Heves Megyei Hírlap, 2010. augusztus (21. évfolyam, 178-202. szám)

2010-08-25 / 197. szám

2 HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2010. AUGUSZTUS 25., SZERDA MEGYEI KÖRKÉP Figyelmeztető üzenet a mélyből földrengés Viszonylag kicsi az esélye egy újabb nagy egri talajmozgásnak koztatott Ruszkai Csaba, az egri Eszterházy Károly Főiskola Föld­rajz Tanszékének oktatója. A szakember utalt arra, hogy német kutatók újabban a kis erős­ségű földrengések és az adott tér­ség csapadékmennyisége között együtthatást véltek felfedezni. Ál­lításuk szerint a kőzettömeg re­pedései közé mélyre beszivárgó víz földrengést kiváltó nyomást idézhet elő a kőzetek pórusaiban. Komoly aggodalomra egyébként az idei kiugróan csapadékos és szeizmológiailag is aktív időszak ellenére sincsen ok, hiszen napja­ink építészete sokkal földrengés- biztosabb épületeket hoz létre, mint a XX. század eleji vagy az azt megelőző időszak városi és fa­lusias építészete. Ezért volt ka­tasztrofális az 1925-os, a Richter- skála szerinü 5-ös erősségű egri földrengés, amikor is a vályogból épült, döngölt padlójú paraszthá­zak jó része összedőlt. Számítá­sok szerint egy panelszerkezetű társasház akár 7-es (!) erősségű rengést is kibír főbb szerkezeti ká­rosodás nélkül. Tehát a nálunk ál­talában jellemző, a Richter-skála szerinti 2-es és 3-as erősségű ren­gések az épületállomány zömé­ben nem okozhatnak nagyobb ká­rokat - húzta alá Ruszkai Csaba. Rengés rengés hátán heves megyében is több érez­hető földrengés volt az ezred­forduló óta: 2002-ben és 2007-ben Hatvanban, Heré­den, 2002-ben Tófaluban, 2003-ban Noszvajon, Zárónkon, illetve ezeknek a településeiknek a környékén. Megfigyelhető a Bükk hegy­ség lassú, folyamatos emel­kedése. Ha a hegy egyik ol­dala emelkedik, az néhány órával később a másik olda­lon törvényszerűen süllye­dést okozott. Ez a Vatta-Maklár törésvonal mentén következett be 2002- ben, amit Egerben is tapasz­taltak. A megyében tavaly május 29-én Noszvajon pat­tant ki 1,2-es, szeptember 22-én Mátraszentimrén pe­dig 1,6-es erősségű rengés. >. GVORSSZAVAZAS ■ Ön tart-e a földrengésektől? Szavazzon hírportálunkon / ma 16 óráig: HEOL.hu ^ A szavazás eredményét a szombati számunkban közöljük. Folytatás az 1. oldalról Ám e jelekből nem lehet arra kö­vetkeztetni, hogy egy nagyobb rengés van készülőben. A térség legnagyobb földmozgására 1925. január 31-én került sor, ekkor Eger közelében, illetve a város délkeleti részén, a Makiári város­részben a Richer-skála szerinti 5-ös fokozatú rengést tapasztal­tak. A földrengés epicentruma Ostoros község volt. Itt több mint 400 lakóház megsérült, zömében használhatatlanná vált - amely­re a templom melletti hasadék máig is emlékeztet -, s a legenda szerint a temető sírkövei is meg­fordultak, utána újjáépült a falu. A Pannon-medencében a föld­rengés-aktivitás a lemezperemi területekhez képest mérsékelt, a | rengések epicentrumainak el- I oszlása pedig első pillantásra § rendszertelennek látszik. Nehéz ~ eldönteni, hogy a földrengések | izolált területeken vagy szeizmi- g kusan aktív vonalak mentén ke- s letkeznek. Mindenesetre felis- 1 merhető néhány terület, ahol vi- | szonylag gyakran fordult elő a I múltban földrengés. Ilyenek Eger és környéke, ahol 70 év alatt 16 földrengés és több mint 50 na­gyobb utórengés történt.- Sokak számára riadalmat okozhatott az augusztus hónap­ban előforduló kis magnitúdójú, de érzékelhető hazai földrengések sorozata. Hazánk és a Kárpát-me­dence még ezekkel a baljós jelek­kel sem sorolható a Föld túlzottan földrengésveszélyes területei kö­zé. Nagyjából fél évszázadonként előfordulnak akár 5-ös erősségű földrengések is, de hazánk e te­kintetben még egy ideig viszony­lag nyugodt „sziget” marad - tájé­1. zóna 4. zóna Intenzitás: I - 6,5 ag-0,03 g Megyék: Szabolcs-Szatmár, Hajdú-Bihar, Békés, Csongrád Intenzitás: I - 8,5 ag-0,lg Megyék: Vas, Somogy, Metszésvonalak Magyarország területén zonal Intenzitás: 1-7,5 aj-0,07 g Megyék: Komárom, Fejér, Veszprém, Tolna, Nógrád, Pest, Bács-Kiskun, Szolnok, Borsod, Heves A térség legnagyobb földmozgására 1925. január 31-én került sor Eger közelében, s a város délkeleti részén. A képen látható jól ismert híres épületek épségben maradtak, ám a vályogból épült, döngölt padlójú parasztházak jó része összedőlt. A katasztrófavédelem vészforgatókönyvében szerepel a rengés lehetősége A hevesi megyeszékhely és térsége földmozgás szempontjából kitüntetett helyzete - az országos előforduláshoz képest viszonylag sok rengés - a város környékén futó földtani törésvonalra vezethető visz- sza, amely a Bükkal- ján húzódik. Pánikra azonban nincs ok. A Zágráb-Miskolc tö­résvonal két jól el­különíthető konti­nentális kőzetlemez találkozásánál ala­kult ki, a törés rendszer részeként pedig erre merőle­gesen is több vonal, mint például a „Darnóárok”. A Heves Megyei Katasztrófa- védelmi Igazgatóság fölkészült a pol­gári veszélyhely­zet minden formá­jára. A vészforgató­könyvek szerint a megye lakosságát tömegesen egy háborún kívül csupán egy nukleáris baleset után kiala­kuló szennyezés, vagy egy, a Mátra és a Bükk hegységeknél húzódó „Darnóárok” törésvonal előforduló földrengés veszélyeztetheti. menten miitiWii Bátor szökőkút A község­ben idén készült el egy euró­pai normáknak megfelelő játszótér, amelyet előszere­tettel látogatnak a helyi kis­gyermekes szülők. Az önkor­mányzat úgy döntött, hogy még vonzóbbá varázsolja a pihenőparkot, így a napok­ban egy szökőkutat alakítot­tak ki a területen. Az avatás­ra augusztus 29-én, vasár­nap délelőtt 11 órakor kerül sor. A nap során közös bog­rácsolás, kézműves-foglalko­zások is várják a családokat. Eger MUNKAÜGY Az egysze­rűsített foglalkoztatás új szabályozásával kapcsolato­san a Munkaügyi Felügyelő­ség és az APEH közös tájé­koztató napot tart ma dél­előtt 9 órától Egerben, a Szarvas tér 1. szám alatt ta­lálható Regionális Munka­ügyi Felügyelőségen. A részvétel minden érdeklődő számára Ingyenes. Eger közbeszerzés A köz- beszerzési törvény módosí­tása erősíti a kamarák sze­repét a vitás helyzetek ren­dezése kapcsán. E témában a Heves Megyei Iparkamara (HKIK) szakértői munka- megbeszélést szerveznek ma délelőtt 10 órától a Fais­kola út 15. szám alatt, mely­re várnak mindenkit, aki érdekelt a kamarai kontroll alkalmazásában. Eger TERMÉSZET A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság (BNRI). sikeres pályázatot nyújtott be a „Földtani érté­kek védelme a BNPI terüle­tén: A recski Antal-táró re­habilitációja és a nógrádi bányák természeti állapotá­nak helyreállítása” címmel. Ennek keretében oldják meg a recski Antal-táró helyreállítását és lezárását, s végül így óvják meg a XVIII-XIX. századi bányatá­ró földtani-ipartörténeti ér­tékeit, valamint a táróban élő több ezres denevérkoló­nia élőhelyének védelmét. Füzesabony ANYATEJ Az ön­kormányzat és a Kis Bocs Baba-Mama Egyesület szer­vezésében augusztus 28-án, szombaton délelőtt 9-14 óráig a városi művelődési házban az. anyatejes világ­nap alkalmából kistérségi családi napot tartanak. Az út a valódi fejlődés jelképe ünnepség nagyúton Ezerötszáz méternyi új aszfalt Közel 26 millió forintos EU- támogatással belterületi utakat építettek és újítottak fel az elmúlt hónapokban Nagyúton, mintegy ezerötszáz méterhosszán fektet­tek le új aszfaltréteget. A beruhá­zás átadóünnepségét kedden dél­után tártották a településen, ahol Tóth Géza polgármester arról be­szélt, hogy az önkormányzatnak tízszázalékos önerőt kellett előte­remtenie a pályázati támogatás mellé, Hermán István honatya pedig azt hangsúlyozta, hogy az út mindig a fejlődést jelképezi. § Összeköti a helyieket, de a gazda- | ság motorja is. | Áz eseményen műsort adtak a £ helyi óvodások, nyugdíjasok és a Az elmaradhatatlan hordót Tóth Géza polgármester és Czipó László alpol- rézfúvósok. ■ gármester gurította. A képgalériát keresse a HEOLhll hírportálon Elmúlt a nagy nyári jövés-me­nés. De pörög még a közéleti rulettgolyó. Ki tudja, hol áll meg? Forognak a kuglibábuk. A lázas munka viszont látható­an szünetel, a kormány álmá­ban csönget egy picit. Ki-ki nyugalomba, igen, már ennek is lehet örülni, legalább nem lö­kik a fecsegő fejek még mé­lyebbre a forintot, tőzsdét, gaz­daságot ésatöbbit. A nyár mentében, várjuk az őszt. Hogy majd utána aztán színről színre, de tisztán az iga­zat és csakis az igazat. Az azon­nali, radikális adócsökkentést példának okáért, miként meg lett ígérve. De szerencsére nem lett betartva. A radikálisan le­szűkült mozgásterében az effé­le kalandor akciózásra nincs mód. Ám ezzel együtt egyre messzebb sodródik az átfogó, FÉL HÉT Gusztus húsz elkerülhetetlenül szükséges és fájdalmas reformok hajója is, az összeomlás előtt álló egészség- ügyi, oktatási, államigazgatási, nyugdíj- és adórendszerek át­alakítása. Megint itt a tétova visszalépegetés, téblábolás, alibifoci, szájkarate, mint az el­múlt húsz évben. Maradt a ha­gyományos káderpolitikai ját­szótér, balanszírozás a kötélen, személycserék, csiki-csuki, posztok és funkciók újraosztá­sa, jobb és rosszabb cserék. Nagy alkuk, kis eredmények. Száznapos látványkormányzás. Aprómunka és kényszerpálya. A kormányzati kommuniká­ció hártyavékony szappanbu­borékja is elpukkan, akárcsak az előző kabinetek esetében, láttatni engedve a kiábrándító semmit, a blöffölő nagyképűsé­get, a drága áron koholt Potemkin falut. Pedig a tanulsá­gos példa előttünk áll, mindez hova vezet. A fetisizált üres po­litikai marketing már rég le­vizsgázott: aki nem tanul az elődei hibáiból (pláne, ha ő ma­ga a saját utódja), az nagy baj. A húszadikai csonka tűzijá­ték megvolt, lehet civilként adományozni az árvízkárosul­taknak. De ne felejtsük, az ál­lam ilyenkor mutathatja meg, hogy mire is való tulajdonképp. Egyebek közt segíteni a rászo­rulókat, támogatni a bajban lé­vőket. Ez az ő felelőssége. S hogy ezt jól is tegye, körmére nézni, az pedig a miénk. ■ Kovács János *

Next

/
Thumbnails
Contents