Heves Megyei Hírlap, 2010. július (21. évfolyam, 151-177. szám)

2010-07-06 / 155. szám

2 HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2010. JÚLIUS 6., KEDD HEVES MEGYE GAZDASÁGA Nem mindegy, hogyan javítjuk a hibásan beadott adóbevallást Az elektronikus bevallók gyak­ran korrigálják interneten a hi­bás nyomtatványukat. A javító bevallás nem összetévesztendő a helyesbítéssel. Gyakori hiba az alapbevallás duplázása. Előfor­dulhat, hogy a hibás bevallások benyújtóit az adóhatóság javítás­ra szólítja föl. Ekkor a „Javítani kívánt bevallás vonalkódja" me­zőt kell kitölteni. Hiánypótlást csak hibás, kiértesített bevallás­ra fogadnak el. Amennyiben a bevalláson föltüntetik a hibás alapdokumentum iktatószámát (vonalkódját) és bejelölik az adó­zói javítás (helyesbítés) kódkoc­kát, nem dolgozza föl az APEH. Elévülési időn belül az adózók is javíthatnak adóbevallást, ha abban adót, járulék kötelezettsé­get nem érintő hibát észlelnek. Ekkor a hibás bevallás vonalkód­jának helyét üresen kell hagyni és jelölni kell, hogy adózói javí­tásról van szó (de nem önellen­őrzésről)! Az adót, járulékköte­lezettséget is érintő hibák korri­gálása az önellenőrzés, ekkor ezt kell jelezni, s üresen hagyni a vonalkód és helyesbítés mező­ket. Helyesbítő, vagy önellenőr­ző bevallást is lehet javítani, ha azt a hivatal hibásnak találta és arról értesítést küldött. Ekkor ennek a nyomtatványnak a vo­nalkódját kell használni. ■ Négyezren kaptak üdülési csekket Heves megyében A Magyar Nemzeti Üdülési Ala­pítvány saját forrásból, illetve 135 együttműködő egyesület, egyházi szervezet, alapítvány, is­kola, önkormányzat közreműkö­désével idén eddig összesen 127 ezer szociálisan hátrányos hely­zetben élő személynek - ala­csony jövedelmű nyugdíjasok­nak, több gyermeket nevelő munkavállalóknak, fogyatékkal élőknek és szakiskolai tanulók­nak - adott üdülési csekket. A 4,4 milliárd forint értékű utal­ványból hárommilliárdot az ala­pítvány, 1,4 milliárdot a partner- szervezetek vagy a pályázók biz­tosítottak. Heves megyében 147 millió fo­rint értékben közel négyezren kaptak üdülési csekket. ■ zöld” fejlesztés A biomasszával működő rendszer még ritkaság A hőközpont tetejéről így fest a leendő beruházás színhelye. Rövidesen a munkagépeké lesz a terep, karácsonyra pedig működhet az üzem. A szerződést aláírták, és ha minden a terveknek megfelelően alakul, úgy idén karácsonykor már munkába is állhat Eger­ben az a környezetbarát biomassza-fűtőmű, amely Magyarországon még ku­riózumnak számít.-ítvuo,« j>lu|lai>ii-?ii3- Nem volt kérdés számunkra, belevágjunk-e a beruházásba - mondja Várkonyi György, az Eg­ri Vagyonkezelő és Távfűtő Zrt. ügyvezetője -, hiszen nekünk el­sősorban a fogyasztóinkra kell gondolnunk, márpedig a föld­gázpiacot az elmúlt időben ko­moly bizonytalanságok uralták. Hogy mást ne is említsek, az üz­leti tervünk 195 forintos dollár­ral számolt, most pedig 230 fo­rint fölött járunk, amely ténynek „köszönhetően” kénytelenek va­gyunk visszállni a decemberi- Miért éppen a biomassza-fű­tőmű mellett döntöttek, elvég­re sokfajta alternatív energia- forrás létezik?- Először is hadd mondjam el, hogy az új rendszer mun­kába állítása után sem szüntetjük meg a vizeskazános és a mór említett ’gázmotoros erő­művünket, hiszen előfordulhat, hogy azokras is szükség lesz. így hát, a biofűtőmű afféle har­madik „lábként” funkcionál majd. Ami pedig a kérdését il­leti..., nos, több cég is megkere­sett bennünket az ajánlatával, amelyek megvizsgálása után nyilvánvaló lett, hogy az egriek igényeinek ez felel meg a leg­jobban. Különösen, mert az Egererdő Zrt.-nél évente mint­egy 160 ezer tonna faapríték keletkezik, amelyből 22-24 ezer tonna bőven fedezi a biofűtőmű éves szükségletét.- Gondolom, a kör­nyezetvédelmi szempontok is so­kat nyomtak a lat­ban...-Természetesen, hiszen a biomasszával való fűtés jelen­tősen csökkenti a kárggpnyag- kibocsátást. Ilyenkor ugyanis kizárólag vízgőz kerül a légtér­be, ami korántsem terheli meg úgy a környezetet, mint a most termelődő szén-dioxid. És mivel a három darab, egyenként négy megawattos kazánig zárt kon­ténerekben jut el a fűtőanyag, így porszennyezéssel sem kell számolni.- Mikor indul a beruházás, és mikorra várható, hogy az egri lakásokat már ez az új főtőmű melegíti?- A bővítést a nagy csarno­kunk megtoldásával oldjuk meg. És bár e munkának áldoza­tul esik a jégpálya, a szükségből sikerült erényt kovácsolnunk, már amennyiben a sporttelepen egy. olyan új jégpályát építünk^ amely sokkal jobban megfelel a kor követelményeinek, mint a jelenlegi, ami sok-sok kívánni­valót hagy maga után. Pillanat­nyilag egyébként az engedélye­zési eljárások vannak soron, míg a munkálatok várhatóan augusztus végén, esetleg szep­tember elején indulnak majd. És ha minden a terveknek megfele­lően alakul, az esztendő végére, karácsony táján már dolgozhat az új rendszer.- Ha jól tudom, az egrieknek lehetőségük lesz arra, hogy élesben is lássák működni a berendezést...- így igaz. Túl azon, hogy a be­ruházásról folyamatosan tájé­koztatjuk majd a közvéleményt, valamilyen formában azt is le­hetővé tesszük, hogy az érdeklő­dők afféle „üzemlátogatáson” ve­gyenek részt. árainkra. Ráadásul a jövő év ja­nuár 1-jétől az eddig jó szolgála­tot tevő gázmotoros kiserőmű üzemeltetése is gazdaságtala- nabbá válik, lévén megszűnik az ott termelődő elektromos ener­gia kedvezményes átvétele, így a relatíve olcsó hőelőállítás is. Mindezek nagyon is indokolták a váltást. A biofűtőmtí idehaza kuriózumnak számít várkonyi györgy (képünkön) azt mondja, a város és az EVAT egyfajta missziót vállalt azzal, hogy tudatosan döntött olyan beruházás mellett, amely nem csak a környezet- védelmi szempontoknak felel meg, de idehaza igazi kurió­zumnak is számít. ■ A biofőtőmű a környezettu­datos gondol­kodás példája. Véleményezhető a hatvani rendezési terv hatvan Megtekinthető és vé­leményezhető a Saia- Burgess Hatvan Kft. bővíté­sét elősegítő rendezési terv. A cég mintegy hárommillió eurós beruházással új ter­mékek gyártását kívánja be­indítani. A környező lakóte­rületek védelme érdekében a terv az átlagosnál szigo­rúbb környezetvédelmi elő­írásokat, s a telekhatár men­tén védő zöldsáv-telepítést ír elő. A dokumentum július végéig tekinthető meg a pol­gármesteri hivatal ügyfél- szolgálati osztályán, a véle­ményeket, kérdéseket az érintettek a városi főépítész­hez juttathatják el személye­sen szerdánként a főépítészi irodában, vagy az ügyfél­szolgálati osztályon ügyfélfo­gadási időben. Lehet írni ha­gyományos vagy elektroni­kus levelet, de várják a tele­fonhívásokat, faxokat is. Összegyűjtötte az ajánlott képzőket az iparkamara heves megye Azok a tanu­lók, akik tanulószerződést terveznek kötni valamely gazdálkodóval, első lépés­ként gyakorlati képzőhelyet keresnek a tapasztalatszer­zéshez. A Heves Megyei Ke­reskedelmi és Iparkamara többéves szakmai tapaszta­latra alapozva összeállította az ajánlott képzőhelyek lis­táját, amely letölthető a szervezet honlapjáról ( www.hklk.hu ). Sokaknak segítettek a kamarai tanácsadók HEVES MEGYE A határidőig beérkezett több mint 182 ezer egységes kérelem ne­gyedének a benyújtásánál a Magyar Agrárkamara által működtetett Gazdálkodói In­formációs Szolgálat tanács­adói segédkeztek. Az előző évi mintegy 38 ezer ügyfél helyett az idén több mint 42 ezer gazdálkodó fordult hoz­zájuk országszerte, és több­ségük kérelmét a tanács­adók saját ügyfélkapujukon nyújtották be, meghatalma­zással. Heves megyében kö­rülbelül 2200 gazda fordult a tanácsadókhoz, s 1700 esetben ők is küldték be a kérelmeiket. Szeptemberben újabb ütem következik a bányabezárásban gyöngyösoroszi A tavasszal befejezett víztisztító üzem a szélsőségesen csapadékos időszakban is jól vizsgázott A május-júniusi rendkívüli idő­járás nehéz helyzet elé állította a gyöngyösoroszi bányabezárást és rekultivációt végző pécsi székhelyű Mecsek-Öko Környe­zetvédelmi Zrt. munkatársait. A jelentős mennyiségű és intenzív csapadék a feltárás alatt álló bá­nyatérségeket sem kímélte, meg­nehezítve a fakadó bányavizek elvezetését, tisztítását. Az elmúlt időszakban a mintegy négyszáz méter mély mátraszentimrei ak­nát összekötötték a gyöngyös­oroszi vízkezelő üzemtől induló öt kilométer hosszú Altáróval. | Az érintett bányaszakasz újra- g nyitására azért volt szükség, J hogy el tudják végezni a koráb- I ban ideiglenesen bezárt bánya Szivattyúzzák az iszapot. A sok csapadék megnehezítette a munkálatokat. bányászati és környezetvédelmi jogszabályok szerinti végleges felszámolását. A munkálatok 2007 áprilisá­ban kezdődtek, s most jutottak el abba a szakaszba, hogy megte­remtették a kapcsolatot a két bá­nyamező között. A nagy mennyi­ségű beszivárgó csapadékvíz azonban nem várt műszaki problémákat okozott. A normál körülmények közötti napi 3-4000 köbméter víz helyett a nagy esőzések miatt ennek két­szeresének tisztítását kellett több héten át megoldani. Szeren­csére ez nem okozott nagyobb gondot, ugyanis a tavaly meg­kezdett, s idén márciusban befe­jeződött műszaki fejlesztések a víztisztító üzemet alkalmassá tették nagyobb mennyiségű - napi több mint 6000 köbméter - bányavíz fogadására, tisztításá­ra. A bányavíz­kezelő üzem jól vizsgázott, hiszen a vizet ebben a kritikus időszak­ban is a hatóságok által kiadott enge­délyekben szerep­lő kibocsátási ha­tárértékek alatti koncentráció­ban engedte a Toka-patakba. A munkálatok második fázi­sában - a tervek szerint 2010 szeptemberétől 2012 végéig - el­végzik a szennyezett vizek túl­nyomó részét adó mátraszentim­rei bányatérség feltömedékelé­sét. Emellett a kifolyó, immár kedvezőbb minőségű vizek el­lenőrzött kivezetését biztosítan­dó, az Altárót tel­jes hosszában drénezik, alagcsö- vezik. A bányabe­zárást követőén a kifolyó bányavíz az eddigi monitor­ing-tapasztalatok és a vízföldtani modellezés eredményei alapján jóval kedvezőbb minőségű lesz. Ennek köszönhetően az első idő­szakban a vízkezelés költsége csökken, hosszabb távon a víz­minőségjavulásával a kezelés is szükségtelenné válhat. ■ ■ A vizet a kritikus időszakban is az engedélyezett ha­tárértékek alatti koncentrációban engedték a Toka­patakba.

Next

/
Thumbnails
Contents