Heves Megyei Hírlap, 2010. augusztus (21. évfolyam, 178-202. szám)

2010-08-09 / 184. szám

2010. AUGUSZTUS 9., HÉTFŐ - HEVES MEGYEI HÍRLAP ALMANACH 11 BÜKKSZENT­MÁRTON Polgármester: Dudás Emil Alpolgármester: Almádi József Jegyző: dr. Varga László József A képviselő-testület tagjai: Almádi József, Bárdos Józsefné, Burai Artúr, Hadobás Béla, Rugó Albin József. A kisebbségi önkormányzat vezetője: Varga Endre A polgármesteri hivatal címe: 3346 Bükkszentmárton, II. Rákóczi F. u. 78. A település területe: 826 hektár Lakások száma: 131 GPS-koordináták: 48.07150, 20.33300 EOV-koordináták: 745805, 303893 Lakosok száma: 341 fő ebből 0-3 éves: 18 fő 4-6 éves: 8 fő 7-14 éves: 22 fő 15-18 éves: 22 fő 19-62 éves: 197 fő 62 év felett: 78 fő Vállalkozások száma 5 Civil szervezetek nincsenek Jeles napok: falu nap, gyermeknap, idősek napja, Télapó. A településről: A Bél nemzetség birtoka volt, sokáig Felbérnek ne­vezték. Temploma védő­szentjéről vette fel a Szentmárton nevet. 1554-ben a török elpusz­tította, újra benépesülése után 1596-tól hódoltsági falu. Egykor Borsod vár­megye Sajószentpéteri já­rásához tartozott. 1947-ig Borsodszentmárton volta neve. Nevezetessége a római katolikus templom. A török pusztítás után 1736-ban építették újjá az egykori román stílusú templom maradványai­nak felhasználásával. Szent Márton tiszteleté­re felszentelt, barokk stílusú. Az oldalt szerkesztette Sike Sándor, fotózta Lénárt Márton- BÜKKSZENTMÁRTON MIT TARTANAK FONTOSNAK A TELEPÜLÉS ISMERT ES ELISMERT LAKÓI? Egyszer talán le négy év A falubeliek igyekeznek, de nehezseg a Egy kisfalu megoldandó kis problémái segélyt, ám azt is hozzáteszi, hogy inkább ezt tegye, minthogy pénz nélkül betömi menjenek az emberek. - Egyébként sem azért vagyok polgármester, hogy ösz- szeuszítsam az embereket, vesze­kedni se veszekedek - mondja. A második választási ciklusa végén járó polgármester szerint túl sokat nem költhetnek a falu­Kicsi, elöregedő falu Bükkszentmárton. Mun­ka nincs a környéken, így a mindennapokat részben az állandó ingázás, más­részt a szegénység jellem­zi. A helybeliek azért amit tudnak, megtesznek szülőfalujukért. Bükkszentmártonba autózva Mikófalva felé kanyarodunk le a Bélapátfalvára vezető útról. Előbb kicsit rázós, egy ötszáz mé­teres szakaszon nagyon jó, majd pedig kifejezetten kátyús burko­laton zötykölődünk. Hamar oda­érünk a kevesebb mint 350 lel­kes faluhoz, ahol abban a regge­li órában nagy a csend. Néhány gyerek és egy-két kerékpáros bóklászik az úton. Dudás Emil polgármester szí­vélyesen fogad bennünket, majd beszámol arról, hogy miként is zajlik az élet ebben a kis faluban, ahol egykor a mezőgazdasági ter­melés volt a meghatározó. Szavai szerint az itteniek a legkisebb fólddarabot is megművelték, és a település híres volt arról, hogy milyen nyomás alatt tartották a termőföldet. Aztán jött a téeszesí- tés, ami magával hozta a gépesí­tést is. Sajnos a gépek bizonyos részeken nem voltak képesek dolgozni, aminek a művelését így szépen lassan elhagyták.- Háromszáznegyvenegy fő a falu lakossága, ebből 36 fő a roma szavazó - mutatja precíz kimuta­tásokat tartalmazó füzetét a falu első embere. Saját nyilvántartása sok mindent tartalmaz, például a helyhatóság által adott alkal­mankénti segélyeket is. Dudás Emil utal arra, hogy időnként fel­róják neki, hogy de könnyen ad A falu bízik abban, hogy jó út vezet majd idáig dudás Emil (képünkön) egy ilyen kis falu vezetőjeként fon­tosnak tartja a személyes kap­csolatokat Ennek volt köszön­hető, hogy folyamatosan le­hetett biztosítani bizo­nyos foglalkoztatást a bükkszentmártoni em­bereknek. Abban is reménykedik, hogy az egyik legfrissebb ta­lálkozása Horváth Lászlóval, a körzet országgyűlési képvise­lőjével ugyancsak gyümölcsö­ző lesz, és rendbe rakják végre azt az utat, ami Mikófalvától a község határáig inkább kátyúból, mint útburkolat­ból áll. - A képviselő úr járt itt, és ígéretet tett, hogy segít. Azt is re­méljük, hogy több pénz jut majd a ki­sebb települések­nek - teszi hoz­zá a polgár- mester Dr. Szabó József apát úr kezdeményezésére tették rendbe a templomot, ami Dudás Emil szerint igencsak tip-top lett ra. Ennek oka, hogy a korábban rendbe rakott utak hiteltérítését kell fizetniük, és a Bélapátfalvá­val közös intézmények rájuk eső részét is állniuk kell. Ami marad, abból meg kell ol­daniuk a közhasz­nú foglalkoztatást - jelenleg tizenné­gyen vannak -, és a már említett segélyeket is ebből állják. Azért ami fontos, azt pró­bálják megoldani, s ebben sokat segítenek a falubeliek is. Nemrég állítottak fel egy kőkeresztet, il­letve dr. Szabó József apát úr kez­deményezésére felújították a falu templomát. Ez az épület ma a te­lepülés ékessége, ami még esti vi- lágosítást is kapott. De gondjuk volt az országút mentén Bélapát­falva és Bükkszentmárton között álló műemlék templom rendbe­tételére is. A teteje már majdnem beszakadt, ezért betongerendák­kal erősíttették meg azt. Az ello­pott harangot is pótolták. Dudás Emil büszkén meséli, hogy személyes közreműködésé­vel nagyon sok idénymunkát sike­rült szerezni a falubelieknek. Eze­ket már a nyolcvanas években is szervezte, mert több termelőt is is­mer, akik alkalmazták a bükié szentmártoniakat a földeken.- Arra büszke vagyok, hogy 2008-ban ilyen módon 2 millió 450 ezer forint, tavaly pedig 3 millió 200 ezer jött be a faluba. Sajnos azonban elér­kezett a fordulat, kialakult a vál­ságos helyzet. Beigazolódott a ré­gi mondás, hogy nincs az a sok, ami el ne fogyna. így lett ez most is: több termelő csődbe ment, és már ezekre a pénzekre se szá­míthattunk. Aki pedig talpon maradt, elvégezteti a munkát a családtagjaival, mert nem tud fi­zetni - mondja a polgármester. Beszélgetésünk során szó esik arról, hogy kiöregszik a falu. Du­dás Emil saját lánya is azt mond­ta, hogy itt Bükkszentmártonban nem marad, mert nincsenek le­hetőségek. ■ Időnként felróják neki, hogy de köny- nyen ad segélyt. Király Katalin védőnő Eger­esein és Szúcs orvosi körzetét látja el, az utóbbi időben pedig helyettesítésben végzi ezt a munkát Balatonban és Bükkszentmártonban. Heten­te egy délelőttre jön át, ami a gondozottak számát tekintve - mint mondja - elég is. A pol­gármester, Dudás Emil sze­rint a védőnő pontosan, precí­zen látja el a feladatkörét, munkába állásakor első dol­gai közé tartozott a hiányzó eszközök pótlása.- Miként látja a védőnő a falu helyzetét?- Sajnos kevés gyerek szüle­tik. Ma három kismama van, és két csecsemő születik ha­marosan. Szerencsére heti két alkalommal van háziorvosi rendelés is. Gondozottjaimmal nincsenek problémáim. Az emberek jól is éreznék magu­kat, ha lenne munkahely, mert nagyon aranyos település ez. Kár, hogy az örökös ingázás - például gyógyszerért, iskolába, óvodába - ezt elrontja.- Mit javasolna az önkor­mányzatnak, ha hirtelen több pénze lenne?- Ha lenne több pénz, első­sorban a gyerekek szabadidős elfoglaltságát kellene jól meg­szervezni. Hely, ahol lekötnék magukat, van bőven, csak em­ber kellene. Egy olyan „tyúk- anyó” típusú anyuka például foglalkozhatna velük napköz ben: Játékokat is biztosíthat­nánk számukra, mert otthon erre nem telik. Sajnos a mai viszonyok között csak tengenek-lengenek, nincsen értelmes elfoglaltságuk, ami különösen nyáron probléma. Király Katalin: Az emberek jól éreznék magukat, ha lenne munkahely A HELYSÉG MOTORJA Liktor Géza NYUGDÍJAS- Kis falu a miénk, amit kamasz­gyerek koromtól ismerek. Már akkoriban is Bélapátfalvához tartozott, mint ahogyan ma is oda vagyunk kapcsolva. Be­vásárolni vagy fodrászhoz is oda jár min­denki. Ami a jövőt illeti, úgy gondolom, hogy majd csak ala­kul, és jobbra fordulnak a dol­gok. Hogy mi legyen, azt a fiata­lok mondják meg, nekünk sok beleszólásunk már nincs. Szá­munkra marad a még meglévő kevés elfoglaltság, például az idősek napja, ami persze csak egyetlenegy nap a 365-ből. Rácz Piroska KISEBBSÉGI KÉPVISELŐ- A legnagyobb baj az, hogy helyben nincs semmiféle mun­ka. A cementgyár is megszűnt, ma pedig már a gazdák se tudnak fizetni a szőlőmunká­kért. Szerin­tem a tovább­képzésen kel­lene változtat­ni, jobban se­gíteni a kisebbségi gyerekek to­vábbtanulását. Jellemző, hogy közülünk még soha senki nem jutott el a főiskoláig vagy egyete­mig. Ideális, nyugodt környezet van ugyan itt, de ez önmagában kevés. A fiatalokat kellene job­ban felkarolni, hogy le tudják foglalni magukat. Varga Endréné KÖZHASZNÚ MUNKÁS- Munkahelyek híján a közhasz­nú munka itt a faluban elég jól működik. Dolgozunk a közterü­leteken, de olyan is van, aki a hivatal­nak. Sokakat felvettek, és én magam hasz­nosnak is tar­tom azt, amit csinálunk. Bár csak hatórás az elfoglaltságunk, szívesen csinálnánk rendes munkaidőben. Ez a jogviszony arra is jó, hogy ne érezzük úgy, hogy feleslegesek vagyunk, akik még dolgozni sem tudunk. A családban négy gyereket neve­lünk, és nyugodtan kijelenthe­tem: nem könnyű az élet. Kelemen János MUNKANÉLKÜLI- Harminc éve lakom itt Bükkszentmártonban, és sajnos nem tudok mást mondani, mint hogy szegény­ség van és nyo­mor. Aktív munkakorú va­gyok, mégsem tudok dolgozni. Én is hibás va­gyok benne, mert az egész­ségem megromlott. Pedig koráb­ban 15 évet dolgoztam a cement­gyárban, most pedig remény sincs, mert már a gazdák se adnak munkát. Nincs pénzük. Most 43 ezer forintból élünk meg hárman, de ez is változik, mert egy család­ból ketten már nem leszünk jogo­sultak az állami segélyre. Zsupk Péter TEHERAUTÓ-SOFŐR- Azon szerencsések közé tarto­zom, akinek van munkája. A fog­lalkozást biztosító cégem ugyan­akkor még csak nem is megyebeli. Rá­adásul a nem­zetközi fuvaro­zás olyan el­foglaltság, ami miatt sokat kell távol lenni a családtól. Próbáltam ugyan ko­rábban közelebbi munkahelyet, például a Volánnál és sok más helyen, de nincs felvétel. Pedig első gyermekünk még alig több, mint egyéves, ránk férne az együttlét. A feleségem borász, az Egervinnél dolgozott, de tudjuk, mi lett a sorsa.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents