Heves Megyei Hírlap, 2010. október (21. évfolyam, 229-253. szám)

2010-10-22 / 247. szám

2 HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2010. OKTÓBER 22., PÉNTEK MEGYEI KORKÉP múltidéző Figyeltek a szüleikre, elkaptak mondatokat a felnőttek beszélgetéseiből, hallották a lövéseket, látták a nyomuló tankokat, és utánuk a földön a halottakat, a sebesülteket A FORRADALOM G Folytatás az 1. oldalról- Azt kiabálták az emberek: „Ruszkik, mars ki!” - folytatja elbeszélését István. - Meg azt is skandálták: „Munkát, kenyeret, Rákosinak kötelet! Még egy da­rab kenyeret, Gerőnek is köteleiét”. Sokan voltunk az ut­cán, s valaki azt ordította: „Ki a járda szélén áll, Rákosival cim­borái”. Mi épp ott álltunk, ezért apám azt mondta: „Jobb lesz, ha hazamegyünk...” November 4-én, amikor Nagy Imre bemondta a rádióban: „csa­pataink hadban állnak”, a család levitte az ágyakat a pincébe. Dél­után a kisfiú a főiskola kollégiuma előtt látta a gyülekezőket, akik harcolni akartak az oroszok ellen. Cseh gyártmányú pisztolyok vol­tak némelyiküknél, más fegyve­rük nem volt, s a kisfiú gyerekfej­jel arra gondolt: „Mire mennek majd ezekkel a tankok ellen?” November 5-én egy oldalko­csis motorkerékpár robogott vé­gig a főutcán, s ide-oda leadott egy-egy géppuska-sorozatot. Másnap a gyerekek megtaláltak egy golyót a szomszéd ágyába fúródva.- Tisztán emlékszem decem­ber 12-ére is - jegyzi meg a fér­fi. - Szép, napsütéses idő volt, kint játszottunk az udvaron, amikor meghallottuk a közelből a géppisztoly-sorozatot. A nagy­apám épp akkor ment ki a piac­ra. Az anyám a haját tépte, hogy vajon az öreg él-e még. Szeren­csére nem történt baja nagyapá­nak, megbújt egy kapualjban. Azt suttogták az emberek, hogy Maiéternek és Nagy Imré­nek sikerült kiszabadulnia, és szervezik a partizánokat a Ba­konyban. EK SZEMTANÚI Dr. Varga Gabriella bőrgyógyász szakorvos tízéves korában naplót írt a forradalomról, lejegyezve, mi történt Egerben Fekere István: Azt kiabálták az emberek: h, „Ruszkik, mars ki!”- Az Eged felől vártuk őket, gyakorta nézegettük a távcsővel a hegyoldalt - meséli István. - Úgy gondoltuk, gyerekek, hogy jó szolgálatot tesz majd nekik, ha ásunk számukra egy lövész­árkot a kertünkben. Persze nem jöttek. A visszarendeződésről is van emléke Fekete Istvánnak.- 1957 januárjában behívatta az osztályfőnököm az anyámat. Azt mondta neki: „Fejezzük be ezt a kettős nevelést”. Anyám ér­tetlenül nézett rá. Töprengett, ugyan mit mondhattam az isko­lában. Azt felelte a tanár, hogy nem mondtam semmit. De látja a szememen, hogy nem hiszem el azt a verziót, ahogyan ő tálal­ta nekünk a sortüzet. A forradalom jelképévé vált a Kossuth-címer. Egy ügyes vál­lalkozó a sorozatgyártásába kezdett, és két forintért árusí­totta. Aki tehette, vásárolt belő­le. István féltett kincsként őriz­gette évtizedeken át. „Napló. Varga Gabriella V. o. 1956” Ez olvasható a vignetta he­lyén, a füzet fedlapján, amire röp­lapokat szóró repülőt, harckocsit, lövöldöző embereket rajzolt az akkor tízéves kislány. Az első be­jegyzés - nyilvánvalóan a drámai hírek hatására - október 23-án kelteződött: „Éjjel fél 11-kor az események fokozódása miatt ösz- szehívták a biztonsági tanácsot.” október 24.: „Budapest utcáin géppuska, ágyú ropogása hallat­szik. A sebesültek és a halottak száma egyre emelkedik. ” október 27.: „A felkelők követe­lik a független Magyarországot, hogy ne a Szovjetunió irányítsa az ország életét. Menjenek ki az orosz tankosok. A kórházak megteltek sebesültekkel. A sérültek száma ezrekre, a halottaké százakra nőtt Az ávósok Miskolcon 150 ártatlan diákot mészároltak le. ” október 28.:, Az ávó megszűnt. A címer ismét a Kossuth-címer lesz. Az orosz tankosok megkezd­ték az országból a kivonulást. 10 év után először szólt a rádióban délben a harang. ” Október 30.: „Mindszenti Józse­fet, a bíboros hercegprímást 8 évi fogság után kiszabadították. Meg szűnik a beadás, a gabona- és ál­lat-beszolgáltatás. Követelik a sem­leges Magyarországot. Az összes Rákosi, Sztálin elnevezésű épülete két, utakat más névre keresztelték. Elindultak az olimpiára a magyar sportolók a Kossuth-címeres lobe góval Az orosz csapatok Záhony­nál megkezdték a kivonulást ” NOVEMBER 1.: „Megjött OZ első fagy. Az összes kánná és a szőlőlu­gas megfagyott. A kaktuszom a fe lyosó párkányán mind megfagyott. A teknősbékát a kád alá raktam egy dobozba. A nagy hideg miatt mi gyerekek nem mentünk ki a te metőbe a nagyapa sírjához. Este apu bement a kórházba, mert ins­pekciózott. Fél tizenkettőig olvas­tam. Izgalmas volt nagyon a könyv, amibe be lekezdtem. Ma szűnt meg a Kom­munista párt. ” NOVEMBER 4.: „Apu reggel bekap­csolta a rádiót. Haj­nalban Budapestet a budai hegyek felől bombázták. Miskol­cot, Szolnokot, Buda­pestet elfoglalták az oroszok. Nálunk ebéd után nagy dübörgésre ri­adtunk feL Negyvenöt orosz tank vonult be Egerbe. Egy pillanatra apu kitolta a redőnyt Abban a pil­lanatban egy sorozat géppisztoly dördült eL Biztos egy nemzetőr fi­gyelmeztető lövése volt Félt, hogy esetleg ki akarunk lő­ni a tankokra." november 5.: „Be­mentünk volna Évi­vel a boltba, de any- nyian álltak kenyé­rért, hogy be sem fér­tünk. Kívül adtak kenyeret a má­sik boltban. Négy orosz tank ment Lajosváros felé. ” november 6.: „Elmentünk az iskolába, de alig voltak tízen. Az igazgató bácsiék az udva­ron disznót öltek. Mindenkit hazaküldtek. Nagy plakátok­ban áll az Egerben tartózko­dó orosz katonai parancs­nokfelhívása a város lakos­ságához. A parancs pár pontja: Három embernél nagyobb csoportosulásba belelőnek. Este 7 után nem szabad az utcára kimen­ni A fegyvereket haladéktalanul szolgáltassák be. ” Másnap a gye­rekek megtalál­tak egy golyót a szomszéd ágyá­ba fúródva. november 7.: „Heten voltunk az iskolában. Hazaküldtek minden­kit. Budapest nagy része lángok­ban áll.” november 30.: „Csak egy fél óránk volt megtartva. A kerékpáro­kat ellopták az udvarról Három hatodikos mentei vele nyugat felé. Kerecsendnél fogták el őket ” december 1 :.„A rádió bemond­ta, hogy a menekültek száma 100 ezerre emelkedett. Naponta 2-3 ezerrel emelkedik. Azért ilyen ke­vés, mert már őrzik a határt ” DECEMBER io.: „Nem engedtek ki az utcára, mert négykor nagy tüntetés volt a hősök emlékművé­nél. Főleg asszonyokból állt a menet. Az orosz tankok föl-le sé­táltak az úton. A tefusok minden utcába beálltak. Szerencsére nem volt lövöldözés. ” DECEMBERI2.: „Mi­kor apu bement reg gél a kórházba, nagy tömeg volt az utcán. Aligegyfélóra múlva 6 halottat és 30 sebe­sültet hoztak be a Vin­ce kórházba. A sebészeten egy or­vos volt Nem tudta, mihez kezd­jen. Az egyes kórházból akartak vért átvinni, de a tömeg nem en­gedte. Már 9 halott van, mert hár­man elvéreztek. A halottak között van egy 14 éves fiú és egy féllábú ember. A fegyveresek nem tudják, kibe, miért lőnek. Persze ezt ma­gyarok csinálták magyarok ellen. Hogy miért? Azt senki sem tudja. ” DECEMBER 13.: „Ma már jött a te­jes asszony. Kenyeret is kaptunk. Úgy látszik, a sztrejknak vége." február is.: „Mától kezdve már ismét oroszt tanulunk az is­kolában. ” Megtorlásul nem lehetett katona PATAKI JÓZSEFET Gyöngyöspatán 1956- ban, a falugyűlésen megválasztották a for­radalmi tanács tagjává, 20 évesen. Az első dolga az volt, megváltoztatta a szervezet nevét Ságvári Endre helyett Hunyadi Mátyásra. Foglalkozott a kisdi­ákokkal, kirándulásokra vitte őket. Aztán 1957 márciusában megkapta a behívót katonai sorozásra. Akkor a tanácselnök azt vág­ta a szeme közé: - Ne tagadd le Jóska, hogy részt vettél az ellen- forradalomban. Ő nem is tagadta le.- Ezért nem vittek el katonának, de a bélyeget a mai napig viselem - ösz- szegzi a férfi a történteket. Pataki József: Egyéb megtorlás nem ért. Díszünnepségeken, koszorúzásokon, irodalmi műsorokkal, filmvetítésekkel emlékeznek megyeszerte az 1956-os forradalom 54. évfordulójára AZ 1956-OS FORRADALOMRA an­nak 54. évfordulóján irodalmi műsorokkal, koszorúzásokkal emlékeznek megyénkben. Egerben, a Bazilikában októ­ber 23-án, szombaton 10 óra­kor kezdődik a szentmise. A Hatvanasezred-emlékműnél 11- től a Felsőtárkányi Fúvószene­kar ad térzenét, majd 11.30-tól a Gárdonyi Géza Színházban HABis László polgármester kö­szönti a díszünnepség résztve­vőit. nyerges andor, az '56-os Szövetség egri szervezete veze­tőségi tagja beszéde után „És mégis élünk...”címmel láthat a közönség irodalmi műsort. Az '56-os emlékművet a Hatva­ni kapu téren 12.40-kor koszo- rúzzák meg. Bélapátfalván az ünnep nap­ján 10 órakor kezdődik a szentmise a város kis templo­mában. Ezután a résztvevők át­vonulnak a szemközti emlék­parkba, ahol az általános isko­lások adnak műsort. gyöngyösön szombaton 9 óra­kor a Szent Bertalan-templom- ban ünnepi szentmisével kez­dődik a megemlékezés. Ezután 10 órától a Széchenyi utcában a nemzetőrség egykori épületé­nél koszorút helyeznek el a vá­rosban működő intézmények, szervezetek képviselői. Itt ün­nepi beszédet mond BENYOVSZKY Péter önkor­mányzati képviselő. Az '56-os emlékmű megkoszorúzását kö­vetően 11 órakor a program a Mátra Művelődési Központban folytatódik, ahol balázs Jó­zsef országgyűlési képviselő köszöntője után a Berze Nagy János Gimnázium tanulóinak műsorát nézhetik meg a meg­emlékező k. hatvanban szombaton 11 óra­kor lesz megemlékezés a Mártí­rok terén. Beszédet mond sza­bó zsolt országgyűlési képvise­lő, polgármester és nánási Ist­ván, a Pofosz megyei elnöke. Ezt követően a Gróf Batthyány Lajos Alapítványi Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskola tanulói, valamint a Musical Club 60 növendékei adnak mű­sort. Lőrinciben 10 órakor a selypi kultúrház parkjában lé­vő emlékműnél víg Zoltán pol­gármester eleveníti fel 1956 tör­ténéseit, majd a jelenlévők a Március 15. Gimnázium és Fegyveres forradalmár falhoz lapul­va figyeli az eseményeket Szakképző Iskola tanulóinak műsorát tekinthetik meg. Füzesabonyban dr. Kozáry Jó­zsef '56-kutató, az egri Eszterházy Károly Főiskola Tör­ténelem Tanszékének docense mond beszédet az október 22-i ünnepségen a Művelődési Ház­ban. Az este fél hatkor kezdődő eseményen Gulyás László pol­gármester köszöntője is elhang­zik. Szemben egy nagy hata­lommal címmel Horváth Fe­renc színművész műsora emlé­kezik az 54 évvel ezelőtti ese­ményekre. Fellép a Lajtha László Néptáncegyüttes és Var­ga György népdalénekes is. hevesen szombaton 15 órakor a polgármesteri hivatal előtti ‘56-os emlékműnél mond be­szédet Kondor Katalin, 16 óra­kor az Eötvös József Középisko­la tanulói adnak műsort, majd fáklyás felvonulással tiszteleg­nek a hősök előtt. Este 6 óra­kor a művelődési ház színház­termében vetítik le a Te ron­gyos élet című Bacsó Péter-fil- met. Kiskörén szombaton 10 órakor tartják a megemléke­zést a Szent István parkban. Ünnepi beszédet mond Magyar Csilla polgármester, majd a ci­vilszervezetek, intézmények he­lyezik el a megemlékezés ko­szorúit. PÉTERVÁSÁRÁN október 23-án 15 órától a Szántó Vezekényi István Művelődési Házban tar­tanak ünnepséget. A Himnusz elhangzása után a Tamási Áron Általános Iskola Lehul­lott három falevél című irodal­mi összeállítását tekinthetik meg, majd Eged István polgár- mester mond köszöntőt. A program St. Martin előadómű­vész műsorával zárul. I I * «

Next

/
Thumbnails
Contents