Heves Megyei Hírlap, 2010. augusztus (21. évfolyam, 178-202. szám)

2010-08-16 / 190. szám

14 ALMANACH ISTENMEZEJE HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2010. AUGUSZTUS 16., HÉTFŐ ISTENMEZEJE Polgármester: Kotroczó István Alpolgármester: Nagy Péter Jegyző: Nagy László Képviselő-testületi tagok: Antalné Juhász Zsuzsanna, Dr. Dömök Lászlóné, Dulai Menyhért, Fürjes Sándor, Kapás Gábor, Kecskés Sándor, Murányi Gábor, Nagy Péter, Panyiné Juhász Mária. Kisebbségi önkormányzat: Elnök: Bogdán Gábor Tagjai: Bogdán Zsolt, Hor­váth Alajos, Horváth Ernő A polgármesteri hivatal címe: 3253 Istenmezeje, Nefelejcs út 18. sz. Tel./fax: 36/369-053, 36/572-017 e-mail: polghiv@istenmezeje. t-online.hu Ügyfélfogadás ideje: hétfő, szerda 8-16 óráig péntek: 8-12 óráig Lakosság lélekszáma: 1720 fő, ebből 0-5 év: 56 fő 6-18 év: 190 fő 19-62 év: 990 fő 62 év felett: 484 fő Vállalkozások száma: 78 Civilszervezetek: • Istenmezeje Fejlődé­séért Közalapítvány • Önkéntes Tűzoltó Egyesület • Istenmezeje Kulturális Közhasznú Egyesület • Istenmezeje Sportegyesület • Terra Mater Környe­zetvédő Közhasznú Egyesület • Számítástechnikai Ala­pítvány Istenmezeje • Istenmezeje Polgárőr Egyesület Településtörténet: A falu nevét Istenmezey alakban 1311-ben említi egy okleveles forrás. 1452-ben Heves megye törvényszéke döntött a fiúutód nélkül elhalt Istenmezey Lőrinc itteni birtokának a család többi férfi leszármazottja részé­re való odaítéléséről. Való­színű, hogy a falu a föld- birtokosról kapta a nevét. A nép hite szerint viszont a mostani település he­lyén egykor mocsár volt. Az oldalt szerkesztette Barta Katalin, fotózta Ötvös Imre MIT TARTANAK FONTOSNAK A TELEPÜLÉS ISMERT ES ELISMERT LAKÓI? A településen évek óta egyre kevesebb gyermek születik, értük azonban minden áldozatra képesek az istenmezejei lakosok Hétszáz éves múlt őrzői összegzés A válság ellenére is gyarapodtak és tervezik a jövőt- Az elkövetkező években mi­lyen terveket szeretnének meg­valósítani?- A legfontosabb az önkor­mányzati útjaink rendbetétele. Sajnos a pályázatok idén nem kedveztek az ilyen jellegű beru­házásoknak, ezért a jövőben újra próbálkozunk. Régóta tervezzük az orvosi rendelő felújítását. Elke­rülhetetlen a művelődési ház és a polgármesteri hivatal tetőcseré­je, szigetelése is, mivel igen régi épületekről van szó. Mindenkép­pen szeretnénk meglévő intéz­ményeinket megtartani, működ­tetni. Bár folyamatosan fogy a községben a lélekszám és évek óta alig születik gyermek, bí­zunk abban, hogy az óvodánkra és az iskolánkra nem kell laka­tot tenni. Fontosnak tartom to­vábbá a parlagon lévő földjeink művelésbe vonását is. A legége­tőbb gondunk a munkahelyte­remtés, amely a vállalkozói és a civilszféra összefogása nélkül aligha sikerülhet. Itt említeném meg, hogy bár a lakosság jó ré­sze a nehéz gazdasági körülmé­nyek miatt elkeseredett és magá­ba fordul, ha baj van, mindenki összefog. Ez megmutatkozott az idei árvízi katasztrófánál, is, amikor egy emberként mentette mindenki a közösség értékeit. Összefogással juthat előre a helyi közösség Bőgős Jánost, a helyi általá­nos iskola volt igazgatóját szinte mindenki ismeri és tiszteli a faluban. Generáció­kat nevelt, okított, s aktív éve­iben valamennyi közösségi megmozdulásban részt vett. Nyugdíjasként a múlt emlé­keit gyűjti, rendszerezi.- 1963-ban került Istenme­zejére. Hogy emlékszik vissza a kezdetekre?- Matematika-fizika sza­kos tanárként érkeztem ide, és a gyerekek ugyancsak meglepődtek, amikor az első órákon a foci helyett tanulni kellett. Más idők voltak azok. A lányokat nyolcadik után nem engedték a szülők to­vább tanulni, küldték őket summásnak. Sokat kellett a szülőkkel beszélgetni, hogy a jobb képességű gyerekek foly­tathassák tanulmányaikat...- A hetvenes években fény­korát élte a település. A tár­sadalmi munkákban Ön is rendszeresen részt vett...- Akkoriban még működ­tek a környékbeli bányák, té­eszek, kisebb üzemek. Min­denkinek volt biztos megélhe­tése, és az emberek egy-egy közös célért örömmel dolgoz­tak társadalmi munkában. Számos intézmény akkor épült meg, az iskolában több mint 200 gyerek tanult. Ak­tív sportélet folyt, amelynek szervezésében én is részt vál­laltam. Szomorú, hogy lassan elöregszik a település, az isko­lában ma mindössze 28 tanu­ló van. Sajnos a munkaképes emberek állás híján ingázni kényszerülnek. Bőgős János nyugdíjas­ként a múlt ' emlékeit rendszerezi Istenmezején az emberek abban bíznak, hogy a vál­ság elmúltával élénkülhet a gazdaság. Helyben sze­retnének boldogulni. kilométernyi járdaszakasz épült meg, biztonságosabbá téve a közlekedést. Szederkénypusztán a régi iskola­■ A közmunkásaink kita­karították, rendbe tet­ték a faluban a vízelve­zető árkokat, a Tárná medrét, parkosítottak. épületet men­tettük meg oly módon, hogy egy közösségi szolgáltató komplexumot alakítottunk ki benne. Itt jelen­leg imaterem, orvosi rendelő működik, az idősödő lakosság nagy örömére.- A közterületek megszépül­tek, virágosabbak lettek. Kik segítettek ebben a munkában?- Jómagam rendkívül jó kez­deményezésnek tartom az Út a munkához program elindítását. Ennek köszönhető­en községünkben sok munka nélkül maradt embernek tud­tunk értelmes el­foglaltságot biz­tosítani. A köz­munkásaink ki­takarították, rendbe tették a faluban a vízel­vezető árkokat, a Tárná medrét, parkosítottak. Tekintve az ext­rém időjárási viszonyokat, biz­tos vagyok abban, hogy ezzel a szervezett munkával közel száz­millió forintos kárt előztünk meg. Ezt azért állíthatom, mert az előző években hatalmas gon­dokat okoztak a nagy esőzések. Elvégezték továbbá a temetőink felújítását, karbantartását is. Jövőre ünnepük 700 éves évfordulójukat kotroczó István, a község polgármestere (képün­kön) elmondta, hogy a falu jövőre ünnepli fennállásának 700. évfordulóját, amely jubileumról szeretnének méltóképpen megemlékezni. Gyűjtés kezdődött egy Szent László-szobor megrendelésére. Ehhez a lakosság eddig 190 ezer fo­rintot adományozott. Jövőre szeretnék felavatni az alkotást, a falu virágos főterére pedig egy kisebb szökőkutat álmodtak meg. Istenmezején, az egykor virágzó településen manapság csende­sek és kihaltak az utcák. A hét­köznapokon helyi munkalehető­ség híján az aktív lakosság több­sége ingázni kényszerül. Az em­berek mégsem költöznek el, mi­vel ragaszkodnak otthonaikhoz, falujukhoz. Kotroczó István, a község pol­gármestere is tisztában van az­zal, hogy a helyzet nem túl ró­zsás. A válság jelei Istenmeze­jén is láthatók, ennek ellenére az elmúlt időszakban igyekeztek minden pályázati lehetőséget megragadni, amely a település fejlődését szolgálja. Az eredmé­nyeket így összegzi a falu első embere:- A legjelentősebb előre­lépésnek azt tartom, hogy sikerült néhány intézmé­nyünket, így az óvodát és az iskolát felújítani, kor­szerűsíteni. Mindkét épületre ráfért a tető és a nyílászárók cseréje. Emellett két ütemben másfél Varga Lajos NYUGDÍJAS- Az Istenmezejéhez tartozó szederkénypusztai településrész az elmúlt négy évben sokat fej­lődött. Nagyon örültünk an­nak, hogy a ré­gi iskolaépüle­tet sikerült fel­újítani, és hogy a falak közé újra élet költözött. Itt kapott helyet egy imaterem, egy korszerű orvosi rendelő, amely főként az idősebb korosztály szá­mára megnyugtató. Egy járda- szakasz is megújult, amely biz­tonságosabbá teszi a közleke­dést. A legnagyobb gond az, hogy a környéken nincsenek munkahelyek. Király Imre ALKALMAZOTT- A korábbi Tárná Bánya alkal­mazottjaként dolgozom. A telepü­lésen az elmúlt években szinte minden mun­kahely meg­szűnt, ezért az is nagy dolog, hogy néhá- nyan még itt helyben tu­dunk munkát vállalni. Az üzemben főként macskaalmot gyártunk, ám a válság miatt e ter­mék iránt is visszaesett a keres­let, s így egy hónapban csupán 44 órát dolgozhatunk. A községről azt tudom mondani, hogy eszté­tikailag sokat fejlődött, ám gazda­sági vonatkozásban sajnos nincs jó ideje előrelépés. Murányi Fruzsina KÖZFOGLALKOZTATOTT- Egy ideig Egerben, egy autó­szalonban dolgoztam, ám a vál­ság miatt megszűnt a munkahe­lyem, így haza. kellett költöz­nöm a szülé­imhez. Idén márciustól adódott a lehe­tőség, hogy a polgármesteri hivatalban ok­tóberig közmunkában foglalkoz­tassanak. Ennek is örültem. Egyébként nagyon szeretek itt élni, csupán az a gond, hogy a fi­atalok munkahelyek hiányában kénytelenek máshol boldogulni. Sajnos gyerekek is alig szület­nek, így az óvoda, az iskola is ve­szélybe kerülhet. Tar János POLGÁRŐR-ALELNÖK- A helyi polgárőr szervezetünk 2004-ben alakult közel negyven fővel. Sokan nyugdíjasként kap­csolódtak be az egyesület­be. Úgy érzem, hogy a jelenlé­tünknek örül­nek a faluban, hiszen na­gyobb bizton­ságban érzik magukat és az értékeiket az em­berek. Rendszeresen járőrö­zünk, s külön figyelmet fordí­tunk az átutazó bűnözőkre, akik különböző trükkökkel próbálják megkárosítani a lakosságot. Idén tavasszal és nyáron az árví­zi védekezésből is alaposan ki­vettük a részünket. Kecskés Sándorné ÓVÓNŐ- Bár a gyermeklétszám évek óta csökken az intézményünk­ben, az épület korszerűsítésére, felújítására je­lentős össze­get fordított az önkormányzat az eredményes pályázatoknak köszönhetően. Sikerült a tetőt és a nyílászá­rókat kicserélni, valamint egy jól felszerelt fejlesztőszobát és sószobát is kialakítani. Nagy ál­munk, hogy az udvaron egy kor­szerű játszótér épülhessen a gyerekeknek. Immár harmadik éve a široki Kölyökvár óvoda tagintézményeként működünk, a legnagyobb egyetértésben.

Next

/
Thumbnails
Contents