Heves Megyei Hírlap, 2010. szeptember (21. évfolyam, 204-228. szám)

2010-09-15 / 215. szám

2 HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2010. SZEPTEMBER 15., SZERDA MEGYEI KÖRKÉP közoktatás A kényszerű integráció nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket Nem csökkent, sőt jelentő­sen erősödött az oktatási szegregáció Magyarorszá­gon az elmúlt években. Barta Katalin Dacára annak, hogy évek óta tör­vény tiltja a közoktatásban a szegregációt, és kötelezi az intéz­ményeket az integrált oktatás al­kalmazására, egyre több iskolá­ban különítik el a hátrányos helyzetű, illetve roma gyereke­ket a többiektől - derül ki egy frissen végzett vizsgálatból. Gloviczki Zoltán, a közoktatás­ért felelős helyettes államtitkár az előző évek törvényi gyakorla­tának ellentmondva egyenesen úgy fogalmazott: „Attól, hogy kü­lönböző képességű, indíttatású, különböző célú gyerekeket és családokat egy iskolába kénysze­rítenek törvényi erővel, ezzel csak fokozzák az esélyek egyen­lőtlenségét. Szerinte a szegregáci­ónak előnyei is lehetnek.” A szak­ember kijelentését a pedagógus- társadalom egy része megütkö­zéssel, egy másik része pedig megkönnyebbüléssel fogadta. Tény, a törvényi tilalom ellené­re a legfrissebb adatok szerint az utóbbi hat évben harminc száza­lékkal nőtt az iskolai szegregá­ció hazánkban. A kutatók azt ta­pasztalták, hogy a megyeszékhe­lyek kivételével valamennyi tele­püléstípuson belül növekedett a roma, illetve a halmozótlíáh hát­rányos helyzetű gyerekek elkülö­nítése. A folyamat megyénk isko­láiban is nyomon követhető. Mátraderecskén az általános iskolában idén szeptemberben 134 gyermek ült be az iskolapad­ba. A tanulói létszám évek óta folyamatosan csökken, a hátrá­nyos helyzetű tanulók (köz­tük a roma tanulók) aránya pedig nő. Barcziné Horváth Márta igazgatónő hangsú­lyozza, az integrációs törek­véseknek köszönhe tőén jelentek meg az új pedagógiai módszerek (kom­petenciaalapú, te- vékenységköz- pontú oktatás) is, amelyek nél­kül ma már kép­telenség hatéko­nyan tanítani. Úgy vé­li: a gyakorlott peda­Az utóbbi esztendők erőszakolt integrációs törekvései nem hozták meg a kívánt eredményt. Hiába jó színvonalú az oktatás a kisebb vidéki általános iskolákban, egyre kevesebb gyermek marad az intézményben. A helyzet nem javult A ROMA INTEGRÁCIÓ ÉVTIZEDE PROGRAMBAN (2005-2015) részt vevő országok öt éve azt á célt tűzték ki: aZ ídőszák vé' gére a cigány lakosság társa­dalmi integrációját előmozdít­ják A kormány erre vonatko­zó, módosított jogszabályi elő­írásait először a 2007-2008- as tanévben alkalmazták a fenntartó önkormány­zatok Ám ez nem hozta meg a kívánt eredményt gógus meg tudja állapítani, mi szolgálja a gyermek érdekeit: az integráció, vagy a speciális kis­csoportban való, személyre sza­bott foglalkozás, amely nem egyenlő á szegregációval. Az ín1 X GYORSSZAVAZAS ■ ön milyen szempontok szerint választ iskolát? Szavazzon hírportálunkon , / ma 16 óráig: HEOLhu A szavazás eredményét a csütörtöki számunkban közöljük. Hibás volt az integrációról szóló döntés BARCZINÉ HORVÁTH MÁRTA igazgatónő (képünkön) szerint - aki évek óta az integrációs oktatási mo­dell szakért& jeként is tevékeny­kedik - a náluk tanuló diá­kok 40 százaléka hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű, sezaz arány az alsó tagozatban emelkedő mérté­kű. Többéves tapasztalat alap­ján