Heves Megyei Hírlap, 2010. augusztus (21. évfolyam, 178-202. szám)
2010-08-24 / 196. szám
6 2010. AUGUSZTUS 24., KEDD GAZDASÁG A BUX index 2010. augusztus 23-án 09.00 11.00 13.00 15.00 16.30 FORRÁS: BÉT NYERTESEK 2010.08.23. Részvény Mól Utolsó ár (Ft) 20 600 Változás (%) Millió Ft 1,47 642 KEG 122 0,82 46 PannErgy 800 0,37 37 Egls 20100 0,27 63 ANY 720 0,00 1 VESZTESEK FORRÁS: BÉT Részvény Danubius Utolsó ár (R) 4 455 Változás (%}-2,94 Millió Ft 11 Fotex 408-2,85 6 TVK 3 450 00 2 F HB 1 130-1,73 20 OTP 4 904-1,72 9 849 A BUX index az elmúlt napokban 21800. ___________________ p onj/ 08.12 08.13 08.16 08.17 08.18 08.19 /lla'1 FORRÁS: BÉT BÉT-áruszekció (forint/tonna, 08.23.) ■■■■■■■■■■■■ mSmHmmn Új elszámolási ár EUROBÚZA 2010. szeptember 52000 TAKARMÁNYBÚZA 2010. szeptember 48500 TAKARMÁNYKUKORICA 2010. szeptember 46200 TAKARMÁNYÁRPA 2010. szeptember 39 600 OLAJNAPRAFORGÓ 2010. október 95800 MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam 2010. augusztus 23-án 1€ 1$ 1CHF f f f 281,03 Ft 221,11 Ft 214,17 Ft +3,80 Ft +4,81 Ft +6,19 Ft Forintbetéti1 kamatok (%) 2 hó 3 hó| Allianz Bank 4,15 4,25 Banco Popolare 3,19 3,18 Budapest Bank 2,75 2,75 Erste Bank 2,50 2,50 FHB3 6,50* 5,50 MKB Bank 3,95 4,04 OTP Bank 1,00 1,00 OTP Bank24,50 Raiffeisen Bank2 4,50 4,50 1 ALAPTERMÉKEK 1 MILLIÓ FORINTRA 2 AKCIÓ 3 FHB AKTÍV BETÉT AKCIÓ * FHB AKTÍV BETÉT 6 HÓNAPOS AKCIÓ Euró-valutaárfolyamok (forint/euró, 0& 23.) Vételi Eladási | Allianz Bank 272,39 286,35 Budapest Bank 270,44 287,17 CIB Bank 268,36 290,72 Citibank 267,99 290,33 Erste Bank 271,19 286,81 K&H Bank 269,54 285,06 MKB Bank 270,56 284,44 OTP Bank 273,83 287,87 Raiffeisen Bank 274,61 286,97 kórházak Pénz kell az egészségügynek, de a forráspótlást feltételekhez kell kötni i»U K v. .»fel* m y ' K ' M / tan y W Rt «•-/i Kas m M A siófoki kórház például kihasználatlan víztornyát adja bérbe mobiltársaságoknak: az oda telepített antennákért kapott pénz is segíti az intézményt abban, hogy ne legyen adóssága Nem minden kórház veszteséges. Megnéztük, milyen ötletekkel próbálnak úrrá lenni a növekvő költségeken. Nógrádi Tóth Erzsébet Keményen sújtja a kórházakat az ágazatból 2003 óta kivont 100 milliárd forint, s az egészségügy igen alacsony, 4,8 százalékos GDP-részesedése. Ám a működésükre fordítható forrásokkal mégis nagyon eltérően sáfárkodnak. A 173 kórházból 40 a pénzügyi megszorítások ellenére is null- szaldóval gyógyít, közben mások sok százmilliós, sőt milliárdos adósságot görgetnek; mára megközelíti a 40 milliárdot a fekvőbeteg-intézmények lejárt adóssága. Szőrmentén kell bánni a szokásos indokkal, hogy a súlyosabb betegeket ellátó intézmények kerültek padlóra. Hiszen például a közép-európai régió legnagyobb kórházának tartott Borsod-Aba- új-Zemplén megyei és a siófoki súlyponti kórház vagy az Országos Korányi TBC- és Pulmono- lógiai Intézet gazdálkodása a június végi állapot szerint stabil. Ezért is mondhatta azt az egészségügyért felelős államtitkár, hogy az adósságfelmérést tükröző számokat óvatosan kell kezelni. Szócska Miklós szerint körültekintően, az érintett szak-, mai szervezetekkel közösen kell kidolgozni az esetleges konszolidáció módszertanát. Sürgős és kevésbé sürgős teendőket egyszerre kell kezelnie az ágazat irányítójának - véli Csiba Gábor, a Stratégiai Szövetség a Magyar Kórházakért Egyesület elnöke, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei kórház főigazgató főorvosa. A struktúraátalakítás, a gyógyítás új finanszírozási elveinek kidolgozása hosszabb folyamat, de a lejárt kórházi adósságot már a következő hónapokban ki kell fizetni, különben felgyorsul az eladósodás. Ez állami forráspótiás nélkül nem megy. Ám a pénz eloszRendet kell tenni AZ EGÉSZSÉGÜGY rendbetételéhez összhangot kell teremteni a gyógyítói kapacitások, a betegforgalom és a finanszírozás között - állítja Boncz Imre, a Magyar Egészség-gazdaságtani Társaság elnöke. Amíg a kórházi ágyak, a betegszám és a biztosító által fizetett teljesíttásánál figyelembe kell venni az eladósodás mértékét, az intézmény stratégiai fontosságát, a várólistákat. Azt is számba kell venni, hogy az adott intézmény hány olyan beteget látott el, akikért nem kapott egyetlen fillért sem az Országos Egészségbiztosítási Pénztártól (OEP). A hatályos szabályok szerint ugyanis az OEP az általa előre engedélyezett teljesít- ményvolumen-korláton (tvk) túl végzett gyógyításért nem fizet. Tűrhetetlen a tvk általános, minden intézményre azonos alkalmazása - jelentette ki Velkey György, a Magyar Kórházszövetség megválasztott elnöke, a Bethesda Gyermekkórház főigazgatója. Nagyon rossz helyzetben vannak a nagy megyei kórházak és egyetemi klinikák, mény között nincs szinkron, megmarad az intézményrendszer mai torzója, s elsősorban a súlyos betegeket ellátók lesznek hátrányban. Meg kell teremteni a kórházak, a szakrendelők, a háziorvoslás és a betegségeket megelőző népegészségügyi programok szinkrontúszén rájuk is vonatkozik a tvk, pedig nekik már nincs hova küldeniük a hozzájuk beutaltakat. Nem küldheti el őket az üdülőkörzetben lévő, 24 órás ügyeletet ellátó siófoki kórház sem, még sincs kifizetetlen számlája - tudtuk meg Varga Ferenc főigazgatótól. Úgy véli, pénzügyi stabilitásukat az állandó költségmonitorozásnak is köszönhetik, de nem hanyagolható el az sem, hogy OEP-bevételeiket saját forrásokkal egészítik ki. Például az intézmény használaton kívüli víztornyát díj ellenében telekommunikációs cégek bérlik, mélyfúrású saját kútból nyerik a Balaton környékén amúgy igen drága vizet, így csak csatornadíjat kell fizetniük. Árcsökkentést értek el a telekommunikációs céját, s az elvárt feladatokhoz kell igazítani a közpénzek fel- használását Az egészségügy vezetőinek meg kell szabni azt is, milyen struktúrához, intézmények közötti integrációhoz, betegutakhoz kötik a kórházak pénzügyi konszolidációját - tette hozzá az elnök. gekkel folytatott tárgyalásokon, s mivel egy évre előre rendeük meg például a gyógyszereket, átlagosan 10 százalék kedvezményt kapnak. Persze ennek az az előzménye, hogy korábban mindig időre fizető kuncsaftok voltak. Létszámtartalékuk, de fölöslegük sincs, s bizony évek óta várat magára a műszerbeszerzés, a belső felújítás. De már kifogyóban vannak a tartalékok - mondta a főigazgató. Az öt évvel ezelőtti átvilágítást követő szerkezetátalakításnak, az akkor bevezetett, osztályokra lebontott költségkeret-gazdálkodásnak, valamint a folyamatok állandó monitorozásának eredménye, hogy az Országos Korányi TBC- és Pulmonológiai Intézetnek sincs tartozása - ad magyarázatot Strausz János főigazgató. A korábbi három intenzív osztályt összevonták, megszűnt a kárpitosműhely, és több fölösleges sallangtól is megszabadultak. Korszerűsítették a diagnosztikát, s például a tüdőrákos betegek drága kemoterápiáját az érintett szakorvosokból álló onkoteamek határozzák meg, nincs fölösleges gyógyszerfelhasználás. Létszám- leépítés nem volt a Korányiban, de a nyugdíjba menők helyére senkit sem vettek föl. Saját céget alapított Tony Blair új kezdet Ötmilliárd forintot keresett lemondása óta a volt kormányfő Három év múlva térhet vissza a korábbi helyzet Befektetői céget alapított Tony Blair korábbi brit miniszterelnök. A londoni székhelyű társaságot Firerush Ventures No. 3 LP név alatt regisztrálta a brit Pénzügyi Szolgáltatások Hivatala (FSA). A cég hat alkalmazottat foglalkoztat. A Firerushnak egyelőre befektetési - így részvény- és garanciavállalási, illetve adóslevél- - szerződések megkötésére szól a jogosítványa, ügyfelei pénzét nem kezeli. Miután 2007-ben megvált a miniszterelnökségtől, Tony Blair a JPMorgan Chase globális pénzügyi szolgáltató cégnél dolgozott tanácsadóként, és a Daily Mail szerint 15 millió fontot (5,2 milliárd forintot) keresett azóta. Elkészítette önéletrajzát Utazás címmel, ebből származó bevételét a veterán katonákról gondoskodó királyi brit légiónak adományozza. A könyv szeptember 1-jén kerül az üzletekbe, s bemutatja Blair kormányfőként eltöltött tíz évét, így azt a bonyolult kapcsolatot is, amely akkori t pénzügyminiszteréhez és ké- | sőbbi utódjához, Gordon I Brownhoz fűzte. ■ ■ Kezdetnek hat embert foglalkoztat Tony Blair londoni székhelyű befektetői cége. Blair három éve távozott a brit kormány éléről, de azóta sem pihent Több mint egynegyedével visszaesett az első fél évben a magyar- országi lízingcégek által finanszírozott összeg, így mindössze 142,7 milliárd forintot tett ki - közölte a Magyar Lízingszövetség. A szerződésszám 29 százalékkal csökkent az egy évvel korábbihoz képest. A szervezet megállapítása szerint az ügyfelek továbbra is bizonytalanok a gazdaságot, és ezen keresztül a saját jövőjüket illetően, ezért továbbra is elhalasztják beruházásaikat. A válság előtt a lízingpiac teljes kihelyezett kötésállománya 1200 milliárd forint volt: a szövetség szerint az erre az állapotra való visszatérés 2013 után várható. ■
