Heves Megyei Hírlap, 2010. október (21. évfolyam, 229-253. szám)
2010-10-20 / 245. szám
2010. OKTÓBER 20., SZERDA - HEVES MEGYEI HÍRLAP 5 MEGYEI KÖRKÉP Beigazolódott: a szőlő minősége és mennyisége is csökkent A csapadékos időjárás mellett a peronoszpóra, a lisztharmat és a szürkerothadás volt a legnagyobb ellensége az idén a szőlőnek a Mátraalján. A kedvezőtlen körülmények miatt a termésnek nemcsak a minősége, hanem a mennyisége is csökkent. Hordós Attila, a Mátrai Hegyközségi Tanács titkára elmondta: a borvidéken véget ért a szüret, ám az eredménnyel senki nem lehet elégedett. A valós termésátlag hektáronként mindössze 5 tonna, ami pontosan fele a korábbi évekének. m A szőlő ára a vártnak megfelelően emelkedett. A szőlő minősége is megsínylette a szélsőséges időjárást. Előzetes számítások szerint a megtermelt mennyiség 70 százaléka került ki a hegyvidékről. Ezért a titkár szerint félő, hogy a borászok nem tudják majd kielégíteni a piac követelményeit a következő szüretig. Ez a nagyobb üzemeknek, és nem a családi borászatoknak okoz majd elsősorban problémát. A szőlő ára a vártnak megfelelően emelkedett, a legtöbbet az Irsaiért és a Szürkebarátért fizették, kilójuk meghaladta a száz forintot, de a „tömegszőlő” ára is a korábbiak duplája, 70-80 forint volt. ■ Tisztújítás a KDNP egri szervezeténél A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) egri városi szervezete - a párt elnökségi utasítására - soron kívüli tisztújító taggyűlést tartott a napokban. Az eseményen elnököt, titkárt, továbbá gazdasági ügyintézőt, illetve megyei választmányi küldöttet választottak. Mint azt dr. Generál Veronikától megtudtuk, a taggyűlés egyhangúlag megerősítette tisztségében a régi-új elnököt, dr. Molnár Miklóst. Titkárrá Homa Jánost, gazdasági ügyintézővé pedig Bakos Lászlót választották meg. Megyei választmányi küldöttként Bossányi László választmányi tagra esett a választás. ■ A múltat védik a vízügyesek óhalász Megkoszorúzták az egykori sziget emlékhelyét ben több olyan elpusztult települést is ismer a szakma, amelyek ezer éve lakottak voltak, de ma csak földrajzi helynevek, fejes Lőrinc a Tisza-halászt bemutató el& adásában jelezte: Magyarad, Ráboly, Báb egykor egy-egy települést jeleztek. E helyek jelentőségének, szerepének megismerése is gazdagíthatja a TLsza-tó múltját, és nem mellékesen megismerésük értékes hely- történeti ismeretekkel is gyarapíthatja a tudásunkat. nak köszönhetően - ezúttal nem öntötte el a víz, holott 1999-ben, 2000-ben és 2006-ban is térdig jártak ott benne. Érdekes példa a tavasszal az óhalászi szigeten felavatott emlékhely is, amely a mai Újlőrincfalva elődtelepülésének, az 1876-os árvíz által romba döntött Tisza-halásznak állít emléket. Erről tartott előadást Fejes Lőrinc kiskörei szakaszmérnök, aki az egykori szolgáltató település, a későbbi egri püspökség halászfalujának történetét mutatta be. A vendégek megtekintették a szigetet is, ahol továbbgondolták az ottani, a turisztika és az idegenforgalom szolgálatába állítható lehetőségeket. A tiszai hajókiránduláson az óhalászi sziget felé, ahol megkoszorúzták a tavasszal kialakított emlékhelyet A Közép-Tisza vidékén szinte minden kilométeren van vízügyi emlékhely. Megmentésüket, őrzésüket a múzeumi és vízügyi szakma közösen végzi. Országos találkozójuknak Kisköre adott otthont. Szuromi Rita úgy fogalmazott: egyre több történeti anyag lát napvilágot és egyre többen érzik úgy, hogy a napi munka mellett szükség van a múlt emlékeinek megmentésére. A Közép-Tisza vidékén a vízügyi múltmentés 1999 óta van erőteljesen jelen. A legnagyobb árvízszinteknek a Köti-kövízig táblákat készíttet, amelyeket a helyi önkormányzatok helyeznek el. Léteznek árvízi emlékművek is, például Tiszasason és Sze- levényben. A figyelmes szemlélők találkozhatnak beruházásokhoz kapcsolódó emlékekkel, helyreállított régi ipari létesítményekkel is. Ilyen a mirhói szivattyútelep, amelynek építését 1905-ben kezdték és 1907-től működik. A mai napig szerepe van a belvízi védekezésben, hiszen 2000-ben is jó szolgálatot tett. Hasonló ipartörténeti jelentőségű a mil- léri zsiliprendszer, vagy a Heves megyében lévő úgynevezett Kétkémény. A vízügyes szakma hely- és ipartörténeti értékmentése a napi gyakorlatban is tetten érhető: az idei kora nyári ár- és belvizes időszakban kisebb szenzációt keltett, hogy a tiszaburai műemléki templomot - a szivattyúzás■ Érdekes példa a tavasszal az óhalászi szigeten felavatott emlékhely is. Egyre nagyobb figyelem övezi a vízügyi emlékhelyeket, az ember és a természet évszázados küzdelmének mementót állító technikai vagy történeti emlékeket. Ezért is volt jelentősége annak, hogy a vízügyes múzeumi összekötők idei tanácskozásának a KöLabirintus az óhalászi sziget felfedezésére zép-Tisza Vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság (Köti-kövízig) adott otthont. A kiskörei szakaszmérnökségen megrendezett kétnapos fórumon, amelynek egyik szakmai segítője a Duna Múzeum volt, áttekintették a technikai, tudományos, helytörténeti jelentőséggel bíró vízügyi emlékhelyeket. Lovas Attila, a Köti-kövízig igazgatója A CSÓNAKTÚRA és OZ óhalászi sziget ■megtekintése spontán ötletbörzét szült. Felvetették, hogy célszerű lenne labirintus- szerű túraútvonalat kialakítani, ami a Tisza-tó új attrakciójaként szolgálná a növekvő látogatottságot. lovas Attila (képünkön) Tisza-halász pusztulása kapcsán szorgalmazta: állítsanak emléktáblát a sarudi Hartl Edének, aki a katasztrófa időszakában mentette a tisza- halásziakat, gátépítéssel védte Sarudat. E tetteiért nemesi rangra is emelték. EGYPERCESINTERJ Meglepetéssel záruló nyári egri séták Rendkívüli sétazáró programot tartottak kedden este az Uránia Film- és Revüszínház- ban az „Egri séták egrieknek” sorozat befejezéseként. A rendezvényeken bárki ingyen, szakemberek vezetésével meglátogathatta a megye- székhely nevezetességeit. Az utolsó, rendkívüli sétazáró programot tegnap este tartotta a szervező Egri Lokálpatrióta Egylet. A részletekről dr. Renn Oszkárt, a séták szervezőjét kérdeztük.- Mitől volt rendkívüli a tegnapi rendezvény?- Az utolsó séta ezúttal az Uránia Filmszínházba vezetett, ahol Kiss Lajos, az intézményvezetője tartott előadást a moziról. Ezután Habis László, az Egri Lokálpatrióta Egylet vezetője köszöntötte azokat, akik a programsorozat során mesélőként kísérték a csoportokat. Végül meglepetésként a Csodálatos univerzum című 3D-s filmet is levetítették az érdeklődőknek.- Lesz-e folytatás?- Igen, februárban tartunk egy öt alkalomból álló téli sétasorozatot, május végén kezdődnek a következő nyári szezon programjai. Ebből is látszik, hogy végtelen a gazdagsága Egernek, hiszen már eddig is 71 sétánk volt a 4 év alatt, és szinte mindegyik más helyszínre vezetett.- MUyen a fogadtatása a sétákról pár hete megjelent könyvnek?- Nagyon sikeres, sokan érdeklődnek iránta, nagy példányszámban fogy, ami annak is köszönhető, hogy alacsony áron kapható. ■ Sz. K. Dr. Renn Oszkár: ■a* . Februártól téli sétákat is tartunk majd. Fokozott lesz a rendőri figyelem az egri Ady utcán Fogyatékkal élőkét kíván elfogadtatni szolidaritás Sportoló nagykövet járt a Gárdonyi Géza Gimnáziumban A diákok kipróbálhatták a csörgőlabdát. Kis képünkön Orsós Zsolt, a szolidaritás nagykövete Baleset eddig még nem történt az egri rendőrök tájékoztatása szerint, ám igen balesetveszélyes az Ady Endre utcában a vasútállomás felőli gyalogosforgalom. A környező településekről a megyeszékhelyre munkába, iskolába járók közül reggelente sokan választják az úttest járdával nem rendelkező bal oldalát az Érsekkert irányába haladva. A rendőröknek nem céljuk minél több bírság kiszabása, inkább a baleset-megelőzés érdekében ellenőrzik majd ezentúl fokozottabban ezt az útszakaszt - tudtuk meg Soltész Bálinttól, a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság sajtószóvivőjétől. Az Ady utcában ugyanis van járda, csak épp annak eléréséhez a vasútállomás hátsó kapuja felől érkezőknek át kellene kelniük az úttesten. Ez célszerű lenne azért is, mert a Hadnagy utcai gyalogátkelőhelyet is innen egyszerűbb megközelíteni. Soltész Bálint elmondta: szívesen fogadják a lakossági észrevételeket hasonló ügyekben, és azokra minden esetben, így most is, fokozott ellenőrzéssel reagálnak. Ilyen módon vezették be azt a gyakorlatot is, amellyel az iskolakezdés hónapjában, szeptemberben igyekeznek megelőzni a baleseteket. Ilyenkor az iskolák környékén rendőrök segítik a gyalogátkelőkön való áthaladást. ■ G. R. Orsós Zsolt, a csörgőlabda-válogatott húzóembere a szolidaritás nagyköveteként kedden az egri Gárdonyi Géza Gimnázium diákjaival találkozott. A vak olimpikon azért fáradozik, hogy üzenetét minél több fiatal megismerhesse.- Országjárásom során arra próbálok rávilágítani, hogy fogyatékossággal is lehet teljes életet élni. Szeretném arra is felhívni a figyelmet, hogy az emberek merjenek segíteni egy látásvagy épp egy mozgássérültön, ne legyenek gátlások az emberekben - nyilatkozta Zsolt. - Saját életemen, a sportkarrieremen keresztül igyekszem megváltoztatni a korlátokkal élőkről kialakult képet, elfogadtatni a fogyatékkal élő embereket. Orsós Zsolt mesélt az életéről, a sportról, majd kötetlen beszélgetés keretében a tanulók kérdéseket tehettek fel neki bármilyen témában. Ezek után az iskola tornatermében a diákok kézbe vehették és kipróbálhatták a csörgőlabdát, amely számukra újfajta mozgásélményt jelentett. Az intézmény igazgatónője, dr. Pisákné Balogh Éva azt is elmondta, hogy fontosnak tartják az ilyen témájú programok szervezését, mert egy egészséges fiatalnak nehéz belegondolnia abba, milyen lenne az élete, ha nem lenne teljesen egészséges. ■ P. Á.