állítja, hogy az integráció­nak fontos szerepe van az ok­tatásban, azonban erőltetni el­hibázott lépés volt. tegráció akkor hatékony, ha az osztályban tanuló hátrányos helyzetű gyermekek aránya nem haladja meg a 15 százalékot. A fentiekkel egyetért Hollóné Bőd! Katalin, a recski Jámbor Vilmos Általános Iskola igazgató­nője is. Ide 180 tanuló jár: hátrá­nyos, a halmozottan hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű diákok aránya itt is 40-50 száza­lék. Tőle megtudjuk, hogy az In­tegrációs Pedagógiai Rendszer (IPR) alkalmazásával járó plusz- támogatás nagyon jól jött a hoz­zájuk hasonló adottságú iskolák­nak, hiszen ebből a tanárok to­vábbképzéseit finanszírozhat­ták, s megvehették azokat a tan­eszközöket, amelyeket a szülők nem tudtak biztosítani. Mégis, mindkét intézményből sok szülő elvitte egri iskolákba gyermekeit, mondván, szabad is­kolaválasztás van, s hogy a vá­rosban jobb oktatásban részesül­nek. E döntésben ott lapult az a vélekedés is, hogy a gyarapodó roma tanulók jelenléte hátráltat­ja a gyerek fejlődését. Az integráció mellett ■ Az együttnevelés mind a sérült, mind az ép diákok számára pozitív magatar­tásmintát ad. ■ A fogyatékossággal élő megtanul beilleszkedni a társadalomba, konflik­tuskezelő stratégiát alakít ki magának. m A sérült gyerekeknek nem kell elszakadniuk család­juktól, hogy egy speciális intézménybe járjanak: u Az átlagos képességű gye­reksegíts égnyújtást, tole­ranciát, elfogadást és együttműködést tanul. ■ A gyerek önértékelése erősödik, megérti a más­ságot és felértékelődik az egészség szerepe az életében. Az integráció ellen ■ A hátránnyal induló diák könnyen kirekesztőd­het a közösségből. m Megterhelő lehet számá­ra, hogy azonnal szembe­sül másságával, ez pszi­chés zavart okozhat. ■ Ha nem kapja meg a sze­mélyre szabott egyéni fej­lesztést, kárt okozhat az integrált nevelés. ABASÁRTÓL Eger ÖRÖKSÉG Szombaton, a kulturális örökség napján a Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár nyílt nappal várja az ér­deklődőket, melynek során meg­ismerhetik a műemléki környe­zetben működő intézményt, és hallhatnak a Nagypréposti palo­ta történetéről is. Délben a köz- igazgatási könyvtár és a megye­háza dísztermének bemutatása következik, délután pedig elő­adások lesznek az egri vár fej­lesztéséről, mely szintén a kultu­rális örökség része. Eger KONCERT Új dalokkal je­lentkezik az egri Mom's Favorite együttes. A fiatalokból álló csa­pat legújabb szerzeményeit az egriek szombaton este 8 órától hallhatják a Dobó téri koncerten. Egerbakta falunap Főzőver­sennyel és hagyományőrzők mű­sorával színesítik a szombati eseményt, amely reggel 7-kor a húsadagok kiosztásával kezdő­dik a régi futballpályán. A rendez­vény keretében falusi lakodal­mast is láthat a közönség ebéd után, 13 órától. Az önkormányzat szervezte programok éjszakába hajló bállal zárulnak. Füzesabony teadélután A vá­rosban négy, pártok által nem jelölt és nem is támogatott füg­getlen önkormányzati képviselő- jelölt indul a helyhatósági vokso­láson. Közülük Horváth Péter a napokban tartotta meg prog­ramismertető teadélutánját, ahol elmondta: független pénz­ügyi vizsgálat után kell dönteni az önkormányzat által kibocsá- tdifírmilliárd forint értékű köt- vénytóCs válasszak1újra külön a falusi, illetve a telepi részen lévő óvodákat és iskolákat. A rendez­vény vendégeként dr. Tóth Judit közgazdász kifejtette: az új vá­rosvezetésnek a legkockázat­mentesebb megoldást kell vá­lasztania a kötvény ügyében. Erdőtelek hagyomány szom­baton délután falu na pót tarta­nak a településen, ahol feleleve­nítik az egykor nagy mennyiség­ben termelt fokhagymához kap­csolódó hagyományokat, gasztro­nómiai fogásokat. A programok a vásártéren 14 órakor kezdődnek gyermekműsorokkal, illetve fok­hagymás ételek bemutatójával, kóstolójával. Délután díszpolgári címet és kitüntetéseket adnak át, majd szórakoztató műsor kö­vetkezik, melynek sztárvendége Marcellina lesz. A nap tűzijáték­kal ér véget. Elkészült az új egészségház gyógyítás Immár egy épületben a szakrendelés A minap avatták fel Gyöngyös­patán az új egészségházat. A komplexum kialakítására 66 millió forintos támogatást nyert az önkormányzat. A 73 milliós összköltségű beruházással egy épületben kapott helyet a gyer­mekorvosi szakrendelés, a sze­mészet, a fogászat és a védőnői szolgálat. A település központjá­ban lévő, korszerűen felszerelt, akadálymentesített épületben gyógyszertár is nyílik majd. Az ünnepélyes átadón, miu­tán Utassy Vilmos plébános megáldotta az egészségházat, az érdeklődők belül is megtekint­hették az épületet, aminek a be­rendezéséről is hamarosan gon­doskodnak. ■ Akadálymentes egészségház. A helyiek megismerkedtek az épülettel A nyár már elment, barna válla villan a kanyarban, de széke még meleg. Még nincs itt a tél, a ravasz, számító kupec, aki gal­lérja mögül mindig nagyobb árat mond, mint amit bárki is megadni képes érte. A két nagy­hatalom közt az átmenet őszi köztársasága múlik el lassan. Hisz minden elmúlik. Öröm és gond. Fájdalom és boldog­ság. Csak a születés és pusztu­lás ördögszekere zörög a végte­len úton. Újjászületés igenis van. A csomagolás, a forma más. Nem a te arcod és a te ne­ved. Mert azt betemeti az idő. Menthetetlenül. Te nem leszel soha újra, más igen, selymes zöld fű, feketerigó, vadkörtefa belőled esetleg igen. De te nem. Létezik-e lélegzetállítóbb pil­lanat az őszi természetnél, ami­kor a darab a fináléhoz közelít, Mentében küszöbön a bukás, s csaknem minden szereplő már a színpa­don topog a vasfüggöny lehull­ta előtt, ahol a neki-nekihevülő ég még a proletár fájdalmas tücsköket sem szenderítette végső álomra. A fák megforgat­ják hasznukat a tőzsdén, s a spekulánsok jól végzett, mun­kás derűjével váltják vakító aranyra a nyári zöldmunkás fá­radtságot. Még az is oly tiszte­letre méltó, hogy egytől egyig képzett közgazdák, nem egy­szerre tódulnak a pénztárhoz fölvenni járandóságukat, hogy rögvest csődbe vigyék a ban­kot, hanem szépen elosztva já­rulnak a kasszához. Van, aki már megkapta be­fektetése után jogos osztalékát és két kézzel szólja, arany és bí­bor minden porcikája, más még fakózöldben, halványsár­ga irigységben várakozik. S akad olyan korhely lump is, aki sebtiben végére ért a friss örök­ségnek, s most kopott, száraz barna felöltőben mereng a gyorsan múló dicsőségen és a sors igazságtalanságán. Teg­nap még ő volt a király, kiragyo­gott a tömegből. A társaság köz­pontjaként a rossz poénjain is nevettek azok, akiktől ma meg­vető pillantásokat se kap. Át­néznek rajta. Itt áll soványan, kilógó bordákkal, lyukas er­szénnyel várva a téli hó kegye­lemkenyerére, ami alamizsna­ként legalább kis időre elfedi feltűnő nyomorúságát. ■ Kovács János

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents