Heves Megyei Hírlap, 2010. augusztus (21. évfolyam, 178-202. szám)

2010-08-09 / 184. szám

PF. 23 - OLVASÓINK ÍRTÁK HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2010. AUGUSZTUS 9., HÉTFŐ A villanyóra leszerelhető válasz Az ÉMÁSZ alaposan kivizsgálta panaszosunk ügyét Ha a fogyasztó nem működik együtt a szolgáltatóval a vitás kérdések rendezésében, akkor könnyen pórul járhat. Képünk illusztráció Nagy baj, hogy munka és pénz híján sem adunk le az igényeinkből A napokban olvastam a „Dugába dőlt álmok” című írást. Igen, a szüléink még arra tanítottak minket, hogy sose kerüljünk olyan helyzetbe, hogy kölcsönt kérjünk. Ha ilyen adódott is, a szülőktől kértünk segítséget, bi­zony, össze kellett húzni a nad­rágszíjat. A mi őseink még tud­tak spórolni (nem volt tv, rádió, vezetékes víz, mosógép, és még sorolhatnám). Ahogy múltak az évek, úgy nőttek az igények. Mindenki túl akar licitálni min­denkit. A jóba hamar bele lehet csöppenni, és hamar meg lehet szokni. ■ A családok egymás előtt is szégyellik, ha össze kell húzni magukat. Ahol két kereső taníttat két gyereket, ahol nincs szülői segít­ség, csak a banki hitellel gondol­ják, hogy a problémáik megol­dódhatnak. Hallottam olyanok­ról, akik tíz kölcsönt is felvettek, ma már lehetetlen a törleszté­sük. A gyerekek is igényesek, kevesen tudnak lemondani dol­gokról. Hol lett ennyire elront­va? Talán mi, szülők is többet szerettünk volna adni a gyere­keinknek, mint ami nekünk volt. Kell a ház, az autó, a nyara­lás, a menő cuccok. Munka és pénz híján sem adunk le az igé­nyeinkből. A családok egymás előtt is szégyellik, ha össze kell húzni magukat. Dolgoznak lá­tástól vakulásig, reszketve a munkahelyért, mindent tűrnek. A csekkek meg halmozódnak, cserélgetik, hogy melyik az el­sőbb a befizetésnél. Kész öngyilkosság ma hitelt felvenni, bármilyen jól hangzó néven kecsegtetnek a bankok. A törlesztőrészletekből, az ördögi körből nem lehet kijutni. Az idő­sebb korosztály talán már meg­előzte magát, van háza, nincs hi­tele, szerényen eléldegélhet, de a mai fiatalokat sajnálom, mert csak hitelfelvétellel gondolják, hogy megoldhatják anyagi gond­jaikat. De jön a keserű ébredés, amikor hó végén már csak ke­nyérre futja. Azon is elgondolkodtam, hogy az árvízkárosultak javára miért nem lehet nagyobb összeget for­dítani? Annyira nehéz lemonda­ni a világi hiúságokról? ■ Bartók Lászlóné Ostoros, Egri út 62. A 2010.7.26-án a Heves Megyei Hírlapban megjelent „A szolgál­tató pár száz forint miatt kap­csolta ki az áramot” című olvasói levéllel kapcsolatban társasá­gunk álláspontja a következő: „Az olvasói levélben foglalta­kat társaságunk kivizsgálta, és megállapítottuk, hogy munka­társaink a vonatkozó utasítások­nak megfelelően jártak el, ezért Hazánk területi adottsága, éghaj- | lati viszonyai, földrajzi elhelyez- | kedése és a tengerszinthez mért magassága ideális a minőségi élelmiszer és mezőgazdasági ter­mékek előállítására. A rendelke­zésünkre álló jó minőségű termő- földterület nagysága, vízbázi­sunk és folyóink vízhozama, az évenkénti napfényes órák száma, a hozzá kapcsolódó csapadékel­oszlás együttes hatása biztosítja az itt élő emberek megélhetését. Gazdag örökséget hagytak ránk elődeink, a kérdés, hogy mit tudunk ezzel a gazdagsággal kez­deni, jó gazda módjára őrizzük-e a magyar táj szépségét, termőké­pességét és környezetét. a panaszos kártérítésre nem tarthat igényt, továbbá a vissza­kapcsolás csak a tartozás aktuá­lis értéke és a szükséges díjak megfizetése után történhet meg. A panaszost 90 napot jelentő­sen meghaladó tartozásáról írás­ban, több alkalommal értesítet­tük. A panaszos által is elismert és kézhez kapott elszámoló szám­lán a számla egyenlegén túl a le­Az utóbbi időből számtalan ne­gatív példát lehetne felhozni, melyre nem lehetünk büszkék. A teljesség igénye nélkül: nagy­városaink és településeink leve­gőszennyezettsége, a túlzsúfolt útjaink forgalma, zajszintje, az ezzel járó magas por- és korom­koncentráció. A vasútvonalak rossz állapota és gazdasági muta­tói, a vízi útjaink alacsony kihasz­náltsága. Lassan haladó megúju­ló energiaforrások kiépítése és ki­aknázása. Erdeink, nemzeti park­jaink és vadállományunk védel­me, a vandál fakitermelés vissza­szorítása rossz irányba halad. A megoldatlan terep-rali és motoro­zás dilemmája és ellentmondá­járt esedékességű tartozás össze­ge is fel van tüntetve. Az érintett továbbá sem a közüzemi szerző­dést felmondó, sem a kikapcso­lásról szóló tértivevényes levelet nem vette át, ezért a kikapcsolás- a jogszabályoknak megfelelően- távolléte ellenére is megtörtént. Jelezzük, hogy a fogyasztó to­vábbi együttműködése hiányá­ban a következő lépés a fogyasz­sai. A minőségi bortermelés hatá­rozott védelme, a pancsolt borok és égetett szeszek visszaszorítá­sa, a termelők és a kormány ösz- szefogása a piacvédelem érdeké­ben. A jó minőségű magyar ter­mőföld szigorú védelme, az ala­csony minőségű földterület szer­kezet-átalakítása. A zöldmezős beruházások engedélyezése és összehangolása, a termőföld vé­delmének érdekében szakmai alapú szabályozása. Az egyéni ér­dek és társadalmi elvárások egyensúlyának megteremtése. A halogató válasz már nem elég, határozott és komoly előre­lépésre van szükség. Az időjárás megváltozott, az utóbbi évtize­tásmérő leszerelése lesz - mely­nek utána korábbi követeléseink fenntartása mellett a fogyasztási helyet új fogyasztóként kezeljük. Ez további költségvonzattal - a la­kás belső hálózatának felülvizs­gálata, mérőhely szabványosítása - járhat.” ■ Mészáros Sándor igazgatósági megbízott Észak-magyarországi Áramszolgáltató Nyrt. dekben soha vagy csak ritkán lá­tott jelenségekkel találkozunk. A | hirtelen jött viharok, özönvízsze­rű esők, a nagy mennyiségű jég, az enyhe tél és kevés csapadék is mutatja, hogy az éghajlati válto­zások rossz irányba haladnak. Az üvegházhatás, a légkör felmele­gedése, a tengeri áramlatok las­sulása, a szélsőséges időjárás, az egyre több emberi áldozattal járó katasztrófák is bizonyítják, eljött annak az ideje, amikor komolyan kell venni a környezeti változáso­kat. No nem úgy, mint a 2009-es koppenhágai klímacsúcson tet­ték a résztvevők. ■ Baráth Mihály Eger Az egri idősek ittak az élet hűs vizéből a kiránduláson A Dobó Katica Klub tagjai ezút­tal Sopron-Kőszegre kirándul­tak. Első állomásunk az Eszterházy-kastély, azaz Fer- tőd-Eszterháza volt, amit mél­tán neveztek el a 18. században a „Magyar Versailles”-nak. Tár­latvezetőnk büszkén vezetett körbe a kastély szobáin, s mi kel­lő áhítattal szemléltük azt a he­lyet, ahol Mária Terézia császár­nő is gyakran vendégeskedett. A következő állomás Kőszeg volt, ahol megszálltunk. Másnap a Jurisics-vár és múzeum, város­nézés volt a cél, majd a séta vé­gén a Fő téren álló Jézus Szíve plébániatemplom szépsége nyű­gözte le a társaságot. Mindezt igazi kánikulában jártuk végig, ám hűsítőként köz­beiktattunk csoportos fagylalto­zást és egy pohár hideg sört is. Majd eljutottunk a Hétvezér-for­ráshoz is, ami varázslatos oázis­nak tűnt a forró nyári napon. A monda szerint minden pohár víz +1 év, így hát ittunk és töltöget­tük a forrás vizét flakonjainkba. Innen az Óvári-kilátóba gyalo­goltunk fel egy kis erdei ösvé­nyen. Belátogattunk a Storno- házba is, ahol id. Storno Ferenc művész-restaurátor és családja régiséggyűjteményét csodálhat­tuk meg. Szép emlék marad. Köszönet érte Somfainé Elvirának, szerve­zőnknek. ■ Zelei Ferencné Eger, Szálloda u. 2. Csak névvel és címmel érkező írásokat várunk Felhívjuk levelezőink figyelmét, hogy az anyagtorlódás elkerülé­se miatt lehetőleg röviden, max. 1 gépelt oldal terjedelemben fo­galmazzák meg gondolataikat. Az írásokat szükség esetén rö­vidítve, és szerkesztett formában tesszük közzé. A közölt levelek tartalmával szerkesztőségünk nem feltétle­nül ért egyet, azokért felelőssé­get nem vállal. Csak a teljes név­vel, címmel ellátott írásokat je­lentetjük meg. Továbbra is várjuk írásaikat szerkesztőségünk címére: Eger, Trinitárius u. 1. sz. A borítékra írják rá: Pf. 23. ■ Mihez kezdünk az örökségünkkel? környezet Sokkal többet kellene tennünk a környezetünk megóvásáért A gyászolók biztonsága volt az elsődleges cél reagálás A káli kegyeleti cég alkalmazkodott a kézigránát megtalálása okozta helyzethez A káli Részvétem Bt. részéről kö­szönjük a Heves Megyei Hírlap­nak, hogy a feldebrői temetőben történtek - nevezetesen egy ké­zigránát előkerülése - kapcsán cégünk is nyilatkozhatott az esetről. A cikkben leírtakat azzal sze­retnénk kiegészíteni: vállalkozá­sunk a robbanószerkezet meg­találásakor elsőként a rendőrsé­get, majd a gyászoló családot és a temetőgondnokot értesítette, majd a vállalkozás vezetőségé­nek három tagja azonnal a hely­színre ment, ahol a hatósággal egyeztetett, végigvárta a vizsgá­latot, a rendőrségi jegyzőköny­vet aláírta, átvette. Eztán a rend­őrség a temető összes bejáratát lezárta, és a területet mindenki­nek, így a sírásóknak is el kellett hagyni. A hatóság közölte, amíg a tűzszerészek a ve­szélyt el nem hárít­ják, addig a temetőbe senki nem léphet be. A gyászoló család­dal - akik közül sen­ki sem volt a helyszínen - cé­günk folyamatosan egyeztetett a kialakult helyzetről, a további lé­pésekről. Másnap írásbeli tájékoztatást kaptunk arról, hogy a gránátot megsemmisítették, és 30 cm mélységig a sírban nincs robba­nószer. Ám a sírt még további 1 méterrel kellett mélyíteni, fele­lőtlenség lett volna tűzszerész felügyelet nélkül folytatni a munkát, hiszen mind a gyászo­ló család és rokonsága, mind a temetkezési alkalma­zottak élete közvetlen veszélyben volt. Hangsúlyozzuk, hogy éles, működőképes kézigránát került elő a sírból. Mivel a család nem kívánt má­sik sírhelyet választani, maradt a felügyelet melletti sírásás. A sírhely felett rendelkezési joga csak a gyászoló családnak van, ezért csak ők kérhették a tűzsze­részek felügyeletét. A panaszos hölgy cégünket úgy tájékoztat­ta, hogy a tűzszerész parancs­nokság közérdekre tekintettel ingyenesen bocsátotta rendelke­zésre a tűzszerészt szigorúan meghatározott időpontban, (pén­tek) délelőtt a további sírásás­hoz. Mi maximálisan alkalmaz­kodtunk, és a megszabott idő­pontban, a tűzszerész jelenlé­tében a megkezdett sírásást elvé­geztük. Leghatározottabban vissza­utasítunk minden olyan állítást, mely szerint cégünk a szolgálta­tási kötelezettségének nem tett eleget. A temetést az eredetileg kitűzött időpontban és helyszí­nen, a megrendelő valamennyi kérését teljesítve elvégeztük. ■ Nagy Sándorné Részvétem Temetkezési és Szóig. Bt. Kál BÜTÖSI-LÉNÁRT SZABINA ü történetben érintett gyászoló család nevében az alábbiak közlését kérte: „A feldebrői sírásásban részt vett káli temetkezési vállalat szerződésszegést és kegyelet­sértést nem követett el. A gyászoló családom és jó­magam csalódott lelkiállapo­ta miatt kívántuk egy gyászo­ló család oldaláról megvilá­gítani és érzékeltetni a mai világ kegyetlen kiszolgálta­tottságát egy rendkívül nehéz helyzetben. Az esetlegesen felmerült kel­lemetlenségekért mindenki­től elnézést kérünk. ” Hatvanöt gyerek táborozhatott Szarvaskőnél A Heves Megyei Cigány Kisebb­ségi Önkormányzat ezúton sze­retne köszönetét mondani a He­ves Megyei Közgyűlés tagjainak, hogy július 19-től 23-ig a megye településeiről 65 hátrányos hely­zetű roma gyerek táboroztatásá­nak lehetőséget biztosítottak. A megye támogatta 300 ezer forinttal a roma gyerekek tábo­roztatását, így a kiváló progra­mokon minden részt vevő fiatal jól érezhette magát. A táborozok köszönik a lehe­tőséget, hogy a Szarvaskő-Tar- dosi Ifjúsági és Sporttáborban él­ményekben gazdag, emlékeze­tes öt napot tölthettek. ■ Heves Megyei Cigány Kisebbségi Önkormányzat tagjai ■ Éles, műkö­dőképes kézi­gránát került elő a sírból.

Next

/
Thumbnails
Contents