Heves Megyei Hírlap, 2010. szeptember (21. évfolyam, 204-228. szám)

2010-09-30 / 228. szám

5 2010. SZEPTEMBER 30., CSÜTÖRTÖK - HEVES MEGYEI HÍRLAP MEGYEI KÖRKÉP Az oklevél önmagában még kevés uniós Projekt Diplomás Pályakövetési Rendszerrel figyelik a végzetteket Az egri főiskolán évekkel ezelőtt is készültek saját felmérések az oktatás eredményességéről. Egy uniós pályázattal meg­nyílt a lehetőség a Diplo­más Pályakövetési Rend­szer teljes kiépítésére. Munkatársunktól Az Eszterházy Károly Főiskolán Diplomás Pályakövetési Rend­szer teljes kiépítésére nyílt lehe­tőség egy sikeres pályázat nyo­mán. A komplex szisztémát a Nemzeti Fejlesztési Terv kereté- ' ben tavaly elnyert több mint 200 millió forintos támogatásnak kö­szönhetően építhetik ki. A célt pontosan megmutatja a pályázat címe: Minőségi szolgáltatások­kal a jövő felsőoktatásáért az Eszterházy Károly Főiskolán. A támogatást a Társadalmi Meg­újulás Operatív Programban nyerte el az egri felsőoktatási in­tézmény. I Hosszas előkészítői munkát 3 követően 2600 - egy, illetve há- í rom éve a főiskolán végzett - = diplomás hallgató kapott felké­rést pályakövetési kérdőív kitöl­tésére. Arról kérdezték őket, ho­gyan sikerült beilleszkedniük a munkaerőpiacon, jelenleg mi­lyen pozíciót töltenek be, és mi­ként tudták a felsőoktatásban megszerzett ismereteket hasz­nosítani. A pályázat lehetővé tet­te, hogy további 6100 jelenlegi hallgatót is megkérdezzenek ar­ról, milyennek ítélik meg az ok­Fiatalok továbbképzése az Eszterházy Károly Főiskolán. A diploma megszerzésével nem ér véget a tanulás. Képünk illusztráció. tatás színvonalát, vannak-e to­vábbtanulási terveik, vagy rög­tön a munkaerőpi­acon kívánják ki­próbálni magukat. A végzett hallga­tóknak e-mailben küldték ki a kérdőívet, a motivá­ciós kérdőívet pedig a Neptun- rendszeren keresztül juttatták A rendszer kiépíté' se fontos minden intézménynek. el. A kitöltési kedv serkentésére sorsolást hirdettek, mobiltelefo­nokat és nyomta­tókat nyerhettek. A kérdőívekre a végzettek közül 873-an (a megkér­dezett 33,58 százaléka), a jelen­legi diákok közül 1697-en (27,8 százalék) válaszoltak. Érdekes A munkaerőpiac igényeit is kiválóan szolgálja a rendszer A DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETŐ rendszer kiépítése és haté­kony működtetése érdeke min­den intézménynek és az egész magyar felsőoktatásnak is. A folyamatos visszacsatolások révén a képzési szerkezet haté­konyabban alakítható, s így ja­vulhat az adott intézmény mi­nőségbiztosítási rendszere, ez­zel párhuzamosan többféle, a munkaerőpiac felől érkező „fo­gyasztói” igényt szolgálhat ki a felsőoktatás. A projekt egyéb­ként az Európai Unió támoga­tásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával va­lósul meg. (Képünkön egy pályakezdési fórum.) tapasztalat volt az e-mailben megkeresettek körében, hogy a válaszadók döntő többsége négy napon belül megküldte a levelét. A feldolgozott adatok kö­zött figyelemre méltó a már EKF-es diplomá­val rendelkező hall­gatók jövedelméről szóló adat, misze­rint - egy kivételé­vel - mindegyikő­jük nettó jövedelme 100 ezer forint alatt van. A motivációs fel mérésből többek között kiderült: a diákok több mint kétharmada a saját szakterüle­tén szeretne maradni, illetve minden negyedik válaszoló kö­zeli szakterületen, ennek ellené­re a hallgatók többsége úgy érzi, hogy szüksége lenne további specializációra, ha el akar majd helyezkedni szakmájában. Tehát úgy gondolják a legtöbben: a kép­zés során elsajátított ismerete­ken felül még szükséges néhány specifikus területen is tapaszta­latot szerezniük, hogy megfelel­jenek a munkaerőpiacon rájuk váró kihívásoknak. Ehhez köthe­tő, hogy a hallgatók 77 százaléka szeretne a diploma megszerzése után tovább tanulni. Mivel korábban nem műkö­dött széles körű pályakövetési rendszer a főiskolán, a ko­rábbi évfolyamokról ke­vés adat áll rendelke­zésre. Ennek orvos­lására idén létrehoz­ták az ALUMNI öregdiák-rendszert és adatbázist, amibe immár rendre beke­rülnek a hallgatók karrierjének adatai. Az első körben tapasz­talt 30 százalék körüli kitöltési hajlandóságon Is egyértelműen javítani kell majd, de a főiskola bízik abban, hogy idővel kiala­kul a hallgatókban az erősebb felelősségtudat, illetve a diákok egyre inkább ambíciót éreznek majd arra, hogy beleszólhassa­nak véleményükkel a főiskola működésébe. Miután ez az arány csak az első körös adatokat mu­tatja - s ráadásul a korábbi évek­ben alig-alig kellett kitölteni a hallgatóknak ilyen kérdőíveket -, a következő felkérő levél vár­hatóan növeli még a válaszadók arányát. ▲ EGYPERCES INTERJÚ Középkori tizenkettek Eger élén Az önkormányzati választások előestéjén, szombaton 17 órá­tól izgalmas előadást hallhat­nak az érdeklődők az egri Kál­vin házban a XVIII. század köz- igazgatási gyakorlatáról. Erről dr. Nemes Lajos, a Heves Me­gyei Levéltár igazgatója beszél.- Milyen funkciót töltött be a XVIII. századtól kezdődően a városi önkormányzat?- Elsődleges szerepe az ítél­kezés volt, másodlagosan vál­lalt feladatot a város életének irányításában - mondta a le­véltár-igazgató. - Tudni kell, hogy ebben az időszakban jól szervezett volt a városok élete, a kézművesek, a különféle ér­dekvédelmi egyesületek tud­ták a dolgukat, a város vezető­inek csak különleges esetben kellett közbelépniük, ilyen volt egy tűz-víz, egy áradás vagy akár egy sáskajárás.- Hány fős testületek mű­ködtek?- Egerben 12 tagú belső ta­nács volt, mellette működött egy külső grénoum, amely el­sősorban gazdasági jellegű fel­adatokat végzett. A testületek élén a főbíró állt, a képzett sze­mély a nótárius volt. A XVIII. század végére az írás, olvasás, számolás már alapvető elvárás volt a közéletben.- Létezett-e már hivatali ap­parátus?- A szó mai értelmében nem, a hivatalok, mondjuk a gyámügy, személyekhez, azaz a tanács tagjaihoz kötődtek. Ebben az időszakban a legfőbb feladat az ítélkezés terén való­sult meg. ítélkezési joga volt Egernek, Gyöngyösnek, a me­gyének, de a püspökségnek is. ■ Sz. R. Dr. Nemes La­jos: Jól szerve­_______________________________________________________ FIZETETT POLITIKAI HIRDETÉS Só s Tamás: a nehézségek ellenére is eredményes ciklust zárunk Kiemelkedő a megyeháza pályázati eredményessége- A magunk mögött hagyott négy évet az ellentmondásaival, helyenként kiélezett politikai vi­táival együtt is eredményesnek tekintem - összegzett dr. Sós Ta­más, a Heves Megyei Közgyűlés elnöke. Hozzátette: - Mondha­tom ezt akkor is, ha tudjuk, hogy a Heves Megyei Önkormányzat (HMÖ) és intézményei működé­séhez kapott központi források jelentősen csökkentek. Gondot okozott, hogy az országban nem tudott végbemenni az egészség- ügyi reform, ami kihatott a me­gyei kórház működtetésére is. Az elnök szerint az előrelátás­nak és a tervszerűségnek kö­szönhetően a pályázati eredmé­nyességük kiemelkedő. A törek­vés az volt, hogy az ellátottak, gondozottak részére minél élhe­tőbb környezetet teremtsenek, javuljanak az erre szolgáló egy­ségekben a szakmai, tárgyi felté­telek. Az intézményi fejlesztések értéke az elmúlt három ciklus alatt elérheti a 20 milliárd forin­tot, ebből a már befejezett pro­jektek 60 százalékot tesznek ki.- A ciklusokon átívelő terve­zés és végrehajtás kitűnő példá­ja a zöldmezős beruházásban g megépült 150 férőhelyes Parádi Szociális Otthon, a gyöngyösi Or-1 czy-kastély és a benne lévő Mát- I ra Múzeum rekonstrukciója, az egri és a megyei önkormányzat együttműködésével felújított Tö­rök fürdő és Reumakórház új gyógyászati szárnya. Példamu­tató volt az a közgyűlési összefo­gás, amely lehetővé tette az egri Buttler-ház megyei hasznosítá­sát - sorolta Sós Tamás.- Örömmel tölt el, hogy a fej­lesztések folytatódnak, és a „gyü­mölcsük” már az új közgyűlés ideje alatt „érik be” - folytatta. - Célegyenesbe ért az egri vár fej­lesztését segítő 1,7 milliárd fo­rint értékű turisztikai pályázat, elkezdődött az egri Arany János Általános Iskola és Szakiskola felújítása. Önerőből valósul meg az új múzeumi raktárbázis az eg­ri Baktai úti volt pszichiátriai osztály helyén. Elkezdődhet az a nagyszabású fejlesztési prog­ram, amely a Markhot Ferenc Kórházban megteremtheti a mo­dern fekvőbeteg-szakellátás fel­tételeit. A pályázat összértéke kö­zel 5 milliárd forint. Arra is kitért: az Állami Szám­vevőszék 2006-2009 közötti át­fogó jelentése kiemelte, hogy a HMÖ-nél a nehezedő körülmé­nyek ellenére is kiegyensúlyo­zott, jó színvonalú gazdálkodás zajlott. Ezt jelzi, hogy a Bródy Sándor Könyvtár 2008-ban az „Év könyvtára” cím büszke tulaj­donosa lett. Az egri Dobó István Vármúzeum és a gyöngyösi Mát­ra Múzeum kollektíváinak tevé­kenységét az „Év múzeuma” címmel ismerték el, a látogatók szavazatai alapján. Az Európai Bizottság Nostra Díja és az Euró­pai Régiók Gyűlésének Kommu­nikációs Nagydíja komoly nem­zetközi elismerések.- A megyei önkormányzat hi­vatalaiban, intézményeiben ma­gas kvalitású, szakmájukban ki­emelkedőt nyújtó szakemberek dolgoznak. Köszönöm a közös munkát a közgyűlés és a bizott­ságok tagjainak, a HMÖ hivata­la és intézményei dolgozóinak - mondta végül Sós Tamás. ▲ i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents