Heves Megyei Hírlap, 2010. augusztus (21. évfolyam, 178-202. szám)

2010-08-24 / 196. szám

4 Tarnaszentmária Czipó László Alpolgármester: Farkas Róbert Körjegyző: Zrónik István A képviselő-testület tagjai: Halmainé Farkas Marianna, Tumik Gyuláné, Vágnerné Szabó Katalin A polgármesteri hivatal címe: 3331 Tarnaszentmária, Egri út 2. Tel./fax: 36/359-333 e-mail: tmaria@vivamail.hu www.falvak.hu Ügyfélfogadási idő: Szerda: 9.00-11.00 Más napokon nincs ügyfélfogadás. Lakosság létszáma: 256 fő, ebből 0-5 éves: 7 fő 6-18 éves: 29 fő 19-62 éves: 136 fő 62 év felett: 84 fő Vállalkozások száma: 12 Civilszervezet: Tarnaszentmáriáért Egyesület A település története: E kicsiny falu a Mátra lábá­nál nem csak csöndes nyugalmával és festői kör­nyezetével nyűgözi le az er­re tévedő! de a honfogla­lás koráig visszanyúló tör­ténelmével is. Határában felszíni gyűjtések során III-IV. századi leleteket ta­láltak. A templom feltárá­sakor Árpád-kori kerámia­töredékek kerültek napvi­lágra. Az írásos történelem nem szolgál pontos ada­tokkal a falu közepén álló tempbm építésének idejé­ről, a középkori építészet- történettel foglalkozó kuta­tók szerint ugyanakkor ez a X-XI. század fordubjára tehető, építészeti sajátos­ságai bizánci hatást, diszk tései keleties mintakincset is tükröznek. Mai formáját az 1977-től 1986-ig tartó műemléki feltárás és felújí­tás során nyerte el. Beje­lentkezéssel egész évben látogatható. A falu lakosai szeretettel látják mindazokat akik ér­deklődnek a történetem iránt, nyugalmat keresnek, vagy szívesen kirándulnak, gombásznak, vadásznak. Az oldalt szerkesztette Négyessy Zita, fotózta Ötvös Imre ALMANACH - TARNASZENTMÁRIA HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2010. AUGUSZTUS 24., KEDD Almélkodnak a kirándulók összegzés Mágikusan vonzó, szeretnivalóan pindurka falu Ismereteket ad az érkező turistáknak Kicsi a falu, mindenki ismeri a másikat, s jut idő egy kis beszélgetésre. Kíváncsiak egymásra.- Nincsenek intézményeink, nincs postánk és vasutunk, de van könyvtárunk - bocsátja elő­re Czipó László polgármester. - Most még pénzt is nyertünk hoz­zá: 600 ezer forintból új bútoro­kat vásárolhatunk. Nincs hiva­talunk, társadalmi megbízatás­ban vagyok polgármester, és a képviselők se veszik fel az illet­ményüket. így ami pénzünk van, azt a falu fejlesztésére fordítjuk. A faluban önerőből készült el az ifjúsági klub. Eleinte úgy gon­dolták az öregek: tiszavirág-éle­tű lesz a lelkesedés, de a mai na­pig élvezik „birodalmukat” a fi­atalok, ahol csocsózhatnak, té­vét nézhetnek, és állandóan adott számukra az internetezési lehetőség. A volt pártház épüle­tét alakították át számukra, új vizesblokk is készült. Ugyancsak közösségi célokat szolgál a volt postaépületben megnyitott konditerem. Az edző­eszközöket is társadalmi mun­kában készítették el.- Három pályázatot adtunk be- ismerteti a polgármester. - A pártház még üresen álló részé­ben kultúrházat szeretnénk ki­alakítani. Tervezzük továbbá a faluközpont csinosítását, ha en­gedi a műemlékvédelmi ható­ság, és a templomkertet is jó vol­na rendezni. Az elmúlt időszakban sikerült megépíteni a vizesblokkot a sportpályához, ahol a szabadté­ri rendezvényeket tartják. Ma­gánadományból immár egy kemence is áll ehelyütt, ahol finomságok sülnek minden­ki örömére. Az alkalmatos­ság esőben is használható, mert egy előtető is készül. Bár a faluban nincs se iskola, se óvoda, de az itt élő, másutt tanuló gyerekek is- | $ kolakezdési támo- \\ gatást kapnak, 1 kortól függően 10-11-12 ezer forintot. A 70 év fe­lettiek mentesülnek a szemétszállítási díjtól, s a vízdíj emelése sem terhel­te meg a lakosságot, mert köb­méterenként 30 forintot az ön- kormányzat fizet. Sajnos a csatornahálózat pá­lyázati támogatás nélkül nem valósítható meg. Pedig Verpeléten fogadná a tisztí­tómű a szennyvi­zet. A kirándu­lók többször ki­fogásolták, hogy a belógó villanydrótok miatt csúnyán fotózható a templom. A szolgáltatótól viszont azt a tá­jékoztatást kapta az önkor­mányzat: 35 millió forintba ke­rülne a légvezetékek föld alá süllyesztése. Nagy bánata a helybelieknek, hogy míg húsz évvel ezelőtt 410 volt a falu lélekszá- ma, addig idén már csak 256-an vannak. Idén egyetlen gyer­mek sem született. Tavaly, három gyer­mekáldásmentes év után ketten érkeztek, a szülők és a falu boldogságára. A polgár- mester úgy véli, a fiataloknak alig lehet kötődésük a lakóhelyükhöz. Költségvetési adatok (mFt) (mFt) ■ főösszeg 28 26 2007 2008 2009 2010 FORRÁS: ÖNKORMÁNYZAT Már óvodásként eljárnak a szom­szédos Verpelétre, s mire elvég­zik az egyetemet, nem kívánkoz­nak haza. A közösségi életet rendezvé­nyekkel élénkítik, ahol természe­tesen fellépnek a gyerekek, egy helyi pedagógus tanítja be szá­mukra a műsorszámokat. A köz- biztonság jó a faluban: a verpelé­ti polgárőrök rájuk is vigyáznak. A falubeliek jóhiszeműségét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a kertjükben termett gyümölcsöt és zöldségféléket őrizetlenül te­szik ki a kapujuk elé. Bíznak ben­ne, hogy az erre járó vendégek nem viszik el fizetség nélkül. A polgármester az összegzés­kor arra is kitér, hogy a falu na­gyon megszenvedte az árvizet. Az idősek és a gyerekek is kivették a részüket a védekezésből, csak­nem száz ember volt a gáton. A faluban is lehetne boldogulni czipó László (képünkön) elmondta, hogy több turista is i keresi a falusi vendégházakat. Szívesen itt maradná­nak néhány napra, vagy visszatérnének egy másik al­kalommal. De a helybeliek nem látnak fantáziát abban, hogy panzióvá alakítsák át a házukat. Pedig a polgármester szerint ezzel munkahe­lyet teremtenének önmaguknak, hozna pénzt a tulajdonosoknak. Mert meggyőződése: aki egyszer már járt itt, az visszavágyik. A közel­múltban egy szobrász, a budapesti Darázs István látogatottéi a faluba, s alkotásaiból kiállítás nyílt. Hazautazásakor ígéretet tett: a 2,5 méter hosszú, 50 centi átmérőjű rönk­ből, amit itt kapott, kifaragja a falu védőszentjét, a Sarlós Boldogasszonyt. ■ A kertekben ter­mett gyümölcsöt és zöldségféléket őrizetlenül teszik ki a kapu elé. Amikor kiszállnak a ki­rándulók az autójukból, és körbenéznek a rende­zett, bájos kis falun, só­haj szakad ki belőlük: de szép volna itt élni. Hídvégi Lászlóné, a műemlék templom gondnoka, feladatát szolgálatnak tekinti. Turisták ezreinek beszélt már a külön­legesen szép épületről.- Honnan gyűjtötte az isme­reteit, amit megoszt a ki­rándulókkal?- Miskolcon, a Nagy Lajos Király Magánegyetem ősku­tatási fórumán több alkalom­mal is részt vettem, s beszél­gethettem a kor neves kutató­ival. Sok érdekességet hallot­tam tőlük. Megtudtam példá­ul azt is, hogy Géza fejedelem öccsét, Mihály herceget ide, az altemplomba temették el.- Mennyire érdeklődőek a látogatók?- Akadnak, akik készíte­nek néhány fényképet, s már mennek is. Vannak, akik 10-15 percet töltenek a temp­lomban. Akik viszont komo­lyan kíváncsiak, azokkal más­fél órát is elbeszélgetek. Taná­csokat adok, mit érdemes még a környéken okvetlenül felkeresni, megcsodálni.- Milyen napokon tekint­hető meg idegenvezetéssel belülről is a templom?- Gyakorlatilag bármely na­pon, télen-nyáron szívesen megmutatom. Ezért is írtam ki a telefonszámomat a kapu­ra. Ha épp nem érek rá, akkor átjön a férjem, s utat nyit az érdeklődőknek. Belépődíjat nem szedünk, de szívesen fo­gadjuk az adományokat. A mi kis településünk másként nem is tudná fenntartani a templomát. Öt éve bíztak meg ezzel a feladattal. Rokkant- nyugdíjas vagyok, korábban a postán dolgoztam. MIT TARTANAK FONTOSNAK A TELEPÜLÉS ISMERT ÉS ELISMERT LAKÓI? Hidvégi Lászlóné szereti a történelmet, érdekli a múlt Bujáki János VÁLLALKOZÓ Bárczy István NYUGDÍJAS Tumik Gyuláné ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐ Bódi Attila VILLANYSZERELŐ Vágnerné Szabó Katalin ÖNKORMÁNYZATI DOLGOZÓ- Asztalosként dolgozom, ezért elkészítettem a polgármesteri hi­vatal épületénél az előtetőt, a falu határában az üdvözlő táblá­kat és a sport­pályánál lévő kemence faipa­ri munkáit. Ti­zenöt éve köl­töztem a tele­pülésre, itt vet­tem házat. Nem bántam meg a döntésemet, szeretek itt élni. Lakható, tiszta, rendes falu, az utóbbi időben sokat szépült. Nagy gond viszont, hogy elöreg­szik. Fogyatkozik a lakosság lét­száma, elvándoroltak a fiatalok a városokba. Sajnos, itt nem ta­lálnak munkát.- Bevándorló vagyok, Budapest­ről költöztünk ide a feleségem­mel. Harmincöt éve ismerem ezt a falut, itt tábo- roztattuk a gyerekeket. Közülük sokan visszatérnek, mert megsze­rették, éppúgy, mint mi. Egy tornácos pa­rasztházat vettünk meg, szépen felújítottuk. Az utóbbi 8-10 év­ben látványosan fejlődött a tele­pülés. Tetszenek a közösségi rendezvények, szívesen részt veszünk a főzőversenyeken. Örülök annak is, hogy már könyvtára is van a községnek, és sokan olvasnak.- Sokat fejlődött a falunk, de szükség lenne még az útfelújí­tásra és a szennyvízhálózat ki­építésére. Az útkeresztező­désnél hiány­zik egy nagy tükör, hogy a kanyarodó au­tók ne veszé­lyeztessék az idős emberek átkelését. Sikeresek a rendezvé­nyek, s jó az is, hogy az önkor­mányzat hozzájárul a víz- és a szemétszállítási díjhoz. Az ár­kok tisztítását közmunkások végzik, így az időseket ez sem terheli. Fontos lenne a Tárná medrének mélyítése, mert az ár­víz fenyegeti a falut.- Húsz éve élek a faluban, és mondhatom: érzékelhető a fejlő­dés. Bár az önkormányzat kevés pénzből gaz­dálkodhat, azért igyekez­nek fejleszteni, pályázati tá­mogatást sze­rezni. A válság itt is erősen érezteti a hatá­sát. Egerben dolgoztam, a cég­nél leépítés volt, s csak remény- kedhetem, hogy a fellendülés­kor az én munkámra is számíta­nak. Sajnos a faluban nem meg­oldott a tömegközlekedés, kevés menetrendszerinti busz jár. Ezért az, akinek nincs autója, nem juthat el sehová dolgozni.- Az egri Bródy Sándor Könyv­tárral kötött szerződéssel újjáé­ledt nálunk is a könyvtár. Ne­gyedévente új készletet ka­punk, hetilap­ok és folyóirat­ok is várják az olvasókat Min­denki megta­lálja a kedvére való olvas­mányt. A látáscsökkentek CD- lemezeket vihetnek haza. Bár kicsi a falunk, 64 könyvtári ta­gunk van, akik bejárnak, s válo­gatnak a kínálatból. A szobát már kinőttük, átköltözünk egy nagyobbá, és új bútoraink is lesznek az elnyert pályázati tá­mogatásból. ;

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents