Heves Megyei Hírlap, 2010. július (21. évfolyam, 151-177. szám)
2010-07-05 / 154. szám
14 PF. 2 3 HEVES MEGYEI HÍRUP - 2010. JÚLIUS 5., HÉTFŐ- OLVASÓINK ÍRTÁK Károlyi Mihály követett el diplomáciai tévedéseket, de nem volt hazaáruló. Személyében bűnbakot keresnek Trianonért. Károlyi nem volt áruló vélemény A történelmet meg kell szabadítanunk az indulatoktól Hülyének nézték a nyugdíjasokat a megalázó termékbemutatón Szüleim nemrég részt vettek egy prospektus révén szervezett kiránduláson, ahonnan megalázva jöttek haza. Az induláskor 50 percet késett az autóbusz. A délelőtti termékbemutatón ajánlott termék nagyon kevés vendéget érdekelt az árak miatt. Az előadó emiatt olyan dühbe jött, hogy kijelentette: garantálja, hogy a most résztvevő vendégek soha többet nem mehetnek el az ő cége által szervezett kirándulásra. Tudtommal ez a szervezett utazás egyáltalán nem jelent kötelező vásárlást! A borkóstolás a kirándulókat alig érdekelte, az ebéd rendben megvolt, de azután jött az újabb kellemetlen „meglepi”. A férfiak megkapták a prospektusban feltüntetett ajándékok nagy részét, de a hölgyeknek ígért ajándék helyett csupán egy négyrészes műanyagkészletet kaptak. A ha- zaúton a nagy meleg miatt a buszon kérték a légkondi bekapcsolását. Az „udvarias” sofőr azt mondta, hogy „ezt menet közben nem lehet bekapcsolni”?? Nos, a szüleim nyugdíjasok, de ne nézzék őket hülyének! Üzenem a cégnek több kiránduló nevében is, az utazáson résztvevők sem kívánnak soha többet találkozni az adott napi előadóval. ■ (Név és cím a szerkőben) Csak névvel és címmel érkező írásokat várunk Ismét gyakran kapunk olvasói leveleket a lapunkban megjelent írásokra, illetve egyéb közéleti kérdésekkel kapcsolatosan. Felhívjuk levelezőink figyelmét, hogy lehetőleg röviden, max. egy gépelt oldal terjedelemben fogalmazzák meg gondolataikat. Az írásokat szükség esetén rövidítve, és szerkesztett formában tesszük közzé. A közölt levelek tartalmával szerkesztőségünk nem feltétlenül ért egyet, éppen emiatt azokért felelősséget nem vállal. Csak teljes névvel, címmel ellátott írásokat közlünk. Továbbra is várjuk írásaikat szerkesztőségünk címére: Eger, Trinitárius u. 1. sz. A borítékra írják rá: Pf. 23. ■ A Hírlap június 21-i számában Szuromi Rita tollából megjelent cikkhez szeretnék fűzni egy-két gondolatot. Tudom, sikamlós a téma. Különben elég sokan vannak, akik az utóbbi években történelmünk egyes eseményeihez hozzászólnak, véleményt mondanak, nyilatkoznak. Ez önmagában még nem is lenne baj, de teszik ezt alaposabb történelmi ismeretek nélkül. Tehát érthető, hogy a Heves Megyei Hírlap egyes cikkeihez is megjegyzést fűznek. De milyen alapon nevezik a Hírlap Szerkesztőségét és a cikk íróját „becstelen hazaárulónak”? Ilyen minősítés nemcsak sekélyes történelmi ismeretekre, hanem otromba primitivizmusra is vall. Annak a korszaknak, azoknak az éveknek megítélése meglehetősen bonyolult, és csak a korszak viszonyainak, nemzetközi összefüggéseinek tükrében lehet objektív véleményt formálni. Jeles történészeink ezt már több ízben megtették. Én édesapámtól és a rokonságtól Igen sokat hallottam az első világháborúról és a forradalmak éveiről. A hallottak, s a későbbi történelmi olvasmányaim alapján kijelenthetem - ha megköveznek is - , hogy Károlyi Mihály nem okolható sem a háború elvesztéséért, sem Trianonért. Károlyi nem volt hazaáruló! Követett el hibákat, diplomáciai tévedéseket is, de az elmúlt száz esztendőben ki nem követett el diplomáciai tévedéseket? Jól hivatkozott a cikk írója Berecz Mátyás történész ismertetésére: a háború elveszétéséért és Trianonért valakit felelőssé kell tenni, történelmünk téves ismerete, mint Károlyi (képünkön) koráé, sőt, a történelmi ismeretek hiánya zavart okoz a társadalomban, s az objektivitás mellőzése torz irányba vihet bennünket. Politikusaink foglalkozzanak inkább a jelen gondjaival, s a jövő kérdéseivel. Fontos lenne ez bűnbakot kell keresni. Miért kell a lapot egy csaknem ártatlan cikkért gyalázni, hiszen lehetséges, hogy a szerzőt az igazságkeresés vezette, másrészt a cikk főleg Károlyi földbirtokosi szerepével foglalkozik? Teszi ezt a támadó cikk írója névtelenül?? Nem első eset ez az elmúlt években. Vajon hogyan jutottunk idáig? Nyilvánvaló, hogy a gyalázkodók - vagy a más irányú cikkírók - magyar átlagpolgárok, akik elhiszik a „történelemhamisításoazért, mert a történelemhamisítás és -szépítés nem csak a XX. század eleji, de a későbbi korok megítélésére is jellemző. Például 1956 vagy 1989-90 évek értékelése is sokszor szépített, vagy téves, pedig ezeket az eseményeket a ma élők jó része szemtanúként élte át. kát”, amelyek sok esetben politikai indíttatásból erednek. De mindezekért vezető politikusaink is felelősek. Kérdem én, miért kell vezető politikusainknak történelmi kérdésekkel foglalkozni, miért nem bízzák ezt a történészekre? Sok esetben az ott jelentkező dilettantizmus hatással van az átlagpolgár értékítéletére is. Nem tanácsként mondom, de a felelős személyek történelmi értékelései (kinyilatkoztatásai) előtt tanulmányozzák jeles történészeinknek az adott korral foglalkozó tanulmányait. (Kosáry Domonkos, Ormos Mária, Romsics Ignác stb.) Kosáry Domonkos szerint a történelmet meg kell szabadítanunk az indulatoktól és a politikától. A történelmünket nem tudjuk úgy megváltoztatni, hogy mindenki számára kedvező legyen, tehát olyannak kell elfogadni, amilyen. Végezetül Károlyiról még any- nyit, hogy a Horthy-rendszer kénytelen volt elfogadni azokat a határokat, amelyek megismerése után (Vix jegyzék) Károlyi lemondott. ■ Miklós Endre, Eger Búgó szirénával szórakoztatták az óvodásokat a lakótelepen Az elmúlt hónap végén sziréna hangja rázta meg Egerben az Északi lakótelep - garzonház környéke - megszokott délelőtti csendjét. Először nem is tulajdonítottam neki különösebb figyelmet, mivel sajnos naponta többször is halljuk ezt a hangot. Fél óra elteltével a sziréna, szakaszosan ugyan, de hallható volt. Szomszédaim közül többen érdeklődtek, mi történhetett, már a tömegbaleset lehetősége is felvetődött. Elindultam a hang irányába - hátha segíteni tudok -, de útközben tájékoztattak az ismerőseim, hogy a szirénahang a közeli óvoda udvarából hallatszik és a gyerekek szórakoztatására történik. Ők, mivel gondolom, elég sokan voltak, kipróbálták, milyen érzés a sziréna bekapcsolása. A lakótelepen délelőtt általában idős, beteg emberek, kisgyermekes anyukák tartózkodnak, akiknek nem valószínű, hogy hiányzott ez a megrázó hangjelzés. Elhiszem, hogy a gyerekeknek jó élmény volt, de a közelben lakókban félelmet keltett. Közel másfél órás játszadozás után a sziréna hangja megszűnt. Ha úgy gondolják, hogy a tűzoltóautó szirénáját is szeretnék kipróbálni, kérem, jelezzék, hogy az adott időpontban ne legyünk otthon. ■ (Név és cím a szerk.-ben) Amatőr dalosok versengtek két napon át Egerben A közelmúltban ünnepélyes díjkiosztó gálaműsorral záródott az I. Egri Országos Nóta- és Dalverseny. A kétnapos amatőr versenyen nóta kategóriában 43 ember, táncdal-sanzon-musical kategóriában pedig 15 vetélkedett (a határon túlról is). Magyar nóta kategóriában bronz fokozatot kapott Girus Tibor, a táncdal kategóriában közönségdíjas lett Pál Margó, arany fokozatot kapott Pál György, aki így az ország legjobb amatőr táncdalénekesének számít. A fenti díjazottak valamennyien a rendező szervezet, az egri Ezüstidő Szabadidős Egyesület tagjai. ■ (Név és cím a szerk.-ben) ■ Nyilvánvaló, hogy a gyalázkodók magyar átlagpolgárok, akik elhiszik a „történelemhamisításokat”. A politikusok foglalkozzanak a jelen gondjaival Erő és szeretet sugárzik a városban benyomások Az egriek arra törekednek, hogy jó legyen ezen a helyen élni Emlékezetes kecskeméti kiránduláson jártunk Három éve költöztünk családommal Egerbe. Ez az a város, amelyre minden érzékem azt feleli, él, lüktet, pezseg. Olyan erő, szeretet sugárzik mindenhonnan, amely mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem kellett hosszabb időnek eltelnie, hogy érezzem, az itt élő emberek lokálpatrióták. A sok egyesület, szervezet, magánember mind, mind a városért dolgozik. Minden korosztályt „megszólít” ez a város, nem felejtkezik el senkiről, fiatalokról, szépkorúakról. Mindenkinek kínál szép programot, elfoglaltságot. Sokszor lehet hallani, olvasni arról, menynyire nagy tisztelet övezi, még élő, esetleg már eltávozott személyeket, akik tettek valamit ezért a helységért. Nem engedik, hogy elfelejtsék őket. Az egriek arra törekednek, hogy jó legyen itt élni, és a mesz- sziről érkező is érezze mindezt, hogy visszatérjen és mindig ugyanazt a jót és maradandót kapja, mint amit korábban megtapasztalt. A város festői szépsége, bárhonnan is tekintünk rá, lenyűgöző. A sétáink során sok csodát, igazi gyöngyszemet fedezhetünk fel. Legyen az épület, park, táj vagy városkép. Az utcák, a parkok hatalmas fáinak ligetes hangulata erőt ad, megnyugtat. Az ódon épületek megbecsült méltósággal uralják az utcákat. Az újonnan épültek nem harsognak, csak a maguk szépségével csendesen belesimulnak az utca, a város történelmi szépségű értékeibe, a táj. részleteibe. Ilyen például a Bitskey Aladár Uszoda gyönyörű épülete és a szomszédságában megtalálható gyógypark. Leültem ide és néztem a szökőkút játszadozó vízsugarát. Olyan volt, mint apró üveggyöngyök sokasága, amely hol alá, hol fölé zuhant a vízbe. Az Érsekkert ódon, pihentető, egyben lüktető. Itt van kint idős, fiatal, extrém sportoló, szerelmes egyaránt. Igazi közösségi park ez, ahol igazán jó lenni. Az Agria Park építészeti remek, a régi és az új találkozása, amely körbeöleli az elegáns belső parkot. Jó hallani arról, hogy a város sok pályázatot nyert, hogy tovább épüljön, szépüljön. De nemcsak Eger, hanem az idegenforgalmi egységként fontos szerepet betöltő Szépasszony- völgy is részese lesz e folyamatnak. Várjuk az újabb csodákat, hogy megépüljenek. Addig is sétáljunk sokat, hogy erőt gyűjt- sünk a holnaphoz. Ez a város élő példája annak, hogy a közös tenni akarás milyen eredményes. ■ (7.-né A. Irén) Az egri Dobó Katica Nyugdíjas Szervezetnél már hagyománnyá vált, hogy évente új tagjainkkal ellátogatunk a kecskeméti nyugdíjas barátainkhoz. így a gyönyörű Városházát - a történelmi események festményeivel, vagy a Cifra palotát, templomokat kívül- belül - nagy csodálattal tekintettük meg. Majd a közeli Hetény- egyházára, a Sunyovszki-féle erdészházhoz vártak vendéglátóink, ahol már várt ránk a finom gulyás, ám előtte meg kellett kóstolnunk a kecskeméti „hírőst” is. Az erdészház múzeumként szolgál, a névadója rendezte be az 1848-49-es szabadságharc emlékeivel, és méltó módon emlékező ünnepélyt tart, amelyre ezrek látogatnak el mindig évente március 15-én. Az erdészház tőszomszédságában található még a vadászok védőszentjéről elnevezett Huber- tus-kápolna, ami valóságos ékszerdoboz az erdő közepén. A pihenőparkban sétálva láthattunk még büszke, színpompás tollazatukkal ékeskedő pávákat is, melyek üdítő színfoltot varázsoltak a hely szelleméhez. Kellemes volt a társalgás a vidám harmonikaszó mellett, ám a táncolni vágyók is kipróbálhatták, hogy milyen is a természet lágy ölén, az erdő közepén harmoni- kás-madárfüttyös zenére táncot lejteni. Szép emlék marad! ■ Zelei Ferencné ■ Sétáink során sok csodát, gyöngyszemet fedezhetünk fel.
