Heves Megyei Hírlap, 2010. október (21. évfolyam, 229-253. szám)

2010-10-08 / 235. szám

A dráma színpada a világ, ” - yi/f század végén, hacsak nem a XVI ■ I ^^fólTm^Tprcmtokagy^'' ?A-esS­Akciótörténet hittel, szerelemmel a selyemcipő Paul Claudel darabja Zsótér Sándor rendezésében az egri színpadon A rengeteg rózsafüzér rengeteg tárgyiasult ima. Járó Zsuzsa és Mészáros Sára A selyemcipő különleges díszletében. Rózsafüzér-rengeteg az előadás díszlete A Gárdonyi Géza Színház első bemutatója október 8- án Paul Claudel: A selyem­cipő című spanyol szerel­mi története. A darabot Ungár Júlia fordította újra. Claudel az egyik legterméke­nyebb francia szerző, a husza­dik század francia irodalmának egyik legnagyobb alakja. Általá­ban a hitről és a szerelemről ír. A selyemcipő a szerző ritkán ját­szott műve; két fiatal szerelmé­nek története, akik mindent megtesznek azért, hogy egymá­séi legyenek, de csak az égben köttetik meg a frigy. Zsótér Sándor rendező évek óta szeretné színre vinni Paul Claudel művét, de csak most nyílt rá alkalom.- Már amikor a Nemzeti Ma­gyar Színház volt, akkor foglal­koztatott, hogy be kellene mu­tatni Claudelnek ezt a darabját. Aztán két éve Csizmadia Tibor emlékeztetett rá, most pedig a főiskolán Zsámbéki Gábor adta ki, hogy foglalkozzak vele a hallgatókkal. Úgy gondoltam, itt az ideje - árulja el a Kossuth- díjas rendező.- Miért nem mutatták be ed­dig Magyarországon?- Szerintem féltek az embe­rek reakcióitól, hiszen kényes területet feszeget: a mű közpon­ti témája a hit. Hit Istenben, a szerelemben. Arról szól, vajon mennyire lehetünk elkötelezett hívők vagy sem. A francia mű­vek egyébként is elég nehezen emészthetők a magyar néző szá­mára, mert a franciák szerelme­sek a nyelvükbe és elég kifino­multan fogalmaznak. Ezt pró­báltuk egyszerűsíteni, vagy in­kább maivá tenni egy új fordí­tással Ungár Julival.- Milyen kérdéseket vet fel az előadás?- Azokat, amiről az élet szól. Mi a fontos, mi az, hogy távoliét két ember között, egy nő hogy tud hozzásegíteni egy férfit a hi­AMBRUS Mária tervező a ren­dezővel, Zsótér Sándorral együtt olyan figgönyt álmo­dott, amely rózsafüzérekből áll. „Magának adom a cipőmet! Szűzanya, őrizze kezében az én kis lábamat! ...ha megpróbá­lok nekifutni a rossznak, sánta lábbal legyen!" - írja Paul Claudel A rózsafüzér klasszi­kus ismétlő imádságforma és kézben haladó eszköz, amely segít követni az imák füzéré­nek ritmusát Eredete egy Szűz Máriáról szóló zsoltároskönyv, félszáz neki szóló dicsérettel. ír szerzetesek az olvasni nem tu­dók számára készítettek elő­ször láncot - egy zsinórra 50 kisebb fadarabot erősítettek. A mai nyaklánc formában kisebb és nagyobb gyöngyök jelölik az ima szerkezetét. A lánc kö­zepén minden esetben Szűz Mária-kép található, amely alatt rövid láncszakasz után kis kereszt függ. A rengeteg ró­zsafüzér rengeteg tárgyiasult ima, a „nekifutások a rossz­nak” elakadnak az imarenge­tegben - mondja a díszletről. Valaki figyel, átenged vagy akadályoz. Reméljük, hogy az imaßggöny játékai és látványa megmutat va­lami elmondhatatlant. A konténer: lakás-hajó- szállítás-utazás az élet, ami nélkülünk is folyik. A leengedett trégerek a ringatózó emberekkel: maga a tenger. Numann István, díszletfestő zsótér Sándor rendezései mindig speciálisak, A selyemci­pő díszlete is az. A függönyt 5004 darab rózsafüzérből fűz­tük össze Búzás Feri kollégám­mal. Három hétig dol­goztunk rajta. Úgy kel­lett megerősíteni, hogy ne szakadjon el próba közben. Ráadásul fontos szerepe van az előadás­ban. 21 éve vagyok a színház tagja, mindig az érdekes feladatokat szerettem. Az a jó, ha a díszlet szolgálja az előadást, elősegíti a színész és a néző kapcsolatát. te megtalálásához, a belső nyugalomhoz. Milyen sebe­ket ejtünk eközben? Mit te­szünk akkor, amikor tudjuk, mit kellene tennünk, de még­sem azt cselekedjük. Ez húsz év és egy szerelem története. A szerző a történetet Kolum­busz idejére helyezte el, ak­kor fedezték fel Amerikát, be­járhatóvá vált a világ, őrüle- tes távolságok váltak áthidal­hatóvá, különleges kultúrák pedig megismerhetővé. A ka­tolikus Spanyolország fenn­hatósága alatt ki belső meg­győződésből, ki politikai ha­szonszerzésből, ki bűnözésre való védjegyül használja fel a hitet. Izgalmas, ahogy a da­rab azt fejtegeti, hogy egy hí­vő embernek miként lesznek kétségei, majd hogyan szüle­tik meg újra a meggyőződése - mondja a rendező. Isten egyenesen ír görbe vonalakon (portugál közmondás) kaszás gergő: - Nagyon kevés ilyen, vallással átitatott darab­bal volt dolgom. Vallás- és életfi­lozófiái mű ez, nehéz megfejte­ni. A néző végigkövetheti a je­zsuita atya, Don Rodrigue életét fiatal korától, míg megöregszik. Nem egy könnyed olvasmány. De a színház nagy előnye, hogy a színészek áteresztik magukon a szöveget. így a komoly gondo­latokat is közelebb lehet vinni a nézőhöz. A XVI. század végén, a XVII. század elején játszódik. Két szerelmes vágyódásáról, hosszúidéig életben tartott lángról szól. Olyan mű, ami fo­lyamatos odafigyelést, megfej­tést igényel. Nemcsak a próba- időszak alatt, hanem talán még az utolsó előadáson is elgondol­koztat majd: vajon így vagy úgy mondjak-e ki bizonyos mondato­kat. Ez nagyon izgalmas játék. En nagyon szeretem ezt a fajta színházat. Előadásról előadás­ra új rétege kerül elő. mészáros Sára: - Nagyon élve­zetes, örömteli, de sokszor dühí­tően őrjítő, kibogozhatatlan utazás. A világ jó pár országá­ban megfordulunk. Keveredik egymással a szerelem, a vallás, a kultúrák sokasága. Ráadásul ugrál az időben, térben, kiszól a színpadról. Már ennek is van magával ragadó hangulata. Többrétegű a darab. Kiélezett figyelemmel kell nekiülni. A próbák során először éreztem azt, hogy nem elég magamba nézni, magamból merítkezni, hanem meg kell ismernem azt is, mi motiválja a vallásos em­ber tetteit, hogyan lehet igazán elkötelezett a hit iránt. Nekem becsületről, elkötelezettségről szól az előadás. Nagyon szép dolgokat feszeget, s ha jól ját­szunk, talán egy-egy pillanat­ban a komoly dolog megmoso­lyogtató oldalát is meg tudjuk mutatni. Érdekes beszélni hű­ségről, elkötelezettségről abban a világban, amikor ez mind nem fontos, és sokan el sem gondolkodnak rajta. Allatmesék sok csodával és mókával a gyerekeknek Szeretem a meséket és a gyere­keket - árulja el Barta Dóra, a tánctagozat vezetője, aki újra rendez. Mégpedig La Fontaine Állatmesék című táncjátékát. Az előbemutató Budapesten, a Nem­zeti Táncszínházban volt, az ál­latok világnapján. Egerben pe­dig a közönség október 13-án lát­hatja majd. La Fontaine-ről azt mondták: az állatokról éppúgy tud beszélni, mint az emberekről. Talán ez is a titka annak, hogy állatmeséi ma is aktuálisak, rólunk szólnak, rá­világítanak hibáinkra, gyarlósá­gainkra, tévedéseinkre. A gyer­mekekhez és felnőttekhez egy­aránt szóló táncjátékban a sok apró meséből egy nagyívű törté­net kerekedik, mely a hatalmától elvakult Oroszlán és a ravasz Ró­ka játszmáját meséli el, miköz­ben a „birodalom” összes lakóját megismerjük. Mind önálló sze­mélyiség, egy-egy ismerős em­bertípus állatmása. Színes-zenés kavalkád, prózai és dalbetétek, és természetesen mozgásszínház komplex, látványos formájában kel életre La Fontaine humora, iróniája, bölcsessége.- A jó és rossz közötti össze­függésekről, egy-egy probléma körbejárásáról is elgondolkodtat a mű. Mi ezt színes, izgalmas ké­pi világgal visszük színpadra, például a díszlet egy vidámpark lesz, tele csodával és mókával - mondja a rendező. Váltson bérletet az egri színház előadásaira! Az egri Gárdonyi Géza Színház az idén hat, három és két elő­adásra szóló bérletkonstrukció­kat, négy előadást tartalmazó táncbérletet kínál felnőtt, ifjúsá­gi és gyermek közönségének, változatlan áron, részletfizetési kedvezménnyel - mondta el la­punk kérdésére Erdélyi Eszter, a szervezőiroda vezetője. A nagyszínpadon A selyemci­pő című spanyol történettel és Csíky Gergely: Prolik (Ingyen­élők) című tragikomédiájával, míg a stúdiószínpadon Kertész Lilly Mindent felfaltak a lángok című önéletírása alapján íródott Látogatók című drámájával in­dul a 2010/2011-es évad, melyet Fábri Péter írt egri színpadra. Ezenkívül Huszka Jenő - Mar­tos Ferenc daljátékát, a Gül Ba­bát is láthatja a közönség, csak­úgy, mint W. A. Mozart: Requiem (nozone) című táncjá­tékát, illetve a Mihail Bulgakov ikonikus művéből készült A Mester és Margaritát, valamint a Csörgess meg! mobilrevü folyta­tását, a Hivatal-Színházat. A gye­rekekről sem feledkezik meg a teátrum, számukra La Fontaine: Állatmesék című mese-táncjáté­kát és H. C. Andersen - Jevgenyij Svarc: A hókirálynő című mese­játékát tűzi műsorra a társulat. Folytatjuk a stúdiószínpadon a napi újságcikk alapján bemuta­tott HírlapSzínházat - összegzett Erdélyi Eszter. ■ A Gárdonyi Géza Színház októberi műsora ■ Nagyszínpad 8. PÉNTEK 19.00 A SELYEMCIPŐ Bemutató előadás Gárdonyi Géza bérlet 9.SZ0MBAT 19.00 A SELYEMCIPŐ Hevesi Sándor bérlet 13.SZERDA 15.00 ÁLLATMESÉK Bemutató előadás József Attila bérlet 14.CSÜTÖRTÖK 10.00 ÁLLATMESÉK Szabó Lőrinc bérlet 15.00 ÁLLATMESÉK Lázár Ervin bérlet 15.PÉNTEK 19.00 A SELYEMCIPŐ Pedagógus bérlet 16.SZOMBAT 19.00 A SELYEMCIPŐ Kelemen László bérlet 19. KEDD 19.00 t A SELYEMCIPŐ Eszterházy Károly bérlet 21.CSÜTÖRTÖK 18,00 A SELYEMCIPŐ Petőfi Sándor bérlet 26.KEDD 19.00 A KAKAS a Győri Balett előadása Táncbérlet 1. 29.PÉNTEK 19.00 REQUIEM Bemutató előadás Gárdonyi Géza bérlet 30. SZOMBAT 19.00 REQUIEM Illyés Gyula bérlet ■ Stúdiószínpad 20.SZERDA 19.00 INSTANT KONFLIKTUSOK II. Kortárs táncest AZ OLDALT. MELY LAPUNK KIADÓJA ÉS A GÁRDONYI GÉZA SZÍNHÁZ EGYÜTTMŰKÖDÉSE ALAPJÁN JELENT MEG, PILISY CSENGE ÉS EGRES BÉLA ÁLLÍTOTTA ÖSSZE. A FOTÓKAT GÁL GÁBOR KÉSZÍTETTE.

Next

/
Thumbnails
Contents