Heves Megyei Hírlap, 2010. szeptember (21. évfolyam, 204-228. szám)
2010-09-03 / 205. szám
6 HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2010. SZEPTEMBER 3., PÉNTEK MEGYEI KÖRKÉP Színesítik a képzési palettát az egri főiskolán A harmadik évfolyam kezdi meg tanulmányait az Eszterházy Károly Főiskola „Élelmiszer-ellenőrzés és Fogyasztóvédelem” szakirányú továbbképzési szakán. Az Egerfood Regionális Tudásközpontja és az Észak-magyarországi Fogyasztóvédelmi Felügyelőség szervezésében zajló képzés a felsőoktatási palettát hivatott szí1 nesíteni. Erről dr. Kiss Attila, az Élelmiszer-tudományi Intézet igazgatója adott tájékoztatást. Elmondta: a továbbképzés mellett felsőfokú szakképzést és mester- képzést is terveznek. A képzést nyitottabbá szeretnék tenni, hogy azok ne csak diplomásoknak legyenek elérhetők. ■ A képzés nem csak a diplomások számára elérhető. A főiskola és a fogyasztóvédelmi hatóság közös sajtótájékoztatóján dr. Bernáth Euca, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság észak-magyarországi regionális igazgatója a fogyasztóvédelmi oktatás jelentőségét hangsúlyozta. Dr. Murányi Zoltán, a Kémia Tanszék vezetője pedig arról beszélt, hogy a főiskola alkalmas a tervezett programok megvalósítására. Hozzátette: nagy munkát végeztek, hiszen az országban egyedülálló, amit vállaltak. ■ Immár teljes közgyűlési lista a Fidesztől Immár nyilvános a Fidesz-KDNP pártszövetség teljes Heves megyei közgyűlési jelöltlistája. Eddig csak az volt ismert, hogy a listát Horváth László, a pétervásárai körzet egyéni országgyűlési képviselője vezeti, aki egyben a kormánypártok közgyűlési elnökjelöltje is. Az első tizenöt helyen a következők szerepelnek: 1. Horváth László, 2. Szabó Zsolt, 3. Tóth Csaba, 4. Dr. Gondos István, 5. Sveiczer Sándor, 6. Deé András, 7. Bossányi László, 8. Oroján Sándor, 9. Danyi Sándor, 10. Szabó Róbert, 11. Barna László, 12. Török Margit, 13. Hegedűs Gyula, 14. Kómár József, 15. Dr. Juhász Attila Simon. ■ Nem volt magányos farkas a hét embere Immár huszonötödik éve él tűzoltó hivatásának Jól teljesített a turizmus a megyében NÉVJEGY: CSONTOS AMBRUS, TŰZOLTÓ EZREDES szül.: 1959. novemberi FELESÉGE: Kovács Mária Két felnőtt gyermekük van. iskolái: Tiszanánai Általános Iskola, Gárdonyi Géza Gimnázium, Magdeburgi Műszaki Egyetem tűzvédelmi mérnök szak. MUNKAHELYEI: Vilati, Eger (1984-1986), Állami tűzoltóság (1986-2006), Egri Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóság parancsnoka (2007-től). azért, mert öregszik az ember, egyre inkább szimpatikussá válik a múlt, egyre inkább nosztalgiával gondolok a gyerekkorra, mert nekünk is sok állatunk volt. A Tisza hét kilométerre volt, a tavat akkor építették. Folyton csavarogtam, főleg a nyári szünetben, amikor nem kellett otthon az állatok körül segíteni. Gyakran mentünk ki kerékpárral - mi úgy neveztük - a Kis-Ti- szára, holtágakra, kubikokra.- Mit csinál egy parancsnok, amikor nem a munkája köti le?- Családi házban élünk Egerben, a Lajosvárosban. Van egy kétezer négyzetméteres telkünk a Töviskes-völgyben. Vannak benne gyümölcsfák, szőlő, egy kis házikó, és az a baj, hogy az időm nem engedi, hogy gyakrabban járjak ki ide. Az irodai munka után természetesen jólesik kiszellőztetni az embernek a fejét kapálással, szőlőmetszéssel, permetezéssel. Tűzoltó vezetőként és a Heves Megyei Tűzoltószervezet elnökeként is sok ismerősöm, kedves barátom van, akikkel összejárunk bográcsozni, beszélgetni. De németországi tanulmányaim idejéből is maradt több baráti kapcsolat. Tavaly voltam ötvenéves, és egyik barátom ajándéka volt, hogy visszamentünk egyetemi tanulmányaink városába, az egyik legszebb öt évem helyszínére. Jó érzés az, amikor összeverődik 15-20, egymást jól ismerő ember. Természetes is, hogy egy idő után hiányzik a közösségi élet, hiszen sosem voltam magányos farkas. A kedvezőtlen gazdasági körülmények ellenére is jól teljesített a megyében a falusi turizmus. A vendégéjszakák száma megközelíti a tavalyit, s a programkínálat egyre vonzóbb lesz. Az eredményekről Paulik Tibor, a Heves Megyei Falusi Turizmus Egyesület elnöke beszél.- Szólna a gazdasági környezetről?- A válság mellett éreztette kedvezőtlen hatását az izlandi vulkánkitörés, a foci-vébé és a csapadékos nyár. Ennek ellenére az év első felében megközelítettük a tavalyi szintet, a vendégéjszakák aránya az elmúlt évhez képest 94 százalékos. Az eredményekhez hozzájárult, hogy a magántőke lát fantáziát a megyében, és a megyei önkormányzat is kiemelten foglalkozott az ágazattal.- Melyek a jól teljesítő települések?- Az adottságok okán ezek a Tisza-tó és az Eger környéki hegyvidéki vagy meleg vizes települések. Ám amíg az utóbbiak az idén jól teljesítettek, az előbbiek esetében a kedvezőtlen időjárás éreztette hatását. Ám a fesztiválok, mint a Párnafesztivál vagy a Tó-Vidék Fesztivál sikeresek voltak.- Melyik lesz a következő rendezvény?- Szeptember 10. és 12. között Egerszalókon rendezzük a Hazajáró Falufesztivált, melynek háromnapos programján az összes megye falusi turisztikai egyesülete képviselteti magát, ráadásul első alkalommal adjuk át a Falusi Turizmusért díjat, melyet egy Ti- sza-parti vendégház kap majd. Paulik Tibor: Egerszalókon folytatódnak a programok előadást, és ebben felvázolta: a németeknél, oroszoknál van olyan felsőfokú képzés, ahol tűzvédelmi mérnöki diplomát lehet szerezni, és ilyen diplomával Magyarországon kevesen rendelkeznek. Ez felkeltette az érdeklődésemet. Akkoriban a külföldi egyetemekre hamarabb volt a Később Légrádi Lajos, akit én nagyon tiszteltem és példaképemnek tekintettem, látott bennem fantáziát. így lettem 1986- ban tűzoltó. Egy év próbaidő után kezdtem kiselőadóként, majd 1995-ben éh lettem a megelőzési osztály vezetője. Aztán 2000-ben összevonták a polgárvédelmet és a megyei tűzoltóságot. Az új szervezetben, a katasztrófavédelemnél is a megelőzési osztály vezetője lettem, s 2002-ben lettem igazgatóhelyettes. 2006-ban írta ki Eger város a pályázatot a megyeszékhelyi parancsnoki beosztásra. Úgy gondoltam: tűzoltó voltam majd húsz évig, és jobban szeretném csak azt a vonalat vinni. Ezért pályáztam, s így neveztek ki 2007. január elsejétől parancsnoknak.- Falun nőtt fel, mi maradt meg a tiszanánai élményeiből?- Tíz éve kijárok Székelyföldre. Van olyan év, amikor háromszor is kimegyek. Ott még egy kiesd azt találom, ami a gyerekkori emlékeimben él: az emberek kijárnak a földekre, állatok vannak, sokat dolgoznak. Kacérkodók a gondolattal, hogy h a nyugdíjba m e - gyek, akkor veszek magamnak földet valahol a környéken. Egy családi házat nagy telekkel, és csak úgy hobbiból gazdálkodni fogok. Mondjuk mangalicákat tartanék... Lehet, hogy I Csontos Ambrus: I Úgy gondolom, I hogy jóval kreatí- £ vabb lett mindenki. AHét ijmbere Csontos Ambrus negyed- százada lépett be a tűzoltóság kötelékébe. Az Egri Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóság parancsnoka azóta hivatásának él. Munkája mellett azért szakít időt a barátaira is. Sike Sándor- Miért éppen a tűzoltó hivatás mellett kötelezte el magát?- Amikor 1978-ban érettségiztem, a tűzoltóságtól kijött a személyzetis az iskolába, tartott a végzősöknek egy felvételi, és úgy gondoltam, a közlekedési mérnöki szak előtt, amire készültem, legalább egyszer megméretem magam. Németországba jelentkeztem, és legnagyobb meglepetésre olyan eredményeim lettek, hogy fel is vettek. Az élet fintora, hogy amikor hazajöttem Magdeburgból, bejöttem a tűzoltósághoz, hogy lám itt lennék, mint egy mérnök ember, azt mondták, hogy örülnek, de nincs hely. Két évig a Vilatiban először munkavédelmi területen, majd fél év múlva már tűzvédelmi területen dolgoztam. EGYPERCES INTERJÚ Lépésről lépésre haladt, hogy hasznára legyen másoknak heves megyéért Szabó lános másfél évtized alatt hírnevet szerzett magának a közlekedésbiztonság területén Szabó János neve másfél évtizedes ténykedése alatt összenőtt a közlekedésbiztonsági oktatással és neveléssel. Füzesabonyi és makiári tanítványaival sorra nyeri az országos versenyeket, kitartó munkájának köszönhetően Makiáron KRESZ-tanpálya is épült. A sikerekért mindent megtesz, ami annyit jelent, hogy nyugdíjasként is a hét minden napján a gyerekek felkészítésével foglalkozik. Ha másokkal nem, akkor az unokáival, akik közül Vona Márk tavaly lett országos első, és képviselte Magyarországot Finnországban a nemzetközi versenyen, a harmadikos Vona Boglárka pedig az idén nyert Békéscsabán. Amikor a tanár urat arról kérdezem, a munkáján és egyben szenvedélyén túl mivel tölti szabadidejét, előbb azt mondja, hogy nehéz szétválasztani a dolgokat, mert a Makiáron élő kis- unokáival töltött időben bizony gyakran a versenyekre készülnek. Aztán hamar kiderül, hogy Szabó Jánosnak azért van egy másik énje is: imádja a kertjét és a ház körüli szorgoskodást. Az ötszáz négyszögölnyi területen legalább nyolcvan gyümölcsfa terem kora tavasztól késő őszig. Ahogy fogalmaz: az eper érésétől kezdve a későn érő bolgár szőlőig mindig van valamilyen friss finomság a kertben. Ehhez az életmódhoz illően még szülőNévjegy: SZABÓ JÁNOS 1942. MÁJUS 22-ÉN született Egerlövőn. AZ ÁLTALÁNOS ISKOLA UTÁN a Bornemissza Gergely Szakközépiskolában végzett, majd Aszódon és az egri Dobóban tanult, de a Gárdonyiban maturált. később technikumot végzett Egerben, majd főiskolát Dunaújvárosban és az egri tanárképzőn. 1960-tól a Finomszerelvény- gyárban, 1965 és 1982 között a Dohánygyárban dolgozott. 1982-TŐL tanít Füzesabonyban. KITÜNTETÉSEI: Kiváló Dolgozó, Füzesabonyért és Makiár Községért. 2000-BEN Miniszteri Dicséret (oktatás), idén a közlekedési miniszter oklevelét kapta, illetve a Heves Megyéért díjat. falujában, Egerlövőn szokott. Ebben a kilencszáz lelkes faluban érlelődött benne a gondolat, hogy egyszer majd olyan helyen él, ahol minden gyümölcs bőséggel megterem. Szabó tanár úr egyébként 28 esztendőn keresztül tanult. Szakmunkásképzőben kezdte, majd végül két felsőfokú végzettséget is magának mondhat. - Az egri szakmunkásképzőben, majd a mezőgazda- ságiban tanítottam, később folyamatosan jártam az iskolákat. Akkor még másfajta világ volt. Tanultam esti tagozaton, nappalin, közel három évtizeden át. A tanár úr állatokat is tart. Ennél a pontnál a régi ízekről kezdünk beszélgetni. Azokról az időkről, amikor még volt idő kivárni, hogy összeérjenek a fűszerek, s amikor „karikában volt rátéve a kolbász a szalonnára, és magába szívta egy kicsit a sót is, és nem penészedett meg”. A múltidézés előhozza az életút azon részét is, amikor munkásként dolgozott, tehát a finomszerelvénygyári és dohánygyári éveket. Utóbbi kapcsán az egri női röplabdacsapat is szóba kerül, amelynek technikai vezetőjeként aktívan közreműködött az NB I-be való feljutásban. ■
