Heves Megyei Hírlap, 2010. július (21. évfolyam, 151-177. szám)

2010-07-22 / 169. szám

2 MEGYEI KÖRKÉP HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2010. JÚLIUS 22., CSÜTÖRTÖK Továbbra is korlátozzák a koporsós temetkezést Még mindig érvényben van a ko­porsós temetkezés tilalma me­gyénk négy kistérségének szá­mos településén - tájékoztatta a Hírlapot munkatársunk érdek­lődésére dr. Molnár Márta, az Állami Népegészségügyi és Tisz­tiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) Észak-magyarországi Regionális Intézetének tisztiorvosa. ■ Besenyőtelken és Mező­tárkányban ismét lehet koporsóban temetni. Az ÁNTSZ a kora tavaszi csa­padékos időjárás okozta magas talajvíz miatt több helységben is megtiltotta a koporsós temet­kezést Heves megyében. A fü­zesabonyi és a hevesi kistérség­ben Kiskörén és Tarnamérán, il­letve Füzesabonyban a március­ban és áprilisban kialakult ma­gas talajvízállást az ár- és belvíz tovább rontotta, így e helyeken azóta is fennáll a tilalom. A rendkívüli helyzet idején Bese­nyőtelek és Mezőtárkány is érintett volt, itt azonban a mos­tani talajvízszint alapján már feloldották a temetkezést felfüg­gesztő határozatokat. A hatvani és gyöngyösi kis­térségben Nagyfügeden, Kará- csondon és Vámosgyörkön még nem törölték el a tiltásokat. Az egri kistérségben ugyanakkor nem volt szükség hasonló kor­látozásokra. ■ Tetemes a kár, bár a lopott olaj nem ér túl sokat Százhetvenezer forintot ér az az olajmennyiség, amelyet egy eg­ri villanyoszlopra erősített transzformátorból csapolt le va­laki egy éjjel. Az áramszolgálta­tót ért kár sokszorosa a 170 liter­nyi anyag árának. Mivel a beren­dezés üzemképtelenné vált, to­vábbi 2,6 millió forint veszteség­gel számolnak. Pétervásárán, Párádon és Erdőkövesden történt már ha­sonló. A tolvajok számára nem csak az olaj vonzó. Egy átányi trafóból a rézkábeleket lopták ki milliós kárt okozva, míg Eger­ben egy városrész borult sötétbe a fémtolvajok miatt. ■ Zsugorodó szőlőbirtokok borvidékek A mátraaljai a más ' a negyedik legnagyobb Az egri borvidéken a tavalyi esztendőben 176 hektárt, míg a Mátraalján 61 hektárt tettek ki a három évtől fiatalabb szőlőültetvények. Az országos tendenciával szemben az egri és a mát­raaljai borvidékek nőttek, a megyeszékhely környé­ki ráadásul fiatalodott. Tóth Balázs A legutóbbi összeírás óta 2009-re kilenc százalékkal csökkent Ma­gyarországon a szőlő termőterü­lete. A Központi Statisztikai Hi­vatal (KSH) szerint a szőlőültet­vények által elfoglalt terület 83 ezer 555 hektár volt tavaly. A 22 borvidékhez több mint 76 ezer hektár szőlő tartozott. A borvidé­ken kívüli ültetvények száma 2001 óta a harmadával vissza esett. Ezzel szemben a hegy­községi területeken közel 20 százalékos ültetvényszám- növekedés mutatható ki. A legnagyobb ültet­vényterület 2001-ben a 10-20 hektáros, nyolc évvel később a fél-egy hektár közöt­ti méretbe tartozott. A legkiterjedtebb borvidék még mindig a kunsági, annak el­lenére, hogy területe négyezer hektárral 24 ezer hektárra Szőlőültetvények területe életkor szerint, területi egységenként (ha) Terület 0-3 3-5 6-9 10-19 20-29 30+ összesen Egri 176,5 541,4 1 406,0 2 922,3 762,3 320,7 6 129,2 Mátraaljai 61,2 323,1 553,1 4 724,4 1 258,3 406,5 7 326,6 FORRÁS: KSH csökkent. A második a mátraal­jai, a negyedik pedig az egri. Mindkét Heves megyei borvidék nőtt 2001-hez képest, előbbi 200 hektárral 7 ezer 300-ra, míg az utóbbi ötödével 6 ezer 100 hektár­ra. A legkisebb borvidék a som­lói helyett már a Pannonhalma- sokoróaljai volt, 630 hektárral. Az átlagos ültetvényterület har- madolódott. Tavaly Eger környé­kén egy birtok 0,54, Gyöngyös vi­dékén pedig 0,46 hektáros volt. Ez a tendencia szembemegy az országossal (bár országosan jel­lemző a feldarabolódás), hiszen az átlagos ültetvényméret nyolc év alatt 0,4-ről 0,65 hektárra nőtt. A hegyközségi és KSH-adatok- ból kiderül, a hevesi megyeszék­hely környékén a legtöbb birtok (27 százalék) ezer-kétezer négy­Több száz hektár szőlőterület gondozatlan A jól kezelt ültetvények szá­ma országosan negyedével nőtt. A rossz állapotú sző lök azonban még mindig az összterület tizedét tették ki, igaz, részarányuk csökkent a kivágásoknak köszönhe­tően. A legjobb állapotban a villányi borvidék sző lői voltak. Eger kör­nyékén 5400, a Mátraal­ján pedig 6800 hek­tár volt jól gondozott, további 450 és 380 hektár kő zepes állapotú. A gondozat­lan szőlők összmérete 250, il­letve 160 hektárra rúgott A hároméves vagy annál fiata­labb ültetvényterületek aránya hatról alig 1,5 százalékra esett vissza. Eger és Tokaj kör­nyékén is sok volt az új telepí­tés. Mindkét megyei borvidé­ken a jellemző kor a 10-19 év volt, míg Eger esetében két­ezer hektárt tettek ki a 3-9 éves ültetvények, addig Gyön­gyös vidékén sok volt a húsz évnél idősebb tőke. zetméteres, és 22,5-22,5 száza­lékuk tartozik a két-három ezer négyzetméteres és az annál na­gyobb, de fél hektárnál kisebb kategóriába. Az országos átlag­tól kissé több a fél-öt hektár kö­zötti szőlőültetvény, és van egy harminchektáros is. A Mátra lá­bánál a legtöbb ültetvény (közel harminc százalék) 0,2-0,3 hek­táros. A parcellák ötödé tartozik az egy-két ezer négyzetméteres kategóriába. Mindeközben a leg­nagyobb területet mindkét bor­vidéken a 0,2-1 hektár közötti birtokok fedik le. Egerben a legtöbb a vörös borszőlő AZ EGRI BORVIDÉKEN a VÖWS- borszőlőfajták területe mintegy 17 százalékkal lett több, az egyéb szőlőterületek pedig keve­sebb mint a felére mérséklődtek a 2001. évi felmérés adataihoz képest. Eger vidékén a vörös fajták voltak többségben (3600 hektáron termesztettek ilyene­ket, szemben a 2500 hektárnyi fehérrelj, míg a Mátraalján 5700 hektáron fehér, míg 1500 hektáron vörös borszőlő ter­mett. Csemegeszőlő összesen 91 hektáron volt. ABASÁRTÓL Eger MADRIGÁL Július 23-án, pénteken este 7 órakor a Vitkovics-ház udvarán madrigál­estet rendeznek. Elhangzik Monteverdi: Szerelmes madrigá­lok című, 1638-ban írt darabja és Tedesco Cigányballadája. Köz­reműködik a Cantus Agriensis és a Cardinal Mindszenty kórus, ve­zényel Gergely Péter Pál. A kon­certen közreműködik Avraam Vasilios gitárművész, valamint Tatár Gabriella és Pálfi Zoltán színművészek. Eső esetén a ren­dezvényt július 25-én, ugyaneb­ben az időpontban tartják meg. Eger FOTÓMŰVÉSZET Ma kez­dődik a Bartakovics Béla Közös­ségi Házban a 17. Fotóművészeti Alkotótábor. A nyitónapon este 8 órától Hargita megye alkotóinak estje látható, hallható. A jövő szerdáig tartó eseménysorozat vendége lesz munkatársunk, Gál Gábor is, aki a riporteri munkába ad betekintést. A résztvevők két nagyobb kirándulást is tehetnek, digiporáma technikával juthatnak el Afrikába és Skandináviába. Hány búcsú Az erdőtelki plébá­niához tartozó, Dormánd és Tenk között található Szent Anna-ká- polna búcsúját vasárnap tartják. Az erdőtelki Buttlerek által épített barokk kápolna a környék egyik legrégibb búcsújáró helye. A bú­csúi mise és körmenet 10 órakor kezdődik, a sátras kirakodás már a reggeli órákban. Az ünnep­ség után természetesen meg­szentelik a környék kultikus nö­vényét, a vasfüvet avagy Szent Anna-virágot. Hatvan nyitok Pénteken 18 órakor a Nyitott Tanulási Köz­pontban (Horváth M. u. 11.) la­kossági fórumot rendez a Ma­gyarok Szövetségének megyei szervezete. A résztvevők megis­merhetik a Magyarok Szövetsé­gének eddigi munkáját és terve­it, bemutatkozik az Arany Korona Szövetkezet, a Gazdaudvar és a Csereklub. Az est előadója Szűcs Lajos megyei elöljáró és Báder László a mezőgazdasági tago­zat részéről. Nagyvisnyó kultúra a Bükki Nyári Napok kulturális rendez­vénysorozat keretében két szín­házi előadást rendeznek a tele­pülésen az Általános Művelődési Központ udvarán. A Forrás Szín­ház előadásában augusztus 1- jén 17 órától a Lúdas Matyi, 19 órától a Szamártestamentum lát­ható. A belépés a helyi Örökség Alapítvány jóvoltából ingyenes. AJÁNLJUK ÖNNEK Szolgáltatások rovata (265484 311043) Ha a .káffiS-en keresztül dönt, V'V^VAN ÉLET A HITEL UTÁN! 14 bank LEGJOBB hitelei egy helyen! A NAGY kÉRDÉp­Eger, Zalár út 5. Tel.: 36/516-906 Gyöngyös, Török Ignác utca 16. Tel.: 37/500-657 Széfben vannak biztonságban az értékek elrejtve Az a legjobb, ha a betörő nem találja meg pénzünket, ékszereinket Nyáron különösen sok a betörés. A széf például egy olyan bizton­ságtechnikai eszköz, mely ma­gas fokú védelmet nyújt értéke­inknek. Általában acélból, ke­mény műanyagból készült, tégla­test alakú tárolószekrény. El kell döntenünk, hogy milyen nagysá­gú és milyen értéket képviselő iratokat, vagy készpénzt, ékszert kívánunk megvédeni. Ha ezek az értékek kis helyen is elférnek, és nem annyira értékesek, elég egy kisebb széf beszerzése, nem lesz szükségünk egy páncélszekrény nyújtotta biztonságra. Azonban széfek között is rengeteg típus van, íme egy gyors felsorolás, majd egy részletesebb kifejtés: A bútorszéf a legelterjedtebb típusú széf ma. Előnye, hogy nem kell falba vagy padlóba épí­teni, mégis a széfek összes funk­cióját betölti. így valamennyire el is rejtjük, a betörőnek nehe­zebb dolga lesz megtalálni érté­keinket. Ha viszont túl könnyű ez a széf, a betörő akár magával is viheti, és otthonában már több ideje lesz kinyitni. A padlószéf is hasonló védel­met nyújt. Ezt nem falba, hanem m Különböző szempontok alapján vá­laszthatjuk ki a széfet padlóba építik, ennek megfelelő­en a széf nyílása a tetején találha­tó. Biztonságos, hiszen ugyanúgy be lehet építeni, mint a faliszéfet. Hátránya, hogy kevésbé kényel­mes a használata, hiszen le kell hajolnunk, ha szeretnénk belőle kivenni vagy beletenni valamit. A faliszéffel szemben az az elő­nye, hogy jobban elrejthető. Egy­szerűen csak egy szőnyeggel vagy egy fotellel el kell takar­nunk, és a betörőnek eszébe sem jut, hogy a széf akár a padlóban is lehet. Tűz ellen is egy padló­széf a legjobb választás. ■ »

Next

/
Thumbnails
Contents