Heves Megyei Hírlap, 2010. augusztus (21. évfolyam, 178-202. szám)
2010-08-25 / 197. szám
2 HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2010. AUGUSZTUS 25., SZERDA MEGYEI KÖRKÉP Figyelmeztető üzenet a mélyből földrengés Viszonylag kicsi az esélye egy újabb nagy egri talajmozgásnak koztatott Ruszkai Csaba, az egri Eszterházy Károly Főiskola Földrajz Tanszékének oktatója. A szakember utalt arra, hogy német kutatók újabban a kis erősségű földrengések és az adott térség csapadékmennyisége között együtthatást véltek felfedezni. Állításuk szerint a kőzettömeg repedései közé mélyre beszivárgó víz földrengést kiváltó nyomást idézhet elő a kőzetek pórusaiban. Komoly aggodalomra egyébként az idei kiugróan csapadékos és szeizmológiailag is aktív időszak ellenére sincsen ok, hiszen napjaink építészete sokkal földrengés- biztosabb épületeket hoz létre, mint a XX. század eleji vagy az azt megelőző időszak városi és falusias építészete. Ezért volt katasztrofális az 1925-os, a Richter- skála szerinü 5-ös erősségű egri földrengés, amikor is a vályogból épült, döngölt padlójú parasztházak jó része összedőlt. Számítások szerint egy panelszerkezetű társasház akár 7-es (!) erősségű rengést is kibír főbb szerkezeti károsodás nélkül. Tehát a nálunk általában jellemző, a Richter-skála szerinti 2-es és 3-as erősségű rengések az épületállomány zömében nem okozhatnak nagyobb károkat - húzta alá Ruszkai Csaba. Rengés rengés hátán heves megyében is több érezhető földrengés volt az ezredforduló óta: 2002-ben és 2007-ben Hatvanban, Heréden, 2002-ben Tófaluban, 2003-ban Noszvajon, Zárónkon, illetve ezeknek a településeiknek a környékén. Megfigyelhető a Bükk hegység lassú, folyamatos emelkedése. Ha a hegy egyik oldala emelkedik, az néhány órával később a másik oldalon törvényszerűen süllyedést okozott. Ez a Vatta-Maklár törésvonal mentén következett be 2002- ben, amit Egerben is tapasztaltak. A megyében tavaly május 29-én Noszvajon pattant ki 1,2-es, szeptember 22-én Mátraszentimrén pedig 1,6-es erősségű rengés. >. GVORSSZAVAZAS ■ Ön tart-e a földrengésektől? Szavazzon hírportálunkon / ma 16 óráig: HEOL.hu ^ A szavazás eredményét a szombati számunkban közöljük. Folytatás az 1. oldalról Ám e jelekből nem lehet arra következtetni, hogy egy nagyobb rengés van készülőben. A térség legnagyobb földmozgására 1925. január 31-én került sor, ekkor Eger közelében, illetve a város délkeleti részén, a Makiári városrészben a Richer-skála szerinti 5-ös fokozatú rengést tapasztaltak. A földrengés epicentruma Ostoros község volt. Itt több mint 400 lakóház megsérült, zömében használhatatlanná vált - amelyre a templom melletti hasadék máig is emlékeztet -, s a legenda szerint a temető sírkövei is megfordultak, utána újjáépült a falu. A Pannon-medencében a földrengés-aktivitás a lemezperemi területekhez képest mérsékelt, a | rengések epicentrumainak el- I oszlása pedig első pillantásra § rendszertelennek látszik. Nehéz ~ eldönteni, hogy a földrengések | izolált területeken vagy szeizmi- g kusan aktív vonalak mentén ke- s letkeznek. Mindenesetre felis- 1 merhető néhány terület, ahol vi- | szonylag gyakran fordult elő a I múltban földrengés. Ilyenek Eger és környéke, ahol 70 év alatt 16 földrengés és több mint 50 nagyobb utórengés történt.- Sokak számára riadalmat okozhatott az augusztus hónapban előforduló kis magnitúdójú, de érzékelhető hazai földrengések sorozata. Hazánk és a Kárpát-medence még ezekkel a baljós jelekkel sem sorolható a Föld túlzottan földrengésveszélyes területei közé. Nagyjából fél évszázadonként előfordulnak akár 5-ös erősségű földrengések is, de hazánk e tekintetben még egy ideig viszonylag nyugodt „sziget” marad - tájé1. zóna 4. zóna Intenzitás: I - 6,5 ag-0,03 g Megyék: Szabolcs-Szatmár, Hajdú-Bihar, Békés, Csongrád Intenzitás: I - 8,5 ag-0,lg Megyék: Vas, Somogy, Metszésvonalak Magyarország területén zonal Intenzitás: 1-7,5 aj-0,07 g Megyék: Komárom, Fejér, Veszprém, Tolna, Nógrád, Pest, Bács-Kiskun, Szolnok, Borsod, Heves A térség legnagyobb földmozgására 1925. január 31-én került sor Eger közelében, s a város délkeleti részén. A képen látható jól ismert híres épületek épségben maradtak, ám a vályogból épült, döngölt padlójú parasztházak jó része összedőlt. A katasztrófavédelem vészforgatókönyvében szerepel a rengés lehetősége A hevesi megyeszékhely és térsége földmozgás szempontjából kitüntetett helyzete - az országos előforduláshoz képest viszonylag sok rengés - a város környékén futó földtani törésvonalra vezethető visz- sza, amely a Bükkal- ján húzódik. Pánikra azonban nincs ok. A Zágráb-Miskolc törésvonal két jól elkülöníthető kontinentális kőzetlemez találkozásánál alakult ki, a törés rendszer részeként pedig erre merőlegesen is több vonal, mint például a „Darnóárok”. A Heves Megyei Katasztrófa- védelmi Igazgatóság fölkészült a polgári veszélyhelyzet minden formájára. A vészforgatókönyvek szerint a megye lakosságát tömegesen egy háborún kívül csupán egy nukleáris baleset után kialakuló szennyezés, vagy egy, a Mátra és a Bükk hegységeknél húzódó „Darnóárok” törésvonal előforduló földrengés veszélyeztetheti. menten miitiWii Bátor szökőkút A községben idén készült el egy európai normáknak megfelelő játszótér, amelyet előszeretettel látogatnak a helyi kisgyermekes szülők. Az önkormányzat úgy döntött, hogy még vonzóbbá varázsolja a pihenőparkot, így a napokban egy szökőkutat alakítottak ki a területen. Az avatásra augusztus 29-én, vasárnap délelőtt 11 órakor kerül sor. A nap során közös bográcsolás, kézműves-foglalkozások is várják a családokat. Eger MUNKAÜGY Az egyszerűsített foglalkoztatás új szabályozásával kapcsolatosan a Munkaügyi Felügyelőség és az APEH közös tájékoztató napot tart ma délelőtt 9 órától Egerben, a Szarvas tér 1. szám alatt található Regionális Munkaügyi Felügyelőségen. A részvétel minden érdeklődő számára Ingyenes. Eger közbeszerzés A köz- beszerzési törvény módosítása erősíti a kamarák szerepét a vitás helyzetek rendezése kapcsán. E témában a Heves Megyei Iparkamara (HKIK) szakértői munka- megbeszélést szerveznek ma délelőtt 10 órától a Faiskola út 15. szám alatt, melyre várnak mindenkit, aki érdekelt a kamarai kontroll alkalmazásában. Eger TERMÉSZET A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság (BNRI). sikeres pályázatot nyújtott be a „Földtani értékek védelme a BNPI területén: A recski Antal-táró rehabilitációja és a nógrádi bányák természeti állapotának helyreállítása” címmel. Ennek keretében oldják meg a recski Antal-táró helyreállítását és lezárását, s végül így óvják meg a XVIII-XIX. századi bányatáró földtani-ipartörténeti értékeit, valamint a táróban élő több ezres denevérkolónia élőhelyének védelmét. Füzesabony ANYATEJ Az önkormányzat és a Kis Bocs Baba-Mama Egyesület szervezésében augusztus 28-án, szombaton délelőtt 9-14 óráig a városi művelődési házban az. anyatejes világnap alkalmából kistérségi családi napot tartanak. Az út a valódi fejlődés jelképe ünnepség nagyúton Ezerötszáz méternyi új aszfalt Közel 26 millió forintos EU- támogatással belterületi utakat építettek és újítottak fel az elmúlt hónapokban Nagyúton, mintegy ezerötszáz méterhosszán fektettek le új aszfaltréteget. A beruházás átadóünnepségét kedden délután tártották a településen, ahol Tóth Géza polgármester arról beszélt, hogy az önkormányzatnak tízszázalékos önerőt kellett előteremtenie a pályázati támogatás mellé, Hermán István honatya pedig azt hangsúlyozta, hogy az út mindig a fejlődést jelképezi. § Összeköti a helyieket, de a gazda- | ság motorja is. | Áz eseményen műsort adtak a £ helyi óvodások, nyugdíjasok és a Az elmaradhatatlan hordót Tóth Géza polgármester és Czipó László alpol- rézfúvósok. ■ gármester gurította. A képgalériát keresse a HEOLhll hírportálon Elmúlt a nagy nyári jövés-menés. De pörög még a közéleti rulettgolyó. Ki tudja, hol áll meg? Forognak a kuglibábuk. A lázas munka viszont láthatóan szünetel, a kormány álmában csönget egy picit. Ki-ki nyugalomba, igen, már ennek is lehet örülni, legalább nem lökik a fecsegő fejek még mélyebbre a forintot, tőzsdét, gazdaságot ésatöbbit. A nyár mentében, várjuk az őszt. Hogy majd utána aztán színről színre, de tisztán az igazat és csakis az igazat. Az azonnali, radikális adócsökkentést példának okáért, miként meg lett ígérve. De szerencsére nem lett betartva. A radikálisan leszűkült mozgásterében az efféle kalandor akciózásra nincs mód. Ám ezzel együtt egyre messzebb sodródik az átfogó, FÉL HÉT Gusztus húsz elkerülhetetlenül szükséges és fájdalmas reformok hajója is, az összeomlás előtt álló egészség- ügyi, oktatási, államigazgatási, nyugdíj- és adórendszerek átalakítása. Megint itt a tétova visszalépegetés, téblábolás, alibifoci, szájkarate, mint az elmúlt húsz évben. Maradt a hagyományos káderpolitikai játszótér, balanszírozás a kötélen, személycserék, csiki-csuki, posztok és funkciók újraosztása, jobb és rosszabb cserék. Nagy alkuk, kis eredmények. Száznapos látványkormányzás. Aprómunka és kényszerpálya. A kormányzati kommunikáció hártyavékony szappanbuborékja is elpukkan, akárcsak az előző kabinetek esetében, láttatni engedve a kiábrándító semmit, a blöffölő nagyképűséget, a drága áron koholt Potemkin falut. Pedig a tanulságos példa előttünk áll, mindez hova vezet. A fetisizált üres politikai marketing már rég levizsgázott: aki nem tanul az elődei hibáiból (pláne, ha ő maga a saját utódja), az nagy baj. A húszadikai csonka tűzijáték megvolt, lehet civilként adományozni az árvízkárosultaknak. De ne felejtsük, az állam ilyenkor mutathatja meg, hogy mire is való tulajdonképp. Egyebek közt segíteni a rászorulókat, támogatni a bajban lévőket. Ez az ő felelőssége. S hogy ezt jól is tegye, körmére nézni, az pedig a miénk. ■ Kovács János *