Heves Megyei Hírlap, 2010. augusztus (21. évfolyam, 178-202. szám)
2010-08-10 / 185. szám
2 HEVES MEGYE GAZDASAGA HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2010. AUGUSZTUS 10., KEDD A régióban működő vállalkozások főként a gyártókapacitás bővítésére fordítottak nagy hangsúlyt, de néhol, például Egerben új üzemcsarnokokat is építettek. Menekül a régióból a tőke észak-magyarország 2004 óta csökkennek a hazai befektetések Külföldi cégek és tőke Észak-Magyarországon _________________________ ________Külföldi érdekaltségfi vállalkozás (db) Saját tőke (mrd R) Külföldi töke (mrd Ft) 2 004________________741_________________________ 792,422___________412,722 2 008_____________760____________________515,783 475,229 F ORRÁS: KSH Térségünkben továbbra is többségben a hazai vendégek Szolid, alig egyszázalékos vendégforgalom-növekedést produkáltak a hazai kereskedelmi szálláshelyek az első fél évben - derül ki a KSH jelentéséből. Június végéig 1 millió 426 ezer külföldi vendég érkezett hazánkba, akik közel 3 millió 900 ezer vendégéjszakát töltöttek el itt. Ez 6, illetve 2 százalékos növekedés tavalyhoz képest. ■ A Tisza-tónál 13 százalékkal csökkent a szállodák, panziók forgalma. A szállásadók 1 millió 638 ezer hazai vendéget és 3 millió 700 ezer belföldi vendégéjszakát jelentettek, visszaesés csak a turisták számában volt. A forgalom növekedésével nem járt együtt a szálláshelyek árbevételének emelkedése. Június végéig 6,5 milliárd forint értékben vásároltak szolgáltatásokat üdülési csekkel, ami a belföldi szállásdíjak harmadával volt egyenértékű. Észak-Magyarországon tizedével kevesebb napot töltöttek el a külföldiek, mint egy évvel korábban, a belföldi forgalom stagnálásával együtt a vendégéjszakaszám (528 ezer) összesen 1,7 százalékkal csökkent. A Tisza-tónál 13 százalékkal csökkent a szállodák, panziók forgalma, főként a hazai vendégek elmaradása miatt, de a más országokból érkezők is kevesebben voltak. ■ Rengeteg cég ellen kezdenek végelszámolást Az elmúlt két esztendőben a korábbiaknál lényegesen több, 20 ezer 700 cégtulajdonos döntött úgy, hogy megszünteti működését. Az idei első fél évben a vég- elszámolások száma elérte a hétezret. Ez összefüggésben van a cégek fizetésképtelenségi mutatójával, amely az első fél évben 26 százalékkal romlott tavalyhoz képest. A legnagyobb arányú végelszámolás Nógrád megyében volt, ott a vállalkozások 6,3 százaléka jutott erre a sorsra. Heves megyében a 11 ezer 600 valódi cég közül 249 tulajdonosa döntött a tevékenység befejezése mellett. ■ Észak-Magyarország lett a legkevésbé tőkevonzó régió: a külföldiek sem lelkesek, de főként a magyarok menekültek. Tóth Balázs A gazdasági átalakulás kezdete óta a Magyarországra érkezett közvetlen külföldi tőkebefektetések állománya 2009 végén elérte a 64,2 milliárd eurót. A válság előtti utolsó évben még 4,5 milliárd eurós külföldi tőkeberuházást regisztráltak, 2009-ben ettől 1,8 müliárd euróval kevesebbet. A legnagyobb befektetők a németek, a hollandok és az osztrákok 3600,2300, illetve 1930 milliárd forinttal. A legtöbb külföldi pénz, 5300 milliárd forint a feldolgozó- iparban működött, míg az „ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás” ágazatba 3400 milliárdot, a kereskedelembe kétezer, a pénzügyi közvetítésbe 1800 milliárdot fektettek. A nemzetközi tőke megtelepedését elsősorban az infrastrukturális körülmények, a szabad és képzett munkaerő léte, továbbá a piac és az anyavállalatok közelsége határozta meg. A főváros és környéke, a Dunántúl északi és nyugati része előnyt élvez most is, ezzel szemben a 2004-es uniós csatlakozás óta Szabolcs megyéből sok cég kivonult. A 29 ezer külföldi érdekeltségű vállalkozás (a működő cégek 4,1 százaléka) közül több mint húszezer a központi régióban tevékenykedett, a legkevesebb Észak-Magyarországon, mindössze 760. Régiónkban az átlagtól kevesebb 100 százalékos idegen tőkéjű cég működik, ám minden negyedik vállalkozás többségi külföldi tulajdonban volt. A hazai tőketöbb- ségűek inkább az elmaradottabb régiókban működnek. Észak-Magyarországon 2004-2008 között 63 milliárd- dal nőtt a külföldi tőke állománya, részaránya azonban sokkal nagyobb mértékben gyarapodott, mert a hazai pénzeket intenzívebben vonták ki, főként a vegyiparból. Megfigyelhető volt, hogy főleg a teljesen külhoni tulajdonban lévő cégek emelték tőkéjüket. Régiónkban a külföldi cégek jellemzően a kereskedelemben voltak érdekeltek, illetve a feldolgozóiparban, s az energiaágazatban. Az árbevételekből kétharmaddal részesedtek a központi régió vállalkozásai. A 100 százalékos külföldi tőkével rendelkező vállalkozások számlájára folyt be 2008-ban a bevételek hattizede, igaz, ez a számarányukból is magyarázható.. Egy külföldi érdekeltségű vállalkozásra a Közép- Dunántúlon megközelítőleg 3,3 milliárd, a Dél-Dunántúlon viszont csupán 630,5 millió forint jutott. Az árbevétel és a saját tőke aránya utóbbi régióban volt a legtnagasabfc|, a Nyugat-Dunán- túlon pedig a legalacsonyabb. Az egy foglalkoztatottra jutó árbevétel a hazai többségi tulajdonú cégeknél volt a legmagasabb: 85 millió forint. HÍRSÁV Menesztették a főigazgatót ÉSZAK-MAGYARORSZÁG Matolcsy György nemzet- gazdasági miniszter fölmentette hat regionális munkaügyi központ főigazgatóját, köztük Szabó József északmagyarországi vezetőt is. Menesztették a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal főigazgatóját, Pirisi Károlyt is. Azt várják a megújuló Állami Foglalkoztatási Szolgálattól, hogy váljon hatékony és fajsúlyos szereplővé a munkaerő-közvetítés piacán, s amely érdemben segíthet a foglalkoztatási helyzeten. Az utódokról hamarosan döntés születik. lekérdezhetők az APEH-folyószámlák heves megye Az elektroni- kus bevallók már lekérdezhetik, hogy szabott-e ki rájuk pótlékot az APEH, minderre az internetes folyószámla-lekérdezői felületen van lehetőségük. A 2009-es pótlékkal érintettséget két módon lehet megtekinteni. Vagy a folyószámla lekérdezése során, 2010. november 15-i végdátum megadásával, amikor a megállapított ösz- szeg előírását a folyószámla késedelmi pótlék adónemén láthatja, vagy a „Pótlék levezetés/Lekérdezés” menüpont megnyitásával. Akinek nem róttak föl késedelmi pótlékot, az szöveges üzenetet kap, akinek igen, annak a pőtléklevezetése jelenik meg a képernyőn. Egerben találkoznak a szaporodásbiológusok eger A hevesi megyeszékhelyen tartja idei kongresz- szusát az állatszaporodás- biológusok európai szervezete, az ESDAR. A szeptember 17-19. közötti eseményhez csatlakozik egy nappal korábban az Európai Unió Mesterséges Termékenyítő Állatorvosok (EU AI Véts) közösségének éves találkozója. Foglalkoznak a világszerte romló szaporodásbiológiai mutatószámok problémájával. Témaként szerepel az ivari egészség, a tenyészbiztonság kérdése, az őssejtkutatás, a takarmányozás szerepe is. Zömében gépekbe ruháztak be A KÜLFÖLDI TŐKÉVEL MŰKÖDŐ, legalább hÚSZ főt foglalkoztató vállalkozások 2008-ban 1132 milliárd forint értékű beruházást valósítottak meg, felét a központi régióban, s további 30 százalékkal részesedett a két fejlett dunántúli régió. A beruházások főként a gyártókapacitások bővítését jelentették, Észak-Magyarországon például a pénz nyolctizedét erre fordították, bár a gépeket külföldről hozták. A hazai tulajdonú vállalkozások inkább a gyártási feltételeket javították. Észak-Magyarország kivételével mindegyik régjóban az épületek kialakítására és rekonstrukciójára költötték a fejlesztési források legnagyobb hányadát. A szellemi munkát jobban becsülik A külföldi érdekeltségű vállalkozások jelentős foglalkoztatók, s magyar társaiknál átlagban havonta bruttó 41 ezer forinttal több fizetést is adnak, igaz, inkább a szellemi tevékenységet honorálták jobban (átlag 417 ezer forinttal). A fővárosban főképp a szellemi munkát végzők dolgoztak, máshol a fizikai munkások adták a létszám 80 százalékát. A legtöbbet, átlagosan 315 ezer forintot Közép-Magyaror- szágon fizették dolgozóiknak, a legkevesebbet, 165 ezer forintot pedig a Dél-Dunántúlon. A fizikai foglalkozásúak a Nyugat-Dunántúlon jártak a legjobban, havonta átlagosan 168 ezer forintot kaptak. Mások rossz terméke miatt bajban a hevesi dinnyések stop A fölvásárlás teljesen leállt, az itteni gazdálkodók csak jó minőséggel akartak piacra lépni, de elkéstek Az utóbbi egy hétben teljesen leállt a dinnye fölvásárlása Kál és Erdőtelek környékén - hívták föl a figyelmet az érintett termelők. A piacokon, üzletekben még most is kilónként száz forintért árulják a görögdinnyét utóbbiakban sokszor a külföldit magyarként föltüntetve -, miközben a gazdáktól 60 helyett már alig 15 forintért venné át a nepper. A Heves megyei termelők óriási költségen tartották meg a dinnyét, amelyre most ismét ráfizetnek.- Ennek oka az, hogy az első időszakban rossz minőségű volt a magyar dinnye. Ezt itt a környéken mi levágtuk, mert csak jó dinnyével akartunk piacra kerülni, más vidékeken azonban eladták. A gyatra minőségű, 50-60 százalékos érettségű termék ráadásul magas árral párosult, s így vitték ki külföldre, ahol ezért nem kérnek már a magyar dinnyéből. A múlt héten nekem egy kamionnyi diny- nyém ment tönkre, a héten pedig ismét hőség várható. Sajnos a hajnali pára, köd elviszi a szárat, így a termés két óra alatt is megfőhet - tájékoztat a kialakult helyzetről Slakta Gyula erdőtelki termelő. Hozzátette: a ■ A gazdáktól 60 helyett már alig 15 forintért venné át a nepper a dinnyét. Ha nem javul a helyzet, rövidesen tönkremehet a termés nagybani piacon továbbra is drága a dinnye, a másodlagos értékesítők nem mondanak le az extra haszonról. Ugyanolyan áron adják a frissítő gyümölcsöt, mintha a beszerzés nehéz volna, holott erről szó sincs. így persze a boltokba, a kereskedelembe is drágán kerül a görögdiny- nye, amelyet a vevők nem fizetnek meg. Egy jó árat kellene közösen kitalálni, amely mindenkinek megfelel. Slakta Gyula szerint a politikai döntéshozóknak is foglalkozniuk kellene a helyzettel, hiszen a termelők lehetetlen helyzetbe kerülnek. A dinnyén a nepperek gazdagodnak, s mivel a kereskedelem jórészt „fű alatt” megy most - mert papírt nem adnak az áruról -, a termelőket is feketézésbe kényszerítik. Az egyenlő esélyek megteremtésével a szakmai tudás döntené el, hogy kik állítanak elő verseny- képes minőséget. Úgy véli, a területalapú támogatás nem megfelelő, főleg a kertészeti ágazatban, inkább az áru piacra kerülését kellene segítenie az államnak. Lengyelországban most nem a magyar, hanem az ukrán dinnye a nyerő, pedig utóbbi ország nem is tagja az Európai Uniónak. Az ottani gazdák 14-18 forintnak megfelelő összeget kapnak az árujukért a föl vásárlótól, s 25 forintnyi támogatást az államtól. ■
