunk rajta, mi lett volna, ha...- Hányas számú ház is ez...? - kérdem a történe­ti hűség kedvéért. Szinte nevet­ve, egyszerre válaszolnak:- A tizenhármas... A közelben élő Erika sem tű­nik túlságosan idegesnek. A csak a nőkre jellemző gyakorla­tiassággal bemegy a házba, majd teát szolgál fel a fagyosko- dóknak. Szerencsére ez a nap legforróbb pillanata. A falu fölött lőtték egymást a harcoló felek- az idősebb ecsédi­ek mindig mesélték, hogy nagy harcok voltak errefelé - mondja MAKSA MÁ­TYÁS polgármes­ter (képünkön).- Az oroszok és a németek a falu fölött lö­völdöztek egymásra. Még mosta­nában is gyakran találnak errefelé bombát, de ekkora, mint ez a mostani, eddig még sose került elő. A falu vezetője közli: száz mé­teres sugarú körben 40 sze­mélyt kellett felszólítani, hogy időlegesen hagyja el otthonát. Ennek fegyelmezetten eleget is tettek, de mire a kultúrházban kialakított melegedőben meg- ihatták volna a teát, már visz- sza is térhettek házaikba. váradi általános iskola udvarán bukkantak má­sodik világháborús né­met repeszromboló grá­nátra. 2009. DECEMBER: Kerecsendi lakos kertjé­ben fedeztek fel magyar gyártmányú 1963-as gya­korló harckocsi aknát. 2010. szeptember: Eger­ben, az Eszterházy téren vízvezeték-rekonstrukción dolgozók 210 kg lőszert, 50 kézigránátot, dobtára­kat találtak. Miközben a tűzszerészek dol­goznak, többekben felmerül a kérdés, vajon mi indíthat arra egy embert, hogy ilyen szakmát válasszon magának... Ám csu­pán perceknek kell eltelnie, hogy konstatáljuk, amint két te­repszínű ruhás nehézkesen a furgonba emeli a tehetetlen va­sat. S bár addigra jókora távol­ságra terelnek minket, odáig is elhallatszik a koccanás. A laikus számára borzongató hang ez. A furgon elmegy - a falu ha­tárában végleg megsemmisítik a ketyerét -, az utca másik olda­lán gyülekező mutatványosok pedig elégedettek: nem zavarja meg rendkívüli esemény a köze­ledő búcsút. Bár az időpont nem a legszerencsésebb az időjárás miatt, de még mindig jobb egy kis hideg, mint a puskaporos hordó tetején mulatni. EGYPERCES INTERJÚ A misztériumtól a profanizált nőábrázolásig Október 28-án új kiállítás nyí­lik az egri Zsinagóga Galériá­ban: az Antal-Lusztig gyűjte­ményből válogatott kollekció tekinthető meg, amelynek fő­szereplője a nő, mint múzsa, az oltalmazó és a végzet. A tár­latról Bulla Márta művészet- történész beszélt.- Idén másodjára érkeznek műtárgyak e gyűjteményből Egerbe. Miért?- Jó a kapcsolata a Művé­szetek Házának Antal Péter műgyűjtővel, aki különösen kedveli a Zsinagógát, mint ki­állítóhelyet. Kiemelt figyelmet fordít a tematikus tárlatok anyagának összeállítására is. E kettő együtt indokolta, hogy a kollekciójából most olyan bemutatót hoztunk össze, amelynek főszereplője a nő.- Hogyan változott a nő áb­rázolása a művészettörté­netben?- Az antik tárgyakon és az ikonokon a nő mint szakrális jelenség látható. Ettől az álla­pottól jutunk el a XX. század végéhez, amikor a nő már mint a vágy tárgya, életérzés megjelenítője szerepel, nem mellőzve az erotikát, de a gro­teszk esztétikai megjelenését sem. így kerül a nő a miszté­rium világából a profanizált valóságba.- Kiknek a munkái látha­tók a bemutatón?- A teljesség igénye nélkül: Matisse, Rodin, Barcsay, Czó- bel, Gulácsy, Kondor, Márffy, Rippl-Rónai és Ferenczy alko­tásai érkeznek Egerbe. A fest­mények mellett grafikákat, kollázstechnikával készült munkákat és szobrokat is lát­hatnak az érdeklődők. ■ Sz. R. Bulla Márta: Újabb temati­kus tárlat érkezik az Antal-Lusztig gyűjteményből Bemutatkozás és kottacsere kórusok Belvárosi szerenádokat is előadtak Vitaminbomba csipkelekvár fesztivál Megtudtuk az eredeti receptjét Szarvaskőben Erkel Ferenc születésének 200. évfordulóján a híres zeneszerző leszármazottjának, Somogyvári Ákosnak a köszöntőjével és ün­nepélyes nyitóhangversennyel kezdődött péntek este a XV. Éneklő Magyarország Regioná­lis Kórusfesztivál az egri Barta- kovics Béla Közösségi Házban. Szombaton rövid program ere­jéig mind a 22 csoport bemutat­kozott a szakértő zsűri előtt. A fellépők azonban nem szorítot­ták magukat négy fal közé: a bel­városi utcákon adtak szerenádo­kat. Természetesen a résztvevők § kötetlen beszélgetésére is lehető- | ség nyílt, így egymással nem- | csak tapasztalatot, de kottát is s cserélhettek. ■ A szécsényi Erkel vegyeskar adja elő színes műsorát Alaposan összekaristolja a kezét, aki szeretne összegyűjteni a tüs­kés vadrózsabokrokról egy ren­des adag lekvárra való csipkebo­gyót. Az utóbbi napsütéses na­pok kedveztek a bogyózásnak, így Szarvaskőben, a környező er­dőkben vígan vadászgathattak a gyümölcsre az ínyencek. A faluban élő 76 éves Kondricz Antalné elmondta a lekvárfőzés hagyományos receptjét:- Először is megpucoljuk a piszokságtól. A makulátlanul tiszta gyümölcsöt üstbe borítjuk | és vizet öntünk hozzá. Tűz fö- 5 lőtt kevergetve addig főzzük, J míg megpuhul a csipke. Ezután I leszűrjük, paradicsompasszíro- Kondricz Antalné (balra) mindig zón áttörjük, aztán szitán is át- szívesen főz csipkelekvárt dolgozzuk. Ismét visszakerül az üstbe, és egy kiló gyümölcs­péphez 60 deka cukrot keverve készre főzzük. Az így elkészült lekvárhoz tartósítószer sem kell, jó étvággyal nassolhat be­lőle a család. A szarvaskői Állomáskerti Szabadidőparkban rendezett szombati fesztiválon a lekvárt főzök, kínálók mellett népművé­szek, lacikonyhások és borászok ajánlgatták termékeiket. A szer­vezők vártúrát is indítottak, a színpadon előadásokat láthatott a hűvös idő miatt sátrakkal is várt vendégsereg, köztük a test­vérfalu, Balatonederics 12 tagú küldöttsége Tóth Péter polgár- mester vezetésével. ■ N. Z. * ie r *

Next

/
Thumbnails
Contents