Heves Megyei Hírlap, 2010. szeptember (21. évfolyam, 204-228. szám)
6 2010. SZEPTEMBER 1, SZERDA GAZDASÁG A BUX index 2010. augusztus 31-én 09.00 11.00 13.00 15.00 16.30 FORRÁS: BÉT NYERTESEK 2010. os. 31. Részvény FHB Utolsó ár (R) 1 198 Változás (%) Millió Ft 6,29 63 OTP 4 790 3,65 14 797 Richter 46900 2,85 3 105 MTelekom 688 2,38 835 Mai 21000 2,33 1668 VESZTESEK Részvény Utolsó ár (Ft) Változás (%) Millió Ft KEG 111-3,47 11 TVK 3 255-1,368 2 Econet 96 CO o T—1 1 6 Sy nergon 574-1,03 6 Egis 20300-0,51 157 A BUX index az elmúlt napokban 22100 22024 22000 21917 21900 21800 21700 21600 21500 21400, 08.2308.24 08.25 08.2608.27 08.30 FORRÁS: BÉT BÉT-áruszekció (forint/tonna, 08.31.) ■HKf' Üi elszámolási ár EUROBÚZA 2010. szeptember 51430 TAKARMÁNYBÚZA 2010. szeptember 48200 TAKARMÁNYKUKORICA 2010. szeptember 47300 TAKARMÁNYÁRPA 2010. szeptember 43700 OLAJNAPRAFORGÓ 2010. október 96300 MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam 2010. augusztus 31-én 1€ 1$ 1CHF t t t 287,26 Ft 226,51 Ft 222,44 Ft +3,69 Ft +3,63 Ft +5,71 Ft Forintbetéti1 kamatok (%) 2 hó 3 hó Allianz Bank 4,15 4,25 Banco Popolare 3,19 3,18 Budapest Bank 2,75 2,75 Erste Bank 2,50 2,50 FHB3 6,50* 5,50 MKB Bank 3,95 4,04 OTP Bank 1,00 1,00 OTP Bank34,50 Raiffeisen Bank3 4,50 4,50 1 ALAPTERMÉKEK 1 MILLIÓ FORINTRA 2 AKCIÓ 3 FHB AKTÍV BETÉT AKCIÓ * FHB AKTÍV BETÉT 6 HÓNAPOS AKCIÓ Euró-valutaárfolyamok (forint/euró, 08.31.) Vételi Eladási 1 Allianz Bank 280,04 294,40 Budapest Bank 277,29 294,44 CIB Bank 275,74 298,72 Citibank 274,65 297,53 Erste Bank 278,62 294,68 K&H Bank 278,62 294,68 MKB Bank 276,66 290,84 OTP Bank 280,02 294,38 Raiffeisen Bank 281,36 294,02 Lemaradásban a magyar fizetések foglalkoztatás Versenyképesebbé váltak a hazai bérek a munkáltatóknál Éves bruttó bér (dollár) 2000 2009 Csehország Lengyelország Magyarország Szlovákia Ausztria 12 249 ü 17 564 ' 13 842 | 15 184 11 124 |l5 300 10 742 13 977 48 218 Bérügyekben még mindig nagy a lemaradásunk Ausztriától, de még a legjobban kereső csehek sem érik el az ott kapható átlagbér egyharmadát. A munkaadó szemszögéből a magyar bérszínvonal versenyképesnek számít. Benke Dávid Tavaly a régióban egyedül Magyarországon csökkentek a bruttó bérek. Ez a dollárban kifejezett éves bruttó összegekre igaz a fejlett országokat tömörítő párizsi székhelyű OECD adatai alapján. A tágabb régióban Észtország és Szlovénia is megelőz bennünket nettó keresetek terén - derül ki az Eurostat 2008-as, euróbán közzétett számaiból, habár a balti országban is csökkenés lehetett az elmúlt évben, így minden bizonnyal változott a sorrend. A KSH a tavalyi évre nettó 124 ezer forintos havi átlagkeresetről számolt be, ami bruttóban közelíti a 200 ezer forintot. Az unió statisztikai hivatalának adataiból is hasonló pálya bontakozik ki, mint az OECD-éből, azaz Csehország tudott a leginkább közelíteni Ausztriához. A régióban vegyesen alakultak a bérek, az évtized elején a magyar dolgozók örvendhettek a leggyorsabban növekvő fizetési szinteknek, ám a lendület hamar kifulladt, és az utóbbi években már hajszállal az átlag alatti volt a nominális emelkedés. Míg tíz éve Lengyelország állt a fizetési szintet tekintve Csehország előtt, az évtized közepére átvettük a második helyet. A háttérben hasonló költségvetési gondok, majd kiigazítások sora áll, mint amilyen nálunk az elmúlt években zajlott, a cseheknél is a lakosság viselte a legnagyobb terhet. Szlovákia mindvégig a legolcsóbbnak számított munkáltatói szempontból e négy ország közül. Meglepő módon a szlovén bérek szinte alig közeledtek az osztrákokéhoz, igaz, már tíz évvel ezelőtt is majdnem elérték az ott kapható bér harmadát, azután leszakadás, majd többévnyi stagnálás következett, egészen 2004-es EU-csatlakozásukig. A legnagyobb fejlődés Romániában volt, ahol az évtized elején alig harmadát kapták a magyarországi fizetéseknek, mostanra pedig már bő felét kereshetik meg az ott dolgozók. Különböző felmérések szerint eltérő fontosságú a bérszínvonal a működő tőke számára, ám azt nagymértékben meghatározza, hogy milyen jellegű tevékenységek telepednek le egy-egy országban. A leginkább munkaigényes iparágak lassan elhagyták a régiót, az itteni gyártók pedig nagyrészt bezártak. Erre a legjobb példa a textil- és ruhaipar, miközben a valamivel magasabb szakértelmet igénylő (és jövedelmezőbb) járműipar jócskán teret nyert. A szerkezeti átalakulás pedig visszahat a bérek alakulására is, vagyis a magasabb fizetést adó munkáltatók idetelepülése húzza fölfelé az átlagbért. Meglepő módon a régiós országokban nincs nagy jelentősége annak, hogy mely országból mennyien vállalnak külföldön munkát; míg nálunk a kivándorlási hajlandóMinimálbér és átlagbér aránya 2009, százalék Görögország *49,5 Belgium *47,3 Franciaország *46,5 Szlovénia 45,8 Hollandia *44,2 Litvánia 42,3 Bulgária 41,7 Lettország 41,3 Portugália 40,9 Magyarország *38,8 Nagy-Britannia 38,6 Horvátország 37,8 Spanyolország *36,5 Lengyelország *35,7 Csehország *35,0 Szlovákia **34,8 Észtország *34,1 Románia *30,5 * 2008. ** 2006. FORRÁS: EUROSTAT ság alacsony, addig Lengyelországból például többen mentek nyugatra, ennek ellenére itt volt a nagyobb bérdinamika. Az is érdekes, hogy a sok szakértő által magasnak tartott magyar minimálbér éppen a középmezőnyben van európai összevetésben, habár a régióban a legmagasabbnak számít az átlagkeresethez képest. A 38,8 százalékos arányunk a visegrádi négyek 35 százalék körüli mutatójával összehasonlítva nem kirívó, ha figyelembe vesszük, hogy Görögországé majdnem 50 százalékos, míg Románia éppen 30 százalék felett van. Szeptemberben a Gyöngy Patikák ismét kedvezményes termékkínálattal várják Önt. Számos Gyöngy Patikában pedig ingyenes vérnyomásmérésen és nyereményjátékon is részt vehet A mérésben résztvevő Heves megyei Gyöngy Patikák listája: *Ő<//S-OMRON ajándéké Tartalma: x '*o t4bóZ!r~' k0ht*'rln'' , MfíONBF50a T,ítösize i\ lj, it* «W 04 Ka,6r>amtttr, lépéssé félautomata, ***** EZERJÓ GYÓGYSZERTÁR EGER KIRÁLY PÁTIRA EGER KORALL GYÓGYSZERTÁR EGER KRISTÓF GYÓGYSZERTÁR EGER SZEKFÜPATIKA EGER TÉGELYPATIKA EGER KÍGYÓ GYÓGYSZERTÁR MÁTRA SZELE PATIKA GYÖNGYÖS SZARVAS GYÓGYSZERTÁR GYÖNGYÖS MÁTÉ PATIKA TISZANÁNA VÁMOSGYÖRKGYTÁR VÁM0SGYÖRK ISTVÁN KIRÁLY U. 60. PACSIRTA U. 4. VÖRÖSMARTY U. 2. KALLÓMALOM U. 88-90. KATONA TÉR l-l FARKASVÖLGY U. 21. DEÁK FERENC U.S9. főtEris. VÁROSKERT U. 3. ERZSÉBET KIRÁLYNÉ U. 1/A FŐJ. 108. Otthon festjük a hajunkat, fagyasztott pizzát eszünk www.gyongypatikak.hu/gyongyegeszsegprogram Információs telefonszám: 06-1-327-6744 Bár magas a magyar fogyasztói bizalom, ez nem mutatkozik meg a fogyasztásban - derült ki a GfK tegnapi sajtóbeszélgetésén. Kevesebbet járunk el otthonról, többet iszunk, többet költünk a házi kedvenceinkre. Kozák Ákos, a GfK igazgatója arra hívta föl a figyelmet, hogy a válság hatására megváltoztak a fogyasztási szokások, így a 2006 - azaz a költségvetési kiigazítások - előtti fogyasztási szerkezet akkor sem tér vissza - rövid távon -, ha nő a reáljövedelem - írja a távirati iroda. A régióban - így hazánkban is - a válság hatására kialakult egyik fogyasztói trend, hogy az emberek több időt töltenek otthon, többet főznek odahaza. Ez megmutatkozik például abban is, hogy nem fodrásznál festetik, hanem odahaza festik be a hajukat, ezért növekedett az otthon használatos hajfestékek piaca - mondta Kovács Krisztina, a GfK Hungária menedzsere. De szépen nő a fagyasztott pizzák piaca is - tett hozzá egy további példát. Egy másik sajnálatos válságtrend szerint több fogy az alkoholos italokból, és a do- ; hányter- I mékekből. Különösebb * Ml tendencia ennél, hogy az “ emberek több N pénzt fordítanak házi kedvenceikre, mint a válság előtt - a GfK kutatói szerint ennek oka, hogy ha már nincs pénzünk a magunk kényeztetésére, legalább a házi kisállataikat kényeztetjük. ■ Ha nincs elég pénzünk magunkra, legalább a házi kedvenceinket kényeztetjük. A válság hatása mutatkozik meg abban is, hogy többször vásárolunk kevesebbet, nem szívesen adunk ki egyszerre sok pénzt - mondta el Kovács Krisztina. A fogyasztó úgy érzi, kevesebbet költ, pedig ha a kisebb vásárlások értékét összeadjuk, ez nem biztos hogy, így van - fűzte hozzá. A kisboltok profitáltak a trendből, növelni tudták a piaci részesedésüket. Nőttek a hipermarketek és a diszkontok is, viszont a szupermarketek bővülési trendje megtörni látszik. Drámaian zuhantak, mintegy 10 százalékkal, a lakosság ruházkodásra fordított kiadásai. Általános tendencia, hogy a fogyasztók az olcsót keresik, nő a vásár- í lásösztön- i zés aránya, f különösen a j vegyi termé- §/ kéknél és a ’ meleg italokig nál, utóbbin belül is leginkább a kávénál és a teánál. ■
