Heves Megyei Hírlap, 2010. szeptember (21. évfolyam, 204-228. szám)

2010-09-06 / 207. szám

2010. SZEPTEMBER 6., HÉTFŐ - HEVES MEGYEI HÍRLAP KÉP ZARANKIG Heves megye pályázat A Heves Megyei Múzeumi Szervezet egri Dobó István Vármúzeuma negye­dik alkalommal hirdet rajzpályá­zatot a Népmese Napja alkalmá­ból. Szeretnének minél több óvo­dás és kisiskolás gyermeket megismertetni a palóc vidék me­séivel, így az idén Mikszáth Kál­mán: Az óriási csizmák című mű­vének illusztrálását várják az író halálának 100. évfordulójára is tekintettel. A jelentkezők szep­tember 30-áig küldhetik be pá­lyamunkáikat a múzeum címére (3301 Eger, Pf. 10). Heves megye tárlat a Pedagó­giai és Közművelődési Intézmény az Egri Kulturális és Művészeti Központtal együttműködve „Me­gyei amatőr tárlat" címmel pályá­zatot hirdetett nem hivatásos képző- és iparművészeknek - au­todidaktáknak, rajztanároknak, naiv alkotóknak - a bemutatko­zásra. A pályamunkákat szeptem­ber 27-28-án, hétfőn és kedden kilenctől délután két óráig lehet leadni Gyöngyösön, a Mátra Mű­velődési Központban, illetve Eger­ben, a Forrás Gyermek és Ifjúsági Központban. A megyei kiállításon képző- és iparművészeti kategóri­ában 3-3 díjat oszt ki a zsűri, műfaji szempontok alapján. Noszvaj FINOMSÁGOK Zenés bortúrával kezdődik pénteken este hat órától a pincenapok és kemencében készített ételek ver­senye. A csatlakozókat öttől fo­gadják a De La Motte kastély előtt. Szombaton ugyanitt kilenc órától tájékozódhatnak az érdek­lődők, hogy melyik portán milyen étel sül a kemencékben. A szóra­koztató programok délután fél négytől zajlanak, és éjszakába hajló utcabál zárja a rendez­vényt. A gyerekeket délelőtt tíz órától az óvodában várják játszó­házba és bábelőadásra. Parádsasvár FEJLESZTÉS Az ön­kormányzat parkolókat alakíttat ki a községben, a futballpálya melletti területen - tudtuk meg Holló Henrik polgármestertől. A munkálatok már zajlanak, a kö­zelben pedig egy pihenőparkot is létesítenek, s rövidesen új utcát építenek a kiosztásra váró, el­adó telkekhez. POrOSZlÓ KONCERT Szeptember 12-én, vasárnap este hat órától jótékonysági koncertet tart a községben Mága Zoltán hegedű- művész a katolikus templom fel­újítása érdekében. A helyszín maga a templom lesz. A templomban megáldott szőlőkoszorú kitüntetett helyet kapott, hiszen ez szimbolizálta: meg kell becsülni a munka gyümölcsét Kádárkodtak a borlovagok kiadvány Egerszólát történetét is feldolgozták egy kötetben A szombati Egerszóláti Olaszrizling Fesztivál után csak jókedvűen in­dulhat a településen a szüret. A mulatság jó hangulatban telt, amit a délelőtti szüreti felvonu­lás alapozott meg. Juhász Marianna Tuza Ferenc polgármester kö­szöntőjében azt hangsúlyozta, hogy idén is azzal a céllal rendez­ték meg a fesztivált, mint koráb­ban: szeretnék, ha a résztvevők jól éreznék magukat, és népszerű­síteni kívánják az Olaszrizlinget.- Éljünk bármilyen válságos időszakot, mindig nagyon fon­tos, hogy az emberek együtt le­gyenek, hiszen a közösség ereje tovább lendíthet bennünket a nehézségeken - biztatta a meg­jelenteket a faluvezető, majd el­indult a szüreti felvonulás, hogy a templomban Török László plé­bános megáldhassa a menetet vezető szőlőkoszorút. A fesztivál délutánján új tagok­kal bővült az Egerszóláti Olaszriz­ling Borlovagrend. Lévai Ferenc­nek, Benkő Lászlónak és Glatt- felder Bélának három borból kel­lett kiválasztaniuk a kései szüre- telésű olaszrizlinget, majd abron­csot kellett húzniuk egy hordóra. Az első feladatnak mindannyian kiválóan eleget tettek, ám a kádárkodást még tanulniuk kell. Éppen ezért a szigorú ítészek csak egy pótvizsga-feladat után adták át nekik a borlovagoknak járó díszöltözetet, oklevelet, illetve lovaggá is ütötték őket. A jeles alkalomból a falu újabb borkirálynőt választott Kelemen Zsuzsanna személyében, aki örömmel vállalta az egy évre szóló megbízatást. A település történetét bemu­tató könyvből számos talált gaz­dára, a fesztiválozók örömmel forgatták a keménykötésű kiad­ványt. A könyv szerzője a hét vé­gén díszpolgárrá avatott, egerszóláti születésű Fodor End­re elmondta: bár már évtizedek óta nem Egerszóláton él, de ezer szállal kötődik a községhez.- Ha Egerszólátra jövök, min­dig hazatérek. Itt bárkivel talál­kozom, még ha nem is ismer, rám köszön. Sokan kértek arra, hogy dedikáljam nekik a köny­vet, ami nagyon jólesett. Volt, aki azt mondta, csak a könyvem miatt jött el Verpelétről Egerszólátra - újságolta öröm­mel Fodor Endre nyugalmazott iskolaigazgató. A helytörténeti könyv kiadá­sát az Egerszólátért Közalapít­vány segítette. lévai Ferenc: - Már minden voltam, de borlovag még nem. Megtisztelő számomra a felké­rés. Eddig is leginkább magyar bort fogyasztottam, ám ezután csak egerszóláti Olaszrizlinget iszom. A jó bor minden halhoz fogyasztható. Igyekszem majd népszerűsíteni az egerszóláti bort: eddig is megittam a ma­gam borát a tévéműsoraimban, de most már majd el is mon­dom, hogy aki jót akar magá­nak és a torkának, Egerszóláti Olaszrizlinget igyon. benkő László: - A szombathe­lyi színházzal évek óta látogat­juk a fesztivált, jól ismerem a település borait. A borlovaggá avatás szép gesztus, de sokkal fontosabb, hogy a ceremóniá­val milyen hangulatot tudunk teremteni. Ha valakit szeret­nek, ismernek, az jelent vala­mit az embereknek. Ezt látom a színpadról, és örülök, hogy miattam, miattunk össze lehet hozni egy közösséget. Sokfelé járok a világban, el is viszem a hírét a szóláti bornak. GLATTFELDER BÉLA: - Tokajban és Tápiószentmártonban már borlovaggá avattak, de szíve­sen vállaltam az egerszólátiak felkérését is. Egy kedves bará­tom kért fel, s azért, mert a borlovagtársak is jó ismerőse­im, barátaim. Én egyébként is fehérborivó vagyok, abból is a szárazai szeretem. Örömmel mondom el mindenhol, hogy a magyar száraz fehérborok a legjobbak a világon. Jó vörös­bort bárhol lehet inni a földön, de fehéret csak idehaza. 3 ÁLLÁSPONT RÉNES MARCELL Keveredés, történelem hetven éve, a második bécsi döntéssel kapta vissza Ma­gyarország a nácik kegyéből Észak-Erdélyt és Székelyföl­det. A Trianonban Romániá­hoz csatolt területek kétötö­dét szerezte vissza hazánk, a vidék lakosságának mint­egy fele volt magyar. történelmünk egyik nagy paradoxona, hogy a nemzeti­ségileg legigazságosabb ha­tárokat a fasisztáktól kap­tuk. A csak felerészben ma­gyarok lakta Nagy-Magyar- országot úgy darabolták föl Trianonban, hogy Romániá­nak nagyobb terület jutott, mint amekkora Magyaror­szág néven megmaradt. Ezen a 103 ezer négyzetkilo­méteren akkor már több mint száz éve a románok voltak többségben. Igazsá­gos határt lehetetlen lett vol­na húzni a két ország közé. A románok, magyarok, né­metek sok helyen összekeve­redve éltek, a legnagyobb, gyakorlatilag színmagyar tömb, a Székelyföld pedig a legtávolabbi sarokban he­lyezkedett el. A második bé­csi döntés mégis jól megkö­zelítette a lehetetlen ideális megoldást. A visszacsatolt 43 ezer négyzetkilométer részben Székelyföldből, rész­ben az ugyancsak magyar többségű, határ menti sávból állt, a kettőt pedig a magya­rok által sűrűbben lakott te­rületekkel kötötték össze. „kívülről” persze nem illen­dő okoskodni, mindenesetre azt gondolom, az az „össze­keveredve élés” nem feltét­lenül rossz dolog. Számát sem tudom, hányszor jár­tam arrafelé, a magyar rendszámú kocsit látva vi­szont csak Erdélyen kívül, a Regátban, a régi Romániá­ban, színromán földön, egy Bukaresthez közeli faluban rázták az öklüket. A „ve­gyes” vidéken soha. VAN VÉLEMÉNYE? ÍRJA MEG! velemeny@hevesmegyeihirlap.hu Példátlan összefogás egy beteg fiú segítésére Százötven éves az egri Kolping család jubileum Ünnepséget és szentmisét is tartottak a megyeszékhelyen Példátlan összefogás és segíteni akarás kíséri azt a jótékonysági estet, amelyet a zaránki Pári Ad­rián gyógyulása érdekében szer­veznek a megyeszékhelyen. Minderről a program kigondoló- ja és megvalósítója, Gonda Lász­ló zongorista előadóművész be­szélt, aki lapunk írása nyomán ismerte meg a 16 éves gyermek sorsát, napi küzdelmét. A szeptember 10-én este 7 óra­kor a Hotel Eger konferenciater­mében rendezendő kétrészes ze­nei est teljes bevételét a gyermek gyógyulására ajánlják fel. A be­lépés ingyenes, az adományokat a helyszínen fogadják.- Az élet legkülönfélébb terü­letein dolgozó művésztársaim és barátaim fogadták el a meghí­vást, hogy önzetlenül segítsenek a jó ügy érdekében - fogalma­zott Gonda László. - A műsor kü­lönlegessége lesz, hogy egyfajta zenés-táncos-beszélgetős show- t állítottunk össze, amelynek konferansziéja egykori tanárom, dr. Hanisné Petró Valéria lesz. A Gárdonyi Géza gimnázium pedagógusa hozzátette: anya­ként, pedagógusként, hívő em­berként is úgy gondolja, hogy jó ügyet sikerült támogatni. Gonda László személyisége, művészi pályája és eddigi mun­kái pedig garanciát jelentenek egy színvonalas estre. A prog­ram médiatámogatója a Heves Megyei Hírlap. ■ Folytatás az 1. oldalról Az egri Kolping egyesület rend­szeresen részt vesz a város ren­dezvényein, ezzel is kifejezve, hogy a szervezet a város közös­ségéhez tartozik, hangzott el a városházi ünnepségen, ahol a hagyományos zászlóikkal vonul­tak fel a mozgalom képviselői. A jelenlévőket Szeleczki János al­polgármester az „Isten áldja a tisztes ipart!” jelmondattal kö­szöntötte, megemlítve az egye­sület erényeit, célkitűzéseit. A Kolping-mozgalom alapját a Kolping családok képezik, ezek rendszerint plébániákon szerve­ződnek. A közösség jellegzetes­sége, hogy családszerű, nemze­Dr. Ternyák Csaba érsek és Bisztriczki László, az egri Kolping család vi­lági vezetője. A képgalériát keresse a HEOLhu hírportálon dékeket átfogó, katolikus, de­mokratikus, továbbképző, tettrekész és kedélyes.«Kolping Adolf teológiai tanulmányai és pappá szentelése előtt iparos­ként a cipész szakmában dolgo­zott. Mint kölni egyházmegyés katolikus pap, 1849-ben indítot­ta el mozgalmát. Fiatal káplán­ként küldetését abban ismerte fel, hogy a nyomasztó szociális gondok enyhítésének szentelje életét. A katolikus legényegylet megalapításával a fiatalokat ki akarta vezetni az elszigeteltsé­gükből. 1856 májusában Ma­gyarországra látogatott, még ab­ban az évben megalakult a fővá­rosi egyesület. A mozgalom 1989-től szerveződött újjá. ■

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents