Heves Megyei Hírlap, 2010. szeptember (21. évfolyam, 204-228. szám)
2010-09-21 / 220. szám
2 HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2010. SZEPTEMBER 21., KEDD A MEGYE GAZDASÁGA Biogázt hasznosítanak Tenken Tóth Balázs barna farm Nem lehet egy lábon állni, az alternatív energiák felé fordulnak Bővíti és fejleszti szarvasmarhatelepét a Barna Farm Kft., hogy felvegyék a versenyt a nyugati társakkal. Biogáz-erőmű és bioetanol-üzem épül a Barna Farm Kft. birtokán, Dormánd és Tenk között. Az ötlet még két évvel ezelőtt fogalmazódott meg, ám az elhúzódó pályázati eljárás, a bankkeresés miatt most tudtak hozzáfogni az építkezéshez. jelenleg az istállók padozatát alakítják ki, persze ehhez ki kell cserélni a negyvenéves vízvezetékeket is - mutatja Barna László ügyvezető.- Nem lehet manapság egy lábon állni, a nyugati tapasztalatok alapján pedig úgy láttam, hogy az alternatív energia felé kell nyitnunk. Németországban voltam tanulmányúton, s azt láttam, hogy ott minden érték, eredmény az ágazaton belül marad. Ezért is versenyképesebbek nálunk, holott kisebb területen gazdálkodnak. Megtapasztaltam, miért is nyereséges ott a tejtermelés; ott a szarvasmarha trágyája a lényeg, amelyből biogáz-erőmű segítségével áramot állítanak elő, s azt értékesítik. A tej ára még ehhez jön. Most négyszáz húsmarhánk van, régebben 700 tehénnel tejet termeltünk. A beruházásnak köszönhetően 600-600 húshasznú és tejelő szarvasmarhánk Állítja majd elő a trágyát, amelyhez még kellő zöldhulladékot adürik - mondja az ügyvezető. Most az istállók trágyakezelő padozatát alakítják át - mutatja Barna László. A szilárd és híg trágya az épületek mögött helyet kapó biogáz-erőműbe kerül. Az egy megawattos erőmű betonkádjai az istállók mögött kapnak majd helyet, a gázturbinák segítségével előállított elektromos energiát pedig a Magyar Villamos Művek veszi majd aiJU- át. A visszamaradt anyag szagmentes lelsz, hiszen távozik belőle a metán és a kén is. A humuszt vizes vagy száraz állapotban az ezerhektáros gazdaságban szórják ki a földekre, visszapótolva a kivett tápanyaEvente 4800-5000 tonna bioetanolt állítanak majd elő 15 ezer tonna alapanyagból. gokat, fölöslegessé téve a műtrágyát. A humusz persze segít majd abban is, hogy még több zöldhulladék keletkezvén, ezáltal öngerjesztő folyamat induljon be. A bioMunkahelyeket is teremtenek a beruházások, 60-70 dolgozó kell A füzesabonyi Állami Gazdaság egykori telepén 1993-1994 környékén még 60-70 ember dolgozott, a Barna Farm jelenleg 15 alkalmazottat foglalkoztat. Az állatállomány bővítése, illetve a biogáz-erőmű, valamint a bioetanol-lepárló segítségével a létszám ismét felduzzadhat a korábbi, 60-70fős szintre. A bio- etanolhoz szükség van a megfelelő mennyiségű termény beszállítására, ezért egy gazdaszövetkezet is létrejön a környékbeli termelők részvételével. A lepárlóban a tagok elsődleges piacon el nem adható termékeit hasznosítanák. Az üzem kiszolgálásához 2800-3000 hektár termelési kapacitás szükséges. gáz-erőmű lényegében egy hulladéktároló lesz, amely az esetleges rossz gazdálkodásból is hasznot teremt.- A bioetanol-lepárlót az ötlet továbbgondolása hozta. Felmerült, hogy a keletkező hőt kertészetben, melegágyban hasznosítsuk, de inkább a bioetanol mellett döntöttünk, komplexszé téve a rendszert, hiszen jobban beleillik az állattenyésztési profilba. Évente 4800-5000 tonna bioetanolt állítunk majd elő 15 ezer tonna alapanyagból. Az etanol szállítására olasz partnerrel szerződtünk, de rendelkezünk hazai felvásárlási ajánlatokkal is, s a traktoraink átállítása is megoldható. Ezenkívül a magas fehérjetartalmú melléktermék sem vész kárba, azt takarmányozásra használjuk majd föl, amelyből biogáz képződik, s a kör bezárul - sorolja a további előnyöket Barna László. A számítások szerint a biogázerőmű a jövő év közepére elkészülhet, s elkezdik építeni a bioetanol-lepárló üzemet is. Az ígéretek szerint a fejlesztés nem megy az élelmiszer-előállítás rovására, sőt a több szarvasmarha miatt több terményt használnak föl abban. Hamarosan megszülethet a banki szerződés a teljes beruházás mintegy 2,4 milliárd forintba kerül majd, amelynek jó részét uniósforrásokból biztosítják, a költségeket azonban egy banknak előre még kell finanszíroznia. Nehéz volt megtalálni a partnert, hiszen hiába különített el a Magyar Fejlesztési Bank ötvenmilliárd forintot erre a célra, fiókhálózata nem lévén, csak külföldi kereskedelmi bankok útján juthat el a pénz a gazdákhoz. Őket azonban az ország más pontjain induló, a tenkihez hasonló projektek ez idáig nem érdekelték, mostanra azonban ez megváltozni látszik. A finanszírozó pénzintézettel hamarosan aláírhatják a szerződést, és két év után végre megkezdődhet a nagyszabású építkezés, eszközbeszerzés. A telepen egyébként önerőként két-háromszáz millió forintból felújították az úthálózatot, bővítik az istállók férőhelyeit, kialakítják a trágyakezelő padozatot. GAZDASÁGI HÍREK Konferencia és kiállítás az alternatív energiáról Debrecen Mától csütörtökig Debrecenben, a Kölcsey Konferencia Központban rendezik az ENERGOexpo 2010 Nemzetközi Energetikai Szakkiállítást és Konferenciát. Az eseményen a Geotermikus Klaszter is megjelenik, népszerűsítve a geotermikus energiahasznosítást, ismertetve az ezzel kapcsolatos lehetőségeket. A konferencián foglalkoznak a gyakorlati energetikai projektekkel, az erőművi fejlesztésekkel, a geotermiával és a termálvízzel, a biomasszával, a víz- és szélenergiával, valamint az épületenergetikával is. Ipari vállalkozások a társadalomért HEVES MEGYE Pénteken tartja a társadalmi felelősség- vállalás napját a Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara. Ennek célja, hogy vállalkozások és civilszervezetek találkozhatnak egymással, és kölcsönösen információt gyűjthetnek egymás tevékenységéről. A megyében több helyen, például Hatvanban, Visontán és Egerben gyárlátogatásokra is lesz lehetőség. A civil- szervezetek bemutathatják tevékenységüket a megye meghatározó gazdasági szereplőinek, ugyanakkor megismerkedhetnek azok tevékenységével, vállalatfilozófiájával. Ugyanekkor tartják a Kutatók Éjszakáját is üzemlátogatásokkal. Ismét ülésezik az Energia Klub gyöngyös Jövő héten kedden 14 órától a Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Gyöngyösi képviseletén (3200 Gyöngyös, Fő tér 7.) tartja következő előadását a HKIK Energia Klubja. Szó lesz az energiabeszerzési közösségről, a geotermikus energiáról, bemutatkozik a Geotermikus Klaszter és a Gépipari Klaszter, valamint lesz hőkamerás bemutató is. Jelentkezni Becskei Márknál lehet (tel.: 36/429-614/121- es mellék, e-mail: mark.becskei@hkik.hu ). Félidőben az uniós programok pályázatok A hét évre szóló keret negyedét fizették ki Jubilál az iparosok szövetsége iposz Húszéves a helyi és az országos szervezet Félidejüknél járnak az Európai Unió 2007-2013-as költségvetési időszakához kapcsolódó fejlesztési programok - mondta el miskolci sajtótájékoztatóján az Észak-magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács új elnöke, Becsó Zsolt és a NORDA Operatív Igazgatója, Kormány Krisztián. Az Észak-magyarországi Operatív Program (ÉMOP) hétéves kerete meghaladja az egymilli- árd eurót. Az elmúlt három évben közel hatszáz projektről született végső támogató döntés 100 milliárd forint értékben. Eddig a források felét kötötték le, szerződés a pénzek 30 százalékáról született, s negyedét fizették már ki. A legtöbb pályázat a gazdaság-, illetve a településfejlesztést, turizmust célozza. Sok esetben gondot okozott a biztosítéknyújtási kötelezettség és az önerő előteremtése, a vállalkozások forgalomképes vagyontárgyai ugyanis a legtöbb esetben terheltek. A NORDA új vezetésének legfontosabb feladata a támogatási szerződéskötések, valamint a kifizetések felgyorsítása. Az elmúlt négy hónapban száz szerződést kötöttek, s csaknem hat- milliárd forintot fizettek ki a pro■ A legtöbb pályázat a gazdaság-, illetve a településfejlesztést célozza. jektgazdáknak. Elsőbbséget élveztek az árvízi védekezéshez kapcsolódó pályázatok. Előlegként így csaknem 300 millió forintot utaltak ki. Most elkészítik azt a tervet, amely szabályozza a maradványforrások felhasználását. Meghatározzák a lehetséges pályázati konstrukciókat, az azokhoz tartozó forráskeretet és az elvárt célokat, mindezt egy regionális konzultáció-sorozat tapasztalatai nyomán, amely az idei utolsó negyedévben zajlik majd. Az Új Széchenyi Terv alapján a régióban is forrásokat rendelnek az egészségiparhoz, a „zöldgazdasághoz”, a lakásprogramhoz, az üzleti környezet fejlesztéséhez. ■ Egy es negyedszázada jöttek létre Magyarországon az első ipartestületek - emlékeztek meg a 19. Magyar Kézművesség Napján a résztvevők. A jelenleg is működő 238 ipartestület több mint tizede azóta, 25-30 százaléka 90-110 éve vagy még régebb óta tevékenykedik. Az IPOSZ-t 1990. szeptember 23-án mintegy kétszáz ipartestület alapította, majd a szervezet kezdeményezésére jött létre a Magyar Kézművesség Napja. Ez az esemény minden évben lehetőséget ad arra, hogy az ipartestületek, a családi, mikro- és kisvállalkozások szempontjából összegezni lehessen az eddig elért eredményeket, a Várják az új kamarai törvényt - jelentette ki Cseh István egri elnök meglévő problémákat, illetve a teendőket. Elhangzott: az IPOSZ arra törekszik, hogy ráirányítsa a mindenkori kormányzat figyelmét a legkisebbek fontosságára, jelenleg a 2015-ig tartó gazdasági programjukat dolgozzák ki. Az iparosok közül a válság sokakat tönkretett, még többen veszteségesek, csak kevesek forgalma nem csökkent. Cseh István egri elnök elmondta, várják az új kamarai törvényt, amely rendezi a mikro- vállalkozások helyzetét, illetve az Országos Érdekegyeztető Tanács ülésének eredményeit is. Szeptember 24-én 16 órától Egerben ünnepelnek az iparosok, s tisztújító közgyűlést is tartanak. ■ i
