Heves Megyei Hírlap, 2010. október (21. évfolyam, 229-253. szám)

2010-10-20 / 245. szám

2 HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2010. OKTÓBER 20., SZERDA MEGYEI KÖRKÉP Hiányosságok: késik a hatvani buszpályaudvar műszaki átadása Folytatás az 1. oldalról- Addig nem engedjük a kifize­tést, amíg minden rendben nem lesz - közölte a polgármester. - A város már ott bukott, hogy százmilliókkal többe kerül a be­ruházás, mint amekkora költsé­get az előzetes becslés megálla­pított. Az építkezés körülménye­it szakértőkkel kiegészülő eseti bizottság vizsgálja, a jelentésük hamarosan elkészül. ■ Az építkezés körülmé­nyeit szakértőkkel kie­gészülő eseti bizottság vizsgálja. Megjegyezte azt is: egyes véle­kedések szerint a pályaudvar helyszínének megválasztása sem volt szerencsés, hiszen a sok kanyar miatt az autóbuszok, különösen a csuklós járművek közlekedése problémás lehet. A létesítmény átadásának az időpontjáról még nem született döntés. A műszaki átvételt köve­tően ugyanis egyéb szakhatósá­gi jóváhagyásra - így a haszná­latbavételi engedély kiadására - is szükség van a rendeltetéssze­rű működéshez. ■ Aláírták az egri kórház-beruházási szerződést Folytatás az 1. oldalról A Megyeháza tegnap, közvetle­nül lapzártánk előtt kiadott köz­leménye szerint az említett, a la­punkban már korábban több al­kalommal is részletesen leírt egészségügyi beruházás 4,5 milliárdos fejlesztési forrásához pontosan tíz százalék önerőt biztosít Heves megye önkor­mányzata. Az így összességében közel öt- milliárd forintos beruházás ke­retében megvalósul a technoló­giai tömb, felújítanak nyolc mű­tőt, javulni fog a kórház gép- és műszer-ellátottsága, s remélhe­tőleg az operációs várólisták is rövidülnek. A szerződés aláírá­sától számított két éven belül kell megépíteni és felújítani a kórházat, illetve a hozzá tartozó technikai rendszereket. ■ Több méhész, mint méz méhek Manapság egyre többen szeretnének megélni belőlük Számottevő méztermés nélkül maradt a helyi mé­hészek több mint fele az idei szezonban. Elégséges mézlegelő híján a mé­hészkedők száma is túl­zottnak tűnik. Kovács János Az igazi hungarikumnak számí­tó magyar mézet és a mézterme­lőket idén még az ág is húzza. Az az ág, amelyen vajmi kevés mé­zelő virág nyílt a méhek és a mé­hészek számára.- A csapadékos, lehűlésekkel tarkított időjárás katasztrofáli­san érintette a méhészeket. Az elmúlt tíz-húsz év talán legrosz- szabb idénye van mögöttünk. A méhekkel foglalkozók több mint felének semmilyen, vagy csak minimális méztermést hozott ez az esztendő - vonja meg a mér­leget Bíró Péter, a megyében működő négy méhészegyesület legnagyobbikának elnöke. A 232 tagú Egri Méhész Műhely Egyesület vezetője hozzátette: - Már a repcevirágzás idején rosz- szul kezdődött a szezon, gyenge közepes eredménnyel. A rövid akácidény idején a hideg, esős időben a virágzás megtörtént anélkül, hogy a méhek elvégez­hették volna feladatukat. A mé­hek hatékony munkájához ugyanakkor 20, de inkább 25 fok körüli nappali hőmérséklet­re lett volna szükség. Méhészetek száma Heves megyében 550 500 450 400 -I 540 495 i 2008 2009 1 FORlUS: MFZÖGAZDASÁGI SZAKIG AZGATÁ.S1 IIIYATAI^ | A szintén mézalany naprafor­gónál az elmúlt években az ön­beporzó, nem mézelő fajta hib­ridjei terjedtek el. Ám ami ki­sebb kockázat a növénytermesz­tésben, az komoly veszteség a magyar méztermelésben. A so­ványka méztermés hatására az akácméz felvásárlási ára mint­egy 30 százalékkal nőtt, a ve­gyes virágmézé is több mint ti­zedével emelkedett.- Az áremelkedés azonban nem képes pótolni a kieső ter­melést. Pláne, hogy az érintett Bíró Péter már régóta méhészkedik. Gyakorlott mozdulatai gazdag ta­pasztalatra engednek következtetni. A folyamatos tanulásra is szakít időt. Európai csúcstartók vagyunk méhsűrííségben az ország méheltartó képes­sége elérte a határát. Jelenleg a 10 család négyzetkilométe­renkénti méhsűrűséggel nem­csak európai csúcstartók va­gyunk, de világviszonylatban is az élen állunk. A térség méheltartó képessége a kriti­kus küszöbhöz érkezett. - Míg az 1990-es évek elején 100 méhcsalád elég volt a tisztes megélhetéshez, ma ugyanazon jövedelem elérésé­hez ennek legalább három­négyszeresére van szükség. E versenyfutásban magunk alól húzzuk ki a talajt, hiszen a rendelkezésre álló mézterület adott, s így egyre több méh gyűjt egyre kevesebbet - érzé­kelteti a közeli jövő hazai mé­hészeti válságát Bíró Péter. termelők többségének most nincs is nagyon mit eladnia - hangsúlyozza Bíró Péter. - A méhekre biztosítást sem lehet kötni, és nincs szó állami kár­enyhítésről sem. Pedig a hazai méhészet hasz­na a tízmilliárdos nagyságrendű termelési érték mellett - a ma­gyar méhészet a mezőgazdaság bruttó termelési értékének 1, az állattenyésztés 2,2 százalékát adja - ennek legalább további négy-ötszörösére tehető az egyéb területeken, főként a be­Mézfajták ára kilogrammonként (Ft) 800 600 400 200 J Akácméz Vegyes virágméz FORRÁS: EGRI MÉHÉSZ MCHELY EGYESÜLET ( 800 fNpSMI i 600 porzásban, termésbiztosításban játszott szerepük alapján. Sze­rencse viszont, hogy Hevesben legalább a nagyüzemi, szerve­zett kaptár- és méhcsalád-lopás dunántúli jelensége nem terjedt még el. Évente néhányra kerül sor a megyében. Pedig egy-egy méhcsaládos kaptár akár milli­ós érték is lehet. Gondot nemcsak az időjárás képes okozni, hanem a méhész­kedésbe kezdők száma is. Ez az utóbbi időkben folyamatosan nőtt. Míg 2008 előtt a méhet tar­tók száma a megyében is csök­kent - az egy termelőre jutó méhcsaládok száma ugyanak­kor nőtt -, addig az elmúlt más­fél évben egyre többen vágtak bele a kaptárakkal való foglalko­zásba, és bővült a méhcsaládok száma is. Kialakult - a kényszer- vállalkozókhoz hasonlóan - egy­fajta „kényszerméhészkedő” kör, akik azonban nem mindig ren­delkeznek kellő tapasztalattal és szakértelemmel ahhoz, hogy si­keresek lehessenek. A méhész­társaiknak is kárt okozhatnak azzal, hogy a beteg méheik meg­fertőzhetik a környezetükben lé­vő egészséges családokat is.- Ahhoz, hogy a méhészkedés hosszú távú hasznot hajtson, legfőképpen befektetés és folya­matos tanulás szükséges. Az el­ső év még lehet akár sikeres is a megvett jó méhcsaládokkal, de a következők már a friss gazdán múlnak - jegyzi meg az egyesü­let vezetője. Bükk KIRÁNDULÁS Túrát szer­vez a Kisbakancsosok Baráti Kö­re szombatra a Bélapátfalva Apátság - Telekessy Üdülő - Gilitka-kápolna - Tardosi tanös­vény - Akasztó - Szarvaskő vára - Szarvaskő útvonalon. Indulás reggel 8 órakor az egri autóbusz­pályaudvarról, érkezés 15.40-kor ugyanide. A részletekről bővebb információ a 36/517-555-ös te­lefonszámon kérhető. * Eger IRODALOM Gittái István nagyváradi költő mutatja be Só- hajobeliszk című kötetét azon az irodalmi esten, amit ma 18 órától tartanak a Kálvin Ház nagytermé­ben. Gittái Istvánnak immár hat kötetét díjazták különböző szak­mai kuratóriumok, zsűrik. Az este házigazdája dr. Ködöböcz Gábor irodalomtörténész lesz. Eger BARANGOLÓ Görögország lesz a témája az Idősek Klubja Barangoló című programsorozata mai rendezvényének. Az összejö­vetelt a Családsegítő Intézet Nyugdíjasház Gondozási Központ­ban tartják délelőtt 10 órától, az előadó dr. Kovács Zoltán lesz. Eger ALKOTMÁNYOZÁS „Szent Korona-tan és alkotmányozás, avagy kinek van joga az alkotmá­nyozásra Magyarországon?” cím­mel hallható előadás ma este hat órától a Bartakovics Béla Közös­ségi Házban, a Hun-fokos Szövet­ség szervezésében. Az Örökség művelődési sorozat keretében rendezett program előadója dr. Tóth Zoltán jogtörténész, a Páz­mány Péter Katolikus Egyetem docense, a Honvédelmi Miniszté­rium helyettes államtitkára lesz. Eger KEREKASZTAL „A kortárs magyar irodalom az Agria című folyóirat tükrében" címmel tarta­nak kerekasztal-beszélgetést az „Irodalmi Honfoglaló Heves me­gyében” programsorozat követ­kező részeként október 21-én 16 órától a Bródy Sándor Könyv­tárban. A beszélgetés résztvevői a folyóirat szerkesztői lesznek, Anga Mária, Bertha Zoltán, dr. Ködöböcz Gábor, Serfőző Simon és Szakolczay Lajos. Eger VENDÉGVÁRÓ Sütőtök-par­tit szervez a Felsővárosi Általános Iskola az óvodásoknak, a leendő első osztályosoknak október 25- én 16.30 órától. A vendégeket sütőtökkel várják, a gyerekek „szellemes" játékokat játszhat­nak, s megtekinthetik a termés- báb-kiállítást. A helyszínen talál­kozhatnak a tanító nénikkel is. Hőszigetelt mentőállomás gyöngyös Az építőipari cég idén már másodszor segített Ördögárok: mintát elemeznek észrevétel A kifolyt anyag nem volt követhető A gyöngyösi mentőállomás a Baumittól tavasszal mentési esz­közöket kapott, amelyeknek át­adásakor a cég munkatársai azt tapasztalták, az épület is men­tésre szorul. Az építőipari válla­lat ezért az állomásnak otthont adó energiapazarló ingatlan homlokzati hőszigeteléséhez több mint 1,2 millió forint érték­ben biztosított építőanyagot. A kivitelezéshez a forrást az Orszá­gos Mentőszolgálat pályázat út­ján nyerte el. Debreceni Tamás, a gyöngyö­si mentőállomás vezetője úgy vé­li, az új hőszigeteléstől jelentős megtakarítás várható, így köny- nyen csökkenthetik az épület fenntartási költségét is. ■ A felújított állomás átadásának ünnepélyes aktusa A kármentesítést a csapadékos időjárás nehezíti, az összegyüle­kező csapadékvizet a munkate­rületről időnként el kell vezetni. Az eddigi víztelenítések vízmin­ta-vételezés és laborvizsgálat után történtek, ezért szennyezet­ten vizeket vezethettek el. Az Észak-magyarországi Kör­nyezetvédelmi és Vízügyi Igaz­gatóság Egri Szakaszmérnöksé­gének munkatársa a rendőrség­gel közösen a bejelentést követő­en - október 9-én - helyszíni fel­derítést tartott. Megállapította, hogy a bejárás időpontjában a tározóból kiáramlás már nem volt, a kifolyt anyag a sűrű nö­vényzettel benőtt területen nem volt követhető. Az Egerszalók­Demjén között vezető közút és az árok keresztezésében nem láttak olajos szennyeződést. A felügyelőség a la­punkban megjelen­tek után, több érintett részvételével helyszí­ni bejárást tartott ok­tóber 14-én. Ennek során megállapítot­ták, hogy a tározó és a gát menti munkaterületen foly­tak a kármentesítési munkák, a szennyezett földet teherautókra rakták és elszállították. A patak­meder alsóbb részén iszaplera- kódás nyomai nem voltak látha­tók, olyan szennyeződést, amely a kármentesítési tevékenység­hez tenne köthető, nem tapasz­taltak. A MÓL NyRt. a felügyelő­ség által kiadott kötelezés és a jó­váhagyott beavatkozási terv alapján végzi a kár- mentesítést. A mun­kálatokkal a vízmo­sás felső végétől ha­ladnak lefelé, és már elérték a gátat. A gát elbontása is része a kármentesítésnek. A felügyelőség laboratóriuma vízminta-vételezést végzett a kármentesítési munkaterületen összegyűlt'csapadékvízből, to­vábbá az Ördög-árokból a demjéni fürdő parkolójánál. A vízminták elemzése jelenleg is folyamatban van - zárul a doku­mentum. ■ ■ A kármentesí­tési tevékeny­séghez köthe­tő szennyező­dést nem tapasztaltak. * 4 I I

Next

/
Thumbnails
Contents